Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-10-17 / 38. szám
4-ik oldal AZ EMBER OCTOBER 17, 1953 AZ EMBER pöSitóB. txnmc ponmcAiH fci ...... i— 401 T H E M A N FERENC GONDOR’S POLITICAL WEEKLY Editor: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő Publisher: MRS. FERENC CONDOR, kiadó '___Published weekly, except the last four weeks in August. — Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: S20 East 79th Street New York 21, N. Y. Telephone: Butterfield 8-6168 yifci _______________________________ _________________ Yearly Subscription Rates: In United States $10.00 In Foreign Countries $10.00 Single Copy 20 cents Vol. XXVII New York, N. Y„ October 17, 1953~ No. 38 Reentered as second class matter Aug. 4, 1952, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879 KFAR SHA-AB: a Nép falva Irta: DR. PERL GIZELLA ...I Részletek Bárdos Artur uj FAUST - fordításából: HÚSVÉTI SÉTA Faust: A tavasz első, édes mosolyára Lerázta jégbilincsét ér, patak, Kibomlott már a völgynek zöld ruhája S a vén tél elgyengülve, roskatag, Már elvonult a zord hegyek odvába. Ájult dühében néha még a méreg Elfutja és leszór kis jégesőt A rétre, hogy mutasson még erőt. A nap azonban nem tűr el fehéret, Mindent behint színekkel gazdagul, Minden megmozdul, éled, alakul S amíg elég virág ki nem kel, Behinti cifra emberekkel. Fordulj csak erre most s lenézve A város nyüzsgő életére: Ott látod a sötét kaput, belőle Tarka embergomoly tolong előre, Napfényre lódul most vígan mindenki Az Úr feltámadását ünnepelni. Ez most az ö feltámadásuk is! Nyomott kis házak szűk szobáiból, Céh-egyletek dohos vitáiból, Sikátorából zsúfolt házsoroknak, Súlyos tornyok meg háztetők alól S tisztes homályából a templomoknak, Most mind világosság felé tolongnak . . . Nézd, hogy nyüzsögnek, nézd, mi fürgén, A rétet s kerteket tarkázva! Ott reng folyónknak sima, tükrén Sok viy, kis tarka-barka bárka. Ni, ez most majdnem elmerült itt, Agyonzsufolták biz’ szinültig. Még túlról is, lankájáról a dombnak A cifra holmik átragyognak. Hallod? Ez a falu vidám danája, Most ott a földi boldogság tanyája! Vjjöngás áraszt el kicsinyt, nagyot: Itt most ember, egész ember vagyok! De hagyjak abba az elmélkedést, Élvezzük a perc szép ajándokát! A lehunyó nap tüzkévéje, nézd, A fák zöldjén mily izzón csillog át! Már elvonul, a mából már kiszáll az élet Amerre megy, ott minden újra éled. ó, hogy nincs szárny, mely felragadna innét/ ó, hogy mennék, utána hogy repülnék! Láthatnám lenn a csendes földet Az örök alkonypirban elmerülve, Kigyulni bércet és kihunyni völgyet, Ezüstpatak aranyfolyóba mint ömöl be! Vad, istenekhez méltó röptömet nem | Gátolja meg a zordon hegytömeg sem * És ámuló szemem előtt dereng fel Forrósodó ölével, im, a tenger . . . Most mintha elmerülne a napisten, De ösztönöm már uj életre kél, Hogy szomjan örök fény felé röpítsen! Mögöttem nappal és előttem éj, Fölöttem ég, alattam tenger ... Szép álom! — s közben már leszállt az est. Hogy, ó, a szellemhez társulni nem mjir S nem is tud, szárny tálán, a lomha test! A természet mindenünk leikébe irta A vágyat: szállni, szállni, messze fel, Ha csattogó dalt zengve a pacsirta Felettünk tűnik a kék égben el, Ha a sas zord fenyők, magas hegyek Felett kiterjesztett szárnnyal lebeg, Ha a daru, otthont keresve, Mezők s tavak felett hasit eget... _ » Goethe Az ebédnek vége, az egyik arab’ Haifától északkeletre visz a kocsi. Körülöttünk a Karmel-hegyek pompás utakkal, fehér, virágos házakkal, európai ízzel és kultúrával. Jobbra van Haifa, előbb az uj Haifa, a lüktető, naponta fejlődő kikötő—amire már Herzl Tivadar megjósolta, hogy ez a város Izrael jövője,—majd az öreg Haifa szétroncsolt házaival—az öt év előtti harc nyomait viselve—és balra a tenger, amely itt oly simán. kéken veszi körül a várost, mintha mondaná: “Haifát nagyon szeretem.” Csakhamar búzaföldek közé jutunk és a kocsink egy modern vaskapu előtt áll meg: Kfar Massaryk—Massaryk falva. Valamikor, 13 évvel ezelőtt maláriás pusztaság volt, amit az angol kormány nem volt hajlandó átadni még a legerősebb zsidó chalucoknak sem. A moszkitók itt milliószámra kergették el a vállalkozó kezeket. De jöttek 17-18 éves merész ifjak és vad, ideális kitartással hai’cra keltek a szúnyogokkal, a köves, emberkezet talán kétezer esztendő óta nem látott földdel, a perzselő nappal, az ellenséges arab szomszédokkal ... és ma itt áll Massaryk falva: Izráel egyik legmodernebb községe. Széles, jól ápolt utak vezetnek a modern fürdőmedencéhez — uszodával és minden lukszussal. Virágos utak a gyerekek játszó-, tanuló- és alvótermeibe. Szobrok, képek, zene, könyvek és egy tökéletesen berendezett mintagazdaság. 13 év és ma itt áll büszkén ez a település, hirdetve a munka, a föld szeretetét. Kocsink tovább vezet. Most már a Galilei-hegyek [kísérnek utunkon. Balra még megművelt földek, jobbra a Galilei-hegyek kővel borítva. Ha ezek a kövek beszélni kezdenének, elmesélnék, hogy a Galilei-hegyek láttak zsidó fényt és pompát, látták a római sast, a török félholdat és hosszú századok küzdelmeit . . . Lassan az egész vidék megváltozik. Az olajfák közt arab munkásasszonyok fejükön cipelik a mező szegény termését. Fiatalon megöregedett arab nők ezek és ezer évvel elmaradtak Kfar Massaryk munkás asszonyaitól. Majd arab gyerekek vékony arccal, rongyokba burkolva, vadul ide-oda futkosva az utszélen. Aztán amott fehér-fekete juhok bibliai kinézésű kút körül állnak s várják, hogy arab barátaik kézzel merítve a vizet az ősi kutból — mint valaha sok ezer esztendővel ezelőtt — felfrissítsék száradt nyelvűiket . . . Tikkasztó hőség. A rossz utón kocsink felveri & port és sürü porfelleg vesz körül. És a Galilei-hegyek bölcsen mosolyognak le ránk ... És már befordulunk utunk végcéljához: Kfar Sha’ab— a nép falva. Arab falu ősidőktől. A I zsidó-arab háború alatt az őslakók elmenekültek. Komoly harcokat vívott itt a zsidó katona. Ma is tiszta .arab falu—valahogy ittmaradt a bibliai időkből. Lakói olyan arabok, akik tudatalatt, de lehet, hogy tudatosan tudják: itt az első életfeltétel a béke: béke a zsidó és arab között. Kint harcolhatnak a kerekasztal körül a kis- és nagyhatalmak, itt ezek az arab parasztok tudják: egy a cél, egy az érdek, egy az életfeltétel: megegyezés a két nép között. Az itteni arabok jóbarátok és a zsidó kormány adta nekik a falut. A Kfar S'ha’ab fiatal, gazdag földbirtokosa hivott meg: Shafik Bukaj, 33 éves, izmos, sasszemü és okor arab —aki már régen barátunk. Apját lelőtték az arabok, mert szerette a zsidókat; nagybátyját megölték, mert a zsidókkal dolgozott ..Rég volt ez . . . még a mandátum idején. A “Keren Kajemeth” földet, mindig több földet akart a Palesztinába érkező ifjú chalucoknak, de akkor törvény volt: az arabok nem adhattak el bizonyos területeket zsidóknak. Shafik Bukaj megvette a jó földeket és átadta jóbarátainak, a zsidóknak; Családja életével fizette a nagy barátságot — de ő barát maradt- Ma az ő asztalánál ülünk, nagy arab lakománál. A falu elhagyott, régi időkből ittmaradt, kultúra nélküli falu, bár a házigazdám progresszív arab! Bátyja polgármester és ő a falu ura.' A falu közepén buzahegy; csépelnek öszvérrel, kézi csépelővei, primitiven. Gyerekek a fejükön lévő bádogtartályokban vizet hoznak izadtságban fürdő apjuknak. Az öszvérek bőgnek. Az asszonyok elbújnak primitiv női “lakosztályokban” és az üvegmentes ablaknyíláson át bámulnak bele a világba — most történetesen ránk ... a gyerekek ugrálnak a porban, a csépelt búzában. A házigazda ebédlője fehérre meszelt nagy szoba. A padlón a friss meszelés nyomai, mintha nekünk meszeltek volna talán csak tegnapelőtt ... Az asztalon fehér lepedő, fehér tányér és kezdődik a lakoma. Se a házigazda, se a polgármester nem ül le az asztalhoz, sasszemekkel figyelik: kinek üres a tányérja. Kezdődik a lakoma: nyárson sült pulykák, amiket kézzel, (finoman) helyez tányérunkra a házigazda, majd a nyárson sült, frissen vágott bárány (sislik); hússal és fűszeres zöldséggel töltött tészta tkubi) és sok más arab étel és italfajta. A sarokban énekesek köszöntik a vendégeket és isszák az "arak”-ot, de a lakomában nem vesznek az arabok részt, pedig az asztal csak úgy roskad a sok hústól, tojástól, salátáktól — mindezekben igen kevés zsidó polgárnak van néha-néha része. Itt nincs racionizálás. Mintha csak Ábrahám ősapánk udvarába tévedtünk volna, ahol egymás után sütik nyárson a fiatal gödölyéket. És kint az öszvérek bőgnek, a kakasok kukorékolnak és a hegyek bölcsen mosolyognak s a falu temetője néhány szegényes kövével az elmúlásra figyelmeztet . . . Most arab házigazdánk beszélni kezd: megköszöni az Urnák, hogy vendégei vagyunk, hogy asztalát megtiszteltük és hogy ő szolgálhatott ki bennünket. — Tudom, — mondja, béke van a ti szivetekben, mert ti tudjátok: békével vagyunk mi is irántatok. Ez a föld — Izrael földje, —, a béke földje; ez a föld kötött bennünket össze a múltban s ez a békés föld köt bennünket a jövőben. Békével — örökre! Aztán arab barátaink héberül beszélgetnek, izráeíi barátaink arabul viccelődnek. Nagy itt a megértés. Itt nincs baj. Itt nem kell kerékasztal-tárgyalás, A zsidó és arab földműves jól megérti egymást. Közös az érdek és a cél. Ha egyszer a zsidó kultúra és nevelés itt intenziven megindul, Kfar Sha’ab egy napon épp olyan lesz, mint Kfar Massaryk. A két falu közösen műveli földjét traktorokkal; közös könyvtárban tanulják majd az arab és héber meséket . . . háromszor elsüti puskáját. Dallal kisérnek ki kocsinkhoz. Erős kézszorítások, amelyekben benne vaOf az arab-zsidó barátság . . . HAZAT SZALÁMI és mindenfajta hurka, feolbäsx« sonka, szalonna étfriss hús, stb., fent HAZAI MÓDI — kapható: MERTL JÓZSEF — MAGYAR HENTESNÉL — 1508 Second Ave. Tel. R-H 4-8292 HMflIUlllllllUIIIUIIIIIUIIIIIIIIIIIIinill A MACYARSZÁRMAZÁSU ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE N Ő I OSZTÁLYA ii. , Karnevalestje november 21-én szombaton este a HOTEL EDISON NAGY BÁLTERMÉBEN (228 West 47th Street) mmmmmmmmummmmmmr A legkülönfélébb szórakozások- : ról és mulatságos játékokról : gondoskodik a Rendezőbizott- j ság. — A tánczenét elsőrangú ■ zenekar szolgáltatja, * ! A legjobb konyhák kitűnő : ételei! i * Belépőjegyek “Az Ember” kiadóhivatalában (320 E. 79 St., Telefon: By 8-6168), Paprikás Weiss Importházában (1504 2nd Ave., telefon: BU 8-6117) és a központi irodánkban (317 East 79 St., telefon: BU 8-8213) kaphatók. * A jegy személyenként $5.00. — Ezért 5,000 dollár játékpénzt kap, melyért bazárcikket vásárolhat és résztvehet minden játékban a karneváli látogató. Ne mulassza el!!! A RENDEZŐBIZOTTSÁG: Mrs. Yoli Nánási Mrs. Nancy Bán Dr. Gisella Perl Mrs. Marika Frankle Mrs. Lilly Rotkel Mrs. Ibolya Göndör Mrs. Piri Sényi Mrs. Margaret Görög Mrs. Margaret Silberman Mrs. Vally Liszt Mrs. Ibolya Speed Mrs. Éva Túri .(imiiiiiiiiiiiiiiiiiiiwiiiiiiifiiiinmi IHl IIUIHIIIIlllllllllllllll.fm
