Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-02-07 / 6. szám

} Ez történik j Magyar­­országon A Z T GÖNDÖR FERENC POLITIKAI HETILAPJA további letartóztatások: Az elmúlt napodban az a hír j terjedt el Budapesten, hogy le­tartóztatták Décsi Gyula igazság­ügyminisztert, aki nemrég még | az Aildrássy-ut 60 egyik legfőbb hóhéra volt ren-dőrezredesi minő- { ségben: sőt arról is suttognak. ; hogy Péter Gábort is lefogták. A hírek még megerősítésre szorul­nak. Egyébként Stockier Lajos Után sor kerül: Benedek László­nak, a budapesti Zsidó-kórház | igazgató - főorvosának lefogására, aki tudvalevőleg igen szoros kap­csolatban állt Stöckleriel. Egy meg nem erősített hir szerint le­tartóztatták Szirmai Istvánt, a j rádió élnökigazgatóját is. A Bu­dapesten elterjedt hírek szerint Vas Zoltán egyik munkatársát is ; letartóztatta a rendőrség. MEGHALT GABOR ANDOR. A BOLSEVISTA KABARÉKÖLTÖ Gábor Andor, a bolsevista re­zsim egyik fő szellemi támasza hetvenéves korában meghalt. A j könnyű verselésnek és kabaré­­tréfáknak kétségtelen tehetséges művelője volt, aki azonban már 1919-ben bolseviki lett és a ter­ror dicsőítőjének csapott fel, ami miatt heves harcai voltak a rendszerrel élesen szembeforduló "Az Ember”-rel és szerkesztőjé­vel. A kommün bukása után Oroszországba menekült és 1945- toen tért vissza Magyarországra. KITELEPÍTÉS — VAGONNAL. . . Az elmúlt hetekben kitelepítet­ték Belasek Gyulát és családját. Belasek Gyula a Kotoriba-Mura­­keresztur vasúti hid közelében la­kott. Nemrég a házuk közelében megjelent egy mozdony két tereh­­vagónnal, valamint 4 tiszt és 10 katona, akik erőszakkal a vago­nokba rakták Belasek Gyulát a családjával együtt és Murakeresz­­tur irányába elhurcolták. MESEHAJÓ ÓBUDÁN Az óbudai hajógyár munkásai nagy "megtiszteltetésben” része­­esültek, amikor Rákosi ukázára az a szerencse érte őket, hogy egy egészen rendkívüli luxushajót építsenek a dicsőséges Szovjet­uniónak, persze ingyen, azaz jó­vátétel-címén. A hajó nem a kő- j zönséges halandó számára épül, I főként nem a magyar dolgozó szá- j mára. ezért minden terv és utasi- j tás, a hozzávaló szovjet szakér- j tőkkel együtt Moszkvából érkezett. A hajó épitése már hónapok óta folyik. Az orosz szakértők .követe- j lésére a kabinágyakat a legdrá­gább bársonnnyal vonták be. Az ebédlőkben a mahagóni asztalo­kon festett selyememyős lámpa áll, az ebédlőterem oszlopait mű­vészien faragott fából készítik, az ablakokat nehéz selyemfüggönyök borítják. A hajónak külön gyér- í mekterme van, melynek falait ké- : pék díszítik, különböző orosz me- ! sékből. A mesehajón mindössze 360 ember fér el, tehát nyilván a kiváltságos bürokraták és csa­ládjaik számára készült. Az óbu­dai hajógyár munkásai fog csiko­rogva hálálkodnak a dicsőséges Szovjetuniónak, hogy alkalmat adott nekik a ‘‘mesehajó” ingye­nes felépítésére . . . Reentered as second class matter August 4, 1943, at the fost Office at New York, N. Y. under the Act of March 3, I8?9 SZERKESZTÖSEG ÉS KIADolllVATAL: 320 Kast »81.. NEW YORK. 21. N. Y. Phone: Butterfield 8-61M VOL. XXVII — No. 6 NEW YORK, N. Y„ FEBRUARY 7, 1953 FCYES SZÁM ARA 20 CENT IT* • // f • P * • A IS-iss Kezso rejraiara Mély. fájdalommal és szivbéli gyásszal jelentjük, hogy Kiss Rezső, q világ-vonatkozásban nagynevű festőművész február 3-án ne ivy or ki otthonában váratlanéi elhunyt, ötvenkilenc esztendős volt, halálát szívroham okozta, (lyászbaborult felesétje siratja és vele együtt az Ameriká­ban és a világ minden részén élő barátok és tisztelők nagy serege. Kiss Rezső évtizedek óta ragyogóan tehetséges, ki­magasló alakja volt a. képzőművészek világának. Buda­pesten született és mint csodagyereket, László