Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-10-31 / 40. szám

4-ik oldal AZ EJfiBEK OCTOBER 31, 1953 MEMBER &Ö&J&Ön KEMkMNc poniíKAiMnmAPiA 401 THE MAN j FERENC GONDOR’S POLITICAL WEEKLY Editor: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő Publisher: MRS. FERENC CONDOR, kiadó Published weekly, except the last four weeks in August. — Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: í *20 East 79th Street New York 21, N. Y. Telephone: Butterfield 8-6168 Yearly Subscription Rates: In United States $10.00 In Foreign Countries $10.00__________________Single Copy 20 cents Vo!. XXVII New York, N. Y., October 31, 1953 No. 40 Reentered as second class matter Aug. 4, 1052, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3, ]879 AZ EMBERRŐL—AZ EMBERNEK írja: TÁBORI PÁL Nem szivesen, de még egyszer vissza kell térnem Illyés Gyula ügyé­re, akit oly lelkesen és kitartóan védtek a kommunizmus vádja ellen Amerikában élő hívei és barátai. Azért térek vissza rá, mert épp “Az Ember’’ szállított uj muníciót az Illyés-ügyben — nem .épp arra vo­natkozóan, hogy kommunista “kedvenc”, hanem arra, hogy Zsolt Bélának mennyire igaza volt, amikor furcsán jobboldali hajlamokkal Vádolta. 1946 január 5-i számában “Az Ember” csaknem kétoldalas cikket közöl Hatvány Lajos tollából, amelynek “Nem oda . . . Gyula” a cime. A hosszú cikket persze nem idézhetem itt, de két passzusa megérdemli a felelevenítést. Hatvány ezt írja: i “Azt a fűzfán fütyülő rézangyalodat, Gyula, hol szunnyadt az [ a Te hetedhét országra szóló hires, faji ösztönöd, melyről azt írtad, [ hogy hol mint ‘közösségi érzet’, hol mint' ‘felelősség és nyomás’ szállt reád magyar eleidtől, amikor olyat nyilatkoztál az újságban, hogy szivesen látod a népfrontosok között Szabó Lőrincet és Erdé­lyi Józsefet, akik ott a kiváló, költői személyükön kívül—igy mond­tad, nem tagadhatod le — ‘a nemzeti szocializmus társadalomfe­­szitő erőit’ fogják képviselni.” Ez bizony elég súlyos vád a “gerinces” Illyés Gyula, a nagy író és költő ellen. S tudomásom szerint soha, sehol sem felelt rá. A másik sem kicsiség. “Előttem fekszik, írja Hatvány, “az Ausztriában megjelenő magyar náci hírlap, a ‘Munkások Újságja', amelynek Te és a hozzád hason­ló társaid arra adtatok alkalmat, hogy a Nemzeti Parasztpártban ne Erdei Ferencet, Szabó Zoltánt vagy Kovács Imrét s általában ne annak a magyarság jogos, nemzeti érdekeit szolgáló derék tagját lás­sák, hanem Téged s veled együtt mindazokat, akik nemrég a rasszis­ta szenvedélyben remegő ajkatok szélén túrt tajtékot veritek poli­tikai vagy irodalmi habbá . . .” Lehetséges valóban, hogy Illyés Gyula nem volt s ma sem kom­munista. De hogy nem kifogástalan demokrata, azt ezek az idézetek eléggé bizonyítják. S talán, jó pár évvel a náci-szovjet paktum után, a “szélsőségek érintkeznek”-alapon mégis csak megcsinálta a maga megnemtámadási szerződését a magyar kommunista rezsim uraival. S ebben a dologban, hiába, jobban hiszek Hatvány Lajosnak, mint Illyés ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ NOVEMBER 1-én, mosl VASÁRNAP délután 2 órakor SALPETER GYULA, 'TEL AVIV ALDERMAN-je tiszteletére MŰSOROS NAGY-GYÜLÉS Hotel Capiiol-fean (51 St. & 8 Ave.) a United Hungarian Jews of America rendezésében FLESH GYÖRGY, izráeli parlamenti képviselő LŐWY MORRIS főkántor, az arabok áldozataiért imádkozik SHICKY ALBERT televizió-sztár, csodaénekes a villany-mandolinnal BELÉPTIDÍJ NINCS! NEM LESZ GYŰJTÉS! f amerikai védelmezőinek. Mindenesetre azt ajánlom, olvassák el az egész Hatvany-cikket — okulásul. * Egy héttel később “Az Ember” első oldalán közli a hirt, hogy Horváth Béla, a kiváló költő él, megvan, Rómában tartózkodik ha­lálhírét a londoni BBC megcáfolta. Néhány napja csak annak, hogy Vámos Imre, a müncheni “Látó­határ” szerkesztője révén meleg üdvözletét kaptam Bélától, aki még mindig megvan, még mindig szép verseket ir s még mindig garabon­ciás diákja az