Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-10-31 / 40. szám
OCTOBER 31, 1953 AZ EMBER 5-ik olctail Kötelezővé kell tenni a szakoktatást, képesítéshez kötni a gazdálkodást! Irta: CZIPÓ LÁSZLÓ, földmunkás Ha arra gondolunk, hogy soha nem vagyunk elég okosak; ha arra gondolunk, hogy a felszabaduló ország agrár - gazdaságában egy idejétmúlt termelési szisztémát, a külterjes gazdálkodást kell felszámolnunk és ugyanakkor át kell teljesen állanunk egy sokkal több szaktudást igénylő belterjes gazdálkodási rendszerre, ha arra gondolunk, hogy erre a rendszerre nemcsak át kell állanunk, hanem abba be is kell rendezkednünk és jól ki kell építenünk s állandóan fejlesztenünk tudásunkat és gazdaságunkat egyaránt, akkor azonnal szükségét érezzük és látjuk annak, hogy a mezőgazdasági szakoktatást kötelezővé kell tennünk, mig a gazdálkodást pedig képesítéshez kell kötnünk! Ezt a feladatot látszanak alátámasztani még azok a tények is, amelyek arra kényszerítik a magyar mezőgazdaságot, hogy a korszerű és szakszerű talajmüvelés és növénytermesztés révén minél szebb, minél több és versenyképesebb árucikkel kell jelentkezzen úgy a belföldi, mint a világpiaon is. Csakis egy szaktudással müveit föld és szaktudással termelt növényzet tud elsősorban is szép, sok és versenyképes agrárcikket kitermelni, állatot nevelni és előállítani a fogyasztó elé. Az ilyen árucikknek mindenkor megvolt és megvan a fogyasztója és jobb árat is érünk el, mintha egy másod- vagy har-' madrendü áruval jelentkezünk a piacon. Ezért is, de a munkásérdekeket is szem elől tartva, vallom azt a tételt, hogy nem a terület nagysága, hanem a földben szakszerűen elvégzett munka minősége és nagysága biztosítja a jobb és több termelvényt, majd magát a több jövedelmet is! Tehát a szakszerűség nagyságán van a hangsúly s nem pedig a terület nagyságán! Hogy ez mennyire igy van, szabad legyen csupán egyetlen példát feltennem: ha egy területet, mondjuk 3 kát. hold földet nem művelünk, az értéktelen növényzetet fog teremni. Ha ennél kisebb területet: 2 kát. holdat már úgy ahogy, de megműveljük, akkor ha nem is szépet és sokat, de teremni fog valamennyit, — de mindenesetre többet, mint az a 3 kát. hold, amely csak értéktelen növényzetet termelt. Viszont az olyan egy kát. hold föld, amelyet már szakszerűen megművelünk, az sokkal többet és sokkal értékesebb növényzetet fog teremni, mint a területileg nagyobb 3 kát. föld! S ha pedig még egy magasabb szaktudással telepített 1 kát. hold szőllőt, gyümölcsöst vagy éppen kertészetet veszünk alapul, akkor egészen bizonyos, hogy sokkal több értéket tudunk termelni. E példákat nem azért soroltam fel és Írtam le, mert olyan nagy kedvem és sok időm van Írni, hanem azért, hogy itt elméletben — U.S.Ä. - MAGYARORSZÁG CSEHSZLOVÁKIA POSTACSOMAG SERVICE CSOMAGJÁT elhozzuk — Fertőtlenítjük — Postázzuk Eastern Parcel Co. Központi iroda: 4124 Ave. D Brooklyn 3, N.Y. Bük 7-3678 Yorkvillei iroda: Dr. Charles Foeldy, 205 E. 85 SÍ TR 9-5339—TIPUS-ruhacsomagal megrendelhetők $15-$20 és $25 árban. — Kérjen ismertetőt. otthon esetleg már gyakorlatban is! — bemutathassam azt a lehetőséget, hogy igenis, nemcsak az életképtelennek látszó 5 kát. holdon, hanem még az 5 holdnál kisebb, sőt sokkal kisebb területen is lehet életképes, jövedelmező, sőt tőkeerős kisüzemeket kifejleszteni, ha megteremtjük ahhoz az előfeltételeket, majd pedig azokat a követelményeket is, amelyek döntően hozzájárulnak az életképes, jövedelmező, virágzó és tőkeerős mezőgazdasági kisüzemek kifejlődéséhez! Az ilyen előfeltétel közé tartozik a szakoktatás, amelyet iskolában vagy iskolán kívül, azaz önművelődés által elméletben, majd pedig gyakorlatban az iskola tangazdasága utján lehet megvalósítani. Hittel hirdetem, hogy Magyarországon kötelezővé kell tenni a mezőgazdasági szakoktatást és képesítéshez kell kötni a gazdálkodást, hogy fejlett és haladó mezőgazdasági kultúrát tudjunk biztosítani az agrárnépességünk számára! Hogyan hajtsuk végre ezt a nagy feladatot, amely még soha nem volt a magyar életben, sőt a környező államokban sem? — vetődik fel a kérdés: iskolában vagy iskolán kivül? S elméletben vagy gyakorlatban? Én azt mondom, hogy elméletben és gyakorlatban is! Keressük ki azokat a módokat, amelyek a legcélszerűbbeknek látszanak. Az elméleti szakoktatást kétféleképpen kell megoldanunk. Egyik már a gyermekkorban kezdődik, az iskola padjai között, egy külön e célra bevezetendő gazdasági órával — kizárólag mezőgazdasági tantárgyakkal — amelyet mezőgazdasági szakemberek adnak elő. A “gazdasági órán” minden parasztgyereknek — nemre való tekintet nélkül — kötelezően részt kell vennie! A szaktanítókat az iskolák tanítói státusába azon szakemberek köréből kell elsősorban felvenni,akiknek az 1945-ös földreform során igénybevették földjüket, majd pedig, ha ezek nem rendelkeznek elegendő létszámmal, úgy sorra kerüljenek azok a mezőgazdasági szakemberek is, akiknek saját kezelésükben földbirtok van a szabad Magyarországon. De a gazdasági tanítókat mindenképpen biztosítanunk kell a szakelőadás céljaira! A másik elméleti szakoktatást pedig azon felnőttek számára rendeztetnék meg minden községben és városban, akik az iskolából már kikerültek az agrár-oktatás kötelezővé tétele időpontjában. Ezeknek elméleti szakoktatóra a szervezendő téli gazdasági tanfolyamon volna a legcélszerűbb, amikor a mezőgazdaságban nincs olyan szorgos munkaidő. A téli tanfolyamok tanerejét a helyi gazdasági szaktanítók képeznék. Ezenkivül minden helységben fel kell állítani egy gazdasági szakkkönyvtárat. Terjesztenünk kell az agrár szakoktatást a rádióműsorok, szaklapok, folyóiratok stb.-n át is. Evégből szükségesnek mutatkozik az, hogy a rádió műsorában naponta — este — legalább 30 perc biztositassék a mezőgazdasági szakoktatásra. Itt kell megjegyeznem, hogy miután a szegénysorsu kisparasztság a jogaiból nem alkuszik, a földjeihez pedig ragaszkodik — mert a föld a parasztság élettere és műhelye — úgy a földnélküli agrár szakemberek életterét megvalósíthatjuk ott, ahol az igazi helyük van: a szakoktatás terén! Ahol teljes mértékben terjeszthetik a magasabb műveltségű mezőgazdasági kultúrát, amelyre mi annyira vágyunk és műhelyt alkotva, kovácsolhatják azt az uj, életképes és jövedelmező, tőkeerős kisbirtokrendszerü magyar mezőgazdaságot, amely nemcsak az agrárnépességnek, hanem más osztályoknak és rétegeknek életét is megelégedetté akarja tenni. Most pedig nézzük meg azokat a lehetőségeket is, amelyek az agrár szakoktatás gyakorlati részére vonatkoznak. E tekintetben semmiképpen sem szabad szem elől tévesztenünk azt az elvet, hogy ráfizetésből élni nem lehet! Tehát a gazdasági gyakorlati szakoktatásunkat úgy kell megszerveznünk, hogy abból ne ráfizetés, hanem haszon, jövedelem származzék! Ennek szem elől tartása arra kötelez bennünket, hogy a kisbirtokrendszerü mezőgazdaságunk számára semmiképpen sem szabad nagy mintagazdaságokat létesítenünk, mert az abban látott művelési és termelési rendszernek a kisbirtokba való átvitele nem jö-1 vedelmet, hanem ráfizetést jelent,' ami egész sereg kisegzisztencia teljes anyagi összeomlását vonhatja maga után! Minden község és városban egykét minta-kisbirtok szerveztessék, — eleinte állami támogatással — hogy a gyakorlati szakoktatást ott helyben, a helyi talajviszonyoknak megfelelően lehessen végrehajtani, úgy a felnőtt, mint a gyermekgenerációnk számára. Én ugyanis még abban is veszélyt látok, hogy az egyik község a más talajviszonyu község mintagazdaságában látott művelési és termelés rendszert hajtja végre s a végén oda lyukad ki, ahová Gyöngyös: leégett, tönkrement! Ilyenből hosszú évek szívós munkájával és nélkülözések árán tudna újból talpraállani a kisparaszt és a bizalma megrendülne a magas agrárkultura iránt! A gyakorlati szakoktatásunknak van még egy ágazata, amit meg lehetne minden helységben valósítanunk. A gazdasági szakoktatók az iskolai gazdasági óra-időn túl nap mint nap sorrajárhatják a helyi gazdaságokat és a helyszínen gyakorlati szaktanáccsal szolgálhatnának, hogy ezt igy, azt pedig úgy kell csinálni, hogy jobb legyen! Úgy az elméleti, mint a gyakorlati szakoktatásunk eredményesebbé tétele végett meg kell organizálni még a határjárásokat, megyei, országos és külföldi tanulmányutakat, elsősorban olyan országokban, ahol a miénkhez hasonló kisbirtok-rendszerü gazdálkodás folyik, hogy a’ tudomány megfelelő alkalmazása mellett az ilyen tanulmányutakon tapasztaltakat — ha abból haszon származik — megvalósíthassuk. Mindezek megvalósításával hatalmas lendületet tudnánk adni a mezőgazdasági kultúránk gyors fejlődésének. Nézzük meg most a másik követelményt: a gazdálkodás képesítéshez való kötését. Rövidre szoritkozom, hiszen a gazdálkodás képesítéshez való kötéséről és ennek indokairól kötetre való lehetne Írni. Igyekszem, ha röviden is', de érthetően felvázolni azokat az okokat, amelyek szükségessé teszik a gazdálkodás képesítéshez való kötését. A magyar mezőgazdságban az volt a helyzet, hogy aki akart és földje vagy pénze volt hozzá, az ■ gazdálkodhatott. Nem számított az, hogy az illető rendelkezik-e j szaktudással, amely elengedhetetlen feltétele a gazdálkodás eredményességének. “Majd megtanulja a maga kárán!” — mondták az illetékesek. S mi lett az eredmény? Silány termény, kis jövedelem, fizetésképtelenség az állam felé, fogyasztó-képtelenség és az életszínvonal csökkenése az egész vonalon. Nem is beszélek az olyanokról, akik részben vagy egészben bérmunkásokkal müveltették birtokukat. Az ilyen szaktudás nélkül vezetett gazdaságok csődbejutásával hatalmas munkástömegek váltak munkanélkülivé; kikapcsolódtak a fogyasztásból és termelésből egyaránt. A szaktudás nélkül vezetett gazdaságok kétirányú pusztulás felé vitték nemzetünket. Egyik: a nélkülözés .nyomor és munkanélküliség. A másik: úgy-a magán-, mint a nemzetgazdaságnak hatalmas termés-kieséseket előidézve súlyos veszteségeket okoztak! Ezt a lukszust a kisbirtokrendszerü szabad Magyarországon végleg fel kell