Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-01-02 / 1. szám
AZ EMBER JANUARY 2, 1954 4-ik oldal KL EMBER BÖS&ÖR FERMNC POIJXIKJIJHffíJLAPIA 401 THE MAN 1 FERENC GONDOR’S POLITICAL WEEKLY Editor: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő Publisher: MRS. FERENC CONDOR, kiadó ’ Published weekly, except the last four weeks in August. — Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: I 820 East 79th Street New York 21, N. Y. Telephone: Butterfield 8-6168 Yearly Subscription Rates: In United States $10.00 In Foreign Countries $10.00 Single Copy 20 cents Vol. XXVIII NEW YORK. N. Y., JANUARY 2, 1954 No. 1 Reentered as second class matter Aug. 4, 1952, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879 “A mi helyzetünk sajátságos és különálló...”" Irta: DR. LÖWINGER ERNŐ Még mindig a fülembe zeng a tudós pesti főrabbinak, dr. Hevesi Simonnak eme figyelmeztetése: a magyar zsidóság helyzete sajátságos és különálló. Körülbelül 25 esztendővel ezelőtt mondta ezt nekem egy történelmi jelentőségű beszélgetésünk alkalmával. Egyik nyári vakációm Budapestre vitt. Nem a szokásos orvosi tanulmányutam volt. Tisztán jótékonycélu és kulturmisszió inditott útra Európába. A volt “Chicagói Magyar Tribune’’ közreműködésével tekintélyes összeget gyűjtöttünk össze az elnémított, küzködő, de bátorhangú magyar Írók részére. Ennek az összegnek a megfelelő és méltányos szétosztására vállalkoztam. Egyúttal elhatároztam, hogy az akkori Időtájban már erősen fellángolt antiszemitizmus és numerus clausos ügyében segítő kezet nyújtok az én szerény tanácsommal és összeköttetéseimmel. A numerus clausus a magyar zsidóság ambiciózus ifjúságát igen érzékeny módon érintette, mivei a magyarországi egyetemekről kizárt nagyszámú fiatalság részint nyelvi, részint anyagi nehézségek miatt eleinte nagyon nehezen tudott elhelyezkedni a külföldi egyetemeken. Arról ma már felesleges beszélni, hogy ez alkotmányos sérelem és igazságtalan törvényhozás volt és megszégyenítő volt a magyar nemzetre a kulturállamok Szemében. Miután elintéztem a megbízatásomat, a gyűjtött összeg szétosztását a letört, de derék magyar Írók között, egy meghitt és reprezentáns magyar társaságban előadtam terveimet a magyar zsidóságot izgató s súlyosan érintő problémákról és azok megoldásáról. Az eredmény az lett, hogy Fellner pesti műépítész, aki a pesti hitközség vezető embere volt és Palágyi Lajos költő és iró vállalkoztak arra, hogy hárman előadjuk tervemet dr. Hevesi Simonnak, aki U.S.A. - MAGYARORSZÁG CSEHSZLOVÁKIA POSTACSOMAG SERVICE [ CSOMAGJÁT elhozzuk — i Fertőtlenítjük — Postázzuk r Eastern Parcel Co. Központi iroda: 4124 Avenue D. Brooklyn 3, N.Y. iBU 7-3678) Yorkvillei iroda: ®r. Charles Foeldy, 205 E. 85 St Room 204 NeW York, N. Y. TR 9-5339. TlPUS-ruhacsomagok «negrendelhetők $15-$20 és $25 árban. — Kérjen ismertetőt. nemcsak a Dohány - utcai zsidó templom főpapja volt, de a haladó magyar zsidóság szellemi vezére is. így terjesztettem elő, első1 sorban a cionizmus iránt melegebb rokonszenvet és közelebbi összeköttetést, másodsorban a világszerte elterjedt hatalmas s nemescélu B’nai B’rith-szervezetbe a magyarországi zsidóság nyílt bekapcsolását. Mellesleg megjegyzem, hogy Magyarország volt az egyetlen kulturnemzet, ahol a B’nai B’rithnek nem volt szervezete, páholya. A cionizmus ügyét egy finom kézlegyintéssel az orthodox meggyőződésű zsidó vezetőség elé ajánlotta kellő megfontolásra