Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-10-31 / 40. szám
JL-ík Oldal AZ —.................... EMBER OCTOBER 31. 1953 tattam le először és akinek tébolyát én mutattam ki elsőként “Gumidominó!” cimü emlékezetes vezércikkemben, amelyben éppen eme Henney Árpád névre hallgató tábornok által vezérmotivum;ként használt Szálasi elmeszüleményt a “munkásról” használtam fel a kétségenkivül fennálló elmebajának kianalizálási alapjául . . .! — Kitartás! Kitartás! — nyögtem fel, visszagondolva, 12 év múltával is, a férfiúi tehetetlenség és megalázó kiszolgáltatottság azon irtózatára, amelyet végig éltem, amikor Macskássy főhadnagy ur, — ez az azóta elevenen széttépett, szadista nyllas-fenevad —, a rákospalotai zsidótábor trágyadombján, uri-nyilas passziójától s a kezeközé került “ellenség” iránti vad dühétől vezettetve, gúzsba kötött és, — miközben már-már vérkiserkenö kezemre, lábomra ismét és ismét rászorította o hurkot, alkohol-bűzös, csörgő nyálu szájából arcomba böfögte: — Kitartás, büdös zsidó! Csak kitartás, rohadt zsidó! — Ki-tar-tás! Ki-tar-tás! — tagoltam ezt a förtelmes szót és lehunyt szemem könnyfátyola mögött lepergettem nem a testi, hanem a lelki fájdalom és a férfiúi megszégyenítés másik rettenetét, amikor Lemke hadnagy ur, a Fő-utcai fogházban, tetovált “katona-hősi” öklével először sújtott arcomba, hogy azután — dühödt csapásainak pergőtüze nyomán —, a szörnyűséges szégyentől lángoló arcomat szinte jólesően hűsítse le a szememből, fülemből, orromból .számból kibuggyanó meleg vér . . . ! — K-i-t-a-r-t-á-s! — spelloltam, betüzgettem, lassan, az emlékek súlyától meggyötörve, ezt az undorító köszöntést és — egymást követve — megjelent előttem Baj esi Zsilinszky Endre viaszsárga, fehér szakállal borított arca, amikor mellékusztam zárkánkban, hogy elkössem az éj sötétjében felvágott csuklóerét: szinte magam mellett láttam ismét baráti Huszár Aladárt, amint felcsukló zokogással törölgette a náci-huligán pofonjaitól vérző orrát; szinte újra megöleltem s megcsókoltam a gázkamra felé induló drága barátom: Gál Benő halott-fehérré vált arcát; ismét hallom Pollacsek, a világhírű gégeprofesszor utolsó sóhaját, mellyel imádott felesége nevét suttogja felém; szinte itt hallom újra Winkler Ernő nagykanizsai főrabbi haldokló ajka közül utolsó földi sikolyként feltörő, lelket-remegtető kiáltását: Semá-Jiszroél!; és a fájdalomtól összefacsarodó és kalapálva zakatoló szivemmel végigszaladok a szörnyűségek végeláthatatlan sorozatán, amelyeket a Gestapo kórházában, a Svábhegyi Melindában, Kistarcsán, Oberlanzesdorfon és a Pokol minden gyötrelmét összesítő helyén: a Mautháuseni Megsemmisítő Koncentrációs Tábor Russenlágerében éltem végig zsidótestvéreim tízezrével . . . * De dz indulat, lázongás és emlékezés elmúltával, hűvös nyugalommal mérlegelni kezdtem a helyzetet és számba venni a rideg tényeket. Mert akármilyen “a;kasztófa-humorral” állítja ki önmagáról és mozgalmáról, ez a Henney nevezetű uj Árpád, a legnagyobb szegénységi bizonyítványt azzal, hogy a Légiója tagjait eleve eltiltja minden ‘‘kulturális és szociális tevékenységtől,” — valószínűleg azért, mert e “tevékenység” zavarólag hatna az elődje által életben hagyott magyar zsidók legyilkolásának és kirablásának lebonyolításánál, mégis, tudomásul kell venni a tényt, mely szerint: a sokszázezer magyar zsidó meggyilkolásában bűnösnek talált és felakasztott Szálasi Ferencnek fegyveres alakulatát, a Hungarista Légiót, Szálasi jelszavával, Szálasitól kapott keresztnévvel, Szálasi mozgalmának köszöntési módjával, 1953 őszén, Ausztriában, a megszálló Hatalmak által kontrollált területen, egy Henney Árpád elnevezésű címzetes tábornok, de tényleges rablógyilkos-bandavezérjelölt megalakította és annak toborzását elrendelte! Természetes következménye a dolgoknak, hogy amikor egy másik tábornok, Szálasi nevével és köszöntésével, büntetlenül merészeli a nyilvánosság előtt és a megszálló hatóságok fülehallatára a magyar zsidóságot lemészárló nyilas huligánok fegyveres formációját, a Hungarista Légiót életre hívni, akkor e hétpróbás gyilkosok tolongani fognak arra a helyre, ahol már levizsgáztak abból, hogy: itt nem kell “kulturálkodni, tudományosan búvárkodni, szociálisan tevékenykedni,” mert itt csak egyetlenegyet kell tudni: a magyar zsidót legyilkolni és kirabolni! * Én úgy érzem, hogy a reámháruló feladatnak egy részét teljesítettem azzal, hogy a tudomásomra jutott hiteles adatokat, itt és igy, a És most vissza akarok térni e cikkem elején leírt idézetemhez, nyilvánosság elé vittem. mert úgy érzem, hogy itt vár Göndör Ferencre, az emberre és Göndör Ferenc “Az Ember”-ére ismét, mint már annyiszor, a történelmi feladat, amit mindig vállalt és vállal úgy a kommunista gyilkosok, mint a náci rablók ellen. A kommunista Magyarországról történt szökésem óta végigjártam Európát. Voltam Ausztriában, Németországban. Franciaországban, Belgiumban, Angliában és mindenhol felvettem az érintkezést a magyar emigráció minden rétegével, a kommunista és nyilas gyilkosok kivételével. És most, négy hónap óta itt élek Amerika áldottan szép földjén. Alig hiszem, hogy van a magyar emigrációnak olyan árnya- | lata, amellyel ne beszélgettem volna a magyar helyzetről, de különösen az engem olyan közelről, olyan mélyen és talán egyedül érdeklő: magyar-zsidó sorsról. E beszélgetéseim és világjárásom alatt állapítottam kipróbált és professzionista zsidót-gyilkoló és rabló nyilas börtönmeg azt a tényt, hogy: nincs egyetlen magyar nyelven megjelenő lap, mely vetekedne “Az Ember” publikus erejével! Barát és ellenség egyformán Ismeri és mérlegeli “Az Ember” cikkeinek állásfoglalását, amelyet gyűlölet, vagy lelkesedés egyforma lobogással követ. De: mindig követ! Ezért és csakis ezért hiszem, hogy: “Az Ember” hatalmas nyilvánossága elé vitt cikkemnek meg lesz az az eredménye, hogy: minden oldalról viharosan feltörő felháborodás, karöltve az elengedhetetlenül szükséges intézkedések megtételével, csirájában fogja elfojtani a Szálasi rablógyilkos hordájának egy nyájba való tömörítését! Németországban a náci alvilágnak hasonló felszínre törekvését a megszálló hatalmak és a német kormány egybehangolt intézkedése egyetlen hónap alatt: eltiporta. Itt is, ebben az ügyben is, a magyar nyilasok feltápászkodási kísérleténél is, igy kell történni! Hiszem, hogy e cikkem megjelenése után. nem lesz egyetlen olyan magyar összejövetel, gyűlés, vagy alkalmi találkozás, amelyen legalább öt percet ne szentelnének arra, hogy: a zsidógyilkos Hungarista Légió megbélyegzését Írásba ne foglalják! Hiszem, hogy a társadalmi szervezetek és magánosok levéláradata fog megindulni e közlés nyomán “Az Ember” szerkesztőségéhez, tiltakozva ennek a Hungarista Légiónak elnevezett haramiatársaságnak szabad és büntetlen toborzása ellen. “Az Ember” szerkesztőségének a feladata pedig az lesz, hogy e levéltömeget összegyűjtse, feldolgozza és sürgős, hathatós intézkedés végett az Illetékes Fórumokhoz eljuttassa. Hittel hiszem, hogy a felháborodás vihara, e levelek és határozati javaslatok tömege, el fogja temetni ennek az 500.000 magyar zsidó legyilkolásában bünsegédi bűnrészes Hungarista Légiónak Henney Árpád “tébolynok” által elültetett csiráját! A láncaidat eltépni akaró ausztriai nyilas veszett kutyákat oda kell szegeznünk óljaikhoz. És oda is fogjuk! ' Mert a Magyarországon élő száztizezer zsidó életét, — és ezzel Magyarországot, — meg akarjuk és meg fogjuk menteni! * Az újsütetű vezérüknek, Henney Árpád tábornoknak pedig azt üzenem, amit elődjének, Szálasi Ferenc vezérkari őrnagynak is üzentem, még idejében, egyik 1935-ben róla irt cikkem befejező mondataként és amely üzenetemre — valószinüleg — sokat gondolhatott hideglelős, gyöngyöző verítékkel fcgvacogva átvirrasztott éjszakákon: — Vigyázzon tetteire és valahányszor magára ölti katonai disziubbonyát és tetszelegve nézegeti a tükörben az aranygallérján levő ritéz-kötést, jusson mindig eszébe, hogy: a kötél nem vitéz-kötés! a legközelebbi jövőben 2 lő magyarországi zsidó kollektiv kivándorló utlevelt kap. majd ezt követően számítani lehet 500-as csoportok kiengedésére. Dr. Marton Ernő, a Világszövetség izraeli tagozatának elnöke egyébként Géniben, a World Jewish Congress most tartott ülésén hatalmas beszédben hívta fel a figyelmet a magyarországi zsidók helyzetére. A németországi és ausztriai kártalanítás ügyében hét beadványt adott be a Világszövetség. A jelenlevők lelkes tapsai közben jelentette be Schultz Ignác, hogy a Világszövetség a Zion-hegyen egy megfelelő házat kapott emlék-muzeum céljára. Ebbe a múzeumba kerülnek a magyar zsidóság művészeti és kulturális életére vonatkozó tárgyak. Másik hasonlóan nagyjelentőségű eredmény: rövidesen megindul “Magyar Zsidó Szemle” címen a Magyar Zsidók Világszövetsége hivatalos lapjaként egy folyóirat, amély összekötő kapocs lesz a világon szétszórtan élő magyar zsidók között. A folyóirat szerkesztője dr. Marton Ernő lesz, a szerkesztőbizottság amerikai tagjának Lengyel Menyhértet kérik fel. A Világszövetség égisze alatt most tartották meg az első izráeli magyar falu alapkőtételét. A falut Komoly Ottóról nevezik el. Izrael egy másik magyarlakta településénél, Natanyában 17 négycsaládos lakóház építkezését kezdték el. De nemcsak a megalakulás tényét kell tudomásul venni mindenkinek, akiket illet és akiknek szivén fekszik úgy a Magyarországon élő zsidóság sorsa, mint a felszabadítandó Magyarország további léte, hanem azt is tudnia kell mindenkinek — amiről a kezeimhez jutott vitathatatlanul hiteles értesülések tanúskodnak, — hogy a “meghirdetett” rablógyilkos-alakúit toborzásának máris számottevő sikere van Ausztria területén! Teljesen megbízható adatok alapján közölhetem, hogy a seekircheni MHBK-csoport 80 tagja testületileg kilépve régi kötelékéből, megalakította az ottani Hungarista Légió helyi “szórványát.” De ugyanilyen átütő kezdeti sikert közölnek velem az ausztriai nyilas főfészekből: Innsbruckból is! Ezzel számolni is kell, hiszen lélektanilag érthető, hogy a volt, kipróbált és professzionista zsidó-gyilkoló és rabló nyilas börtöntöltelékek, — akik most “munkátlanul” kénytelenek nyaralni az ausztriai Alpokban, — csak kelletlenül léptek be a különböző elnevezésű és cimü tábornokok vezette különítményeikbe, minthogy ezeknek egyike sem helyezett kilátásba, — ezt tárgyilagosan meg kell állapítanom, — sem szabadrablást, sem büntetlen zsidómészárlást. Szavazzon az "A^-soron HAROLD RfEGELMAN republikánus polgármesterjelöltre! Elsőrendű lakásügyi szakértő—A1 Smith kormányzó, Franklin D. Roosevelt és Truman elnökök tanácsadója volt lakásépítési ügyekben. Biztonságos, tiszta és megfelelő nagyságú iskolákat követel. Véget akar vetni az esztelen pazarlásnak és szakértőkre fogja bízni a nevelésügy irányítását. A newyorki kórházak vezetése körül is nagy bajok vannak. Gondja lesz rá, hogy minden gyerek megfelelő kezelést kapjon. A newyorki forgalom borzalmas állapotban van. Uj parkoló területeket fog létesíteni. A bűnözés megdöbbentő arányokat öltött. New York utcáit biztonságossá fogja tenni a nők és gyermekek számára. A város csődben van. Riegelman biztonságos, józan, üzleti alapra akarja fektetni New York kormányzatát és elismert szakértőkre fogja bízni a vezetést. Ha tiszta, egészséges, biztonságos New Yorkot akar: szavazzon az “A”-soron RIEGELMAN-ra! Schultz Ignác beszámolója izráeli útjáról és a Magyar Zsidók Világszövetsége szerteágazó munkásságáról A Magyar Zsidók Világszövetsége az elmúlt héten vezetőségi ülést tartott és ezen terjesztette elő Schultz Ignác főtitkár az izráeli utjával kapcsolatos részletes jelentését. Dr. Görög Frigyes elnök előbb lelkes szavakkal üdvözölte Salpeter Gyula tervező-épitészt, a rohamléptekben fejlődő izráeli városépítészet egyik legjobban foglalkoztatott tagját, aki jelenleg New Yorkban tartózkodik. A megjelentek hosszasan éltették a modem izráeli építészet kiválóságát. Schultz Ignác mindenek előtt az u.n. Social Centerek ügyéről számolt be. Miután már minden törzs épített magának a saját nyelvi kultúrájának ápolására ily csarnokokat, a v magyar zsidók sem maradhattak tétlenül és ezért látott hozzá a Magyar Zsidók Világszövetsége a kezdeményezéshez, örömmel jelentette, hogy Tel Avivban hamarosan felépül az első magyar Social Center, amely kulturális gócpontja lesz az izraeli magyar zsidóságnak. Tízezer dollárt december 1-én fizet le a Világszövetség newyorki központja, további tízezer dollárt pedig tiz hónap múlva — amikor készen áll majd a nagyszerű épület — a harmadik tízezer dollár kifizetését a Világszövetség telavivi tagozata vállalta magára. A telavivi Social Center felépülése után Haifában és Jeruzsálemben is létesülnek ilyen intézmények, majd sorrakerülnek a kisebb helyek is, ahol magyar zsidók laknak. A Magyarországban élő zsidóság kimentése érdekében továbbfolytatja a Világszövetség megkezdett erőfeszítéseit. Izráeli tartózkodása alatt sorozatos tárgyalásokat folytatott Schultz a külügyminisztériummal, közbelépést sürgetve a jelenlegi magyar kormánynál. Ennek eredményeként A főtitkári jelentés ezután arról számolt be, hogy az izraeli Klál-cionistá.k bekapcsolódtak a Világszövetség munkájába. Az izraeli tagozattal karöltve bankot létesítenek az izráeli magyar zsidóság hiteléletének szolgálatára. Megemlékezett a főtitkári jelentés a csomagakció állásáról: Venezuela, Uruguay, Paraguay, Norvégia szervezetei küldtek legutóbb jelentős élelmiszer- és gyógyszercsomagokat Izraelbe, amelyeket a Világszövetség szociális nöbizottsága osztott ki. Chicagóból most indult útnak egy nagy szállítmány varrógépekkel és más hasznos tárgyakkal. Végül Ben Cvi államelnöknél tett látogatásáról számolt be a főtitkár és részletesen ecsetelte Izrael elnökének szeretetteljes érdeklődését a magyar zsidóság jelenlegi helyzete és a Világszövetség munkája iránt. A megjelentek hosszantartó tapsokkal fogadták a kimentő főtitkári jelentést, amelyből az izráeli ut pozitív eredményeinek és általában a Világszövetség nagy és áldozatos munkájának lenyűgöző képe bontakozott ki. Dr. Görög Frigyes emelkedettszellemü zárószavai után Salpeter Gyula adott rövid tájékoztatót a legutóbbi izráeli politikai kérdésekről, majd fesztelen csevegés mellett még sokáig együttmaradt a közönség. WWRJL-Rádió (1600 ke.) Művészeti vezető: dr. Tatár László NOV. 1-én, MOST VASÁRNAP este 8:30-tól 10:30-ig, a parádés műsorban: PATAKY KÁLMÁN, a régen hallott nagy magyar énekművész, KAPITÁNY ANNY, legsötétebb hangú dizőz, VÄRKONYI MIHÁLY, a Nemzeti Szinház és a filmek ünnepelt művésze DR. FELEKY LÁSZLÓ zongoraművész HALLGASSA MEG ŐKET!
