Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-01-31 / 5. szám

8- ik oldal AZ EMBER JANUARY 31, 1953 FaGyHuLlAm MIAMIBAN Tarka - barka beszámoló az idei szezonról Boldogult Gyárfás Dezsőnek volt egy hires békebeli kupléja, ami igy kezdődött: “Látta-e már Budapestet éjjel? Ha nem látta: nézzen kissé széjjel . . Ez jutott eszembe, amikor életem első fagyhullámát “élveztem” Mia­miban. Aki ezt még nem észlelte, az nem tudja mi az: mosolyogva vacogni, dideregni úgy, hogy a mellette sétáló ne vegye észre. . . Mert az úgy van valahogy, hogy mindenki szégyenü és le akarja tagadni, közben az Isten hidege kékiti el a napsütést-váró arco­kat ... A helyi újságok címlapján orditó Headline: “Hóvihar Chica­góban, 5 halott,” meg: “Meg­szűnt a villany- és gáz-szolgálta­­tás Westchesterben" . . . Nagy ké­pek díszelegnek az első oldalakon, ezt csámcsogják elől-hátul: bete­metett autók, térdigérő szélben botorkáló emberek az utcán, ki­­döntött távirópóznák és hasonló rémségek. Mindenről beszél az új­ság: politikáról, színházról . . . csak arról nem, hogy Floridában is kitört a hideg-háború és hogy meg kell veszni a fázástól . . . Mielőtt a floridai Kereskedelmi Kamara bepöröl reputáció-rombo­lásért, sietek megmondani, hogy a fagyhullám, amiről itt mesélek, sohasem hozott nagyobb, mint fagypont körüli hideget, azt is rendszerint csak az éjjeli órákban. Ez New Yorkban meg se kottyan­na, legfeljebb az ember a zakója alá még szvettert is felvesz és a jó meleg télikabát elvégzi a-többit. Igen ám, de mikor az ember Floridába utazik, telerakja a kof­fert úszónadrággal, fürdőkabáttal shorttal, napozóruhával, rövidujju ingekkel és egyéb pehelysúlyokkal és aztán jön a hideghullám és itt állunk “megfürödve,” ahogy az egyszeri udvarló mondta, akinek lemondták a randevúját. Tetejébe mindennek: fűtés sincs a hotelek és apartment-házak legtöbbjében, így mindenütt villanykályhákat használnak, ami csak akkor mele­gít (és ott:), ha az ember ráül. . . A villanymasinától egy lábra már füstöt lfehet lehelni a szobában . . . Ilyenkor persze a takaró is kevés, mert mindenki hatot szeretne ma­gára rakni. Előkerülnek hát a szekrényből a felsőkabátok és azt használják lábmelegitőnek! Mint mindig és mindenhol: itt is a nők járnak jobban. Ők ugyan­is “véletlenül” elhozták a szőrme­kabátokat is. (“Olyan meleget szeretnék én látni, hogy ne hord­­' jam a minkemet! . . .” — Ezt a “bemondást” gyakran hallottam már azelőtt is, most is . . .) De a férfiak? Kalapot feltenni szent­ségtörés; úgy néznének az ember­re, mint valami bolondra. Felső­­kabát? Ugyan kérem, csak nem nevettetem ki magamat! Rövid­ujju sportingben, szandálban és vékony zakókban sétálgatnak te­hát a szegény férfiak és vicsor­­gatják csendben a fogukat, pláne, ha kiszámítják, hogy egy ilyen “fagyosszent-nap” mibe kerül — hozzákalkulálva a repülő- vagy vonatjegynek az egynapra szóló átlagát is. Ha egy ilyen fagyhullám néhány napig tart, az is szerencsétlenség, mert az átlagos vakáció 14 nap — de az idén csak karácsony tá­ján volt néhány verőfényes nap. Utána majdnem “szolid” három­hetes szeles borús, fagyos periódus következett, ami rengeteg károm­kodást és “idesejövöktöbbet” - et okozott. Viszont az emberi termé­szet változó: ha kisüt a “lizi” és barnára éghet a halványsápadt t városi test — egyszeriben felejtve vagyon minden baj és szenvedés. Felejtve, hogy a vendéglőkben j kokszott égettek vaskosárban, ne­hogy megfagyjon a vendég lába, felejtve, hogy a “sunburn” helyett |“windbum” égette le az arcokat. ; Hogy ló- és kutyaversenyeken a ; szükreszabott fűtött-részeken kel­lett szorongani és hogy rengetegen I utaztak haza