számolnunk! Igen nagy ostobaság volna azt hinnünk, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetéséhez és műveléséhez bármivel is kisebb szaktudás kell, mint más foglalkozási ágakhoz. Sőt, ha valamely szakmához sokirányú tudás kell, akkor ez elsősorban a földművelés! Minden művelési ágazathoz, minden növényfajtához, az állattenyésztés minden ágához más s más szaktudás kell! Sőt, ma már azt is látjuk, hogy nem is elegendő az egyszerű agrár-szaktudás, hanem ennek sokkal magasabb fokára van és lesz szükségünk, ha a magyar mezőgazdaságot életképessé és jövedelmezővé akarjuk tenni s elsők között akarunk lenni a világ mezőgazdaságának nagy versenyében! Ezt a célt van hivatva szolgálni a gazdálkodás képesítéshez való kötése! A gazdálkodás képesítéshez való kötésének van még más fontos jelentősége is. Éspedig az, hogy a képesítésen át a földmüvességet minden más foglalkozással egyenlő szintre emelnénk! S ezen kelresztül pedig társadalmi tekintetben is fel tudnánk emelni az eddig elnyomott, lenézett parasztot, amely a földet műveli. Tehát kettős főcélt szolgálnánk: a parasztság gazdasági és társadalmi felemelkedését. Ez lehetővé tenné a társadalmi külömbségek kiküszöbölését is! Ezek után felmerül a kérdés: hogyan kellene a leghelyesebben végrehajtani a képesítéshez való kötést? Erre is lesznek lehetőségeink. Hol? Két helyen, úgymint: a felnőtt gazdálkodók, illetve a gazdálkodni kívánók számára a téli gazdasági tanfolyamok vizsgái alkalmával; a gyermek-generáció képesítésénél pedig az iskola utolsó osztályának elvégzése után a mezőgazdasági szakiskolák adnának képesítést a vizsga közepes letétele alkalmával. Elég lenne a közepes minősítésű vizsga-eredmény is, hiszen évről-évre, állandóan biztosítva lesz úgy az elméleti, mint a gazdasági szaktudás továbbfejlesztése iránti lehetőség a szaktanfolyamokon való részvétellel és a gazdaságban való tényleges munka által. A tanfolyamokon résztvevő felnőttek és a szakiskolákban közepes minősítésű ifjak képesítési oklevél elnyerésére jogosultak, amelyet a mindenkori földművelésügyi miniszter, valamint az illetékes hivatalos mezőgazdasági érdekképviseleti szerv együttesen adnak ki. A közepes minősítésen aluli vizsgázók továbbtanulásra, majd pótvizsgára legyenek jogosultak. S akik e pótvizsgákon sem tudják elnyerni az oklevelet, azok agrár-üzemeket nem vezethetnek. Természetesen a mai felnőtt generációt ily szemszögből nem szabad elbírálnunk. Nem pedig azért, mert a már felnőtt generációnak nem voltak megadva azok a lehetőségek, amelyeket mi Figyeljen a cimre! Csomagküldés Magyarországra! A Magyarországra küldendő csomagokkal kapcsolatban mi mindent elintézünk Önnek, ha a csomagokban küldhető árukat kakaó, kávé, tea, csokoládé, rizs, fekete bors és a többi fűszerárut nálunk vásárolja. A csomagban küldhető használt ruhanemüekhez szükséges fertőtlenitési igazolványt önköltségi áron beszerezzük, a csomagot becsomagoljuk és postára adjuk, úgy hogy önnek semmiféle további gondja nincs. Ezért jöjjön és vósóroljan nálunk! H. Doth 1577 First Ave., & Son, Importers Cor. 82nd St., New York 28, N.Y. Tel: REgent 4-1110 Í ♦ ♦ ♦ ♦ MEGJELENT! ZILAHY LAJOS: Krisztina és a király cimii remekműve! — MEGRENDELHETŐ: “AZ EMBER” kiadóhivatalában 320 EAST 79th STREET NEW YORK CITY Telefon: BU 8-6168 A könyv ára kötve, portóval együtt $3.
