Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-11-21 / 43. szám

Kegyetlenség!

Amerika egyik legnemesebb intézménye, a Care-organizáció, amely hosszú évek óta dustartalmu szeretetesomagokkal látja el a világ szegényeit s nélkülözőit, nemrég felkérte a washingtoni külügyminisztériumot arra, hogy járjon el a vasfüggöny mögötti bolsevizált országok kormányainál a karácsonyi csomagküldések lehetővé tétele tárgyában. A felkérés folytán az amerikai külügyminisztérium a szokásos diplomáciai utón a budapesti, varsói, prágai és bukaresti kormányokhoz fordult és azt a konkrét javaslatot tette, hogy a karácsonyi ünnepek alkalmából december 15 és január 15 között vámmentesen legyenek küldhetők a tizdolláros Care-csomagok az arra rászoruló magyarországi, lengyelországi, csehszlovákiai és romániai hozzátartozóknak.

A javaslatot és a bennefoglalt kérést tiz- és tízezer Amerikában élő családtag szivdobbanása kísérte. Ideszármazott gyermekek akartak karácsonyi csomagot küldeni öreg és nélkülöző szüleiknek, testvérek a testvéreiknek, rokonok a rokonaiknak, vér a vérnek. Magyarok, lengyelek, csehek és románok — de jószivü, segitőkészségü amerikaiak is — tömegesen zarándokoltak volna a nagyszerű Care-szervezet irodáiba, hogy az ünnepváró hangulatban és szivük szavát követve egy szerény kis csomagot indíthassanak útnak tengereken és országokon túlra, oda, ahol a szükség mutatkozik és ahol reménykedő lélekkel várnak a segítségre oly sokan, jaj, nagyon sokan.

Most érkezett meg a budapesti és a varsói bolsevista kormányok válasza: elutasítják a kérelmet! A cseh és román kormányok pedig még válaszra sem méltatták az emberi szolidaritáson alapuló javaslatot! Budapesten, Varsóban, Prágában és Bukarestben a hatalmon lévő kormányok befogták fülüket és elzárkóztak az Amerikában élő családtagok és rokonok szerény kérésének teljesítése elől.

Mi az oka ennek a kegyetlen és embertelen elzárkózásnak? Miért gátolják meg a vasfüggöny mögötti, dróton rángatott bábkormányok azt, hogy a szeretet utat törjön a drótakadályokon és aknazáron át? Miféle barbarizmus ez, amely hidegháborút visel a szeretet halk és szelíd jelentkezése ellen is?1

Moszkva cselédjei, a vasfüggöny mögötti bábkormányok tagjai ezzel az intézkedéssel további súlyos pontokkal terhelték meg amugyis túlterhelt lelkiismeretüket. A nélkülözések és a nyomor hínárjába taszították a szabadságtól és a jogtól megfosztott alattvalóikat és most még a segítő kezet is kegyetlen cinizmussal félreseprik az útból. Nem engedik, hogy az amerikai rokonok és családtagok szerény kis tiz dollárokat fizessenek a nélkülözők megsegítésére. Mit mondhatunk erre a brutalitásra? Az amerikai rokonok nem fizethetnek — majd egyszer ezek a kegyetlen kormányférfiak fognak fizetni mindenért . . .

m 'líiiiiiiliíMiil’ülMU l íll.lii Iliiül 111 i'i ui u mm

egyévi előfizetés ára

GÖNDÖR EERJSNC PQU2XKAIHETUJÍPSA

“THE M.4JV,” FERENC CONDOR'S POLITICAL WEEKLY

Reentered as second class matter August 4, 1942, at the Post Office at New York, N. Y. under the Act of, March 3, 1879

SZERKESZTÖSEG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 East 79ST.. NEW YORK. 21. N. Y. Phone: BUtterfield 8-6168 EDITORIAL AND PUBLISHING OFFICE: 320 EAST 79th STREET,NEW YORK 21, N. Y. (Yearly Subscription $10; Single Copy 20 cents)

VOL. XXVI1 — No. 43 NEW YORK, N. Y„ NOVEMBER 21, 1953 EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT.

