Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-03-14 / 11. szám

MARCH 14, 1953 AZ EMBER 5-ik olJai n f A csendorseg "szentté avatasa" Irta: TAKÁCS JÁNOS SOK EMIGRÁNS MAGYAR ÚJSÁG hangsúlyozza a kereszténysé­get, vagy a katolicizmust, némelyik őszintén, mások politikai célok leplezésére. Ahol feltehető a tiszta meggyőződés, tiszteljük azt, mint a Habsburg-párti “Krónika” cimü lapnál. De még olyan reakciós és antiszemita lappal szemben is, mint a “Mindszenty Népe”, sem volnánk illetékesek beleszólni, mely nemes egyéniségek szentté­avatását javasolja. Vallási meggyőződésükkel nem lehetne vitánk. Csakhogy a konzervativ, meg a szélsőjobboldali emigráns. sajtó nagyobb része nem olyanokat kíván uj szentekül, akik — mint pél­dául Giesswein Sándor — a belső és külső békéért küzdöttek, vagy mint egyes szerzetesek, életüket vesztették a nácik üldözöttéinek vé­delmében. Az uj szenttéavatási mozgalom nem mártírokat akar meg­tisztelni, hanem azokat, akiknek a magyar történelem sok mártírt köszönhet: a magyar csendőrséget. Ma sok sebből vérzik a magyarság és mi szívesebben nem boly­gatnék a múlt fájdalmait, például azokat, amik a csendőrségnek kö­szönhetők. Mi még ez esetben is elvetjük a kollektív felelősséget, mi­kor ezt nem azért kell viselni, mert valaki valaminek született, ha­nem mert önszántából aktiv volt egy testületben. Ha ők emlékezne^ a számukra szép múltra, teljék benne örömük. De nem erről van 6zó. hanem arról, hogy előkészület folyik egy olyan terror-különit­­mény felállításáról mely — miután a szövetségesek majd felszaba­dították Magyarországot — a törvényesség nagyobb látszatával szá­molhat majd le a nyilasok és nácik ellenfeleivel, mint ha az 1919-20 évi tiszti különítményeiket keltenék uj életre. (Amire egyébként szin­tén törekednek.) A MAGYAR CSENDORSÉG egyike volt a legjobban képzett, leg­­fegyelmezettebb rendfenntartó testületeknek. Vak engedelmessé­ge, bátorsága, kíméletlensége közmondásos volt; ahogy őket em­legették: “az anyjukba is belelőttek, ha parancsot kaptak.” Mennél fegyelmezettebb bármely fegyveres erő, annál inkább megfelel cél­jának; ha tehát a magyar csendőrség igen sok esetben népellenes Célokat szolgált, ezért a fő felelősség azokat terheli, akik a csendőr­séget irányították, tehát a volt magyar kormányokat s azokat a tár­sadalmi rétegeket, amelyeket ezek a kormányok képviseltek. Ez azón­­ban épp oly kevéssé teheti kívánatossá a régi magyar csendőrség új­bóli felállítását, mint SS-ét és a Gestapoét az, hogy ezek közismert vas-fegyelemmel teljesítették a kapott parancsokat. Sértő ez a hasonlat s magunk se irtuk volna le, ha a csendőrség egész történetére gondoltunk volna — de csupán 1944-ig. Bárhány bírói Ítélet bizonyította is a csendőri nyomozás szörnyűségeit __ ha nem is fejlesztették ki őket oly raffináltan, mint a náci s a szovjet rendőrség és ha nem is volt céljuk hamis vallomásokat kicsikarni, amit egyébként a vádlottak amúgy is visszavontak az akkor független magyar bíróságok előtt — bármennyire belelőttek a jogaikért, jobb sorsért küzdő magyar paraszt- és munkástömegekbe, mindezt pa­rancsra tették; egyéni kedvtelésből nem igen .kegyetlenkedtek és ha­talmukat nem használták fel saját meggazdagodásukra. Egy népelle­nes politika volt felelős egy népellenes karhatalom működéséért s Ugyanezt a fegyelmezett karhatalmat egy inkább népbarát politika nemesebb célokra használhatta volna, mert a demokráciák gyakori betegsége, hogy nincs fegyelmezett karhatalmuk. Az 1945-ben induló magyar demokrácia — melyet a bolsevizmus megbuktatott — sem­mikép se használhatta volna a karhatalmat, még az Endre-, Jaross- és Baky-szellemü tisztek eltávolítása után sem, azok után, amikkel ez a testület 1944-ben terhelte meg lelkiismeretét. Hát ezek a jobboldali lapok és körök mit sem tudnak vagy akar­nak tudni arról, mi történt Magyarországon 1944-ben? Ekkor mutat­kozott meg legjobban a magyar csendőrség kiváló fegyelme, ügyessége és az azt vezető embertelen szellem, precizitása és hajlékonysága, mellyel Hitler s az egész világ nácijainak tiszteletét vívta ki a magyar zsidóság hihetetlenül gyors és alapos deportálásában. A németeknek ehhez nem volt apparátusuk s az ő megbízottaik, Kaltenbrunner és társaik is kijelentették, hogy ilyen gyors és tökéletes sikerre nem szá­mítottak. Az akkori nagyobb Magyarországon — Endre és Baky Irányításával — pár hét alatt összefogták és gettóba zárták az egész vidéki 500,000 főnyi zsidóságot; jérészüket külön megkinozták, hogy árulják el esetleg elrejtett vagyonukat, majd borzalmas körülmé­nyek közt a vagonokba zsúfolták őket és elvitették a kassai gyüjtőtá­­borba — s onnan vitték őket a németek a gázkamrákba. G GONDOLJÁK MEG az urak: 500,000 emberről, több, mint 400,000 ember haláláról van itt szó, akik akkor már — a Kállay-kormány politikája segítségével — közel voltak a meneküléshez. Nem állít­juk. hogy a német megszálló erő mindenképen nem deportálhatott volna zsidókat; de ez nem lett volna ennyire általános a csendőrség valóban lelkes és effektiv munkája nélkül. Hogy itt nem csupán a fegyelemről, parancsok vak teljesítéséről volt szó — ámbár a sző-Jövedelmi adóivek (Income Tax) szakszerű elkészítése — PÉNZKÜLDÉS BÁRHOVÁ: Európába, a világ minden részébe. Hajó- és repülő­jegyek minden hajóra és repülővonalra. — Iratok, okmányod hiteles fordítása minden nyelvről minden nyelvre. GARTNER utazási iroda 207 East 84 St. vetségesek ezt sem tekintették, igen helyesen, mentségnek — azt mutatja, hogy a magyar rendőrség többsége — mely pedig szintén igen kitünően fegyelmezett testület volt — nem vett részt az üldö­zésben, sőt sok esetben jóindulatot tanúsított az üldözöttek iránt. S hogy ennek a borzalomnak nem kellett igy lennie, még német meg­szállás alatt sem, ezt sok megszállt ország bizonyltja: Dánia, Norvé­gia és bizonyos tekintetben Finnország is (amely jogilag nem volt megszállva), sőt Románia és Bulgária is. Ez országokat már 1940- ben és 1941-ben megszállták a németek; Romániában Antonescu fasiszta diktatúrája volt malmon, mégis elkerülték ilyen arányban a zsidóság deportálását és elpusztítását, mert nem volt magyar csend­őrségük. Annál kevésbé lehet mindezeket a csendőrség vakfegyelmével menteni, mert ez a fegyelem — a felső fokon — nem is volt olyan va,k, illetve csak az emberiességgel szemben volt vak. Mikor Horthy kormányzó végre aktivitásba lépett a S'ztójay-Jaross-kormány és csendőrsége gazságai ellen, mikor felismerte az eljárás végzetes voltát, mikor megkapta a pápa, a svéd király, Roosevelt figyelmez­tetését és mikor tudomására jutott,, hogy maguk a németek filmezték a magyar csendőr-brutalitásokat, hogy magukat mentsék, mikor az, angolok azonnali bombázással fenyegettek, az egész világ megmoz­dult a pesti zsidók megmentésére, akkor a csendőrség vezetői a fő­városba vonták össze csapataikat, hogy államcsínyt hajtsanak végre legfőbb parancsnokuk, a kormányzó ellen, amit a hadsereg vezetői szereltek le az utolsó pillanatban. Nem a csendőrség fegyelmén múlott tehát, hogy a budapesti százezer zsidó is nem indult el Auschwitz felé. A NÁCIKHOZ NEM SZÓLUNK, ez hiábavaló. Szeretnők azonban ha olyan emberséges szellemet képviselő lapok, mint a “Krónika” s az európai módszerekhez szokott körök átlátnak, hogy itt nem a “magyar tiszti kardbojt becsületéről”, nem a “magyar kard tiszte­letének felélesztéséről’ van szó, hanem terroristák készülődéséről, aminek ők akaratlanul is előmozdítói. Az uj, szabad Magyarország bizonyára nem állhatna fenn fegyelmezett karhatalom nélkül; ezt azonban nem terhelheti a magyar csendőrség népellenes és zsidógyil­kos emléke, mely az 1514-es parasztüldözés óta a legnagyobb szé­gyent hozta a magyar népre. Csak általánosságban szóltunk ehhez a sötét témához, nem kívántuk volna a múlt e sötét lapjait felnyitni, ha nem tartanók gyanúsnak s veszedelmesnek ezt az állandó csendőr-fel­­magasztositást. Utóvégre a magyar rendőrség is kitűnő testület volt, a szocialisták üldözéséért ez sem ment a szomszédba; ez is tudta, mi a harmadfokú vallatás. Mivel azonban ez a rendőrség nem volt haj­landó — a Hain Péter-szerü bestiákat kivéve — az embertelenségek­ben ily messzire elmenni, szót sem hallunk a jobboldali körökben en­nek a sokkal nagyobb számú régi rendőrségnek a dicséretéről és fel­újításáról; azért, mivel ez, a maga egészében, nem lett a német ná­cizmus vak és [kegyetlen végrehajtó eszköze és mert fékentartotta a náci lázadókat. Szeretnők ezt a témát lezárni, ezért nem megyünk bele a csendőrség működésének részletes és dokumentált ismerteté­sébe. Ha azonban ez valakit érdekel, szívesen közlünk néhány meg­bízható forrásmunkát! Nyilas tömeggyilkosból lapterjesztő! VÁLASZ A “HUNGÁRIA” 1953 FEBRUÁR 13-1 CIKKÉRE hogy Almásy ellen a francia ha­tóságoknak semmi kifogása nin­csen. Akkor miért nem kapja meg a kiutazási engedélyt és miért ült 2 évet a francia börtönökben? Közben 1951-ben én Ausztráliá­ba vándoroltam ki és ott meg­döbbenéssel vettem tudomásul, hogy Almásy Barna, akinek ke­zéhez oly sok baj társam kioltott vére tapad, a “Hungária” párisi terjesztője lett. Ausztráliából való visszaérkezé­sem után 1952 decemberében fel­kerestem Radvánszky Antalt, mint a “Hungária” főmunkatár­sát és a sok elpusztult bajtársam nevében arra kértem őt, hogy tegye lehetetlenné Almásy műkö­dését a ‘Hungáriá”-nál, mivel ez nem méltó a laphoz. Radvánszky kikérte magának az én beavatko­zásomat az ő, illetve a “Hungá­ria” ügyeibe és azt a kijelentést tette, hogy ő ilyen csekélységek­kel nem foglalkozik. Én megkö­szöntem Radvánszky demokratk ,kus kijelentését és távoztam. Tu­domásul kellett tehát vennem, hogy Radvánszky Antalnak fon­tos alkalmazni egy közönséges tömeggyilkost, aki sok embert küldött a halálba és többezret a gázkamrák éhes torkába. Köny­­nyü volt Radvánszky Antalnak a párisi irodájában csekélységről beszélni, de annál nehezebb volt Almásy Barna vérszomjas gonosz­tettei elől élve megmenekülni. Ezután ítéljenek az olvasók: “kéteshirü” vagyok-e azért, mert megpróbáltam az igazságszolgál­tatás kezére juttatni azt, aki a bestiális gaztettek sorozatát kö­vette el. , UNGÁR JÓZSEF 48 Avenue Joyce Montreal, Canada a 3rd Avenue sarkán. Telefon: RE 4-7068 Hallgassa a WBNX (1380 ke.) rádióállomást minden vasárnap délután 1 órától 2-ig. — Mindenféle biztosítás GARTNER-nél! Felkérték lapunkat az alábbi nyilatkozat közlésére: Hét éve tartó emigrációs küzdel­meim alatt és főleg ötéves párisi tartózkodásom idején mindig fi­gyelemmel kisértem az emigrá­ciós lapok magatartását és sok­szor megdöbbenéssel vettem ész­re, hogy a “Hungária” olyan köz­leményekkel lép az úgyis ezer bajjal megáldott emigrációs ma­gyarság elé, ami nem hogy az összefogást, hanem az ellenkező­jét, a széthúzást segíti elő. Legutóbb is egy rövid, de an­nál inkább durvább hangú s töb­beket becsmérlő közlemény jelent meg, amely ellenem is alávaló támadást intéz. Ezek után feljo­gosítva érzem magam arra, hogy a valóban demokratikus magyar közvélemény elé tárjam az aláb­biakat: 1948 junius elején — és nem pedig .ahogy a “Hungária” írja: 1948 november 18-án — Párisban személyes papírjaim elintézése végett egy emigrációs szerv irodá­jának vezetőjénél jelentem meg. Legnagyobb megdö bbenésemre ugyanott láttam Almásy Barna századost .volt munkaszolgálatos parancsnokot, aki szadista bar­bárságáról volt hires az elmúlt borzalmak idején. Azonnal összeköttetésbe léptem a párisi rendőrség illetékes osz­tályával, amely Almásyt letartóz­tatta. Kitűnt, hogy álnéven és hamis papírokkal, mint Szabó Lajos tartózkodott Párisban és az volt a terve, hogy továbbszökik hasonló társaihoz Argentínába. A francia bíróság hamis név használata miatt Ítélte el. Az ott­hon és Ukrajnában elkövetett embertelen tetteiért a francia bí­róságok előtt nem felelhetett. Te­hát nem a vizsgálat tartott 1950 tavaszáig, mint ahogy a “Hungá­ria” irta, hanem a hivatalos bün­tetése. A “Hungária” azt állítja, Amerikai találkozó Jelen voltunk Fried Pál festő­művész műtermében amikor is­mét találkoztak a “Fekete kolos­tor’ lakói: Fried Pál festőművész és Gulyás Márton budapesti női divatszalon-tulajdonos, aki ab­ban a szerencsés helyzetben volt, hogy 1949-ben Párisba emigrál­hatott és ott egy jónevü francia modell-házba betársulhatott. Rö­vid pár év alatt szakmai tudásá­val nagy sikereket ért el. De nem ez volt életének célja, mert fele­sége New Yorkban élt. Egyedüli vágya volt, hogy családjával le­hessen együtt. Feleségének a 134 W. 58 St. alatt van nőiruha di­vatszalonja, ahol megérkezés» óta együtt működnek. Gulyás Márton megérkezésének hire ál­talános érdeklődést váltott ki a divathölgyek körében és régi hű­séges vevői üdvözlő táviratokkal halmozták el. Ezúton kivánunk mi is -további sikereket az ame­rikai élethez. (H.) DOZZY -szalámi valódi importált magyaros szalámi Hollandiából EGYEDÜLI és kizárólagos jogú elárusítója egész Amerikában: H. ltom & SON IMPORTER S 1577 FIRST A VE. (cor. 82nd St.) New York 28, N. Y. Telefon: RE 4-4110 SOK SZÁZ ÚJONNAN ÉRKEZETT IMPORTÁRU! — Kérje ingyenes, 400 képpel ellátott árjegyzékünket. — VIGYÁZZON A CÍMRE: 82-ik utca és Első A ve. sarok. Hallgassa a WBNX (1380 hullámhossz) rádióműsorunkat minden vasárnap délután 12.30 tói.

Next

/
Thumbnails
Contents