Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-09-19 / 34. szám

8-ik oldal AZ EMBER SEPTEMBER 19, 1953 Mexikói filmlevél Irta: HALMOS ETEL A meseautó.. Irta: VAJDA JÓZSEF A mexikói filmcenzura nem. en­gedélyezte a “Nero” cirnü filmnél! «z előadását, mert azt erkölcste­lennek találta. A filmet nem is­merem, de ha hü akar maradni a történelemhez, akkor valószínűleg tobzódik a legkülönfélébb cselszö­vések segítségével kiagyalt gyil­kosatokban, amelyeknek véghez­vitele a legszorosabb vérségi kap­csolatokra sincs tekintettel. A be­tiltott kép valószinüleg bemutat­ja a császári udvar hirhedt orgiá­it is, a vetélkedéseket és félté­­kenységi jeleneteket, amelyek szintén nem voltak válogatósok a módszerekben. Kár, hogy a filmcenzura nem lép közbe és nem érvényesíti jo­gait gyakrabban, mert bizony az erkölcstelen történetek és a bűn­ügyi filmek káros hatása már nem“ egyszer bizonyult be a bírósági tárgyalások alkalmával. A mozi a revolvert és az egyéb különböző gyükoló szerszámokat, valamint az agyafúrt módon kieszelt gaz­tetteket mint a mindennapi élet természetes velejáróját honosítja meg. Az ember nem lehet eléggé óva­tos. Úgy érzi. hogy kis szórako­zásra lenne néha szüksége és egy hirtelen elhatározással elindul a moziba, ám gyakran az ilyen szó­rakozási vágy visszafelé sül el, mert gazemberek aljas jellemének változatos megnyilvánulásait kell végig szenvednünk, ha csak ott nem hagyjuk az előadást — a­­melyből nem marad el a gyilkos­ság sem. Az ósdi és elcsépelt rémdrámák témáit is előveszik a “hatás” ér­dekében. A publikum már a'film kezdetén látja, hogy a férfi nem szerelmes .csak színleli azt és az a törekvése, hogy a gazdag nőt fe­leségül vegye, azután könnyű szerrel eltegye láb alól, hogy így az áldozata vagyonát kezéhez ka­­parithassa. A közönség világosan látja ezt a gálád tervet, csak egyedül a gazdag feleségjelölt nem, aki pedig már nem mai gyerek és benőhetett volna a feje lágya, ő nem szimatol veszélyt és nem lát semmit a tőrbecsalás fortélyaiból, bizonyára azt az el­vet vallja, hogy “a szerelem vak.” Az pedig a mozi-szabály elmarad­hatatlan kiegészítője, hogy ebben a feszült légkörben a fevolvernek is nagy szerepe van, amely a leg­modernebb kivánalmaknak meg­­a feszült légkörben a revolvernek felszerelt és berendezett kastély­ban egyik rejtekhelyéről a másik­ra kerül, addig, amig elérkezik a cselekvés ideje. Hogy a gyilkos golyó Végül őt, magát a férfit ta­lálja el és győz az igazság — cse­kély jutalom a filmért. A mozi révén megismerkedünk távoli vidékek gyönyörű tájaival is. A Niagara-vizesést mutatta be nemrég egy film. Amilyen fel­emelő látványt nyújtottak a cso­dás, szebbnél-szebb felvételek a természet rendkivüliségéről és az emberi kezek munkájának ered­ményeiről, olyan illúziót rontó hatást váltott ki a“story” főhős­nőjének botrányosan léha élet­módja és viselkedése. A mexikói közönség temperamentuma azon­­! ban szabad folyást enged a tet­szés- vagy a nemtetszés-nyilvání­tásának és a mélységes, néma csend, amellyel a tájak szépségét figyelte, felborult és gúnyos meg­jegyzések hangzottak el a nézőtér különböző helyeiről, amidőn a dé­mon megjelent a színen. Hosszú hetek óta vetítenek egy francia képet Mexikóban. Amikor láttam a filmet, a publikum meg­tapsolta, ami itt nem gyakori eset. A szüzsét- a második világ­háború adta meg és a franciák menekülését láthatjuk a német invázió elől. Az eszétvesztett me­nekülők között egy házaspár és 5 éves leánykájuk is előretörtetnek, amíg egy légitámadás a szülőket megöli, de a kislány csodálatos véletlen folytán életben marad. Nem célom, hogy részletezzem a filmtörténetet, csak annyit, hogy az ötéves csöppség kóborlása köz­ben és sok viszontagság után egy nagyon szegény családhoz téved, ahol egy kisfiú lesz a játszótársa. A két gyerek temetősdit játszik. A fiúcska faragja a sírkereszteket faágakból, de nem győzi a mun­kát, mert nagyon sok a sirhant és a falu temetőjéből lopja el a ke­reszteket. Szivbemarkoló téma. a­­midőn apró teremtések, ahelyett, hogy koruknak alkalmas játékok­kal óhajtanának játszani, teme­­tősdivel szórakoznak. Ennek a képnek nagy az erkölcsi sikere, mert drámai jelenetei a közelmúlt megrendítő valóságaira emlékez­tetnek. A második világháború kime­ríthetetlen anyagot képes szolgál­tatni a legszömyübb tragédiák­hoz. Szerte-széjjel a világban el­szóródtak azok az apró gyerme­kek is, akik szintén valami csodá­val határos módon életben marad­tak, azután hogy szüleiket a gáz­kamrában elégették. A huszadik század legnagyobb (ármányainak egyike a film, a­­mely tehetséges Íróival, a kiváló színészek és színésznők művészi íátékával és tökéletes alakításával ielbecsülhetstlenül értékes ténye­­:ője és nagylelkű adománya a nai korszaknak. A jó filmek al­­calmasak arra, hogy a néző javát szolgálják és mindenek előtt az emberek közötti megértést előse­gítsék. Ez lenne a film igazi hi­vatása a ponyvairodalom megfil­­nesitése helyett! A világ dolgozó társadalma bo­csássa meg jóvátehetetlen bűnö­met. Nincs mentség számomra. Még az sem ment fel, hogy az emberek milliói éjt-nappallá téve törekednek e bűnös állapot eléré­sére. Kapitalista akartam lenni! “Árultam forgót, játszottam a bambát.” de voltam már hentes és kórházi személyzet, politikus és tányérmosogató, rikkancs és új­ságíró, házasságközvetitő és te­metkezési vállalkozó, “nemzeti hős” és “hazaáruló”, emigráns és kivándorló, mig végül napszámos­ból nagyot ugorva — kapitalista akartam lenni. Hozzáértők szerint ez elsősor­ban pénz és csak másodsorban te­hetség kérdése. Felsorolt — be­jegyzett és törvényes — foglalko­zásaim viszont elsősorban tehet­ség létezését feltételezik. Bevallom: megbuktam minden esetben. Hogy pénzem nem volt, az égető valóságnál is jobban tud­tam, a tehetség hiányát — em­beri gyengeség — mindig kicsit későn vettem észre. A kísérlet kedvéért autót vásá­roltam, mint első lépés a kívána­tos kapitalizmus felé. Igen ám! Valamire való kapita­lista nem ülhet bele holmi Ford Anglia-ba, amit Ausztráliában, a rossz kocsik hazájában potom 800 fontért már utánavágnak. Még csak egy Chevrolet-utánzatu Hol­­den-be sem, mert 1,300 fontért az már minden utcasarkon kapható. Olyant, ami önmagáért beszél és a bűnös kapitalizmusnak nemcsak kellemes érzetét, hanem a látsza­tát is megadja. Amerikai Nash-nél kötöttem ki! Fekete, sötéteszöld betétü duk­­kozással, öt fehérszélü kerékkel, 8 személynek kényelmes férőhellyel, hatalmas fényszórókkal kápráza­tos kocsi volt—a maga idejében: Ki-, u. 1929-ben. A kocsi avatási ünnepségén Weiss Fülöp nevet kapta, mintegy emlékezésül, hazánk halhatatlan nevű bankvezérére, aki hasonló kocsit engedhetett meg magának egyesegyedül Magyarországon. Fenséges érzés volt! Igazi kapitalizmus. Hillman-ok, Renault-ok, Fiat­ok és egyéb kis vacak csodaboga­rak rémülten tértek ki Fülöp fé­lelmetes két-tonnányi megjelené­se elől. amikor döbbenetes hangja relebődült a főváros csiucsforgal­­ni idejének fülsikitó lármájába. 5 hogy nyelte a mérföldeket. Nem colt olyan hegy Ausztráliában, a­­nit “top gear” meg nem mászott colna. A parádés kocsihoz uj ruhát isináltattam. Csekkszámlát vál­­;ottam és nagyon megsértődtem, imikor a sarki fűszeres egy üveg ;ejért nem akart csekkszámlát el­­bgadni. Sikertelenségeim b i z onyitják, zgága ember vagyok. Helyeseb­ien: voltam. Nem emlékszem, hogy ralaha is kihagytam volna csak ■gyetlen ziccert, ahol ráfizetni le­leteit és most . . . Most csodála­­os változást észleltem. A queenslandi sztrájkot már el­­télőleg szemléltem. Majdnem teljes szolidaritást állattam a New South Wales-i asut főnökével, akinek az a cső álatos ötlete támadt, hogy a va­ut milliós deficitjét, a hétvégen zolgálatot teljesítő vasúti, porti­sok plusz-krajcárjainak elvonásá­val egyensúlyozza. Munkatársaimat pedig csaknem megróttam már, amiért kicsit ko­rábban kezdtek gyülekezni a