dr. Hevesi. A B’nai B’rith nemzetközi kultur- és jótékonysági mozgalmat — ámbár a főrabbi jól ismerte és komolyan értékelte minden törekvésében és munkálkodásaiban, de itt fejezte ki nyomatékosan azt az emlékembe ragadó megjegyzését terveim és elgondolásom ellen: — A magyar zsidóság helyzete sajátságos és különálló. Annyi taktikával, diplomáciával és hazafisággal zsúfolt előadást tartott hármunknak a bekapcsolódás ellen, hogy a legtapintatosabbnak véltük semleges tárgyról beszélni. Huszonöt év után könnyű volna megcáfolni az ősz pap összes érveit és állításait — Horthy, Hitler, Szálasi haramiái és vérebei egytől-egyig megcáfolták ezt a történelem legszörnyübb és legtragikusabb tetteivel. A lefolyt siralmas 25 év azt is igazolta, hogy a magyar zsidóság helyzete nem lett volna fájdalmasabb, ha aktívan pártolták volna a cionista mozgalmat és ha megalakították volna a B’nai B’rith nemzetközi szervezet néhány magyar osztályát. De viszont, ha teljesen leliiggadtan átgondoljuk és analizáljuk dr. Hevesinek megfigyelését és megjegyzését, akkor rájövünk arra, hogy nem volt légből kapott s teljesen alaptalan az az állítása, hogy a magyar zsidóság helyzete sajátságos és különálló. Valljuk be nyiltan, akár menynyire telve van szivünk csalódással, keserűséggel, sőt undorral és gyűlölettel a fehér terror ellen, a náci terror ellen, a vörös terror ellen, amelyek uralták és tönkretették szerencsétlen szülőhazánkat, mégis mindig akadtak a keresztényhitii magyar nép műveltebb és egyszerűbb rétegeiben, akik nemcsak vallották és hirdették a bibliai tízparancsolatot, az ujtestamentumot, a krisztusi hegyi beszédet, hanem gyakorolták is magyar-zsidó honfitársaikkal szemben — gyakran vagyonukat, személyes biztonságukat, sőt életüket is kockára tették zsidó szomszédjuk, barátaik érdekében. Ez az oka és eredménye annak, hogy minden fajta üldözés, kínzás, vérengzés és gázkamrás kivégzések ellenére is 150,000 magyar zsidó él Magyarországon és több, mint 120,000 magyar zsidó él a feltámadt és csodás Izráelben. Kell-e csattanósabb, ragyogóbb bizonyíték arra, hogy a magyar zsidó helyzete, felfogása, gondolatvilága sajátságos, mint az a gyönyörű fohász, ami Hálaadás Napján Göndör Ferenc barátom viharvert, nemes ideáloktól lüktető lelkében ébredt? Ha futólag végig lapozzuk csupán a magyar irók teljesítményeit, egymás után következnek a magyar irodalom patinás, némelyik világhírnévre felszökött nevei, akiket ez a sajátságos magyar zsidó élet termelt ki. Például: Molnár Ferenc, Biró Lajos, Lengyel Menyhért, Herczeg Géza, Bródy Sándor, Szép Ernő, Kurucz János, Kiss József, Marczali Henrik, Makai Emil stb. A festőkről, a zeneszerzőkről, a tudósokról helyszűke miatt nem beszélek most. Azonban újabban ennél még világosabb és fájdalmasabb bizonyítékok tárultak elénk. Múlt tavaszszal hallgat4 ,m dr. Marton Ernő kitűnő telavivi újságszerkesztő jelentését. December elején Chicagóban Schultz Ignác, a Magyar Zsidók Világszövetségének nagytehetségű főtitkára számolt be izráeli útjainak tapasztalatairól. A- mit e két élesszemü, alapos megfigyelő az izráeli magyar zsidók helyzetéről mondott, az újra s újra igazolja, hogy még az ígéret Földjén, a bámulatos Izráelben is sajátságos, külön álló a magyar hittestvéreink helyzete. Ami azt jelenti, hogy a testileg és lelkileg meggyötört, csakvmagyarul beszélő, őszbecsavarodó ezer és ezer magyarországi bevándorló helyzete nem rózsás. Nehéz a beilleszkedés. Nehéz