életnek, a politikának és a poézisnek. S valahányszor a. nevét olvasom vagy hallom egy kicsit fájdalmasan dobban a szivem. Majd harminc esztendeje annak (szégyen az ilyesmit bevallani?, vagy azt, hogy három hónap múlva angol hadnagy lesz a fiam?) hogy együtt kezdtük el hárman: Béla, Aradi Zsolt s jómagam, a “Zászlónk” ha­sábjain. Azóta nagyon elváltak az útjaink, mindhármunk mögött sok van szenvedésben, megtépett idegekben, egymás politikai meggyőződé­sének talán számát se tudjuk adni; de azok a régi évek, az ifjúságunk évei, legalább is a számomra felejthetetlen kötelékeket szőttek. Itt-ott még rábukkanok a régi versekre s emlékszem a délutánra, amikor együtt másztunk fel a Gellérthegyre lenéztünk a villogó városra, amely lámpaszemeit kezdte öltögetni s megfogadtuk, hogy meghódít­juk a világot. Különösen Béla fogadkozott, aki akkor már komoly sörgyári hivatalnok volt, mig Zsolt meg én tanulmányi versenyre készültünk s nagy színdarabot irtunk együtt. A szindarabirás, igaz, abba maradt, amikor elfogyott a láda sör, amit apám kapott valami tisztelőjétől s amelyből merítettük az ihletet. S ahogy Bélára és Zsolt­ra gondolok (akit véletlenül mulasztottam el Bariban, 1945-ben, ami­kor az amerikai katonai rádiónak dolgozott) eszembe jutnak a többiek is: Radnóti Miklós és ifj. Vajda János, Faludy Gyurka és Szabó Zoltán Boldizsár Iván és Fenyő Laci, a költők és irpk, a lelkes lángolók és oly­kor zavaros álmodozók. Ki elpusztult, ki koncentrációs táborban van, ki elhallgatott — de néha, csendes órákban, visszaálmodom az időket, amikor a Vajda János Társaságban vitáztunk (szegény kis Plaetz Rudit, az ügyvezető elnököt is meggyilkolták a nácik) meg a “Névtelen Jegyző” cimü avangardista lapot szerkesztettük. Az utóbbit úgy, hogy egyik barátunk földszinti lakásában tartottuk a megbeszéléseket mert onnan tiz óra után ki lehetett mászni kapupénz nélkül az utcára. Váj­jon emlékszik-e minderre Zsolt és Béla? S vájjon fájnak vagy simo­gatnak-e számukra ezek az emlékek? * ^ Éppilyen emléket idéz “Az Ember” 1946 január 12-i számának egy másik cikke, amely a “Világ” betiltásáról szól (akkor csak három napra tiltották be, később hosszabb időre, majd végképp). Nem volt még egy éves sem a fiatal magyar “népi demokrácia” s máris elárulta, hogy mennyire kacérkodik náci elődjével, iszen a “Világ”-ot Horthy­­ék is jó párszor betiltották, amig aztán végképp megszűnt Purjesz La­jos remek lapja. (S persze, utóda, a “Magyar Hirlap” sem élt nagyon soká.) Supka Géza, a “Világ” főszerkesztője, apai barátom volt; a( “Literatura," e valóban európai nívójú kéthetenként megjelenő lap hasábjain próbálgattam (s de sokan próbálgattuk) kritikai, elemző, vitázó képességeinket. A “Literatura” is meghalt 1938-ban, Supka átvészelte a náci időket: 1947-ben még láttam Pesten; most már évek óta nincs hírem róla. A magyar szabadkőművesek nagymestere, remek polihisztor, rabelais-i humoru paródista, múzeumi könyvtárigazgató, kitűnő muzsikus s a jó Isten tudja mi egyéb volt — de persze, a kom­munista világban éppúgy üldözték, mint a náci időkben. Itt van az asztalomon a “Literatura” jónéhány száma. Munkatár­saiból csak pár nevet idézek: Kemény István, Reményi József (Cleve­land) , Totis Béla dr„ Szolnoki Ernő, Ligeti Ernő, Rónay Márta, Fré­déric Lefevre, Gyomai Imre, Demeter Ödön, Mohácsi Jenő — de talán ennyi elég is. Kevés kivétellel halottak névsora ez — vagy elnémitottaké. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Robert F. Wagner az izráeli problémákról is nyilatkozni fog A MAGYAR CIONISTÁK ESTÉLYÉN Az Amerikai Magyar Cionisták Szövetsége nov. 1-én, most vasár­nap este 8 órai kezdettel nagy­szabású kultur- és müvészestélyt rendez a 157 E. 86 St. sz. alatti Yorkville Temple-ben. Az estély érdekessége Salpeter Gyula izráeli vendégszónok sze­replése lesz, aki az Izraelben élő magyar zsidóság egyik vezéralak­ja és mint az ottani magyarok reprezentánsa szól az amerikai magyar egyletek vezetőihez és tagjaihoz. Ezt az érdekes előadást egészíti ki Morris Wahlnak és fe­leségének beszámolója, akik csak nemrég tértek vissza Izraelből. A 1 Szövetség uj elnöke vezeti. Az előadókat Charles Brown mutat­ja be. A demokratapárti polgármester­jelölt, Robert F. Wagner is fel fog szólalni ezen az estélyen és főleg az izráeli problémákról szóló vé­leményét fejti majd ki. HALÁLOZÁS A newyorki magyar társadalom őszinte részvéttel értesült egy ré­gi és érdemes tagja: özv. Weisz Izidorné elhunytáról, akiben Weiss Sándor — vagy ahogy a newyorki magyar életben népsze­rűén nevezik, a “Paprikás Weiss — édesanyját gyászolja. Pénteken a gyászoló család, valamint a ba­rátok és tisztelők sokasága kisérte utolsó útjára Weisz Iz'idornét, aki ezen a héten ünnepelte volna het­venötödik születésnapját. harmadik előadó Herskovits Béla főkántor és operaénekes lesz, aki nejével együtt 4 hetet töltött Iz­raelben, ahol hangversenyköru­­ton volt. A művészi program keretében fellép Anny Ann Andrews opera­énekesnő, akit Szántó Gáspárné zongoraművésznő és zenetanárnő kisér, továbbá Herskovits Béla, aki uj izráeli dalokat fog inter­­pertálni, valamint Epstein Tibor hegedűművész. Belépődíj nincs és minden érdeklődőt szivesen lát­nak. Az estélyt dr. Gottesman Ar­nold főorvos, az Am. M. Cionista Buy XI.S. Bonds Stern Imre a magyarok Wagner­­kampánya élén Stern Imre, New York város fő­mérnöke, aki a metropolis vízellá­tási és villanyerőtelepén fejt ki értékes munkát, évtizedek óta vesz részt az amerikai politikai élet­ben. Már negyedszázada vezeti a Demokrata Párt newyorki magyar kampányait. Első alapítása a Queensi Magyar Demokrata Club volt, melynek elnöke is lett. Ami­kor Franklin D. Rooseveltet első­­izben választották meg elnöknek, Stern Imre bontotta ki a zászlót a newyorki magyarság soraiban F.D.R. megválasztásáért. Lehman kormányzói kampányai alkalmá­val szintén ő állt a magyar osz­tály élén. Most pedig Robert F. Wagner polgármesterjelölt kam­pányának magyar részét ő vezeti sikerre egy népes csoport élén. A demokraták jelöltje, Wagner tisz­teletére egyébként szombat dél­után a Biltmore-szállóban a ma­gyar választók cocktail-partyt rendeztek, amelyen igen nagy tö­megek jelentek meg. Mrs. Mal­vina Green a lelkes hölgybizottság élén értékes munkát végzett a ki­tünően sikerült party megrende­zésével. Mit kell tudnunk Col. Harold Riegelmanról John w. Davis, a 1924-es de­mokratapárti elnökjelölt levelet! intézett Col. Harold Riegelman republikánuspárti newyorki pol­gármesterjelölthöz, amelyben el­ismeréssel emlékezett meg azon nagy szolgálatokról, amelyeket Riegelman New York városának tett. “Ha megválasztják—írja a többi között Davis—tisztességet és intelligenciát visz magával a vá­rosi kormányzatba.” A levél megemlíti azt is, hogy hosszú évek óta ismeri a jelöltet s Mr. Davis leszögezi: ismeretségé­ben nem a;kad még egy olyan fér­fiú, aki olyan alaposan tanulmá­nyozta és átértette mindazt, ami­re New Yorknak szüksége van, mint a republikánus jelölt. A levél igy végződik: “Érdeklődéssel figyeltem mun­kásságát, amit a Citizen Budget­­komité tanácsosaként fejtett kú az mindig elsőrendű volt. Nem­csak kritizálta a helyzetet, de hasznos, segitő tanácsokkal szol­gált mindig. Korrekt és nagyon intelligens embernek tartom Önt és meggyőződésem az, hogy meg­választása esetén ezeket az érté­kes tulajdonságokat New York City szolgálatába fogja állitani. E levelemet tetszése szerint fel­használhatja, olyan módon, mint azt jónak látja.” (H.) NEW YORK ESEMÉNYE MRS. TERHES UJ BUDAPEST RESTAURANTJA 1481 Second Ave. (77 St. sarkán) a legmodernebb ízléssel berendezett newyorki magyar vendéglő. — Asztal­­foglalás: RH 4-9169 számon. Lunch szervirozás 12-től 3-ig! FIGYELJE! FIGYELJE! ENDREY JENŐ és PÁDLY MARGIT 22 éve fennálló rádióműsorát a WUB (1190 ke.) állomáson minden vasárnap d.u. 3-4-ig és 5-töl 6-ig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents