Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)

1954-07-31 / 31. szám

JULY 31, 1954 AZ ElMßllR 7-ik oldal Esti orjarat iXSSXXXWWXXXWXWWWWXX-i a Debrecen-vendéglöben A newyorki magyar életnek a Debrecen-étterem is a legszerve­­sebb tartozékai közé sorolható. Ivlár a neve is csalogató: nosztalgi­­ás sóhaj van benne a magyar tá­jak után. Valamikor Pesten New Yorkról, Philadelphiáról, Japán­ról, Biarritzról, Ostendéröl s a vi­lág sok más csodájáról, távoli metropolisokról, csábos üdülőhe­lyekről nevezték el a kávéházakat, éttermeket: itt New Yorkban Bu­dapestről, Debrecenről. Tokajról, a Balatonról álmodik a tulajdo­nos és a vendég. Lusztig ur, a “Debrecen” tulajdonosa nyilván­valóan valahonnan a Tiszahátról származik s ifjúkorának sok em­léke fűzi őt a kálvinista Rómá­hoz: bizton ezért lett a “Debre­cen” “Debrecen.” No de mindez AUGUSZTUS 3-ón, kedden • ÚJRA MEGNYÍLIK a Mayors j Restaurant ; KÖZISMERT A MAGYAR J KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt árak. Finom légkör. a CLIFTON HOTEL i 127 W. 79 St. NYC—TR 4-4525 ' HAZAI SZALÁMI és mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, szalonna és friss hús, stb. igazi HAZAI MÓDI — kapható: MERTL JÓZSEF magyar hentesnél 1508 2nd Ave. (RH 4-8292) lírai elem s van józan realitás is a szóbanforgó vendéglő jótulaj­donságai közt, igy többek között a jó magyaros koszt, a jó italok, az előzékeny s majdnem csalá­dias kiszolgálás és . . . last but not least a kerthelyiség, amely igy nyaranta versenyen kivül és felül áll a newyorki magyar he­lyiségek tolongó sorában. Ez a kerthelyiség vetekszik akár a hires “Kéményseprő”, vagy a hires-ne­­vezetes óbudai Kéhliné vendéglő­jének kerti csáberejével: árnyas, hűvös, kellemes, idillikus. Meginspiciáltuk a napokban ezt a kerti vendéglőt és cseppet se csodálkoztunk, hogy a newyorki magyar kolónia számos ismert és neves szereplőjét találtuk ott he­ves falatozás közben. Itt uezideál rendszeresen Lengyel Menyhért, a törzsvendégek közé tartozik Ke­len, a rajzoló, Lengyel Emil pro­fesszor,- Brack, a csomagkirály. Földes, az alkirály, ide tér be Gombos Zoltán (egyenesen Cle­­velandból), itt látható az “Ameri­kai Népszava” teljes személyzete, sőt Havas Emil is. A pincérek szélsebesen száguldanak az ár­nyas asztalok között, gyors és precíz a kiszolgálás, a vendégek egy-egy étel között átülnek egy percre a szomszédhoz, mert itt mindenki mindenkit ismer. Lusz­tig ur is hol ide, hol oda telepszik le, mert ő azután igazán minden­kit ismer, sőt túlontúl jól ismer . . . Kedves, meghitt hangulat uralkodik a kertben. Sziget ez, egy kis magyar sziget. Csoda, hogy jól megy a ven­déglő? Nincsenek véletlenek: itt minden kellék megvan ahhoz, hogy ne csak a kerti növények, de maga a vendéglő is virágozzék . . . ( -n) Rudi, a bécsi toreador s!l lll!!ll!!lllll!!lliil!lll!ll!!!llllllllllllllllll>!ll>ll!il!l!lll!l!!ll!lll!lllllllili!llll^ Toppesfieid Manor "all? | NEW YORK. GREEN COUNTY ~ Csak 3 órányira New York Cilytől! === Üdülő Paradicsom! 2800-láb magasan! ~ 15-20 FOKKAL HŰVÖSEBB, MINT A CITY == ÖSSZKOMFORTOS LUXUSHOTEL — a szép = ONTEORA-PARK-ban — 150 aker saját erdőség! • Európai-amerikai konyha • Csodálatos vidék • Luxus-szobák és fürdők • Szórakozás, bár, tánc • Terraszok, fűtés, kandallók • Összes sportok; úszás Háztól-házig való szállítás — (Adirondack-autobuszok) — Felvilágosítás, helyfoglalás, tel: HAINES FALLS (N.Y.) 474 == GOLF A KÖZELBEN s Newyorki telefon: BU 8-4990. ~ Rezerváljon julius-augusztusra. (Heti $50-tő!) SS; >llillllllimi!Hll!II4]tlllllll)|-= irfi?;L,?nwfniiiiaiiiiiiiii'i .IIIHl'IHI'ól'JHHHIHWIHHIITITHWtB'IHTH «Sauerei* \ FLEISCHMANNS, N. Y. Telefon: 181 j N. Y. C. tel. LEhigh 5-0723 j Gyönyörű völgyben fekvő családi nyaralóhely \ Óriási játszótér, kiddie-pool, hinták a gyerekeknek : Fürdés, csónakázás. halászás, tenniíz : Naponta 5 órai tea-tánc a szabadban, esténként a bárban : | REZERVÁLJON idejében JULIUS és AUGUSZTUSRA! j Elsőrendű MAGYAR és BÉCSI KONYHA Mrs. Kovács személyes vezetése alatt. — FŐSZEZON ÁR $48-tól feljebb. Management Mr. és Mrs. ELEK KOVÁCS ^IHlHIHMIIIIIIHIIIIIIHIIimilHMIíl1 HimiHi ■! Áhitatos tiszteletet érzek a fel­fedezők iránt. Napjainkban, ha nem is lehet mindenki Columbus, az is elismerésre méltó, ha valaki évek kitartó munkájával feltalál­ja például a drótnélküli gutaütőt, vagy úgy tökéletesíti a szemüve­get, hogy azzal a sötétben is .kitü­nően lehet újságot olvasni. Én szerény szakmámban csak loká­lis felfedezésekre szoritkozhatom: a revük és varieték nemzetközi félvilágából, ahol mindig akad egy-egy Hamupipőke vagy Csip­kerózsika, akit fel kell rázni mély álmából, hogy utána fénylő csil­lagként ragyogja be a színpadi mennyboltot. Mindenesetre ezek­hez a sztár-felfedezésekhez — fá­radságot és költséget nem kiméi­vé — hosszú gyakorlat és nagyon jó szem igényeltetilr, mert több blamázs esetén örökre elveszíti a felfedező a piaci hitelét. Nem tagadom, hogy már én is kissé megütöttem a könyökömet, de volt már több sikeres esetem is, ám a legbüszkébb mégis Rudi­ra vagyok, egy u.n. “bécsi sliferli­­re”, akiből én csináltam rendes embert, büszke toreádort és én szereztem neki: pénzt, karriert és jól csengő hírnevet. Legyen sza­bad itt elmesélnem hiteles törté­netét . . . Rudit egy buenos-airesi tojás­nagykereskedő mutatta be ne­kem. Bécsi illetőségű, cigányképü, 25 éves, éjfeketafraju, villogófogu, nőtlen ember volt. Különös ismer­tető jele. hogy nem szeretett dol­gozni. Olyan nápolyi típus volt, aki egy oszlopnak dőlve a napot bámulja és várja a sült halat, ami a szájába repül. A legmegbízha­tóbb. forrás szerint négy évvel ez­előtt’ potyautasként érkezett Ar­gentínába; vagy egy lukszushajó éléskamrájában, vagy egy óceán­repülő üres benzintartályában. Megérkezése után egy ideig—til­tott határátlépés miatt — az u.n. emigrációs hotel foglya lett, de szeretetreméltó egyénisége és le­kötelező modora miatt a cellája ajtaját a vöröskeresztes nővér egy éjjel véletlenül nyitva felejtette s azóta szabadon élt a fiú Buenos Aires belvárosában. Különben halk fiatalember volt a Rudi és nem hivatalos “tarhás”, sőt sze­mérmes távéhező, mert senkit se akart megvágni és ha volt egy kis aprópénze, szétszórta szamársá­gokra. A tojáskereskedő igy talált rá az egyik bulevardon — akkor már két napja semmit nem evett — rögtön alkalmazta üzletében s a friss tojásokat most ő rakta be a ládákba. Már aznap este együttfeketéz­­tem Rudival. Összebarátkoztunk Elmesélte, hogy. 16 éves korától bejárta a félvilágo-t, hat nyelven beszél, spanyolul csaknem tökéle­tesen, amit már mexikói tartóz­kodása alatt sajátított el. Én el­hittem neki mindent, annál is in­kább, mert szavait ellenőrizni le­hetetlen volt. Egyébkén; világ­­emigránsnak nevezte magát — minden politikai beállítottság nélkül — és ezt a címet és jelleget onnan származtatja, amikor egy őszi napon tiz shillinggel a zse­bében, diszkréten elhagyta a bá­csi Ottakringen lévő szülői házat. Első találkozásunk óta hosszabb • idő telt el, amikor ismét viszont­láthattam. Félárbócra eresztve ült az egyik emigráns-kávéház sarokasztalánál. Elmesélte, hogy a tojáskereskedő egy délelőtt ki­rúgta állásából, mert véletlenül összetört két tojást a rakodásnál ... a főnöke ezért trottlinak ne­vezte, amiért Rudi olyan dühbe jött, hogy felrúgta a tojásokkal teli ládát. Az üzlet padlója úgy nézett ki, mintha száz rántottát akarnának készíteni az éhes ven­dégek rendelkezésére . . . Utána egy ideig facér lett Rudi, mig egy ismerőse beajánlotta pincérnek valamelyik külvárosi kávéházba. Ott egy darabig jól keresett, de hamarosan onnan is kiesett, mert lógós barátainak lett a védangya­­la s korlátlan számban hivta meg őket tejeskávéra. Nagyon tragiku­san most sem fogta fel Rudi ki­látástalan helyzetét, mert két ci­garetta közben, félhangon a Car­men nagyáriáját énekelte és mint mondá, azt is mexikói tartózko­dása alatt tanulta be. Egy szusz­ra most azt is bevallotta, hogy ot­tani hosszú éhezése alatt felcsa­pott segéd-toreádornak is, napi 5 pesóért egy fajnemesitő telepen. A szelid bikákat ingerelte és ezt a nemes foglalkozást oly hévvel és szakértelemmel csinálta, hogy egy napon a feldühödött bika szarvai­val összeszurkálta. Ezt a harctéri sérülését a jobblábán még ma is kegyelettel őrzi. Régi igazság, hogy a magassá­­ságos Gondviselés soha nem hagyja el a bajbanlévöket . . . így gondolt Rudira is és közvetítőnek az én agyamat használta fel. Egy gondolat, egy mentöötlet cikká­zott rajtam át. amit azonnal a bé­csi fiúba sugároztam — Hallja Rudi, magának az égi Gondviselés rendkívüli szerepet szánt ebben a keserves földi élet­ben — kezdtem el az izgalmas be­vezetést. — Maga kitünően beszé­li a spanyol nyelvet, bejárta a fél­világot: Mexikóban leckéket vett bikaviadalból, magát a sors kegye egyenesen bikaölőnek teremtette . . Maga lesz