A magyar munkásmozgalom nagy tanítómestere

Irta: MEDEY ISTVÁN

Napjainkban 24 esztendeje annak, hogy Kunfi Zsigmond, a magyar munkásmozgalom nagy tanítója, emigrációjának tizedik évében, 1929 november 18-án, Bécsben elhunyt. Halálának hire nemcsak a magyar és osztrák, hanem az egész nemzetközi munkásmozgalmat gyászba, borította, mert Kunfi Zsigmond az egyetemes munkásmozgalom egyik legnagyobb értéke volt.

Kunfi Zsigmond polgári családból, 1879 április 18-án született. Már diákéveiben nagy érdeklődést tanúsított a munkásmozgalom célkitűzései iránt. Tanári képesítésének elnyerése után a szűk tanári katedrát csakhamar otthagyta a szónoki tribünért és a polgári karrier biztos útját felcserélte a küzdelmek utjával. Tudatában volt annak, hogy a munkásmozgalom útja az üldöztetések következtében igen nehéz: tudta azt is, hogy a hatalmonlévők mindent megtesznek a feltörekvő munkásosztály politikai és gazdasági elnyomása érdekében s a hatalmi eszközeiket kíméletlenül alkalmazzák, tehát üldözés és szenvedés vár reá, mégis vállalta ezt az utat. Olyan időben jött a magyar munksmozgalomba, amikor vezetőnek lenni önkéntes száműzetést jelentett. Úgy jött, mint akinek nemcsak hitből és lelkesedésből, hanem elsősorban elhivatottságból tanítónak és igehirdetőnek kell lennie. Jött azért, hogy tudásával, akaraterejével és nagy munkabírásával segítse győzelemre vinni a munkásosztály ügyét.

Rendkívüli szellem volt, hihetetlen nagy és széleskörű tudással. Még “fiatal” volt a munkásmozgalomban, amikor 1906-ban egyik írásában megrajzolta az uj eszmének, a demokratikus szocializmusnak útját:

“ .... aki magas távlatból végignéz az emberi történelmen, a századok homályából itt is, ott is egy-egy Golgotát lát kiemelkedni, amelyen valóságban vagy gondolatban fölfeszitették a világnak mindenkori hatalmasai az uj eszméket, az uj igazságokat. Sokratesnek, a görög bölcsnek méregpoharat nyomtak a kezébe. A názáreti Jézust megfeszítették! Giordano Brúnót, az olasz bölcsészt máglyán égették meg. Gallileit, aki a föld napkörüli forgásának igazságát hirdette, inkvizíció elé állították. Robert Mayert, aki fölállította a modern természettudományok legfontosabb törvényét: hogy a természetben semmi erő sem veszhet el, az őrültek házába csukták. Bolyai Jánost, a nagy magyar matematikust bolondnak nézték. Schopenhauert, a német bölcsészt, akinél mélyebben igen kevesen pillantottak be az emberi természetbe, kinevették, tudomásul sem vették, üldözték és agyonhallgatták. Az eszközök változtak, de a cél és eljárás alapjában mindenütt a régi maradt.”

Kunfi számára a történelem nem 1917-ben kezdődött, mint a szovjetmarxistáknál. Megvolt a tehetség benne, hogy minden esemény kiindulási pontját meglássa és a fejlődés minden fázisát átgondolja anélkül, hogy eltévedne a részletek között. Semmit sem gyűlölt jobban, mint a társadalmi fejlődés és á forradalmak korszakának mechanikus és stratégiai bolsevista felfogását és értelmezését. Nagy látókörének szélessége semmi vonatkozásban nem állott a szovjet ideológusok tanaival, mert soha egy percig sem volt kommunista, mindig és minden idegrezzenésével, gondolatával szociáldemokrata maradt. Elméletileg és politikailag a német munkásmozgalom iskoláját járta ki, ennek következtében szellemileg Nyugat felé orientálódott és a demokráciáról alkotott fogalmai a nyugati mintaképek után igazodtak. Természetesen benne is, mint a nyugati országok munkásmozgalmainak nagy szellemiségeiben, élt egy különleges érdeklődés az orosz forradalom jelenségei iránt, de elsők közé tartozott, akik felismerték a bolsevista diktatúra igazi lényegét.

A magyar munkásmozgalom e nagy fiának, Kunfi Zsigmondinak politikai érdeklődése és távlata egyenesen bámulatos volt, mert az amerikai munkásmozgalom sajátossága és megnyilvánulásai, a különböző országok problémái és az őszirózsás magyar forradalom egyformán beletartoztak érdeklődésének körébe. Nagy tehetsége sajnos még sem tudott a maga í

A Vasfüggöny mögül elmenekült és máris világhírre emelkedett magyar ballet-táncospár: Kovács Nóra és Rabovszky István az elmúlt {léten Párisból -New Yorkba érkezett a Hurok-produkció meghívására. Egyelőre kéthónapos tartózkodásra jöttek s ez idő alatt többször is a közönség elé állnak, hogy bemutassák kivételes művészetüket.

Első fellépésük most vasárnap este lesz a televízióban az Ed Sullivan-müsorban. A televíziós társaság csúcs-gázsival kötötte le őket: háromezer dollárt kapnak egy háromperces táncszámért.

Az előkelő szállodában, ahol Sol Hurokék lakást biztosítottak számukra, az amerikai sajtó munkatársai rohamozzák őket. A legnagyobb magazinok készülnek nagy képes riportokban beszámolni magyarországi és oroszországi működésűkről, majd kalandos menekülésükről. Magyar művészek még nem kaptak ekkora publicitást, mint ez a fiatal házaspár, d9

ez érthető a történetükben meghúzódó politikai motívumok miatt és a londoni, majd párisi bemutatkozásuknál szinte példa nélkül állóan kirobbanó óriási siker következtében. Londonban és Parisban a Kovács Nóta-Rabovszkypárt, mint a világ legjobb ballettáncosait ünnepelték.

New Yorkban egy tőkecsoport máris arra tett ajánlatot nekik, hogy önálló ballet-társulatot szerveznek köréjük s ezzel — mint saját társulatukkal — utaznák be Amerika nagy városait, majd a délamerikai és európai metropolisokat. bi

A magyar demokratikus emigráció a jövő héten ünnepélyes fogadóesten köszönti a világhíres magyar táncosokat. jf

élj ességében kibontakozni. A napi politika szükségletei és aa 1918 évi forradalom eseményei az első sorokba kényszeritet;ék. Az elmélyedő tudósból, a társadalmi eseményeket elemző szociológusból pártvezér és publicista lett. De mint politikus is íagy volt! Már az első háborút megelőzően megjósolta, hogy a1 ‘Monarchia az első nagy történelmi erőpróbán szét fog hullaói.” Jóslata beteljesedett, mert a Monarchia idejétmúlt álamszervezet volt. Ahogy megérezte Kunfi már 1914-ben a forradalom előszelének közeledtét, ugyanúgy számolt az ellenorradalmi vihar tragédiájának lehetőségével is. Részben ez a viziószerü szubjektivitás volt tragédiájának okozója.

Mint a magyar munkásmozgalom előharcosa átélte és át;zenvedte az első világháború borzalmai által sújtott Kölépeurópa politikai és gazdasági problémáit. Az 1918-as magyar demokrácia hajótörése idején — 1919 márciusában — t torlódó és végzetes események hullámverései közben zsilipnek, gátnak állt az összeomlás elé. Az akkori idők szereplői nem hallgattak rá, de elhallgattatni sem tudták!

Az ellenforradalom Kunfit emigrációba kényszeritette, de az emigrációban sem maradt tétlen. Tanított tovább! Az Osztrák Szociáldemokrata Párt vendégszeretete tette lehetővé számára, hogy nagy tudását az egész világ munkásosztálya érdekében hasznosíthatta. Életcélja volt: mindent odaadni a munkásosztály ügyének. Élete és munkája az egész munkásosztály törekvéseit szolgálta!

A magyar munkásság kegyeletes megemlékezése 1945 után hamvait hazahozatta és utcát nevezett el Kunfi Zsigmondról Budapesten, Győrött, Pécsett, Szegeden, Miskolcon és más egyéb városokban. A kommunista diktatúra parancsára mosd eltüntették nevét az utcatáblákról. A halott Kunfi néma jelenlétét sem tudja a zsarnokság elviselni. Nevét hatalmi eszközökkel az utcatáblákról eltüntethették, de a magyar munkások szivéből emlékét kitörölni nem lehet. Halálának 24-ile évfordulóján a bolsevista diktatúra elnyomása alatt szenvedő és az emigrációban élő magyar munkások tisztelettel hajtják; meg emléke előtt a demokratikus magyar munkásmozgalom harcos lobogóját.

Kovács Nóra és Rabovszky István

New Yorkba érkezett — vasárnap

már fellépnek a televízión