Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-02-07 / 6. szám

4-ik oldal AZ EMBER FEBRUARY 7, 1953 MEMBER CÖSTjJÖR FERENC POI1TIKA1 HEtJLAPlA 401 T H E M A N Editor and Publisher: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő-kiadó Published weekly, except the last four weeks in August. — Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: S20 East 79th Street New York 21, N. Y. Telephone: Butterfield 8-6168 Yearly Subscription Rates: In United States $10.00 In Foreign Countries $10.00 Single Copy 20 cents Vol. XXVIII New York, N. Y., February 7, 1953 No. 6 Reentered as second class matter Aug;. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879. Di/ií Tibi tevelei KEDVES RUDI, eszek a diznó demokraták 1-yijre sűrűbben keszdik emlegetni, hogy a zégvilágon semmi külömbség nincs a kommunizmus és a nácizmus koszolt, aszaszhogy a 2-tö alezánc és hivat kosznak a világ eseményekre, mejek észt a zérvelést alátámaztyák, legföképen arra a zeseményre, mej ot nálatok történt a zangol szénában, vagyishogy a zangolok oj tapintatlanul rályöttek, mizerint a zoltani náci zerveszetek zoros kapcsolatban voltak a Zovlyettel, eszen­­kívül hivatkosznak a Zovlyet dijadalmas antizemitizmusá­­ra is, mej zintén 1-gy döntő érv a zámukra. Most esz a leg­nagyobb problémánk, hogy mijen legyen a magatartásunk ebben a ziigyben és amint a kedves atyám is megmondta, most nagyon okosnak kell lennünk, bármijén neheszünkre is eszik ez, mert különben könnyen bennemaradö-tunk a zózban, uszasz a slamaztikában és kiderül minden és özze­­omtik mindasz, amit évek óta oj konzekvencsen, aszaszhogy követkeszetesen hang osztatunk, mizerint mi vagyunk a Zovlyet legetzántabb ellenségeji. Igenám, mondta a Tepe­iák Tesstvér a kedves atyámnak, de én nem tudok szórd arcot vágni erre a zantizemita hullámra és ha erről bárhol zó esik, én nem tudom zidalmaszni a Zovlyetet és miköss­­ben észt mondta, eszuttal is a füléjig ért a zálya a mosoj­­töl, desöt körbe is ért volna, ha fiileji nem akadájosszák meg ebben. Hát esz igasz, felelte a kedves atyám, a zarc a tétek tükre és a mi lelkünk most a legnagyobb gyönyör ben kélyeleg, ergo, vagyishogy tehát a zarcunkon megláccik a 6-tártalan boldogság, deaszonban én mégis ászt lyavaso­­lom, hogy csak tarcsuk tovább is a zálarct magunkon és váglyvnk bánatos ]>ofát és próbállyuk továbra is zidalmasz­ni a Zovlyetet, miköszben titokban annál tyobban dörzsöl­­hettyük lelki készéjinkt és a legnagyobb zeretettet gondol-6-tunk Ztalinra, a mi kiváltó' zöveccségesiinkre, aki oj zorgalmasan nyirtya, nyrrlya, nyirogattya a zsidóid. TERMÉZETESEN ESZ A ZöVECCSÉfí MINKET IS KöTELESZ és ha Ztalin 1-gy ijen imponáló, vagyishogy lenyűgöszö lépést tett nyíltan felénk, nekünk is kell ászért mutatni valamit, annál is inkább, mivelhogy mi vagyunk a hűség eleven zobraji, mejröl már zámtalan példát mutat­tunk a köszelmutt diccső történelmében. Mindeszek alap­igán most mi is tezünk 1-gy lépést a Zovlyet felé és észt ojképen tezzük, hogy kiváltó tollforgató jink, mint tezem ászt re Zalföldi Tesstvér, vagy a Marsaikó Tesstvér és a többijek most Amerikát támaggyák, mégpedig főleg a za­­merikaji hadseregt, aszonkivül arra uzittyák ot nálatok a németekt, hogy ne harcollyanak malyd a zamerikajiak oldalán. Zebben és tyobban nem is tudnánk mink meg­hálálni a nagy és diccső Ztalin felénk mutatott nemes geztusát! Olvasd csak el figyelmesen a Hídverők, a Zut és Cél, a Kitartás, a Magyarok Uttya, a Nyugati Magyarság és a többi remekbezabott ulyságunkt, malyd meglátod, hogy esz a zirányszat, vagyishogy asz, hogy tovább is nagy zemforgatással hang oszt attyuk, hogy mink a zantikommu­­niszmus balynokaji vagyunk, de ugyanakkor alaposan hát­­batámaggyuk Amerikát, az antikommunista harc igaszi veszetőjét. Képszelheted, hogy mennyire teccik esz a nagy Ztalinnak, most látfí-tya, hogy ránk mindig zámitfi-t, mink asz ő 5-tödik hadozlopáhosz tartoszunk zerte a világon. FELHÍVOM NAGYBECCSü figyelmedet arra IS, hogy példának okájért a Magyarok Uttyában legutóbb Andrejáinzki István irt 1-gy órijási támadást a Pájerkároj ellen, noshátha nem tudnád, ég kosztom veled, hogy esz a Zandrejánszki István még nem régen a kommunista párt taglya volt és zerintem most is asz titokban, de a mi uttya­­jink köszösek, inend is látö-tod, hogy most a vörös és szöld zinek ijen zépen találkosznak ebben a kiváltó nyilas ulij­­ságban. Igasz, hogy esz a Zandrejánzki István nem egézen normális és állandóján morfijumt szabói, de esz a zö salyát külön pazziója és ebbe senkinek nincs lyoga belezólni, a fő, hogy most velünk dolgosz 1-gyütt és a koszos ellenségt, aszasz a demokratákt és zociáldemokratákt támaggya, mint most észt a Pájerkárojt is, aki régi ellensége a kom­munista ezmének és a mi diccső Ezméjinknek 1-gyaránt, tehát puztulnia kell. Esz a Zandrejánzki 1-gy harcos ember és már a cse uralom alatt a Felvidéken is kommunista volt, van is 1-gy képünk, amikor ökölbezoritott feltartott kész­szel vonul 1-gy kommunista tüntetésen, mej mijatt később 1-gy Orbán nevű ulyságiró özzevizza pofoszta ötét, de esz mind nem zámit, a cél a fő, vagyis a diktatúra és ebben mink 1-gyek vagyunk, mindhalálig, ámen. MI ÜLYSÁG NÁLATOK, még nem tudtátok a Zember nevű átkoszott idyság németorzági tudózsidóigát kinyo­­moszni, aki ojan sok szavart csinál a sorajinkban? Köves­setek el mindent, hogy ártalmatlanná tegyétek észt a gasz­­embert, nyomosszatok, kémlellyetek, ralyta magyar ralyta és ha megfogtátok, nyusszátok meg elevenen, van ot nála­tok, aki ehesz is ért. A mijelőbbi nyuszás reményében szárom sorajimat, a Hitler-Molotov zerződés Zeitemében Hitlert, Ztalint és Zálasit éltetve, Kitartás, Sieg Heil és Zdraztutye Tovaris, TIBI A MAGYARSZÁRMAZÁSU ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE AKCIÓI A BEVÁNDORLÁS KÉRDÉSEIBEN Pulikutyák eladók! Fajtiszta pulikutyák, 8 hónaposok, 2 évesek, 4 évesek, hímek, nősté­nyek, remekül idomítva eladók, mérsékelt áron. ELIZABETH MOLNÁR, 780 FIELD AVE., TRENTON 10, N. J. HUNGARIAN GARDEN RESTAURANTBAN MAXIE FRANSKO és hires cigányzenekara muzsikál 1528 Second Avenue New York City Telefon: RE 4*9670 KIVÁLÓ KONYHA! ZETTL LACI tulajdonos A vasfüggöny mögötti legutóbbi események újból az érdeklődés előterébe helyezték a kommunista rendszer elől menekülők befoga­dásának kérdését. Részben ennek a problémának megoldása érde­kében történt Truman elnök is­meretes multévi lépése, amikoris felhívta a Kongresszust olyan tör­vény megalkotására, amely a ki­szabott kvótákon túl 3 év alatt 300,000 személy bevándorlását tenné lehetővé. A Kongresszus a múlt évben nem határozott e ja­vaslat fölött. A mostani kongresz­­szusi ülésszak megnyitása után Celler Emánuel newyorki képvi­selő nyomban beftyuj tóttá tör­vényjavaslatát, amely lényegileg a Truman-féle kezdeményezés nyo­mán tenné lehetővé a jelenlegi be­vándorlási keret tágítását. A Világszövetség nagy örömmel helyeselte az uj javaslatot, amely a legmagasabb amerikai ideálok­nak gyakorlati alkalmazását jelenti. Emellett a Szövetség Cel­ler képviselőhöz most intézett elő­terjesztésében felhívja figyelmét egy olyan részletkérdésre, amely többszáz olyan magyar személyt érint, akik már itt élnek köztünk. Azok sorsáról van szó, akik 1949 április 30-a után érkeztek Ame­rikába. Az 1948-ban hozott és ké­sőbb kiegészített DP-törvény ér­telmében csak azok kérhették stá­tusuk rendezését, akik az említett határnap előtt jutottak ide, mig a későbben érkezők—még akkor is. ha a törvény egyéb rendelkezései­­ftek megfelelnek, — ki vannak té­ve a deportálás veszélyének. En­nek a helyzetnek megszüntetését kéri most a Szövetség a Celler­­javaslat kiegészítése kapcsán. A Szövetség egyébként teljes erejével támogatja a közelmúlt­ban életbelépett McCarran-Wal- j ter-féle emigrációs törvény mó- j dositására megindult országos ak­ciót. A legfőbb követelmény a születési hely szerint igazodó j nemzeti kvótarendszer megszün­tetésére irányul. A jelenlegi kvóta ! szisztéma gyakorlati hatásában ' súlyosan diszkriminál a kelet- és j középeurópai születésűek terhére. [ Ennek a rendszernek eredménye az, hogy például magyarszánna - zásu személyek bevándorlása az elkövetkező kritikus esztendőkben csaknem teljesen lehetetlen. E diszkrimináció meg szüntetését követelte az American Jewish Congress által a múlt héten ösz­­szehivott nagygyűlés, amelyen a Szövetség kiküldöttei is resztvet­tek. Az AJC-nagygyülés az akció vezetésére öttagú' végrehajtóbi­zottságot küldött ki, amelynek I egyik tagja dr. Görög Frigyes, a | Szövetség elnöke. Mrs. Herbst 's 1437 Third Ave., N.Y.C. Tel. BUtterfieid 8-0660 Valódi, hazai jegeskávé! A legfinomabb készítésii rétesek sütemények és torták. Hallgassa minden vasárnap d.u 3-tró] 3.15-ig Mrs. Herbst rádió­óráját: WWRL állomás 1600 ke Takaró Géza nyugalomba vonul Az amerikai magyar élet egyik legértékesebb és leg markánsabb egyénisége, a newyorki 69. utcai ref. egyház köztiszteletbenálló lelkésze: dr. Takaró Géza meg-­­inditóhangu körlevélben jelentet­te be híveinek, hogy a közeljövő­ben nyugalomba vonul. Nem szakad el teljesen híveitől, mert azok felajánlották neki az “eme­ritus” lelkészi tisztséget, de az ál­landó lekötöttség és az adminiszt­rációs munka alól mentesül. Utódjáról a február 8-i tisztújí­tó gyűlés gondoskodik. Egy nagyon hosszú és nagyon értékes közéleti pálya áll a nyu­­galombavonuló férfi mögött. A barátok és hívek nagy táborának szeretete és becsülése veszi körül Takaró Gézát, aki szeretetet, krisztusi humánumot, testvéri együvétartozást hirdetett egy éle­ten át. Templomi beszédei min­dig mély nyomokat hagytak a lelkekben s e beszédek nemcsak eszmei tartalmukban, de szónoki kifejezésükben is magasrendüek voltak. Takaró Géza a híres nagy prédikátorok közé tartozott, akik a világosság fényét árasztják hallgatóik felé. A nyugalombavonuló lelkipásztor most a leghűségesebb és leghar­­cosab munkatársát, egyházának főgondnokát: Tóth Lajos egyete­mi tanárt követi, aki nem sokkal előbb egészségi okokból szintén visszavonult a közszerepléstől. Mi­ként Takaró Géza egy-egy stilisz­tikai remekműnek számitó cikke gyakran jelent meg “Az Ember” hasábjain, úgy Tóth Lajos is éve­ken át irt lapunkba, mint az an­gol rovat brilliáns vezetője. New York magyarsága őszinte érzéssel reméli, hogy nem veszti el végleg szeretett lelkipásztorát és sűrűn fogja még szavát halla­ni a szomjas lelkek igaz gyönyö­rűségére. Az Önképzó Egylet a “Red Crossv-ért A New Yorki Első Magyar Ön­képző Egylet régi hagyományai­hoz híven minden évben egy-egy összejövetelt rendez az Amerikai Vörös Kereszt és a “March of Dimes”-alapitvány javára. A Red Cross javára február 27-én, pén­teken este lesz az egylet helyisé­gében (323 E. 79 St.) a jótékony­­célú kártya-est egydolláros rész­vételi dijjal. Az Infantile Paraly­­zis-alapitvány céljaira április 3- án, pénteken este műkedvelő est lesz. Erre az alapítványra az Ön­­kéflző Egylet saját pénztárából 100 dollárt már el is küldött a “March of Dimes” megváltása címén. Mindkét programot az egylet vigalmi- és kulturbizottsá­­ga rendezi közösen. Az egyesitett komité elnöke: Schwartzbart Je­nő; elnöknője: Mrs. Duci Winter,' pénztárosa: Mrs. Julia Schild­kraut és jegyzője: Karamanich Piroska. KÖNYVVÁSÁR Flavius: “Zsidók története” Flavius: “Zsidó háború” és más magyar és-külföldi Írók kitűnő müvei, angol - magyar szótár, nyelvtan, szakkönyvek, nagy választékban kaphatók. — Kérjen könyvjegyzéket! — Az U.S.A.-ba is szállítok. A. SHAEFER 463 Spodina Avenue Toronto, Ont., Canada Előfi-etés “Az Ember"-re nálam eszközölhető.

Next

/
Thumbnails
Contents