az elhelyezkedés. Nehéz a kenyérkereset. Az izráeli kormány nem mint mostohatestvéreket kezeli őket, de amit velük testvériesen megosztanak, az nem elég. Izráel egy szép álom s ernyedetlen buzgalom megvalósulása, de anyagilag és fizikailag még a fejlődés korában van és így gyenge. Támogatásra van szüksége. Izraelben élő magyar testvéreink a Magyar Zsidók Világszövetségén át várják a szervezett segélyt. Sőt a Magyarországon rekedt s kivándorolni készülő letört hittestvéreinket szintén ennek a szervezetnek segítségével támogathatjuk nyomorukban s kivándorlási lehetőségükben. Ott ahol tiz magyar zsidó él, a föld bármelyik részében alakítsanak egy osztályt ennek a Világszövetségnek fenttartására, fejlesztésére. S ott ahol már van tagozat, ott bővítsék ki mozgalmukat uj tagokkal, barátságos és jövedelmező összejövetelekkel. Eljött az idő, mikor a világ minden részében, főleg Észak- és Délamerikában és Nyugateurópában szétszórt magyar zsidóságnak öszsze kell fogni a Világszövetség keretében, hogy ebben a súlyos és válságos helyzetben, amelyben Izráel és vele együtt az odavándorolt magyar zsidóság, nem kevésbé a Magyarországon rekedt testvéreink szenvednek, valóban céltudatos és hathatós módon siethessünk segítségükre. A magyar zsidóság számadása Izráel népe előtt Irta: GERVAI SÁNDOR A Magyarszármazásu Zsidók Világszövetsége és a Cion-Hegy Bizottság között szerződés jött létre, amely biztosítja a magyarszármazásu zsidók emlékmúzeumának felállítását. Gervai Sándor kiváló izráéli iró az alábbi cikkben értékeli ki ennek a gondolatnak realizálását. Nem hallgathatjuk el: az Izraelben letelepedett magyarországi zsidók tekintélyes része úgy érzi, .hogy az ország népének hangadó s fontos rétegei nem értékelik eléggé a magyar zsidóság múltját a meglehetősen fölényesen és lenézően nyilatkoznak róla. Nem tagadható: létezik egy bizonyos közhangulat, a magyar zsidóság körében, amely méltatlankodásból, morgásból és elégedetlenségből ötvöződik össze s egyáltalán nem járul hozzá, hogy a gyökeretverés és a beilleszkedés folyamatát meggyorsítsa. Őszintén és nyiltan rámutatunk az érem másik oldalára. Ugyanezzel a nyíltsággal fel kell vetnünk azonban azt a kérdést is, vájjon helyes-e ez a magatartás? S ami még fontosabb: eredményre vezet-e? A válaszunk határozott: nem! Nem ez az ut, amelyen járva a magyar zsidóság egyenrangú testvérként térhet vissza az izráeli népközösségbe. De létezik egy másik ut! Ez sokkal konstruktivebb és kétségkívül biztosítja az eredményt. Ez az ut a magyar zsidóság történelmének és alkotásainak a rekonstruálása Izráel népe előtt. Értékek felmutatása, alkotások bemutatása és nagy egyéniségek megismertetése, akiket eddig is nagyra tartott már a nép, csak éppen azt nem tudta, hogy a magvar zsidóság adta Izráelnek. Ennek a célnak a megvalósítására alakult meg a “Bét Genuzim Hár-Cion Lözécher Jáhádut Hungária” (A magyar zsidók emlékmúzeuma a Cion hegyén). Ennek a múzeumnak a jelentősége és szerepe sokkal fontosabb, mint általában szokott lenni a múzeumoknak. Nem azért, mintha a benne felhalmozódó anyag értékében vetélkedne a hazai, vagy a külföldi múzeumok kincseivel, hanem elsősorban azért, mert ennek a múzeumnak az a feladata, hogy visszatükrözze a magyar zsidóság utolsó nemzedékének azt az akaratát, hogy megőrizze elmúlt nemzedékek alkotásait a jövendő számára s még mielőtt végleg levonulna a történelem színpadáról és törzsi különállóságát feltétel