Fiil'öp fe­dezte fel. Tizenhárom éves korában a Nemzeti Szalonban rendezték meg első kiállítását és a gyermekfestőt bemutat­ták *Ferenc Józsefnek is, az osztrák-magyar monarchia császárának és királyának. A híres nagybányai iskolában Ferenczy mester avatott keze alatt tanulta a festészetet. A budapesti Képzőművészeti Akadémián Márk Lajos volt a tanára, Párisban Luden Simone és más mesterek. Első világsikere Londonban 18 éves korában volt, ahol önálló kiállítást rendezett és az angol lapok lelkesen ünnepelték. "Egy tij géniusz született" — irta róla Anglia legna­gyobb mükritikusa. Portréfestő lett és az angol társadalmi, politikai és közgazdasági élet kiválóságait festette meg. Nyaranként Belgiumba járt át, ahol a csodálatos ftárnáiul kultúra ih­lette meg művészetét. Ebben az időben festett képei a legnagyobb angol, francia és svájci műgyűjtők birtokában vannak. Számos képe a budapesti múzeumokban van kiállítva Délamerikai és budapesti látogatása után ezelőtt húsz esztendővel Washingtonban kötött ki és végképp ebben az országban telepedett le. Évekig Hollywoodban volt rend­kívül népszerű festőművész, végül New i orkban találta meg igazi otthonát, ahol a legértékesebb alkotások kerültek ki müvészkeze alól. Kiss Rezső newyorki otthona a legki­válóbb művészek és közéleti egyéniségek találkozóhelye lett és valósággal legendáshirüek voltak azok az estélyek, amelyek ennek a melegszívű vendégszerető házaspárnak páratlan népszerűséget szereztek._______________________ Egyedülállóan érdekes, színes és kiemelkedő művész­­karriert futott be Kiss Rezső. A világ műgyűjtői, múzeumai, a világsajtó képzőművészeti kritikusai Kiss Rezső nevét régen nyilvántartják és azok sorában említik, akik a ma­gyarságnak nemzetközi méretekben is nagy becsületet szereztek. Amerikában találta meg Kiss Rezső végül hazáját és két évtized óta a legszebb képeket festette és a legnagyobb sikereket aratta itt. ötvenkilenc esztendős korában örök álomra hunyta szemeit és február 6-án, pénteken déli Pl órakor temetik el a 81 Street és a Madison Avenue sarkéin lévő Campbell temetkezési intézetből. x . » ★ Soha el nem felejthető drága barátom, Rudi, Te biztosan meg fogod érteni, ha egészen bizalmasan, nagyon halkan még néhány szót súgok a füledbe. Ehhez azonban már senkinek semmi köze, ez két öreg báréit könnyes magán­ügye, Rudikám, nekem nagyon fáj, hogy volt szived itt­hagyni engem. Hosszú esztendőkön élt egészen közeli bará­tom voltál és ez a tudat sok mindent elbirhatóbbá tett számomra. És most szó nélkül egyszerűen elmentél. Most már csak a koporsódban láthatom viszont nekem nagyon kedves baráti arcodat és ha métái fogva valamit szeretnék bizalommal megbeszélni veled, erre nincs többé lehetőség. Nehéz érzés, kedves Rudi és nem kellett volna ezt tenned egy ilyen öreg és hűséges baráttal szemben. Ne vedd szemrehányásnak, mindössze az történt, hogy ezekben a percekben nem tudom eltitkolni előtted legszo­­tnorubb magánérzéseimet sem. Tudom, hogy nem szép, dolog tőlem, tudom, hogy ez nem illik, de hiába próbálom magamba fojtani: nem megy. Szives elnézésedet kérem és ha az életnek a tulvilágon bármilyen folytatása volna, ak­kor meggyőződsz róla, hogy Téged én soha el nem felejte­lek, hogy megőrzőm drága emlékedet összetört szivem leg­mélyén. Nyugodj békében, legyen álmod csendes. GÖNDÖR FERENC Személyazonosságuk megállapítása után... Irta: KÉRI PÁL Vegyen U. S. Bondotl Az nem válasz Zákóéknak, Kis­­bamakíéknak, híveiknek, támoga­tóiknak és velük sunyin egy gyé­kényen árulóknak, nem válasz az, hogy: nem igaz. Hogy nem igaz az, hogy demokratáink vala­ha is kommunisták voitak vagy kommunistáskodtak. Természete- j sen meg kell