Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-01-02 / 1. szám
JANUARY 2, 1954 AZ EMBER MAGYAR MOZAIK Irta: ZSÜRGER LÁSZLÓ Húsz János máglyája ellobbant Konstanz főterén és fényének nyomán szerte Európában mindenütt fellobbantak a tüzek az elnyomatás, a nyomorúság, éhség és úri terror termékeny talajából: a.zendülések, lázadások apróbb-nagyobb lángjai. Az égig érő konstanzi máglya utáni legelső tűz Erdélyben villant fel. Ez még inkább csak lidérctüz volt, még nem perzselt, csak rémitett. Lidérctüz, amely a babonáktól, ősi mítoszoktól terhes ősi földből villant fel, ahol a vijjogó Nemere rázza a komor sötétzöld fenyőket és ahol zugó hegyipatakok, tajtékozó vízesések, pokolig érő szakadékok partján, zord havasok tövében égnek fordult szemmel várják a székelyek, góbék, csángók Csaba királyfi visszatértét. Buday Nagy Antalnak hívták ezt az első 1 id érc tüzet. Antal ur, a fanatikus és elmélyedő kisnemes mélyen szívta magába a konstanzi eretnek tanait és mint egy Keletre, Erdély sötét bércei ;közé szakadt barbár Grál-lovag először emelte magasra a misztikus kelyhet, melyben az uj, Konstanz felől süvöltő máglyapernyével vegyült tanok szerint: nemcsak Krisztus vére, de teste is vagyon. A Buday Nagy Antal köré gyülekezett rongyosok hada kiegyenesítette a kaszákat és elindult valami uj, valami más és úgy hitték, valami jobb felé. Mert minden jobb volt, mint az állati sor, amelyben vergődtek. A kelyhesek serege a cseh Zsiska és Pro.kop gyilkos fanatizmusa nélkül indult el, zsoltárok zengése és templomi zászlók alatt; még nem a testükön taposó urak ellen, csak ezek figyelmeztetésére. Csak a várak tövében haladt el a kelyhes sereg, még nem rohanta meg a falakat. Az uriszé.k állig fegyverezett zsoldosai, a poroszlók és vadképü landsknechtek sei’ege hátrált, taktikázott, mig végül Bábolnánál öszszetalálkozott a két' sereg. De itt még nem ömlött ki sem jobbágyvér, se nem loccsant landsknecht-agyvelő. A zászlók meghajoltak, a főurak kiegyeztek a rongyosok hadával. A kopják, lándzsák, alabárdok gyér cserjéje még nem mert szembeszállni a jobbágy fütykösök, bunkók, fustélyok, egyenesre kalapált kaszák beláthatatlan erdejével. De a hatalmas főurak százesztendőkön át nem felejtették el a bábolnai megalázást! * A pápaságra áhítozó Bakócz Tamás a római .kudarc után, amikor minden erőlködése és fondorlata dacára helyette a sápadt Medicisarjat ültették Szent Péter trónusára, mindenáron babérokat akart szerezni. Síppal, dobbal keresztes hadjáratot 'hirdetett a fenyegető izlám ellen. Miután az ország urai tömött kincsesládáikat vonakodtak kinyitni, de még csak egyetlen katonát sem adtak a néhány évszázaddal elkésett anakronisztikus vállalkozásához, a végvári Nándorfehérvárról odabolonditott kurtanemest, a törökverő Dózsa Györgyöt bízta meg a szervezkedő keresztes hadak fővezérségével. Dózsa az úri poroszlók, vasasok, zsoldosok helyett a nyomorult, földhözragadt és földhözláncolt népből, jobbágyokból toborzott óriási sereget. VA világtörténelem legelső népi hadseregének keresztes zászlai alá több mint százezer koldus tódult: nyomorult, kizsarolt, félig éhenhalt jobbágyok, rossz hajdúk, szökött zsoldosok, kirúgott zsellérek, kóbor szabadlegények, utonállók, martalócok, latrok, apró kódis bocskoros nemesek. A fegyvertelen, kiképzetten