a világon az első bécsi toreador, akinek ebben a szakmában nincs könkurrenciája. — Nézze Rudi — folytattam a­­rábeszélést — maga egy értelmes fiú. Aki már ifjúkorában annyi mindent látott, mint maga és jó elöadóképessége van. az vehet egy papirüzletben 30 iv koncept-papi­­rost, leül a kávéházi sarokban, minden délután szépen és olvas­hatóan két-három ivet teleir át­élt kalandjaiból és egyszerre ké­szen lesz a németnyelvű könyv: “Hogy lett belőlem mexikói tore­­ádor” cimmel. A címlaphoz majd keresünk egy üres rajzolót, aki magát abban a pillanatban örökí­ti meg, amikor a bikának kardjá­val a kegyelemdöfést adja . . . Az ötletem úgy látszik nagyon feküdt Rudinak, mert azonnal be­leegyezését adta a dologhoz. A könyv' megírásának kivitelezésére ott standapé átadtam 50 pesót papírra, cigarettákra és jövőbeli feketékre, amely honorárium-elő­legnek ugyan tulszerény összeg, de hogy pesti aszfaltnyelven fe­­| jezzem ki magam, “pofára ment az egész”, én nem ismertem Rudi írói kapacitását. Itt utólag el kell ismernem, hogy kellemesen csa­lódtam a fiatal szeizó szorgalmá­ban és tollában, mert három hét alatt készen volt a sajátos irodal­mi mü és pedig oly hivatottsággal megírva, hogy nekem csak stiiisz­­tikailag kellett kissé átfésülnöm. Voltak benne színes útleírások, hátborzongató kalandok, idegcsik­landozó jelenetek, véres küzdel­mek száz vad bikával és főleg oly vakmerő hazugságok, hogy olya­nokat csak egy született kalandor élhet át vagy találhat ki. Meg­jegyzem: Rudi toreádcri becsület­szavát adta, hogy a rémes esetek mind megtörténtek vele . . . Ezekután elkezdtem a mened­zselés felelősségteljes munkáját. Felkerestem egy helybeli nagy :ilIl!IJII!l!i:|||l|||:|!l,|iriltll!ITI !!IMTfndri:l:M!l:l!1;l:t II IIii.lll'IUi:ill:! III li ri:[!lil:l!llll yw li BIG INDIAN, NEW YORK Irodai telefon: Pine Hill 3351 Telefon a venaégek számára: g Pine HiH 3796 (Rohály Farm) \ = Rezerváljon szobát júliusra és augusztusra, — Mr. és Mrs, Rohály tulajdonosok — UJ OLIMPIAI ÚSZÓMEDENCE g 460 acre gyönyörű terület. — Kitűnő magyar konyha J - Mrs. Rohály személyes vezetése alatt. | HORVÁTH BÉLA, a magyar cigány- i király és zenekara I BÁR — ZENE és TÁNC minden este g Magyar és amerikai szórakoztató műsor. I NEW YORKI TELEVÍZIÓS PROGRAM! g IiÍIIIIIM!lll!lll!lllllllll!l!ltlll!lll>l<lllllinfi1!l!lllllll|tllllllll!l!l!ll!llilllllllllll!l!l!l!i:lllil!lilitlílllllll!lj|il:llllltlll!liliiil:l!lilil!lil;l!l!rMllillIIIIIII!lÜ A hétvégi nagy műsorok szereplői: Tatár György-Patócs Kató a hollywoodi müvészpórí PÁDLY MARCIT KONDOR MARISKA, EMÓDY MARCIT, KULCSÁR ENDRE, BÍBOR OLGA és ENDREY JENŐ programvezető CASIMIR S LODGE BiG INDIAN, Ulster County, N. Y. — Telefon: PINE HILL (New York) 329S — Newyorki telefon: TRafalgar 3-1467 Csodálatos környék, ideális üdülés a Catskill-hegység legköltőibb helyén, a legendás Big Indian tündérszép paradicsomában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents