Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-02-21 / 8. szám

Z-ík oldal AZ EMBER FEBRUARY 21, 1953 f f f Vertes Marcel kiállítása: Emigráns Böske tejiajara TILTAKOZÓ TöMEGGYÜLÉS A SZOVJET - ANTISZEMITIZMUS ELLEN A LIRA diadala A könnyedség bravúrja: ez határozza meg Vértes Marcel remek kiállítását, a­­mely a múlt héten nyilt meg a Carstairs-galleryben s a­­niely New York művészi életének nagy eseménye. Ke­vés vonallal, néhány színnel ilyen sokat kifejezni, a gon­dolatnak és érzésnek ilyen messzi távlatát beszárnyalni és beszárnyaltatni: ez Vér­tes Marcel utánozhatatlan készsége. Meg kell nézni a “Turista” cimü akvarellt, vagy a “Gondolás indulá­sa”-! — nehéz példákat fel­­hozni, mert valamennyi pél­­t!a erre — és egy egész no­vella bomlik ki színes, szin­­pompás virággá az elámu­­lé) s7em előtt, ú nem novel­­lisztikusak ezek a képek a Vászonhch - kötöttség szegé­nyes értelmében! Az igazi teremtő művész zseniális keze villan előttünk, ez a kéz •csak éppen érinti a vásznat, Vagv a papirt és a nézőben az érzelmi és gondolati ele­mek egész láncolatát kelti életre. A lírai költő néhány sorral a lélek örvénylő mélységeit tárja fel és sok­szor többet mond, mint egy vaskos regény. Ilyen Vértes is. Lírai festő; néhány vo­nal. kevés szín. ez minden, amit a papírra lehel, mint egy kecses szonettet. S a szemünk messzire lát, színe­ken .és formákon túlra, -a történés, (élmény és átélés lenyűgöző, sodró és áradó hullámai közé. Igen, ez Vértes Marcel. Itt van ez a “Reggeli séta”. c(i­­mü tusrajz, a Vértes-techni­ka iskola példájaként, “a szűkszavú mindent - elmon­dással.’.’ Monumentális mű! Kevés könnyed vonal s mé­gis kifejezőbb, mint sok agyonzsufolt olajfestmény, amely belefullad a kidolgo­zott részletekbe. Vagy itt van a “Riviera,” amelyen egykét hevenyében odave­­tettnek látszó nedvdus bo­kor valószínűtlen zöldje a fényben eltűnő környezet mellett az egész mediterráni táj megejtő hangulatát va­rázsolja a falak közé. Vagy a ‘sSt. Tropez-i nyár”, vagy a “Forró nyári nap”, vagy az “(j egy festő” cimü vizfest­­mények, vagy a “Boldog na­pok”, vagy a “Velencei kol­dus” és a többi, mind-mind, egytől-egvig. Tiszta lira. Külön fejezet a “Moulin Rouge”-sorozat. Itt a század­­forduló Parisa vibrál, kép­­zeletgyujtó, színes, nyugta­lan kavargásban. Ezek azok a képek, amelyeket Vértes a most bemutatásra került film,_ a Toulouse-Lautrec életét feldolgozó “Moulin Rouge” díszleteinek és’ jel­mezeinek készítése közben Párisban festett. A filmen látható, amint a garabonci­ás Lautrec a képeit festi; Vértes kezét filmezték le s ő festi a Lautrec-i képeket tö­kéletes hitelességgel. Félel­metes a hasonlóság tökélye ezeken a most kiállított ké­peken is: a .nagy francia festő szelleme lengi be a kü­lön termet, ahol ez a soro­zat látható. De az első vizuá­lis hatás után nyomban megleli a látogató Vértes Marcelt is, szellemében, ki­fejezésében egyaránt. Bi­zarr érzés a két művész együttes jelentkezését látni! Felemélően nagy művészi élmény az uj Vértes-kiállí­tás. E sorok szerény és alá­zatos írója már háromszor nézte meg a tárlatot, de úgy érzi, még mindig kevésszer. Hitemre: holnap újra ottle­szek . . . (dr. D. Z.) A magyar emigráció legnagyobb kulturális; eseménye: MEGJELENT Márai Sándor “Béke Ithakában” cimü regénye!. — Ära $2.80, gyönyörű kiadásban. >..Megrendelhető “Az Ember” kiadóhivatalában (320 East 79 Street,' [New York City, vagy közvetlenül az amerikai főbizományosnál:1 i Leslie G. GARDOS, 2320 Lincoln Avenue, Montreal, Que., Canada.) ELŐKÉSZÜLETBEN: Zilahy Lajos: “Krisztina és a király ”] HUNGARIAN GARDEN RESTAURANTBAN MAXIE FRANSKO és hires cigányzenekara muzsikál 1S28 Second Avenue New York City Telefon: RE 4-9670 KIVÁLÓ KONYHA! ZETTL LACI tulajdonos A feleségemtől nemrégiben azt az értesítést kaptam, hogy Bue- | nos Airesben meghalt a Böske. Annyira meghatódtam ezen a hí­ren, hogy elhatároztam: kivétele­sen Írni fogok e gyászesetről. Én ugyanis a cikkek és a riportok sok vállfáját műveltem 35 éves újságírói tevékenységem alatt, de nekrológot még soha nem írtam senkiről. Az alábbi sorok az elsők ebben a műfajban. Mikor a tün­dérszép. húszéves lányom hagyott el bennünket, akkor sem tudtam plajbászt ragadni, csak zokogtam keservesen, hosszú heteken ke­resztül . . . A Böske azonban valami más eset. Ez a Böske: egy Böske a sokezer emigráns közül, akik ész­revétlenül és halkan költöznek át a másvilágra. Nincs hozzátarto­zójuk vagy kevés a barátjuk, a végtisztességükön is egy páran lézengenek csak és nincs senki­jük, aki őszintén megsirassa. A temetés után pár nappal már el is felejtik őket. Én azonban em­lékemben fogom tartani a hátra­levő esztendőim alatt. A most szóbanforgó Böskét 30 éve ismertem Pestről^ Bécsből, Monte Carloból és kivándorlása után Buenos Airesböl. Soha nem kérdeztem és máig sem tudom a vezetéknevét. Ö nekem egy név­szimbólum volt, aki az összes is­merős és ismeretlen Böskéket j magába foglalta. Világvándorlá­­som alatt azonban kevés olyan j érdekes egyéniséggel találkoztam, mint a megboldogult. A jólélek egy született földönfutó volt, egy bolygó örökemigráns, aki mindig és mindenhonnan csak menekült. Mielőtt a német nácik megszáll­ták szerencsétlen óhazánkat, ő a honvágytól űzve hazatért Ma­gyarországra a világ legszebb ré­széről: a francia Riviéráról. Rövi­desen elkapták a nyilasok, noha csak félzsidó volt, de szoros kap­csolatai voltak a pesti szociálde­mokrata párttal. Megkinozták, kiverték az összes fogait és Maut­­hausenba deportálták. 45 kilóra lefogyva, valóban az Úristen ke­gyelme tartotta életben, hogy megérhette a felszabadulást. Egy j régi jóbarátnője, a kitűnő Pillér Margit küldött neki hajójegyet Európába és igy lett Bözsi bue- i nos-airesi törzslakés. Noha kivándoilása után gond- j talanul élt, nem érezte magát “otthon” egy pillanatra sem. Ál­landóan hazavágyott, várva az uj felszabadulást, amely a moszko­­vitákat kiűzi Magyarországból. Több alkalommal az ottani Café Rrasilban emlékpróbákat és hon­vágy szeánszokat tart ottunk együtt, régi pesti házakról, uteák­­róPterekről és közös személyes ismerőseinkről. Egyszer annyira belemelegedtünk ebbe a bus tár­sasjátékba, hogy nosztalgiás fáj­dalmaim hevületében, faképnél hagytam Böskét az asztalnál. Utolsó találkozásunk alkalmá­val, Európába való novemberi behajózásom előtt arra kért, hogy a Cote d’Azur-rőI hozzak majd neki emlékül egy szál fehér szegfűt. Ha hazatérek, leprésel­­ten kiviszem a névtelen Böske névtelen sírjára. Au revoir drága emigráns barátnőm egy boldo­gabb világban! . . . Monte Carlo, 1953. február (J. A.) Vegyen U. S. Bondotl Az American Zionist Council, az American Jewish Congress és további 31 organizáció — közöt­tük a Magyarszármazásu Zsidók Világszövetsége — égisze alatt hatalmas tüntető gyűlés folyt le hétfőn este a vasfüggöny mögötti antiszemita hullám ellen a new­­yorki Manhattan Centerben. Az egyhangúlag elfogadott ha­tározati javaslatban a tömeggyü­­lé> a legmesszebbmenő módon ítéli el a Szovjetunó és csatlós államainak a zsidó nép és Izrael Állam elleni megalázó vádasko­dásait. Megállapítja a határozati javaslat, hogy a kommunisták az antiszemitizmust használják fel politikai eszközül s a zsidókat ál­lítják oda bűnbaknak belső baja­ik, gazdasági zavaraik palástolá­sára. A vasfüggöny mögötti zsi­dóellenes politika a szovjet kor­mány erkölcsi sülyedéséről tesz tanúságot, mert semmibeveszi az emberi jog és méltóság ismérveit, elnyomja a faji kisebségeket és megfosztja őket annak legkisebb lehetőségétől i*, hogy lelkiisme­retük diktátumát követhessék. Kihangsúlyozza g hat ározat, hogy Izráel hajlandó befogadni a vasfüggöny mögött megbízhatat­lannak bélyegzett két és félmillió zsidót s a világ zsidósága segiteni fogja Izraelt a reánehezedő fel­adatok vállalásában. A határozat erőteljes hangon követeli, hogy engedjék ki szabad földre az ül­dözött zsidókat. A Magyar Zsidók Világszövet­ségének gyűlésén már majdnem egy évvel ezelőtt elhangzott dr. Görög Frigyes elnök szájából a felhívás: “Let my people go” . . . A felhívás azóta ’ Szovjetoroszor­­szág és összes csatlós államaival szemben hangos segélykiáltássá és el nem odázható sürgős köve­teléssé erősödött! Dewey kormányzó Albanyból szólt a tömeg gyűléshez. Kijelen­tette, hogy minden amerikainak kötelessége tiltakozni Oroszország gyilkos antiszemita politikája el­len. A világ közvéleményét nem lehet elnémítani s a határozott megnyilvánulásnak meg kell le­gyen a hatása. Emanuel Celler demokrata kép­viselő, Rév. George B. Ford, róm. kát. plébános; dr. Israel Gold­stein, az American Jewish Con­gress elnöke; dr. Simon G. Kra­mer, a “Synagogue Council of America” elnöke; Béri Locker, a Jewish Agency izraeli elnöke; Benjamin Tavachinsky, a Jewish Labor Committee igazgatója, dr. Walter Van Kirk, a National Council of Churches igazgatója és Matthew Woll, az AFL alelnö­­ke beszédeikben a legélesebben keltek ki a kommunista antisze­mitizmus brutális megnyilvánu­lásai ellen; a Bond Drive, United Jewish Appeal és a Jewish Na­tional Fund legmesszebbmenő tá­mogatására hívták fel Amerika zsidóságát. Az amerikai kormányt pedig felkérték, hogy vesse latba minden befolyását az ETN-tanács­ban a zsidó nép és Izráel Állam védelmében. A -Magyar Zsidók Világszövet­ségét dr. Görög Frigyes elnök, Sunshine Oscar alelnök, Speed Ibolya, a női osztály elnöknője és Lobi Miksa igazgatósági tag kép­viselték. Louis Lipsky, az amerikai cio­nista mozgalom “Great Old Alan”-je, az. American Zionist Council elnöke vezette le az im­pozáns tömeggyülést. Jungreisz Elza felolvasása Az izráeli irodalom kiválósága, Jungreisz Elza, akinek cikkei “Az Ember” hasábjain hosszú évek óta megérdemelt érdeklődést kel­tenek, március 1-én, vasárnap d.u. 2.30-kor a Hotel Capitol “Walnut Room”-jában (8th Ave. és 51 St, sarkán) előadást tart Izráelrő! és az izráeli magyar életről. Jungreisz Elza minden, írása Urai melegségü őszinte val­lomás, telve színnel, szívvel és hangulattal. Mostani előadását is azzal az érdeklődéssel várja a közönség, ami az igazi írástudók és melegszívű emberek megnyi­latkozásainak kijár. A március 1-i felolvasó dél­utánnak külön érdekessége lesz Ernster Dezsőnek, a . Metropolitan tenoristájának és Varga Ruben­­nek, a nagynevű hegedűművész­nek szereplése. A jegy ára $1.50, amely meg­rendelhető Speed Ibolyánál, 205 E. 78 St„ telefon: BU 8-8212. Az Orvosbál .4.: idei Orvosbált most szombaton, február 21-én este rendezik meg a Plaza Hotel naygtermében. Cock­tail 7:30 és a bankett 8:30- kor kezdődik. A báli előkészítő bizottság rövid, de elsőrangúan nívós műsort állított össze. Miss Virginia MacWatters és Mr. Giidio Gari — mindketten a Metropolitan Opera kitűnő­ségei — magyar dalokat és áriákat fognak énekelni. A kitűnő Sándor Árpád lát­ja el a zongorakiséretet. A tánczenét Bartal Jenő közis­merten elsőrangú zenekara szolgáltatja. Vértes Marcel berámázásra érdemes művészi fedőlapja díszíti a Souvenir Journalt. A jegyek nagyrészét ter­mészetesen már hetekkel előbb lefoglalták, úgy hogy már csak nagyon kevés jegy áll a közönség rendelkezé­sére. Ezeket a báliroda ut­ján (35 E. 84 fit., telefon; BU 8-5858) lehet igényelni.­LEGÚJABB SZENZÁCIÓ! 12 DARAB KÜLÖMBÖZŐ MAGYAR REGÉNY CSAK $2.00 50 DARAB KÜLÖMBÖZŐ MAGYAR REGÉNY CSAK $7.50 95 DARAB KÜLÖMBÖZŐ MAGYAR REGÉNY CSAK $14.00 (Zsebben hordozhatók) Postaköltség külön) KIZÁRÓLAGOS KÉPVISELET — CSAKIS NÁLAM KAPHATÓK! — Ezenkívül sokezer más importált cikk raktáron. — Kérje idei, ingyenes, képes árjegyzékemet. PAPRIKAS WEISS IMPORTER 1504 Second Are. (A 78 és 79-ik utcák között) NEW YORK 21, N. Y. Telefon; BUtterfield 8-6117

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents