Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-01-24 / 4. szám

2-ik oldal AZ EMBER JANUARY 24, 1953 iránti megmásíthatatlan hűséggel és barátsággal, együtt ünnepelve az amerikai néppel és a világ minden oly de­­mokratikusan érző fiával, aki a totalitárius lázálmokkal, a diktaturáis erőszakkal és a kalandorkodó köpönyegforgatá­sokkal szemben szilárd következetességgel az emberiség örök eszményeiben hisz. Azokban az eszményekben, ame­lyeket politikai vonatkozásokban is Amerika fejezett ki a legmeggyőzőbben. __ A washingtoni Capitolium ebben a zord történelmi kor­szakban az eddiginél is fokozottabban hatalmas jelképpé magasodott. Boltozatos falait, tágult termeit az emberiség forrón feltörő vágyakozása telíti meg. Mindazok, akik je­lenvoltak a nagy napon és mindazok a milliók, akik csak érzésben, gondolatban, reményeikben és vágyakozásukban voltak ott, fenntartás nélküli teljes és korlátlan bizalommal köszöntötték a férfit, aki a világ legnagyobb hatalmát je­lentő elnöki székbe ült s akinek útját ma már nemcsak Amerika népének, de a világ valamennyi szabadságra, rendre, békére, jólétre, demokráciára számattartó népének jogos várakozása kiséri. Amíg még nem késő... Irta: KÖVES ERNŐ ' MÉG EGY HOZZÁSZÓLÁS A MOLNÁR FERENC TÁRSASÁG ÜGYÉBEN Igen tisztelt Főszerkesztő Ur! Engedje meg, hogy az örvende­­te.cn nagy hullámokat felverő Molnár Ferenc Társaság ügyéhez egy szerény indítvánnyal járuljak. Tekintve, hogy a nagy író mun­kásságát legelső sorban is a szín­padi müvek tették ki és minthogy hasonlóak az emigráció körében is állandóan születnek, egy Molnár Ferenc Dij megalkotásának a ter­­v.t terjesztem elő. Ezt egy olyan szerző kapná meg minden eszten­dőben, aki Magyarországon nem kerülhet ma színre. Az az állapot ugyanis, hogy faji vagy világné­zeti okok akadályoznak meg egy bemutatót, már legalább is 1939, ha nem régebb idő óta tart. Ezért nyugodtan állíthatom, hogy van ma egy oly drámaírói generáció, amely már fcsakn»m egy negyed százada az asztalfiókjának ir. Az igy beérkező müvek elbírálá­sát egy külföldi magyar Írókból, rendezőkből és színészekből szerve­zendő bizottság végezné aztán el és ugyanez ítélné oda a dijat is; mondjuk, hogy minden év kará­csony napján. Vagy jobban mond­va, ez a pályázat helyettesítené tu­lajdonképen az elmaradt pesti be­mutatókat, felhívná a külföldi színigazgatók .figyelmét egy-egy értékes színműre és reméljük, nem egy uj világsikernek lenne az el­indítója. A bíráló bizottságban helyet foglalhatna többek közt mondjuk: T „tv" vei Menvhért, Korda Sándor, Kertész .Mihály, Zilahy Lajos, Mi­x'ú Sándor, Beregi Oszkár, Lukács Pál, Jávor Pál, stb. És meg vagyok győződve, hogy ez lenne egyben a \ ’ágirodalom legérdekesebb szin­­cV rabpáiyázata, mert Hiroshimá­­— Balmazújvárosig érkeznének le rája rmffiJíák. Csak éppen azliifiips magyar ne­kiül futást kellene egy VSWL^ame­­íikai tempónak felváltania. A jel­­szó tehát: legkésőbb egy hónapon belül meg kell alakulnia a Molnár Ferenc Társaságnak, amely első térykedé*« pyanánt kiírná nyom­ban a Molnár Ferenc színműpályá­zatot és megvetné egyúttal az anyagi alapját az 1953 karácso­nyában odaítélendő Molnár Fe­­l renc Díjnak. Soraim szives közlését előre is köszönve, maradok kiváló tisztelettel VÉRTESSY JENŐ C-ARAI SÁNDOR NEW YORKBAN Gurui Sándor kollégánk és barátunk, a világhírű Key­stone fotó- és hírügynökség párisi igazgatója, New York­ba érkezett. Garai munkatársunknak a következőket mondotta: 1 — Azért jöttem Ameriká­ba, hogy a televíziót tanul­mányozzam. U t a zásomnak [szentimentális oldala pedig az, hogy találkozzam egykori barátaimmal, akikkel 30 év­­! vei ezelőtt, mint szegény ri­porter álmodoztam a pesti kávéházakban. — Remélem, “Az Ember” | nagy nyilvánossága ha hirt ad rólam, megtalálnak az | egykori fiuk. ORVOSBÁL Az American Hungarian Medical Association ezévi Dinner-Dance-e február 21-én szombat este lesz a Plaza nagy báltermében. Az egyes speiális rendezőbizottságok s oro­­zatos üléseken rendezték az Or­vosbál organizációs kérdéseit. Ja­nuár 27-én este 8 órakor a Mayor­­restaurant különtermében jönnek össze az összes bizottságok, az Ad-I visory Board tagjai, a véd­nöknők és a Magyar-Amerikai Or­vosszövetség vezetősége, hogy az esetleges fentmaradó öszes kérdé­seket letárgyalják ezen az estén. E gondos előkészületek biztosítják az Orvosbál tradicionális sikerét. Jegyekről a báliroda (35 E. 84 St.) levélben vagy telefonon (BU 8-5858) szívesen ad információt. “Magyar írók Könyvesháza” ELSŐ KIADVÁNYAI MÁRAI SÁNDOR: “Béke Ithakóban”; ZILAHY LAJOS: “Krisztina és a király”; FÖLDES JOLÁN: “Virradat előtt,,; TÁBORI PÁL: “Szóló”; CS. SZABÓ LÁSZLÓ: “A kegyenc”; SZABÓ ZOLTÁN: “Éifélkor a pap nem misézett”; MIKES GYÖRGY: “ Egy hijján húsz”. lenti könyvek közül elsőnek Mórái Sándor müve jelenik men, egész vászonba kötve, hófehér papíron nyomva, nyomással, színes fedölap\xil, ára $2.80. A könyvek '%n"'>ndelhetök az amerikai főbizományosnál, Leslie tí. ' VWOS, 2320 Lincoln Ave., Montreal, Que., Canada, A meghiúsult béketárayaíé.sok és az amerikai elpökválasztás óta ismét a koreai háború van a világ­­politika előterébe í. Ma már vég­leg lehullottak az álarcok és a maga meztelenségében tiszta kép tárulhat mindenki elé. Ma már vi­lágos, hogy miként a keleteurópai, úgy a távol és közel-keleti politikát is a Kremlben készítik elő. Tehát a koreai béketárgyalások eredmé­nye is a Kremltől függ. Nincs töb­bé kételkedés—és ha akad még egy néhány süket és vak kommu­nista vagy szimpatizáns, aki ebben kételkedne—az csak ostoba vagy őrült lehet. E cikknek nem az a célja, hogy ezeket részleteiben újból és újból tárgyalja, — csak elöjáróban tar­tozik ide, mint az írandó cikk be­vezetése és egyszersmind befejezé­se is. Amíg Koreában komoly háború folyik, addig Közép- és Észak-Af­­rikában, valamint a Közel-Keleten nyilt előcsatározások és helyezke­dések folynak. A Kreml helyezgeti ide-oda figuráit ezen a hatalmas sakktáblán, hogy adandó alkalom­kor mattot tudjon adni ellenfelei- i nek. Nem véletlen g közép- és | északafrikai "nacionalisták" mos­tani megmozdulása, miként az iráni, iraki stb. események sem voltak a maguk idejében puszta véletlennek, mondhatók. Ezek és a fel nem sorolt események ponto­san haladnak a Kremlben felfek­tetett 5, vagy nem tudom hány éves “tervkönyvben”. i Más időkben taian tapsoltunk volna az egyiptomi eseményeknek, mert az uj vezetést magukhoz ra­gadok uj alkotmányt, haladást, fejlődést és valódi demokráciát Ígértek. Valójában mindezekből semmit sem valósítottak meg. Nem tettek egyebet, mint elűzték a ki­rályukat, bebörtönözték a volt po­litikusaikat—és nagyarányú fegy­verkezésbe fogtak, hogy revansot vegyenek a nemrégen felettük ha­disikereket elért Izraellel szemben. Pontosan ugyanezt teszik a többi arab államok is. Az észnéiküli fegyverkezések nemcsak a saját kincstáraikat emésztik fel, hanem a kölcsönök formájában ns’crt dol­­! lármilliókat is. Természetes követ­­| kezményei ennek a gazdasági vál­­| ságok, a csődök és az úgynevezett [ nacionalisták forrongása, — amely végül is a nyilt zsarolásokba tor­kollik bele. Nyilt titok ma már, hogy kinek érdeke az általános és állandó nyugtalanság előidézése az egész világon. Az sem véletlen, hogy a prágai per “áldozatai” majdnem mind zsidók voltak és a per főattrak­ciója a cionizmus volt. A Kreml jól tudja, hogy miért kellett ebben az időben ezt a pert megrendezni. Meg kell mondani őszintén, hogy célt értek a politikailag analfabé­táknál, a tájékozatlan és művelet­len arabok között. Aki ismeri az arab gondolkodást, az tudja, hogy hajlandók még az ördöggel is szö­vetkezni, hogy céljukat, elérjék — s itt azután valóban találkoztak is. De ahoz nem elég .előrelátók, mü­veitek és józanok, hogy tudják, hogy ennek az együttműködésnek ők lesznek az áldozatai. Izrael többször kérte már a szomszédos arab államokat, hogy kössenek végre békét, — sőt az ügyet az UN elé is vitték. Az, UN utasította az érdekelt feleket, hogy üljenek köz­vetlenül össze és próbálják meg­kötni a már nagyon esedékes bé­két. Ez az összeülés és próbálkozás azonban ilyen formában elképzel­hetetlen és értelmetlen. .A felek egyik tábora nemcsak, hogy r.em akar békét kötni, hanem még a keservesen nyélbeütött fegyverszü­netet is állandóan provokálják. Az UN-nak sokkal erélyesebb állás­pontot kell képviselnie. De ha ma erre nem képes, jelöljön ki a saját kebelén belül egy vagy két sze­mélyt, akinek az elnöklete mellett kötelezné a fegyverszünet alatt ál­ló feleket a béketárgyalás felvéte­lére, sőt annak megkötésére. Az arab államok nagyon jól tud­ják, hogy Izrael ma nem tudja visszafogadni az önként elmene­kült arabokat, az országban álta­lános élelmezési nehézségek miatt. Annak, hogy Izrael államnak ilyen természetű nehézségei vannak, vi­szont száz százalékig a szomszédos arab államok az okozói, mivel ál­landó feszültségben tartják az uj államot, amely viszont kénytelen fegyverkezni, felkészülni az eset­leges önvédelmi háborúra. Ha azonban a béke és a jóviszony helyreállana, akkor Izrael költség­vetésében óriási összeg szabadulna íel, amely összeget .komoly élelmi­szer vásárlásokra ferdithatnak. Akkor módja lesz Izraelnek az el­menekült arabokat visszafogadni. Izrael államban egyébként is na­gyon sok arab él ma is, ak’k nem hagyták el az országot, ezeknek nemcsak, hogy semmi bántódásuk nincs, hanem teljes egyenjogúsá­guk van a zsidóvallásuakkal. Izrael országa a Közelkelet de­mokráciájának egyetlen biztos bástyája. Ennek az országnak a fiai a legtöbbet szenvedtek a gyil­kos hitlerista hordáktól, — miért kell ennek az országnak szenved­nie az araboktól és még tovább menve: a boisevizmustól is? Itt az ideje, hogy egy “esernyő-mentes” konferenciát rendezzenek a Közel­­keleten. Az UN elég nagy appará­tus. hogy időben és kellő eréllye) még mentse a menthetőt. Külöm­­ben. sajnos, késő lesz. Ma még igen kicsi áldozattal megoldható a helyzet, — de holnap talán sok millió dollárral és sok tízezer sze­rencsétlen áldozattal sem. Ez a probléma nemcsak Izrael problé­mája, hanem az egész Közelkeleté, az egész Ázsiáé és nyugodtan mondhatni, hogy az egész világé is! Láz Irta: JÁVOR LÁSZLÓ Kéri Pálnak küldöm Havas az úttest, Ágyamnak fehére Fagyott a járda, Ravatalára, Némák a léptek, Friss jégvirágot Halott a lárma. Hintettek máma. Jégvölgy az utca, Siratóasszony Gleccser a tető. A szél, simogat. Vérszemü ordas Kapum elé áU A járókelő. Fekete fogat. Ablakom, mint egy Pravaztü szurtyog, Festmény keretje, Pulzusom mérik. A túlvilágot Túl . . . mindenen túl Szűri szemembe. A Tél fehérük. PARIS, 1953. január Grover Whalen önkénteseket keres Grover Whalen, a Polgárvédelmi Bizottság elnöke, aki az önkénte­sek toborzását magára vállalta, közli, hogy január folyamán fél­millió önvédelmi önkéntes meg­nyerésére akciót indit, éspedig fő­leg a város szervezett munkássága köréből. Az akciót már meg is in­dította úgy a CIO, mint az AFL szervezeteivel. A newyorki polgárvédelem ma már 500,000 önkéntest számlál, a teljes felkészültséghez azonban egymillió emberre van szükség. Azt remélik, hogy a másik félmil­liót az uniók tagsága köréből tud­ják verbuválni. Ugyanakkor uj erőfeszítéseket tesznek másokat is megnyerni a polgárvédelemnek, — a szervezett munkásságon kívül,— úgy hogy a minimális kvótát ne csak elérjük, hanem meg is tetéz­zük! Ez az egyetlen módja annak, hogy résen legyünk veszély esetén. Grover Whalen tehát felhívja New York város mindig köteles­ségtudó polgárságát, hogy a pol­gárvédelemhez való csatlakozást tűzzék ki az uj évben teljesítendő legfontosabb feladatuknak. Air Conditioned! Nyitva egész éven át! 46th St. E. of BROADWAY, N. Y. Telelőn: PLoxi 7-1 **23. iMMERMAYS HUNGÁRIÁBAN j minden este 2 zenekar! Kitűnő műsor: KIADÓ LAKAS MODERN 3-szobás lakás a Riverdale-negyedben bútorozva vagy anélkül is, gyermektelen házaspárnak vagy két fiatalembernek kiadó. — 3660 Irwin Avenue, Bronx, N. Y. — Telefon KI 6-3255 —

Next

/
Thumbnails
Contents