Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-11-21 / 43. szám
NOVEMBER 21, 1953 AZ EMBER 3-ik oldal Ki engedte be a magyar nácikat Amerikába? Irta: DR. JOSEPH L. LICHTEN Üzenet IRTA: DÉNES GYULA Amerika egyik rendkívüli tekintélynek örvendő intézménye, a faji és vallási megkülönböztetések ellen küzdő Anti-Defamation League főtitkára: dr. Joseph L. Lichten nemrég cikksorozát közlését kezdte el az Amerikába besurrant nyilasokkal kapcsolatban. Eddig két cikk látott napvilágoa az Anti-Defamation League (A.D.L.) hivatalos kiadásában megjelenő Bulletinben. A cikket sok amerikai újság átvette s legutóbb a “Forward” cimü nagy zsidó orgánum jelentette meg dr. Lichten Írását. Magyar emigráns körökben természetesen a legnagyobb érdeklődéssel figyelnek fel a messzehangzó cikkekre, amelyek a bevándorlási törvény kijátszásával ideérkezett zavartkeltő elemek régóta húzódó ügyében a törvényes eljárás megindítását vannak hivatva előmozdítani. Az általános érdeklődésre tekintettel az alábbiakban adjuk dr. Joseph L. Lichten egyik cikkének kivonatos fordítását. 1942-ben, mikor a náci hadsereg még győzelmi mámorban élt, Ágh László egy munkásszázadnak volt parancsnoka a magyarországi Komáromban. * Nem is volt rossz csere ez a számára. Az ismeretlen kis győri tisztviselő a szerény bankhivatali állás után “katonai” parancsnok lett. Igaz, hogy Ágh László nem tartozott a nagykaliberü stratégiai vezetők közé, akik csatát nyertek a hadszíntéren. Az ő vezérsége és “katonai” kvalitása abban merült ki, hogy a Győr városában és környékén összefogott értelmiségi foglalkozású liberális elemeket, zsidó' gyárosokat, ügyvédeket könyörtelen brutalitással kinozta. Ki nem tudja ina már, hogy milyen sors várt erre a zsidó munkásszázadra Ágh László parancsnoksága alatt? Hivatalos akták és affidavit-ek sokasága tanúsítja, hogy Ágh tanítványa lehetett volna Héjas Ivánnak, a hírhedt gyilkosnak. A hadviselés szempontjából ennek a munkásszázadnak fizikai kihasználása nem sokat érhetett, de nem is ez volt a cél! A cél az volt, hogy a munkásszázadokba b e e r ő szakolt sokezer zsidó férfit és keresztény liberális elemeket lassan, de.biztosan kivégezzék! Néhány elvetemült emberrel egyetemben Ágh László vállalkozott arra, hogy ezt a bandita hóhérmunkát, az ország szégyenére, végrehajtsa! Álljon itt egy pár példa a közjegyzőileg hitelesített vallomásokból ennek a fenevadnak bestiális vétkeire. Hivatalos okmányok szerint, amikor Ághnak jókedve tá- j madt, parancsot adott keret- j legényeinek, hogy bajonettjüket felfelé fordítva erősítsék bele a kaszárnya talajába és ekkor megparancsolta az amugy is agyongyötört zsidó századnak, hogy táncoljanak a szuronyerdőn. Általában a lovagló-ostorával ütlegelte az áldozatait. Egyszer parancsot adott keretlegényeinek, hogy. dobják ki az ablakon, a kaszárnya ablakán dr. Deutsch Ferencet, a hires ügyvédet, aki azonnal szörnyet is halt! Ágh László gengszterizmusa olyan méreteket öltött, hogyf az akkori győri püspök a városi hatóságokkal egyetemben szükségesnek tartotta á legfelsőbb katonai hatósághoz fordulni e szörnyű bandita ellen. Ágh Lászlót hadbíróság elé állították s a parancsnokságától felmentették. És hol van ma ez a romlott magyar náci, ez a sötétmultu bandita? Ez a Szálasi-tiszt ma Amerikában van és élvezi ennek az országnak szabadságát! Vezetője a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének! Fölösleges hangoztatnunk, hogy ennek a “Bajtársi Közösség”nek tagjai a magyar náci-sereg aktiv tagjai voltak. Ennek az MHBK-nak vezetői egy újabb háború kitörésétől várják, hogy újból hatalmukba kerítsék annak a szerencsétlen országnak hatalmát! Az amerikai emigrációs törvények megtiltják azok partraszállását, akik ily súlyosan vétkeztek Amerika törvényei és az emberiség ellen. Hogy Ágh hogyan játszotta ki az amerikai emigrációs törvények rendelkezéseit — ugyanakkor, amikor a McCarrantörvény szerint Európa liberális elemeit kizárják a bevándorlásból — ez valóban a titkok világába tartozik. Ez az a kérdés, amelyre csak az igaz ságügyminiszter és az emigrációs tisztviselők tudnának választ adni. S nyílt titok, hogy nemcsak ez az Ágh László játszotta ki az amerikai törvényeket, hanem százával érkeztek a szabadság földjére a náci-párt aktiv tagjai s köztük sulyős vétkekkel terhelt brigantik. Annyian érkeztek, hogy a Szabadság-szobor állandóan elpirult szégyenében a newyorki kikötőben! Mint kommunista - ellenes menekültek érkeztek, de Szálasi - jelvény volt a mellükön! Hozzávetőleges becslés szerint több mint kétezer magyar nyilas furakodott be Amerikába. Egyik legelvakultabb antiszemita lapjuk s Amerika-ellenes förmedvényük a “Hídverők,” amely Bajorországban jelenik meg. A szerkesztőség egyik tagja Máriási Ferenc, a-, kinek gyűlölettől fröcsögő cikkei állandóan izgatnak az amerikai törvények, a demokratikus intézmények és a zsidóság ellen. Egyik legutolsó cikkében azzal vádolja meg az amerikai zsidóságot, hogy titkos kormányt alakítottak az Egyesült Államokban s ennek, valamint a Kommunistapártnak Bemard Baruch a titkos vezére! Ez a náci szerkesztő, a “Hídverők” hídverője nem Bajorországban Írja Amerikaellenes cikkeit, hanem Clevelandban! Hogyan érkezett ebbe az országba ez a Máriási Ferenc? 1947-ig a Magyarországból elmenekült nácik meghúzódtak Ausztriában és elbújtak a világ közvéleményének szeme elől, de később minél nagyobb lett az ellentét Amerika és a Szovjetunió között, annál merészebbek lettek s már nyíltan kimerészkedtek a politikai porondra is! Szervezkedni Bűnös telkeden fur a féreg. Homlokodon a Kain-bélyeg, Kezed Ézsau szőrös keze! Születtél néped szégyenére, Bűnöd: a vér! Testvéred vére! Kérdem tőled: nem éget-e? Te, ki hitleri-zsoldba álltái S az Antikrisztusnak kántáltál Mig ölted .a sok Életet : Judásabb vagy minden Judásnál, Mert nemzetednek vermet ástál! S munkád most elvégeztetett. A szenvedő, bus magyar népre, Apád, anyád kérges kezére Te veretted a láncokat! Te hoztad be az oroszt rájuk A te fejedre hull az átkuk! De vájjon bánsz te másokat? Mit bánod te, ha húsod, véred, Teherbe ejtett tejtestvéred Moszkvában mint vengerka él? Mit bánod te, ha meggyalázzák, Bemocskolják, megvengerkázzák, S elfujja a moszkvai szél! Hiénaember, csordaember, Ha tele is vagy félelemmel, Te egyet féltesz: magadat! Ezért mersz csak csordástul járni, S csak ha részeg vagy, kiabálni, Mert félted húsos nyakadat. Hírlik, már újra mozgolódol, S mert megártott a sok a jóból, • Görénybüzt terjesztsz idekint. Be akarsz ‘marsolni’ Budára? Csábit Szent István koronája?’ ( El akarod lopni megint? N A magyar nép Kossuthnak népe, Apraja, nagyja, ifja, vénje, Jól felkészült e ‘marsra’ már! Vastag kötéllel á kezében Fogad majd a temetőszélen És az lesz csak a cifra bál! Te, ki minden jussod feladtad, Mikor ezt a népet eladtad, “Uj honfoglalást” tervezel? Rossz vagy embernek, rossz magyarnak, Tesznek róla a magyar varjak, Hogy emléked is vesszen el! kezdtek és igy alakult meg az MHBK, ez a kimondottan náci alapítású és célkitűzésű organizáció és egy másik egyesületük, a “Magyar Szabadság Mozgalom”, melynek vezetője Kisbarnaki Farkas tábornok, Szálasi Ferenc rendőrspiclije! Az ő hadbirósági elnöksége idejében küldték azokat a halálba, akik résztvettek a Hitler-ellenes összeesküvésben és az ő hadbírósága ítélte el Mindszenty hercegprimás't! , Hogy a magyar nácik hogy kerülhettek ide Amerikába éa itt hogyan juthattak nem egyszer fontos állásokhoz, ennek megértése céljából rá keli mutatni két személy közreműködésére, • akiknek nagyszerű összeköttetésük van a State Departmentben. Erre majd egy következő cikkünkben rá is fogok mutatni. Az amerikai lakosságnak és demokratikus rétegének meg kell tudni az igazságot: hogyan lepték el az országot a magyar nácik ... Herendi Vásár I U Gazdag karácsonyi kiállítás magyar paraszt-szobrokból. Ritka alkalom ennyi szép szobrot egy csomóban látni. Senki nem mulaszthatja el megnézni ezt a gyönyörű kiállítást! Nem is kell vásárolnia — nincs is elég mindenki számára — csak jöjjön el, ilyesmit ritkán fog látni . . még egy múzeumban sem! Megy a juhász szamáron Kanász A szüret (gyönyörű csoport) Betyár karikás ostorral Mária Terézia-huszár Hajdú Ludas Matyi Táncoló parasztlegények Furulyázó pásztor Libás leány Matyó-szüret Borkóstoló nemes Éva Palóc legény Bugaci csikós Ádám Hadik-huszár Magyar honvéd 1848-ból Kisgyermek — nagy szamár Nagy legény Lovas-szobor (LeI>nar‘,» da ví“«» Bakonyi betyár Cifra szűrös Dudás Csizmadia-inas Szoptató anya (anyaság) Vásárfia “Melyiket szeressem? . . Évődés Matyónó' Matyó Mária-leány Hüvelyk Matyi . . . stb., stb. és a csudás szinü virág- és állatfigurák sz ázai várják Önt. HA MÉG NEM JÁRT NÁLUNK — MEGLEPETÉS VÁRJA ÖNT Mayer János Herendi Muzeum 692 Lexington Avenue (Az 56-57. utcák között) Telefon: PL 8-0607 New York 22, N. Y. 8 8