innen, anélkül, hogy j fürdőruhájukat egyszer is használ­­hatták volna. Pedig ezidén az uj fürdőruhákon fodor, gyöngy és | szallag' is van — hadd pukkadjon I meg a világ! No, de hagyjuk már I a hideget, lássuk, mi ment végbe különben Floridában. Először is: a karácsonyi évad rekord-üzletet hozott. Olyan tö­megek hömpölyögtek az utcákon s az autóforgalom olyan volt, hogy a Times Square bizony elbújhatott inellette. A Lincoln Road-i ele­gáns üzletek előtt sorbaállt az is­tenadta nép és egymás kezéből tépték az árut az asszonyok. A legtöbb előkelő üzletben naponta kétszer-háromszor bezárták az aj­tókat és nem engedtek be újabb vevőt “árurendezés” címén. A sorbanállás itt egyébként is nemzeti viselet. A divatos vendég­lőkben bojt-sorompóval zárják el a bejáratot démoni-kinézésü szőke és vöröshaju angyalok. Nem is va­lamirevaló hely az, ahol félórát vagy egy teljes órát nem kell sor­­banállni vacsora vagy lunch előtt. Vérszemei kapva, még azok a ven­déglők is sort állítanak, ahol bő­ven van asztal, “noblesse oblige”­­alapon . . . csak ha már beenged­tek, akkor látod, hogy volt asztal bőven, de a szemed akkor már ko­pog az éhségtől, igy hát nem szólsz semmit, csak rendelsz és ! eszel . . . j Természetesen: rengeteg a ma­gyar'! Először is van itt egy egész I komoly helyi magyar kolónia a vendégeken kívül is, de vigyázni kell akkor is, amikor a pincérre teszel egy könnyelmű kijelentést. Mert ha megérti és nem tetszik neki a kritika, rád "ejtheti” a pá­rolgó levest, ami amellett, hogy nedves, még forró is, rendszerint. Sok a magyar kereskedő, szállodás, vendéglős és valamennyi nagy si­ker. Donáth, a volt newyorki ba­bagyáros apartment - hotelje, a I “Woodmere” állandóan zsúfolt, Ugyanúgy Amigó hotelje, a “Surf­­side Plaza.” Dr. Bársony Lajos “Swedish Inn”-jének megnyitóján egy órát csak azért vártam, mert magyar lévén, protekcióval beju­tottam. A többiek azt hiszem, még most is ott állnak sorban! Baum­­garten Józsi festőművész Holly­wood (Miami Beach szomszédsá­­gában!) határán megnyitotta ne­gyedmillió dolláros “Carioca” nevű 1 moteljét és másnap már ki volt I téve a “No Vacancy”-tábla a be­­járat előtt . . . (Tőle tudtam meg a “carioca” szó értelmét: bennszü­­j lőtt Rio-i asszonyt jelent.) Bölcs­­[ keyék “Indian Creek Lodge”-ja is I | népszerű, mert jó magyar kosztot ! 1 és családias kiszolgálást adnak j | mérsékelt árakon. És azt a vendé­get szeretném látni, aki oda akár éjjel 3-kor érkezik és akit nem várna ott az állomáson Bölcskey j papa az autójával! Miami City­ben Kardosék “Blue Danube” ne­vű szállodája és étterme a magyar élet forgalmas központja. Bizony Béla zenekara hangver­senyez a “Sans Souci” előkelő ét- ! termében, ez közbeszéd tárgya. Az idei "Honey of Miami Uni­versity” a festőién gyönyörű Chillag Ági lett. Népszerű mamá­ja az Adams Hotel Supply üzlet agilis tulajdonosa. Hollywoodon a szépségversenyeket Korda Miett nyeri sorban és igy tovább . . . Azt csak a tájékozatlanok részé­­j re mondom el, hogy Miami Beach I az egy óriási Siófok, mesebeli ho­telekkel és mulatókkal. Ezzel szem. íben Palm Beach: az egy Balaton­­földvár: csendes, finom, csupa sé­­: tány, park, lelketüditő békesség. Mivel telik el itt a nap? Kora reggel megszólal a rádió a szobá­ban és harsány trombitaszó után !