Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-11-21 / 43. szám
í-ik oldal AZ EMBER NOVEMBER 21, 1953 ILLÉSKE... Nincs közönségesebb és használhatatlanabb mondás, mint az ilyen: “szép halála volt. Még egyet szívott a cigarettájából, letette a hamutartóra, egyet sóhajtott, hátradőlt a díványon és — meghalt.” Vagy: “szép halála volt. Lefordult a székről és vége volt.” Ez úgy hangzik, mint a piszkos viz lotyogása az utcasaroknál, amikor leszalad a csatorna nyílásán. Rettenetes és dühítő, amikor ezt mondják: “elaludt és nem ébredt fel. Szép hlál.” így is mondhatták volna: “elaludt s amikor felébredt — halott volt.” Hihetetlen emberi butaság. Mert a halál nem lehet szép. Nincs szép halál. Sohasem. Az az ős-ellenség. Mindent meg kell tenni, hogy elkerülje az ember. A legnagyobb baj, hogy nem lehet. Ez a legnagyobb fájdalom. Mit lehet csinálni? Segíteni kell a tudományt, hogy megtalálják az okát: miért hal meg egy 54 éves ember, érelmeszesedéssel a szivénél? . . . * Fiatal fiú voltam és elkísértem az apámat egy barátjának a temetésére a Kerepesi-uton. A temetés után az öreg azt mondta: “Megyek meglátogatni egy pár barátomat.” Türelmetlen voltam a harmadik vagy negyedik sir után, de csöndben maradtam. Mikor végre kifelé tartottunk, azt mondta az édesapám: “Több barátom van itten — mint ott.” A város felé biccentett. Akkor nem nagyon érdekelt, amit mondott. Nem értettem. Most értem. Nagyon . . . Major Sicu, Alexander Erzsi* Bartók Béla, Molnár Ferenc, Kiss Rudi, Róheim Ilonka és Géza, Fülöp Ilona. És most Bródy Illés. A- mikor ilyes valakit vészit el az ember, akkor saját életének egy jó darabját veszíti el. Mintha egyegy régi gyökeret vágnának el véglegesen. Ilyen barátja, gyermekkori ismerőse mindenkinek nagyon kevés van itten. Túl kevés. És a kevésből ennyit elveszíteni nehéz. Nagyon nehéz. Bródy Illés olyan volt, mint egy reprezentánsa az első világháboru-Irta: BÉLA MIKLÓS korabeli Budapestnek. Annak a világnak, amelyben Bródy Sándornak nagy befolyása volt. Illéske Bródy Sándor fia volt. Nagy, hires iró fiának lenni — előny és hátrány. Mindenki úgy ismeri, mint: “Bródy Sándor-fia.” Nem mint valaki, aki valaki önmagában. Elfogadják. Az apja miatt. Ez dacossá, makaccsá, csöndessé, erőszakossá vagy nagyon szerénnyé, még talán félénkké is teheti. Más hátránya is van: a nagy ember fiától túlsókat várnak, vagy semmit sem. Budapesten mindenki ismerte a “Sándor bácsit.” Utánozták a modorosságát. Utánozták: tehetsége, egyéni varázsa nélkül. Még azt is, ahogy a szivart tartotta a két középső ujja között és odanyomta a szájához. Ahogy beszélt és amiket mondott: utánozták. Sápdor bácsi “iskolát” csinált. Bőkezű volt mindenkivel és mindennel. Sokat adott és mindig kész volt arra, hogy adjon: a színháznak darabokat: barátainak és pajtásainak történeteket (pénzt is, ha volt ne- j ki). Sándor bácsi nagyon értette j az életet, a nőket, színházat, újságírást, embereket, evést. (Nagy- | szerű szakács volt). Szép ember volt. És nagyon jóképű fiai voltak. Kettő: a Pista és Uléske az apjukra hasonlítottak; a finom fejű András és Jancsi, az anyjukra. Büszke volt a fiaira. És nagyon lenézte azokat az "iró-riválisait, akik nem tudtak még egy fiugyereket se összehozni. Sándor bácsi nagy ember volt. Magasan az átlag felett. Csinált magának etikát és morált. Akiket tényleg közelengedett magához, nagyon szerették. Tisztelettel, ragaszkodással szerették. És követték. Ebből alakult ki az “iskola.” Az Élet-iskola. Magas iskola. Nagyon kevesen értették a magas iskolát. Sokan feltolták az orrukat: cinikus, mondták. Dehogy volt cinikus. Ellenkezőleg: Sándor bácsi tényleg értette az életet. Tudott élni. És úgy értékelte az életet, ahogy azt értékelni kell, mindent a maga helyén: fájdalmat, örömet, szenvedést, hiúságot, gőgösséget, HiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiuiiiiiiDiiiiiiiiHiiPimi A M AGYA RSZÁRM ÁZÁS U ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE N Ő I OSZTÁLYA 1,1 ^ Karnevalestje november 21-én szombaton este a HOTEL EDISON NAGY BÁLTERMÉBEN (228 West 47th Street) Ne mulassza el!!! A legkülönfélébb szórakozásokról és mulatságos játékokról gondoskodik a Rendezőbizottság. — A tánczenét BARTAL JENŐ és zenekara szolgáltatja! * A legjobb konyhák kitűnő ételei! Belépőjegyek “Az Ember” kiadóhivatalában (320 E. 79 St., Telefon: BU 8-6168), Paprikás Weiss Importházában (1504 2nd Ave., telefon: BU 8-6117) és a központi irodánkban (317 East 79 St., telefon: BU 8-8213) kaphatók. * A jegy személyenként S5.00. — Ezért 5,0(10 dollár játékpénzt kap, melyért bazárcikket vásárolhat és résztvehet mindtn játékban a karneváli látogató. A RENDEZŐBIZOTTSÁG: Mrs. Yoli Nánási Mrs. Nancy Bán Dr. Gisella Perl Mrs. Marika Frankie Mrs. Lilly Rotkel Mrs. Ibolya Göndör Mrs. Piri Sényi Mrs. Margaret Görög Mrs. Margaret Silberman Mrs. Vally Liszt . Mrs. Ibolya Speed • Mrs. Éva Túri önzetlenséget, kapzsiságot, böke,züséget, rosszakaratot, jóságot, igaz ságtalanságokat, gyűlöletet, szeretetet, irigységet, barátságot, hipokrizist, a rosszak butaságát és a buták rosszaságát. És — le tudta Írni. Jól. Erősen. Szépen. Bródy Sándor mestere volt az életnek és Illéske az élet-tudás művészének volt — nem a tanítványa — a fia! Igazi fia volt az apjának, ő lebemann volt, igazi Connaisseur. Természetesen autoritás evés dolgában is. Az “Esquire” étel - kolumnistájának nagyon kell tudnia mindent ételekről, vendéglőkről, nem egyszerű dolog ebben a gigantikus városban, ahol minden nyelven lehet enni: albántól-zuluig. De Illéske nagyon sok jót tett, amikor használta az apja tanítását arra, hogy másokat tanítson a legnagyobb művészetre: az élet művészetére. Az egyik volt: hogyan lehet legegyszerűbben és legjobban főzni kettőnek két személyre. A másik: konzervekből jó ételeket teremteni. Igazán jó ételeket. Ezért a munkájáért ezrek és tízezrek kell hogy hálásak legyenek az Illéskének. Mert ö hozzájárult az amerikai kultúrához azzal a tanításával, hogy hogyan lehet jól főzni, jól enni, nagyon, nagyon kevés pénzből. Illéske tudta ezt, mert—nagyon kevés, pénze volt. És mert Amerikában nem lehetett jól enni, jól élni kevés pénzzel, Illéske tanítása egy egészen uj iskolát teremtett! Bródy Sándor tanitvány-fia — tanított. És nem lehetett Amerikában az apja nevéből élni: saját magának kellett megírni, amit tudott. Az Írás nem “jön” minden Írónak egyformán, soknak dől, másnak csurog, vannak olyanok, akiknek nagyon kell dolgozni, izzadni, önmagát facsarni. Illéskének nehezen jött. És angolul kellett írnia. Ez még nehezebbé tette. Lelassította. Küzködött. Az élet művészének szörnyen meg kellett fizetnie minden cseppnyi jóért, szépért. Nem volt kiút. Ez nem volt Budapest. Nem a régi világ. A nők is mások. Talán számítóbbak. Talán — nem olyan egyszerű megtalálni az “igazit.” Az élet művésze, Sándor bácsi tanitvány-fia, nehezen küzködött. Szenvedett. Kiadták két könyvét: “On The Tip Of My Tongue” és egy hires vendéglő története: “The Colony.” És nem volt sikere velük. Nagyon megkinozta az élet. És ott, ahol legjobban fájt. A szenvedés megváltoztatta Dléskét. És megtalálta az igazi nőt. Öt évvel ezelőtt. A feleségét. Emellett a nő mellett dolgozott. Otthona volt. Nem szerette a hotel-életet. Szerette az otthonát. Egyszerű otthon. Kellemes. Az egyetlen biztos hely az egész világon. E mellett a remek asszony mellett. Mindig dolgozott. És nehéz fába vágta a baltáját: “mi az igazság a Windsor-Iegenda mögött?” Három hosszú évig dolgozott a könyvön. De közben mást is kellett Írnia, mert — kenyeret kellett keresni. Senki sem hitt a könyvben. Egy kiadó sem akart előleget adni. Keserves munka azt Írni, ami muszáj és abból élni; amikor irni akar az iró, nem kell senkinek. Csak a remény van: majd a legközelebbi fogja hozni a sikert! De kitartott a munkája mellett. És ez az asszony kitartott mellette! Befejezte a könyvét. Végre akadt egy kiadó. Nem volt egyszerű. És most? Mi lesz? Megint keserűség? Sikertelenség? Ki tudja? A könyv kijött. És — siker volt. A “bestseller”-lLstáVa került. Nem egy hétig, kettőig, hanem négyig, ötig, hatig! És kezdett a könyvigazán jól menni. Igazi siker! Pénz! Végre! Győzelem! Tudják-e, tényleg tudják-e, mit jelent az a “best-seller”-listán lenni? Egy írónak az nagyon, nagyon nagy dolog. A legnagyobb. Kevés magyar-származású Írónak sikerült. Illéske rajta volt. Itt a siker! Igazi siker. Mindenféle lehetőség nyilt meg: először is pihenni lehet. Tiz-tizenötéves gályarabság után. Nem kell drukkolni a számláktól. Nem kell arra gondolni: mivel fogom a legközelebbi csekket megkeresni? Mit írjak? Kinek? Ki veszi? Mennyiért? Mikor? És végre, végre, jönnek a nagy “royalties”-csekkek, tud majd segíteni a fivéreinek, a barátainak. 'Nem kell kerülni a barátokat, elbújni a sikertelenség miatt. Végre, végre a siker. Most tényleg fogunk “élni.” Szépen. Gyönyörűen. Nagyon leegyszerűsítve. És mindent, mindent odaadni ennek a nagyszerű asszonynak! “A kiadó akarja, hogy San Franciscoba menjek?” “Promotion work?* “Hogyne. Mindent Ez semmi. Mi ez nekem?” Siker van. Nem Jesz. Majd. Itt van. Most. Végre, végre! És elutazott San Franciscoba. Armistice Day. 1953 november j 11. Délután 2:30-kor felhívja Sannát, a feleségét telefonon. A Palace Hotelben, San Franciscóban. Long distance, de úgy hangzik, mintha itt volna. Húsz percig beszélnek. Egymásról, egymásnak —szívesen. “Mi van a hangoddal? Meg vagy hűlve?” Az asszony kérdezi. “Nem. Semmi. írtam neked egy levelet, holnap megkapod.” “Mikor jössz vissza?” “Fáradt vagyok. Pár napig pihenni fogok itten. Szeretlek.” A telefonbeszélgetésnek vége. Négy óra harminckor San Francisco újra hívja az asszonyt. Valami fontos részlet lesz. Vagy uj hír. Természetesen jó hír. Nem természetes az uj hir. Nem jó. A legrosszabb: “Mrs. Brody— we are sorry to tell you — your husband — passed away.” Meghalt. Egyedül. Amit nem szeretett. Egy hotel-szobában. Azt se szerette. 