nélkül feladva beolvadna a héber népbe, emléket állítson önmagának és megadja a lehetőséget a történetíróknak, hogy az összegyűjtött anyagot forrásmunkának felhasználva, többféle szempontból megvilágíthassák és feldolgozhassák a magyar zsidóság többszázéves történetét. Ez a muzeum valósággal a világ kirakatában lesz elhelyezve. Politikai és vallási szempontból egyaránt a legfeltűnőbb és legkényesebb helyen fekszik és aki a jövőben Jeruzsálemben megfordul, annak feltétlenül meg kell majd tekintenie, mert ha a Cion-hegyen jár, akkor nehéz lesz nem észrevennie és lehetetlen elkerülnie. A múzeumok általában a halott tárgyak találkozóhelyei és lerakatai, a magyar zsidó muzeum azonban az élő nemzedék találkozó helye lesz. mert ez az első és talán egyetlen intézménye a magyar zsidóságnak, amely minden elválasztó politikai, világnézeti, pártszempontokon felülemelkedve, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül, minden magyar zsidóhoz szól, akár az országban él, akár külföldön. A muzeum anyagának egy része előreláthatóan nagy vitára adi majd alkalmat a magyar zsidóságon kivüleső körökben is. Azokra a nagy kiemelkedő egyéniségekre gondolunk, akik Amerikában, Németországban, vagy a cionista mozgalmon belül nagy szerepre tettek szert és általábar^ megfeledkeztek velük kapcsolatban feltüntetni azt a szükebb közösséget — a magyar zsidóságot —, amelynek köréből elindultak és a kiállítások alkalmával látniok kell majd, hogy a szóbanforgó egyéniség fcem hozzájuk tartozik. Példaként említhetjük Stepheit Wise rabbit és Henrietta Szóld asszonyt, akik jelenleg az amerikai zsidóság büszkeségeként szerepelnek,—ami természetesen nem akadályozhatja meg a magyar zsidó múzeumot abban, hogy megrajzolja Útjukat Magyarországról Amerikába és rámutasson azokra a kapcsolatokra, amelyek a magyar zsidósághoz fűzték. És ez csak egy kiragadott példa a sok közül. Félreértések elkerülése véget® nyomatékosan hangsúlyoznom kell, hogy a muzeum célja nem a magyar zsidóság különállásának a kihangsulyozása, értékei felmutatása által, hanem ellenkezőleg: bebizonyítani, hogy az egyetemes zsidóság érdekében és keretében, úgy a múltban, mint a jelenben, kulturális, szociális és politikai téren, a magyar zsidóság éppen olyan mértékben vette ki részét a munkából, az alkotásból, az értékek teremtéséből, mint a jelenben, és &Z országépitésben való részvételét egyáltalán nem kell, hogy megelőzze valami bűnbánó melldöngetés, mert a cionizmus kezdeti korszakától kezdve a mai nagy alijjáig, a magyar zsidóság mindig kivette a részét, ha nem nagyobb mértékben, mint a többi törzs, de legalább is ugyanannyi fokig, mint mások. Történeti tények megőrzése és emlékek megóvása jegyében nyitja meg kapuit a közeljövőben a magyar zsidók emlékmúzeuma a Cion-hegyén. Ez lesz az első intézmény, mellyel a magyarnyelvű bevándorló-réteg a maga külön adóját lerój ja Jeruzsálem felépítéséhez és szépítéséhez, központi jellegének megerősítéséhez. A múlt összefogó erejét a jelen érdekében felhasználni és hasznosítani, a világ különböző országaiban élő magyar zsidók felületes érdeklődését Izráel államával kapcsolatban személyes üggyé tenni,— ez a Cion-hegy magyar zsidó muzeum nagy feladata. Mrs. Herbsts 1437 Third Ave., N.Y.C. Tel. B Utter field 8-0660 Valódi, hazai jegeskávé! A legfinomabb készítésű rétesek, sütemények és torták. Hallgassa minden vasárnap d.u. 5-től 7-ig Mrs. HERBST rádióóráját: WLIB állomás: 1190 ke.