—tippeket ad ló-, kutya- és egyéb I versenyekre. Ha jó idő van, tódul | a nép a strandra, ahol mindenért i külön kell fizetni: a szék. matrac, í törülköző, cabana fix ár mellett : kel el és persze a büffékben rán- I tott csirkétől steakig minden kap­­í ható. Aki newyorki, az asztalt sze­rez, székeket mellé és rögtön el­kezd römizni vagy kanasztázni. A ; napon, az árnyékban, reggel, este. délután, éjjel. És másnap reggel. Mindenhol mindenki mindenkit fényképez: a strandon, az utcán, a mozi előtt (és a mozi alatt), az asztal felett (és az asztal alatt), főleg a mulatókban, ahol patikai alapon szabják az árakat. Egy ko­pasz férfi szabadkozik a szőke dé­monnál: ‘‘Jaj, le ne vegyen, a fe­leségem kikaparja a szememet!” ‘‘Dehogy is, ettől nem kell félni— rebegi a fotogróflány, — az én fényképemről a saját anyja sem ismeri meg . . Hát igy — miköz­ben ( ahogy Pártos Guszti énekelte valamikor:) ‘‘vígan szól a jazz.” A hangulat baráti, inkább na­gyon is . . . veregetik a válladat, megállítanak a ruhád gombjánál, s mindenki Jack meg Joe. Még ak­kor is, ha a neve történetesen Sam! . . . öltözködés ... A férfiak olyan színesen és olyan fantasztikus mintájú ingekben, nyakkendőkben és fürdőnadrágokban parádéznak, hogy ahhoz képes Truman Key West-i öltözéke — angol elegán­­cia . A hölgyek vagy meztelenre vannak öltözve vagy nemesfémek­be és drágakövekbe. Arany ezüst, platina ruhák mellett gyöngy- és “rhinestone”-ruliacsodák sorakoz­nak. Furcsa itt délen a karácsony: a forró napon Santa Claus piros bundájában kész figura! Csak jegyszer láttam egy kirakatban a helyes karácsonyi képet itt: Miku­lás apó pohos hasával fürdőnad­rágban vizi-sielt s a rénszarvasok helyett vizi-kigyók húzták. így már inkább! Rengeteg a mulatóhely és olyan nevek lépnekíel, akik heti 6-15,000 ezer dolláros fizetéseket húznak. A Ciro-ban Danny Thomas, a nép­szerű filmsztár; a Clover-ban a sirós Johnny Ray: Bill Miller most nyílt Riviera-jában Ray Böiger és a magyar Szőnyi-pár; a Club Mö­­rocco-ban Billy Vine, a 5 o’clock clubban a tulaj: Martha Ray és a Sherry Frontenac-ban—Slapsy- Maxie Rosenbloom. K ultima is van bőven: az Audi­tóriumban operaelőadások; jövő héten Yehudi Menuhin hangver­senyezik és igy tovább. A gyönyörűséges Palm Isländ­ern az egykori játékkaszinó helyén a legfényesebb revüt szolgálja fel a Latin Quarter-s itteni fiókja. Ezen a szigeten volt A1 Capone gengsztervezémek az uszodás. ka csalábonforgó palotája is, ami ta­valy kelt el potom $60,000-ért. Az ilyen “estate”-k fenntartása olyan summába kerül, hogy kevés ember meri megvenni még ilyen nevet­ségesen olcsó áron is. Hollywoodban most nyílik meg egy szabadtéri színház. Az első 2- hetes műsor Gloria Swansont hoz­za a ‘'Twentieth Century” ban és utána is elsőrangú Broadway-i hírességek jönnek kéthetenként. Nincs olyan nemzetiség, melynek posztját nem főzné valamelyik vendéglő: a romántól kezdve, a kinain át az örményig megtalál­ható itt mind . . . A karácsonyi szezon után kissé kiürültek a szállodák meg az ut cák. Kevesebb gyereket lehet most látni. Hazamentek az iskolások. De január közepén elkezdte ural­kodását a Hieleah-i lóverseny­pálya. Ez az évad második felvo­nása. Most jön az “igazi” nagypén­­zü vendégsereg, amelyik napi $20- 40-60-t fizet csak a szobájáért! A rövid 40 nap al^t 1952-ben több mint 60 millió dollár volt a hiva­talos bookmaker forgalom, emel­lett a titkos utakon át is sokmillió szalad le a “buki”-csatornán. A szőrmesálak idén is nagy di­vatban vannak, de most már alig látni barna minket. Az ezüst­mink, aminek dupla az ára. uralja a piacot. Szinte bocsánatot - kérő arccal settenkedik a még mindig barna minket viselők póri osztá­lya! Ugyancsak nagy divat a szve­­ter, de nem az egyszerű, hanem a mégis-nagyszerű! Az ilyeneken annyi a gyöngy, üveg, gyémánt és egyéb mütyürke hímzés, hogy aki felveszi, az csillog-villog. mint Sa­lamon király tökéletes szépsége! Aki aztán igazán tudja mi fán terem a jó, az a gyöngyök tetejé­re még mink gallért és karmantyút is tesz. Eddig