54 éves volt. Végrevalahára sikere volt! Az életmüvésznek, Sándor bácsi tanitvány-fiának ezt adta vissza az élet! Most, amikor harmadik helyen van a könyve a best-seller-listán! Nem tudja aratni, amiért annyit dolgozott, amiért annyit szenvedett. Hát szép a halál? A fene egye j meg. Szegény Illéske. És az özvegy? Oremus. * Post Script: Kedden, november 17-én, a Campbell-nél, a Madison Áve. éa 81 St. sarcán volt az utolsó előtti látogatásunk Bródy Illésnél. Délben volt. "Sokan voltak. Nagy tömeg. A sikeres iró temetésén. Sikeres iró . . . • • / -Ez történik Magyarországon NAGY IMRE ÚJABB BEISMERÉSEI A FALUPOLITIKA HIBÁIRÓL Nagy Imre. Magyarország bolsevista miniszterelnöke kijelentette, hogy a búza- a legégetőbb téma az. országban és ezért ezt a kérdést a mezőgazdaság fejlesztésében első helyre kell állítani. Hozzátette, hogy “az iparosítást s a mezőgazdaság szocialista átalakítását” túlságosan gyors iramban akarták megvalósítani és igy háttérbe szorították a magángazdaságok fejlesztését. “A kulákokat az ellenük indított harcben nem politikailag korlátozták, hanem felszámolták.” Ezek a jelenségek, továbbá a kisipar és kiskereskedelem gyors felszámolása és általában a gazdasági élet túlzott összpontosítása “letérést jelent az uj gazdaságpolitika útjáról,” mondta a miniszterelnök. Nagy Imre ezen a téren gyökeres változásokat helyezett kilátásba, mert szerinte elsősorban a mezőgazdasági munka termelékenységét és hozamát kell fokozni és ezt a fokozást széles alapon gyors iramban kell végrehajtani. “PANEM ET CIRCENSES” A sportokban mindig világhatalmi pozíciót betöltő Magyarország futballcsapata köztudomásúlag egészen elsőrendű, évek óta veretlen válogatott csapattal rendelkezik, amit ez év novemberében komoly megtiszteltetés ér: jövő héten Londonban, mérkőzik meg Anglia legjobb tizenegyével. A sport minden csatlósországban túlzottan fontos szerepet kap, mert az elégedetlen tömeg figyelmét—gondolják a bábkormányok vezetői—győzelmekkel meg világrekordokkal el lehet terelni. . . így könnyen érthető, hogy a jelenlegi diadalmas magyar futballválogatott győzelmeit egy seregnyi propaganda-tollnok dolgozza fel — új ruhák, cipők és rendes élelmiszer helyett rengeteg diadalittasi sportvezércikk jut a népnek. November 15-én a svéd labdarugók jártak Pesten és bár a csahosők bejósolták, hogy a magyar csapat óriási fölénnyel fog győzni — a jó svédek úgy látszik elfelejtették elolvasni a halálbiztos jóslatokat és a honi csapat hazai pályán, hazai közönség előtt óriási szerencsével csak éppen hogy elkerülte a vereséget. 2:2 volt a meccs eredménye. Ez a mérkőzés hidegvíz gyanánt hatott a londoni erőpróba előtt álló magyar sportközvéleményre. ÚJABB MENEKÜLÉSEK! Jugoszláviai értesülések szerint október 18-án Bácskibrégnél két magyar ifjú menekült át Jugoszláviába. A magyar határőrök tüzeltek a menekülő fiatalemberekde, azoknak sikerült sértetlenül átjutni a határon. ALEX A. KELEN, LIMITED 1467 Mansfield St. MONTREAL, Canada IRKA - SZERETETCSOMAGOK — karácsonyi határidő december 1 — PÉZNKÜLDÉSEK ÉS KIVÁLÓ CSOMAGÖSS’ZEÁLLITASOK BÁRMELY ORSZÁGBA.