gyár ellenőrző órája előtt. Szóval vál­tozott körülmények ... — na igen. Fizetésemet, amit azelőtt boldog Fekete Karnevál Irta: Jávor László Önvérrel szerzett néhány garassal, Mely kötélre sem elég. Meddig kell futni még? Büdös a kávé, fojt a cigaretta, A csók se izük már, — Fekete karnevál. Minden éj uj viperamarás. Ha ínynek, bőrnek nincsen öröme, A testem . . . Mit kezdjek vele? Ha a lapokat, a napokat s önmagamat Mélyen és végképpen megunom, Vigastal, van altatóporom. Köpök a tankönyv-morálra! Miért az a gyávább végzet Ha önszántamból végzek?! Egy perc: az arcom elfehérül S a Fény visszaröppen Ahhoz, akitől jöttem. A Catskill-hegység paradicsomi üdülője, a Casimir s Lodge BIG INDIAN, N. Y. Egész éven át nyitva van! MÉG MA TELEFONÁLJON PINE HILL 3296 számon és beszélje meg a rendkívül méltányos utószezónbeli árakat! — POLGÁRI ÁRON KIRÁLYI ELLÁTÁSBAN LESZ RÉSZE — 1 li 111111 Imii u.ii iii in 11 tiiit ii.iii:i 11 i;iii u 1111 in FONTOS ÉRTESÍTÉS! Sajtó alatt van a Szentföldi Könyvtár első száma a következő főbb tartalommal: 1) A kereszténység keletkezése és elterjedése. 2) A magyarországi zsidók deportálásának egyik előz­ménye és ennek következményei. 3) Az uj dogma és az internacio­­nalizálás. 4) Kossuth Lajos és a Vatikán. 5) A magyar alija. Egyéb értékes és érdekes, tanul­ságos és szenzációs közlemények. Az izráeli papirhiány miatt a fü­zetre bizton csak azok számíthat­nak, akik a füzet 1 font előfize­tési árát a megrendeléssel együtt beküldik e címre: SZENTFÖLDI KÖNYVTÁR P. O. Box 265 JERUSALEM, ISRAEL örömmel vártam, szinte kelletle­nt!! vettem fel. Az egész zacskó­rendszert megalázónak éreztem. A régi rossz napoki a emlékeztet,, hi­szen tányérmcsó már voltam, de most ... a jelek szerint . . . út­ban vagyok valami más, mond­juk: a spanyolviaszkirályság felé. Ez a tudat nyugodtsággal tölt el é., könnyedén tagadom le karrta­­listához nem méltó gondjaimat. A piramisok is elkopnak egyszer . . . így a szomorú vasárnap nem sokat váratott magára. Fülöp, miután az évtizedesnek tűnő koszt először lemostam róla, megsértődött. A jó öreg jószág méltatlannak találta a nagy flan­­cot és a korához képest hatalmas strapát. Kettőt bődíilt búcsúzóul és egy utszegletnél megállt. Két weekend telt el azóta! Szorgalmasan dolgozom. Nem szégyenlem, hogy kinevetik a fel­­fuvalkodott békát. Kötelességet érzek Fülöp iránt és boldogan fo­gadom a Ford Anglia-tulajdonos szomszéd értékes segítségét, aki egyetért velem. Fülöpnek — józan becslés szerint 300,000 mérföldes múlttal — saját kerekén és önere­jéből kell az autótemetőbe ván­szorognia. Úgy érzem, mejiedzett az élet. Mégsem tudtam parancsolni el­fogódottságomnak, amikor vala­melyik este taxiért intettem. Jól behúzódtam a cab belsejébe, hogy nem lássam a mellettünk szemte­len viháncolással elrobogó apró kis proletárautókat és nagy szo­morúságomban majd elfelejtet­tem azt a bizonyos ziccert, amit megint kifogtam. Dr. Palinay Ferenc volt ország­gyűlési képviselő az Equitable Life Assurance Society köte­lékébe lépett és a cég Forest Hills­­ben lévő irodájának egyik vezető­je lett. (113 - 27 B. Queens Blvd. Tel.: BO 3-6983) Életbiztosítási ügyekben szívesen áll a magyar közönség rendelkezésére. (H.) MAYOR’S RESTAURANT KÖZISMERT MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt árak. Finom légkör. CLIFTON HOTEL 127 West 79th Street Telephone: TR 4-4525 NEW YORK C.TY­Showplace of the Nation Rockefeller Center RADIO GUY MUSIC HALL Show pi fj, GREGORY PECK and AUDREY HEPBURN in william WYLER S production of “ROMAN HOLIDAY” with EDDIE ALBERT Produced and Directed by WILLIAM WYLER Screenplay by IAN McLELLAN HUNTER and JOHN DIGHTON. Story by IAN McLELLAN HUNTER A Paramount Picture. ON THE GREAT STAGE “CONFETTI“—Gala new revue produced by Russell Markert . . with the Rockettes, Corps de Ballet, Choral Ensemble ... Symphony Orchestra directed by Raymond Paige.

Next

/
Thumbnails
Contents