mondani, hogy nem \ igaz. De ez nem a válasz. A vá- ! lasz az, hogy ők voltak kommu­nisták. És ezt rájuk lehet bizonyí­tani. Én, innen ahol ezt írom. nem tudom összeszedni a nyilatkoza­tokat, újságcikkeket, állásfoglalá­sokat abból az időből. De ez nem nehéz dolog. Rájuk kell olvasni, mit mondtak, mit írtak, mit lel­kendeztek és főként mit csinál­tak 1939-ben, amikor a világ is­tenverte minden nácija, nyilasa és hitleristája Sztálinnál ölelkezve, szoros szövetségben az orosz kom­munistákkal, rávetették magukat I Lengyelországra. És ezzel tudato­san megindították a második vi­lágháború veszedelmét. Az ő lobo­gójukat, a horogkeresztes ronda - ságot akkor Moszkvában lengette a szél, a csillagos kommunista zászló pedig Budapesten repesett, barátian. Szövetségesek voltak, széles po­fával csókolóztak. — ugyanezek a hamisan vádaskodók, csakugyan kommunistáskodtak. Mi követke­zik ebből? Az hogy "személyazo­nosságuk megallapiiása után” minden egyéb eljárás nélkül fel­­kötendők. Ez ugyan nem a mi módszerünk. Ez a vadak állás­pontja, a náciké és kommunistá­ké. De ez esetben a sajátmaguk szaván foghatnék őket. Még ha azonban nem is, ha nem is alkal­mazzuk a vadak módszerét, a “személyazonosságuk megállapí­tása után” jelszavát, hanem pol­­gárosult társadalmak életszabá­lyai szerint lefolytatjuk majd el­lenük a törvényes eljárást, akkor sem szabadulhatnak a büntetés­től, alighanem a kötéltől. Hiszen Magyarország egész pusztulása, a magyar nép minden gyötrelme ennek köszönhető. Annak a pil­lanatnak, amikor ők szövetséget kötöttek Sztálinnál, és elmentek vele kéz-kézenfogva, rabolni. Nem Amerika üzent hadat Magyaror­szágnak. Amerika nem vette tu­domásul az akkori magyar kor­mány ellenséges szellemét és vi­selkedését. Hanem ők, az eszeve­­veszett náci gazságba elmerültek, lelkes szövetségben Sztálinnál, ők üzentek .hadat a "kapitalista zsi­dóbérenc” Amerikának, “Rosen­­feld”-nek. Minden ami követke­zett, minden azután, ennek a vak gazságuknak volt a következmé­nye. Hát érdemelnek ezért mást, mint a legfőbb büntetést? * * * Ennek a megemlékezésnek ma különös az időszerűsége. A világ mostan gyorsan forog; nyilván, kelésekkel, sebekkel teli, nem bír nyugton maradni. Alig 13 év múl­tán, mintha megint derengene 1939 szelleme. Még szidják egy­mást nácik és kommunisták, de inkább csak a felszínen, inkább sanda mészárost módon nem oda akarván ütni igazában; egyébként azonban nagyon kezdik megérteni egymást. Az orosz kommunizmus nyíltan és vadállatian antiszemi­tává vált. A prágai Slansky-per­­ben harsányan a zsidókat ültette a vádlottak padjára és lógatta 1 akasztófára. Moszkvában orvos­professzorokat vádol nak, hogy szándékosan meghalatták a gond­jaikra bízott fejes kommunistá­kat: az orvosok nagyobbrészet zsidó, és kipecézik őket azzal, hogy természetesen gyilkosok, hi­szen zsidók. Magyarországon bör­tönbe vetették Stockier Lajost, egyébként jó .kommunistát azért, mert — az uralom tudtával és be­leegyezésével—eddig ő osztogatta) szét az amerikai “Joint” segélyéi magatehetetlen, Hitler kínzótábo­rait megszenvedett öreg zsidóit közt. A legförtelmesebb és legin­kább leleplező azonban az, amit a megszállt Kelet - Németország­ban csinálnak. Ott mindössze 2,- 800 zsidó maradt Hitler után, a legtöbbjük mozdulni is alig tud. A kommunisták erre a pár zsidóra) vetették rá magukat minden ha­tósági intézkedéssel,—éppen hogy a sárga folt nem jelent még meg, de várjunk csak. A szovjet nyíltan és harsányan, rrovokálóan antiszemitává lett. Hogy ennek az elhatározásnak ml az igazi nagy jelentősége, — azt a Nyugat nem ismerte föl. Beszél­nek arról, hogy ezzel meg akar­ták szerezni a mohamedán Kele-

Next

/
Thumbnails
Contents