ennél többet egy szveteren sem láttam még . . . Sok a íoszforeszkáló ruha, fér­fi ing és fürdőtrikó. Ennek az az ■ előnye, hogy ha a nap rásüt, akkor vakító fényben tündököl és este' újságot lehet mellette olvasni az utcán. . .A. legújabb foszforeszká­­lást golflabdákban hozták ki. Na­rancs-, sárga és rózsaszínű a labda és állítólag könnyebb megtalálni a fűben, mint az egyszerű fehéret— főleg ha az ember éjjel golfozik. Elfelejtettem megemlíteni, hogy amikor még a hideg rázta az em­bereket, egyik divatcég m i n k - lábzsákot hirdetett! A női táskákban is irtó a tob­zódás. Most a csillogó-villogó, gyöngyös, gyémántos, rajnaköve­­sek mellett a plasztik tasakok jöt­tek divatba. Ezek többnyire át­látszóak, hogy aki igazán divatos, az csak egészen u.i sorozat, ugyan­csak csillogó-villogó holmit rak­hat csak bele, különben a szom­szédja kibeszélné . . . Gondolom, az orrfuvást is anatéma fenyegeti, mert ki mutathatja a használt zsebkendőjét a‘többiek előtt? (Itt van a probléma, akinek van ideje és esze, vagyont szerezhet, ha va­lami okosa kitalál ez ellen!) A publikum nagyon sokat halá­szik tengerjáró kishajókon. Nem hazutíok: hirdetik, hogy távolabbi tavakhoz repülő járatok vannak a halászok részére, “ezzel az azelőtt meg - nem - közelíthető helyek is megnyíltak.” A legújabb szálloda-szenzáció az "Algiers” — 61/2 millióba került a felépítése és aki igazán “chick"— az most itt fog megszállni. OEM BELÜL kiutaljuk rendelését VÁMMENTESEK A MAGYAR KORMÁNY engedélyével MAGYARORSZÁGBAN budapesti raktárunkból KÁVÉ ,TEA, KAKAÓ NYLONMRISNYAés ÖSSZES EGYÉB VÁMMENTES MAGYARORSZÁGI SZEKETETADOMANY nálunk megrendelhető Árieavzékkel készséaael szolaálunk 6L0BUS TRADING C0RP. 61 BROADWAY, NEW YORK 6 Tel. BOwling Green 9-4164 /l [Szoba étkezéssel heti . . ...................$29.50 \ KARDOS' "BLUE DANUBE HOTEL ----- RESTAURANT ----- BÁR [ Magyar (vagy bécsi) vacsora $1.75-töl! ! Moo’iarul beszélünk. Látogassa meg a hires "Grinzing [ Grill"-iínket, a "Gypsy Music-Garden”-t. — (free parkin«! I 35 N W. 2nd Avenne., MIAMI, Florida Telefon: 9-4995 és 9-9198 Ugyanebben az épületben: ingatlanügynökség, valamint utazási- és közjegyzői irodák! A Lowe Gal!ery-ben e héten Clara Farkas fotókiállítását jelen­tik, aki Farkas György, a ^New Yorkban is ismert lakástervező fe­lesége. Még a tolvajoknak is van itt humorérzékük: az Orange Bowl­­football-derbyre semmi pénzért nem lehetett jegyet kapni. (60,000 néző előtt folyt le a küzdelem, de csak azért mert többet nem fogad be a hires pálya.) Egy boldog jegy­­tulajdonos — 2 jegye is volt az il­letőknek! — gondatlanul a kocsi­jában felejtette a bilétákat ... és mikor visszajött, egy cédulát talált "köszönöm” felírással és 12 dollárt mellette . . . (ennyi volt a két jegy rendes ára.) > A magyarok között az az uj szenzáció, hogy Bársonyék elad­ták a Swedish Inn nevű vendéglő­jüket egynegyed millióért egy Le­one nevű newyorki olasz vendég­lősnek. Mindenki örül, aki csak is­meri (és szereti) Bársony Lajosé­­kat, hogy egy év alatt az elért hasznuk ötnullás számot eredmé­nyezett. t Végére hagyom, hogy ha helyi magyarokkal beszél az ember, nem győzik dicsérni a floridai éle­tet, mondván: “inkább árulnék itt cipöpertlit, mint lennék kormány­zó New Yorkban! . . Mire azt kérdeztem egyik magyarunktól: “ha olyan isteni itt a kiima, hogy mindenki 120 évig él munka nélkül és bőségben, akkor hogy lehet az, hogy egy 36 éves helyi temetkezési vállalkozó halálhírét hozta a mai újság?” “Erre könnyű a válasz! — fe­lelték kórusban. — Egy temetkezé­si vállalkozó nem tud megélni itt Floridában . . . lám ez is éhen­­halt! ...” (RÉZBŐRŰ)

Next

/
Thumbnails
Contents