tengernyi had elindult a végek, a gyepük védelmére, melyeken egyre fenyegetőbben csapódtak már be a törökök tapogatódzó támadásai, .kik a félszázada elesett Bizánc után egész Európa elnyerésére huzakodtak, gyürkőztek. Az urak megrettentek a baromi sorba taposott nép spha nem látott elemi megmozdulásától. Az urak a jobbágyok fekete óceánja elé küldték páncélos zsoldos bérenceik seregeit. A fekete óceán nem jutott el az ozmán tengerig. A megrettent címeresek útjukat állták és pusztítani kezdték őket. Dózsa várt egy darabig, aztán visszaütött; és fellángoltak az úri paloták, várak, udvarházak. Először vetett lobot a félévrezreddel később élt forradalmi költő mementos ‘‘grófi szérűje.” Keresztes hadjáratból magyarok háborúja lett, illetve a letaposott alvilág szörnyű leszámolása a rabtartókkal. A harc kimenetele nem lehetett kétséges: Zápolya János és a többi főur jól képzett, remekül felfegyverzett, nehéz lovasai legázolták a magyar nép első felszabadulási kísérletét. A külső, fenyegető ellenség, a lihegő megvadult izlám ellen nem adtak katonát egy szálat sem, de a népet eltaposni, darabka száraz kenyérért kinyújtott kérges kezeit tőből kicsavarni egyszerre ontották a főurak a hadakat és aranyaikat. A bosszú borzalmas volt. A felkelésben résztvett százezer rongyost, a “hordaléknépet” utolsó szálig felkoncolták. Hetvennégy szekér hordta fel Temes várába levágott fejeiket, melyek úgy puposodtak a roskadásig rakott szekereken, mint a görögdinnyék. A várpalánk minden karóját feldíszítették levágott, véres emberfejekkel, de annyi karó nem volt széles Temes várában és ezer meg ezer fej ott rothadt el a várudvarakon. A keselyüknek, varjaknak, hollóknak soha nem volt még ilyen aratása. És ugyanígy tüzködték tele az ország minden várának minden karóját jobbágyfejekkel. A vonagló magyar földből akasztófák erdeje nőtt ki. Dózsát magát vörösen izzó vastrónusra ültették, fejébe izzó vasabroncsot húztak, kezébe izzó vasrudat: a jogart és izzó vasgolyót, az ország almáját. Hetek óta éheztetett hadnagyainak és kapitányainak a szöges korbács suhogtatására bakugrásos hajdutáncot kellett jámiok lassan elpörkölődő vezérük körül. Ezerötszáztizennégy véres dátumát az azóta eltelt több mint 400 esztendő alatt, a parancsra járó, hivatalos történetírás első betűtől az utolsóig meghamisította. Dózsát és a magyar történelem egyik legvéresebb fejezetét igyekezett legjobb tudása szerint agyonhallgatni, vagy még jobb esetben Dózsa Györgyöt' ráblóvezérnek, latrok kapitányának tették meg. (FOLYTATJUK) 5-ik oldat. Kállay Miklós Amerikában--"—i—ü^—— — ■ Wljpt ban, a másikba azok, akik gyökértelen politikájukat diktatúrád vágyálmok valóra váltásával akarják hatalomképessé tenni s akik kalandor múltjuknak megfelelően ma is nem a nép akaratára, hanem felforgató kalandokra akarják épiteni önösérdekü terveiket. (dr. D. Z.) Karácsony előtt az Andrea Doria nevű olasz gőzössel New Yorkba érkezett Kállay Miklós, Magyarország volt háborús miniszterelnöke. A volt miniszterelnök eddig Olaszországban élt s most, hogy a Magyar Nemzeti Bizottmány beválasztotta őt a végrehajtóbizottság tagjai közé, megkapta az amerikai vízumot. Ennek birtokában lépett a newyorki kikötőben Amerika szabad földjére, ahol küldöttség várta őt, élén a Nemzeti Bizottmány elnökével, Varga Bélával. Kiváncsi várakozással tekintünk Kállay Miklós amerikai szereplése elé. Ez a várakozás nem nélkülözi az előlegezett bizalmat sem. Mi és feltehetően velünk együtt a demokratikus emigráció azt a Kállay Miklóst tekinti Amerika legújabb magyar vendégében, aki a lejtőre jutott Magyarország kormánykerekénél rádöbbent az ut halálos veszedelmeire és felismerte, hogy a náci-szövetség az ország szabadságának és függetlenségének eltiprásához vezet. Az ittélö magyarság egy része azt a Kállay Miklóst üdvözli az Amerikában élő és működő menekült magyar politikusok sorában, aki a nácierőszak halálosan fojtogató karmaiban megteremtette az u. n. hintapolitikát és akit 1944 március 19 után, a magyar nemzeti szuverénitás végső letiprását követően a náci hódítók fogságra vetettek és az emberi szabadságot mélyen meggyalázó koncentrációs táborba hurcoltak. Helyes volt-e módszereiben esi eszközeiben ez a Kállay-féle hintapolitika, hajszálpontosan fedtee a nemzet jövendő sorsáért aggódó lelkiismeret feltörő parancsszavát ez a “Kállay-kettős”—erről lehet vitatkozni s majdan az idők nagyobb távlatából végső történelmi ítéletet mondani. Ha a nemzeti becsület intranzingens szolgálata és a taktikázást nem ismerő hősi magatartás azt diktálta, hogy a hintapolitika helyett a nyílt szakításra és a náci-fenevad elleni cselekvő szembefordulásra lett volna szükség, ugyanakkor az adott körülmények között, Magyarország sanyarú geopolitikai helyzetéből eredően — mielőtt az előbbi nyilt színvallásig és aktiv szembefordulás lehetőségéig érlelődött volna a helyzet — talán az a magatartás volt célravezető s ez felelt meg a magyar sors mindenkori mostoliaságában az ősi Fráter György-politizálásnak is, amit Kállay valósított meg. A történelmi ítéletek megfogalmazásánál sokszor nem a tények a döntők, hanem a szándék, amely a cselekedetek rugója. Kállay Miklós háborús kormányzásában az amerikai magyarság—úgy véljük—elsősorban a szándékot nézi. A demokratikus emigráció vezetői azokból állanak, akik a náci elnyomás alatt üldözött vadak voltak; legtöbbjük börtönökben és koncentrációs táborokban senyvedett a magyar történelem fekete korszakában. Kállay Miklós is a náci zsarnokok koncentrációs táborába került, miután előbb a semleges Törökország követségi épületében keresett menedéket, de a náci erőszak oda is utánanyomult a maga jogtipró csizmáival. Kállay Miklós — a szuverén ország szuverén miniszterelnöke — megismerte a hódítók barbárságát s azt az örökérvényű igazságot, hogy a magyar kormányfcrfiaknak csak a magyar nép lehet az egyedüli igaz és hü szövetségese. A közös sors, a nácik fogságában töltött keserű hónapok bizonyára észrevétlen szálakkal fűzik Kállayt azokhoz, akikre ugyanaz a barbárság vetette ki a hálóját. A közös fogság általában erős kötelék. De van még valami, ami az együttérzés felébresztésére alkalmas. A háborút követően a demokratikus politikusok egy másik irtózatos hódítóval, az orosz elnyomókkal szemben kényszerültek az ország sorsát irányítani s a cserbenhagyott népet vezetni. A magyar élet rövid egymásutánban, az egyik zsarnoki hatalom összeomlása után egy másik zsarnoki hatalom pusztító barbarizmusával került szembe, ezúttal még keservesebb körülmények között, mert az uj zsarnokok a győztesek jogán jelentkeztek. Kállay