Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)

1954-10-23 / 39. szám

Service in full measure pressed down, heaped up and running over, in a spirit of love and devo­tion. His recompense was the recognition universally accorded him as a great leader. He was loved in the esteem and affection of New York, Chicago, Paris, Lon­don and Israel cf troops of per­sonal friends, the admiration and reverence of all who knew Him and of His devoted self-sac­rificing labors for the public good. The sneers of the mocker, the sarcasm of the skeptic and the disappointmnts only stimulated his efforts and energies to realize a Dream, a Social Center in Tel Aviv . . . and his realization came through . . . the same week he supposed to lay the cornerstone for the institution Our Heavenly Father has called his faithful servant home. How often He said ... It is not my life . . . and not my heart that pains me . . . What pains me now with the end so near is the awareness that I have not done enough for my fellow­­men and Israel . . . Many years will have to pass before we sain the proper per­spective for evaluating His great­ness which was evident in every detail of his life. Modest, unas­suming, harfl-thinking, hard­working Schultz sought out worthy causes, a master mind. His wisdom surpassed the confines of local space or the time which was alloted to his career. In the World Federation of Jew-s of Hungarian Descent, and in many other or­ganizations his name lives on as an inspiration to the generation to come. There is a Talmudical allegory to the late friend of mine Ignác Schultz: A man Once went into the desert, when he be­came hungry, thirsty, and tired he found a tree bearing luscious fruits and affording plenty of shade, wdth a spring of water running underneath. He ate the fruits, drank the water, and rest­ed beneath the shade. When about to leave, he turned to the tree and said “Tree . . . Tree . . . hope that Men one day could stroll through the streets any time unafraid . . . That dream, that hope came and it was Israel. This freedom this dream . . . Our strength is Hope . . . We must not fail the World now . . . We must not fail Ignác Schultz! Our hearts go forth in sym­pathy to his bereaved wúfe, daugh­ter and grandchildren. The wid­ow who upheld his hands and en­couraged him in his strenous ef­[ my mouth, it i reuicuiuel met ' not: if I set not Israel above my chiefest Joy" . . . and so Ignác . . . Your brave and true, your noble life will ever shine forth in perennial luster to the honor of your friends and Israel. To you belong the divine words: “Mark the perfect man and behold the upright: For the end of that man is Peace . . New York, October 14, 1954 OSCAR SUNSHINE Hatalmas tömegek jelenlétében ment végbe Schultz Ignác temetése Tel Avivban (Tel-avivi tudósítónktól) A Haifán tragikus hirtelenség­gel elhunyt Schultz Ignác földi maradványai október 8-án érkez­tek meg a Tel Avivban lévő kir­­ját-sauli temetőbe, ahol hatalmas tömeg gyűlt össze. Az elhunyt tel­­avivi barátain és ismerősein kívül az ország minden pontjáról népes küldöttségek vettek részt a vég­tisztességen. , Ott voltak az összes magyar zsidó egyesületek, a B'né Herz és a magyarnyelvüek köl­csönpénztárának, valamint a pár­­to,k magyarajku tagozatainak de­legáltjai és megjelentek volt nyomdásztársai is. Mély meg­döbbenés s a gyász kifejezése ült az arcokra, amikor a holttestet elhelyezték a temető gyászházá­ban. Ezután a Magyar Zsidók Világ­­szövetsége izraeli tagozatának, a Hitachdut Öle Hungáriának veze­tői vették vállukra a koporsót, hogy elvigyék utolsó pihenő he­lyére, a közéleti férfiak számára fenttartott parcellában kijelölt sírjához. Hangos zokogás kisérte a helyicsoportok kiküldötteinek egy­mondatos bejelentését: egy zacs­­kónyi rögöt hoztak Izráel minden pontjáról Schultz Ignác sírjára... A korán beköszöntő péntek-est miatt csak egy gyászbeszéd hang­zott el. Dr. Berg József, volt kis­pesti főrabbi tartott szivbemar­­koló nemes gondolatokkal telt Őszinte megrendüléssel gyászolom a Magyar Zsidók Világszövetsége rendkívüli képességekkel megáldott fáradhatatlan ügyvezetőjét, a szivünkhöz nőtt Schultz Ignácot, aki élete teljében távozott el körünkből, pótolhatatlan űrt hagyva maga után. Emléke örökké köztünk marad! NANÁSI MIKLÓS Őszinte részvéttel osztozunk a magyar zsidóság gyászában, amely Schultz Ignác váratlan és tragikus elhunytával következett be. Az Eltávozott emlékét kegyelettel őrizzük! Mrs. and Mrs. MARTIN VVEISS Mrs. and Mrs. BÉLA SPITZ, a Jamaica Refrigeration Service vezetői megemiékezést Schultz Ignácról. — Utolsó útjára kisértük azt az embert — mondotta dr. Berg — aki egész életében a legnehezebb munkát vállalta, hogy a gyengéb­ben segítsen. Nehéz és küzdelmes életének utolsó éveiben pedig az a nagy cél hevítette beteg szivét, hogy megteremtse a magyar zsi­dóság egységes, átfogó szervezetét. Az örökké nyugtalan, az örökké tenniakaró nagy emberek módjá­ra nem ismert nyugalmat, sohase tudott megpihenni. örök tevé­kenységre késztette a cél, melyet maga elé tűzött. Schultz Ignác egyéniségét a közért való lelkes munka fénye világította meg, de amint Mózesről mondja a Tóra, “őmaga nem tudta, hogy az arca ragyog’’. — A Mindenható kegyes volt ehez a fáradt szolgájához —hang­zott a megrendítő gyászbeszéd — és isteni csókkal szólította magá­hoz. Milyen szép halál ez, egy pil­lanat leforgása alatt, minden tes­ti fájdalom nélkül megválni ettől a nehéz, küzdelmes, robotos, fá­rasztó élettől. “Alig várom, hogy leülhessek” — ez volt az utolsó szava. Lelkének legtitkosabb re­keszéből tört fel ez 'a mondat, mert a halálba menő ember min­dig a legigazabb kívánságát fejezi ,’:i. Alig várta már, hogy nyugovó­ra térjen, ezt azonban nem akar­ta magának megvallani, örökké hajszolta, állandó munkára sar­kalta önmagát, mig meg nem érintette az Isten csókja és Jóm Kippur előestéjén, amikor a Jó­isten csak a kiválasztottjait szó-I lit ja magához, azon a szent föl­­j dön, amelynek javáért küzdelmes utolsó esztendeit áldozta fel, be­fejezte nehéz, küzdelmes pályafu­tását . . . Beszéde végén dr. Berg József | szent fogadalomra szólította föl azokat, akik Schultz Ignác földi maradványai körül összegyűlték, hogy kicsinye^ személyi és szer­vezeti ellentéteken felülemelked­ve, fejezzék be Schultz Ignác fél­bemaradt életművét, folytassák a Magyar Zsidók Világszövetségé­nek kiépítését. rinrsTrrrinmrra I HOLLÓS BÖZSI angol-magyar, magyar-angol fordítási, emigrációi ügyekben segítő irodája készséggé áll a magyarság rendelkezésért 55 TVesi 42 St. New York 18, N. Y. (Room l«4(i) Telefon: 1,0 4-SKII) J lSULSULSLSUIJUL!^^ gyakran — egy-egy észt halász­hajó elmenekül a balti veszteg­­záron át. Az ebéden vegyes nem­zetközi társaság volt: Matthews professzor, aki a balti költők leg­kiválóbb fordítója angolra; Voigt professzor, a legismertebb angol külpolitikai szakértő’: egyike; Ag­­neta Sak, aki a nemzetközi PEN biográfiai folyóiratát szerkeszti s persze a követ és felesége, a követség első titkárával s annak bájos feleségével együtt. Az ész­tekkel mindig otthonosan érzem magam; akármennyire régen el­szakadtunk, a vérrokonság meg­van s nyelvészeti információkat cserélgetve, újra meg újra rábuk­kanunk a közös eredet bizonysá­gaira. Ez a három fiatal köztár­saság talán a legszimpatikusabb, legsajnálatraméltóbb áldozata az orosz imperializmusnak. Nemcsak álmodnak, hanem dolgoznak is a felszabadulásért; s ami sokkal ör­­vendetesebb, a száműzetésben élő esztek, lettek, litvánok teljes egy­ségben élnek, nem pártoskodva, acsarkodva, intrikálva — mint a magyarok. □ Most mutatták be Londonban a Cineramát, nagy hirharango­­zással, az egyik hires angol revü­­szinházban. Nekünk londoniak­nak persze az fáj, hogy ezt a pa­tinás, nagymultu színházat — London Casino-nak hivják — szinte elnyelte a film-moloch. Maga a 2 V4 -órás bemutató való­ban látványos és újszerű; de ugyanakkor, kritikus-társaim s a magam meggyőződése szerint is, reakciós, kártékony lépés. Ha a filmben van művészet, akkor az a színész és rendező művészete (és talán kicsit az íróé is), nem a kamera trükkjeié. Nagyon érde­kes a hullámvasúton utazni s gyomorémelygést kapni, ha a fű­men lefelé rohan a meredek pá­lyán a kocsi; gyönyörű a Niagara vagy a Grand Canyon a Cinera­ma konkáv vásznán (bár eléggé zavar a 3 vászonrész egybeillesz­­tésének kitörölhetetlen, vibráló vonala) s az Aida győzelmi jele­netét a Scala előadása szinpom­­pásan prezentálja. De mi köze mindennek az igazi film művésze­téhez? Egy szerelmespár, például úgy érezné magát a-Cinerama ke­­ratében, mint ha a Grand Cent­­ral-állomás kellős közepén csó­­kolóznának. A színész arcjátéka, kifejezőképessége teljesen elvész ebben az uj technikában. Min­denesetre jellemző, hogy feltalá­lása óta még egyetlen összefüggő, drámai filmet sem csináltak ezzel a módszerrel. □ A régi görögök — olvasom va­lahol, — amikor megcsókoltak valakit, megfogták a két fülét. Az egyik görög komédiában egy lány kétségbeesetten panaszkodik, hogy szerelmese már lanyhulni kezd: “már fülemét sem morzsolja uj­­jai között.” Nem tudom, hogy egy mai széplány mit szólna az ilyen udvarláshoz? □ Az egyik angol vasárnapi lap­ban nagy vita folyik arról, hogy származottja és ha mese helyett pl. pszichoanalitikai tanulmányt, prózai költeményt, könyvdrámát vagy orvosi kézikönyvet próbál Ír­ni — esetleg filmhíradót vagy po­litikai tanulmányt — akkor tény­leg baj van az írásával. A regény csak akkor regéyn, ha van ten­ne történés, cselekmény (ami persze lehet lelki is és nem ok­vetlenül párbaj, tüzhányókitörés, vagy ilyesmi). Én azt hiszem, hiá­ba próbálják ezt a müajt elhan­­tolni, amely Apuleius óta virág­zik s amelyet a sok kontár sem tudott tönkretenni. □ Az írókra különben rájár a rúd. Egyik bünpört a másik után in­dítják most Angliában kiadók, Írók és nyomdászok ellen “er­kölcstelen vagy obszcén” könyvek vádjával. Eddig ugyan még sen­ki sem tudta meghatározni be­csületesen, mi az obszcén s zni nem? Boccaccio, Balzac, az Ezer­egyéjszaka, a restaurációs kor­szak drámaírói, Shakespeare es még Goethe is — mindre rá le­hetne huzni ezt a takarót. Fur­csa: még soha ilyen üldözés nem tudott egy könyvet elpusztítani s arról sincs bizonyság, hogy egy kor vagy nép erkölcseit megjaví­totta volna ... TÁBORI PÁL Siralmas beismerés a tervgazdálkodás kudarcáról (FEP) Lapzártakor értesülünk, a pesti Kossuth-rádió adásáról, mely a budapesti pártaktiva ülé­séről számolt be. Ezen Kovács István budapesti párttitkár szo­katlan őszinteséggel tárta fel a tervgazdálkodás siralmas helyze­tét. Az ipari termelés csökkenése egy év alatt 4 milliárd forint, — a termelékenység ez év első hó­napjában 3.3 százalékkal esett, az önköltség viszont 2.8 százalékkal emelkedett. “Kevesebbet, rosszabb minőségben és magasabb önkölt­séggel termelünk, a magasabb életnívó utáni vágyunk jelenleg nem valósítható meg.” Azonnali garantált szállítás! RIMOFIN—az uj T.B.C.-elleni gyógyszer; streptomicin, peni­­cilin, insulin és minden más gyógyszer!—Szállítunk a világ bármely részébe, MAGYAR­­ORSZÁGBA is, ahová az orvos­ság mellé magyarnyelvű utasí­tást is küldünk. Nem kell várni export-engedélyre!' Telefonál­jon. Írjon árajánlatért: RE1CHMAN ZOLTÁN v. budapesti gyógyszerész magyar patikájának elmére: 1519 First Ave. New York (79-80 St.) Tel: RE 4-9415 Hallgassa rádióműsorainkat: vas. d.u. 3-4-ig és 5-től 6.15-ig WLIB (1190 ke.); vas. 12.30-2- ig WBNX-en és szombat d.u. 2-kor Philadelphiában, WTEL.

Next

/
Thumbnails
Contents