Miklós a nácikkal szemben folytatta a maga taktikázó, halogató hintapolitikáját, a demokratikus garnitúra a kommunistákkal és oroszokkal szemben vette fel a küzdelmet és igyekezett betölteni azt a nemzetfenttartó történelmi szerepet, amelyet a magyar sors irt elő a számára. Ha részleteiben más - más vonásokkal, de nagy kontúrjában ugyanazt a tragikus képet festette a végzet a magyar história vérrel és gyásszal körülvett évezredes albumába. Mindkét politikát — Kállayét is, a demokratikus vezetőkét is — maga alá gyűrte a fegyverekre alapított durva erőszak. A magyar végzet három éven belül újra beteljesedett a szerencsétlen magyar népen. Kállay Miklós bizonyára gondol erre. A történelem megismétli önmagát s ez az ismétlődés világosan jelöli ki a követendő magatartás útját. M i n dazoknak együtt a helye, akik a diktatúrák ellen a nemzet szabadságát és függetlenségét tartották—és tartják ma is! — vezérlő csillaguknak. Az emigráció hatalmas polarizáló: két tábor van csupán, az egyikbe azok tartoznak, akik becsületes politikai múltjukkal becsületes jövendőt készítenek elő a nemzetté emelkedett nép számára s a diktatórikus államszemléletnek még az irmagját sem hordozzák maguk-Harmadik ut nincs. Az amerikai magyarság s vele együtt a demokratikus emigráció szeretné elmondani: nincs kétsége afelől, hogy Kállay Miklós melyik utat választja. Vasárnap mutatkozott be Kállay Miklós a newyorki magyar! közönségnek a Fehér Teremben rendezett Mindszenty-ünnepségen, amelyen Gáspár János elnökölt és dr. Falussy Alajos mutatta be angol nyelven a volt miniszterelnököt. Nagy taps fogadta Kállay felszólalását, amely méltó módon! foglalkozott a mártirsorsu hercegprímással. Kállay beszédében kitért kormányzásának időszakára is, élénk színekkel ecsetelve a Magyarországra nehezedő nyomást. Felidézte annak a felsőházi ülésnek képét, amelyen 1943-ban, utoljára szólalt fel s ahol még együttülte.k a katolikus, protestáns főpapok a rabbikkal. Nem foglalkozott viszont lefogásának körülményeivel és az azt követő nyilaskeresztes zendüléssel, amely a teljes náci-hódoltság örvényébe taszította az országot. Ugyanígy nem foglalkozott a háborút követő demokratikus korszakkal sem. A mindvégig emelkedett ünnepségen a Bizottmány végrehajtóbizottsági tagjai közül Varga Béla, Peyer Károly, Pfeiffer Zoltán, Barankovics István és Fábián Béla jelentek meg. CSINOSAN bútorozott szoba egy személy részére West 112- es utcában kiadó. Érdeklődni lehet UN 5 - 3999-es telefonon minden nap d.e. 11-ig. FIGYELJE! FIGYELJE! ENDREY JENŐ és PADLY MARGIT 22 éve fennálló rádióműsorát a WLIB (1190 ke.) állomáson minden vasárnap d.a. 3-4-ig és 5-töl 6-ig Uj vezetés! BUltGUNDY 1(00)1 a HOTEL FOURTEEN-ben <14 E. 60 St., a “Copacabana” épületében, New York legelegánsabb negyedében) Kitűnő konyha • Polgári árak • Európai atmoszféra MAGYAR GYURI a zongoránál Luncheon • Vacsora • Vacsora után pesti bárhangulat — Nyitva: hajnal 4-ig — No Minimum! No Cover-Charge! r __ MAGYAR OTTHON MIAMI BEACHEN — A legjobb magyar konyha! BÖLCSKEYÉK kellemes és népszerű OTTHONA, ahol minden kényelmet megtalál. INDIAN CREEK LODGE 6981 Indion Creek Drive Telefon: 86-9126 Szobák fürdővel, zuhannyal, solarium, televízió, ingyen parkolás! Két block-ra vagyunk a tengertől — Vendégeinket autóval varjúik!
