Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-09-19 / 34. szám

SEPTEMBER 19, 1953 AZ EMBER 5-ik ölckjJ Mi a lényeg? Az, hogy megírta, vagy az, hogy igazat irt? A Kanadai Öregdiák porrázuzza a “Hídverők” dezséri Bachóját .. . (Levél a szerkesztőhöz) Kedves Főszerkesztő Ur! Alig végeztem a nemlétező nyi­lasbecsületet kereső nemzetközi bírósággal, már ismét jelentke­zem. Eddig négy alkalommal fog­lalkoztam a magukat “Hidverők”­­nek nevező hidrombolókkal. Min­den alkalommal csodálkoztam, hogy milyen alacsony szellemi színvonalat tételeznek fel ezek a zugfirkászok az olvasótáborukról, gondolván, hogy kiizzadt szellem­telen gyengeségeiket beveszik. Első Ízben Szegedi Kálmán és Szolössy Sándor testvérekkel fog­lalkoztam, akik a hatvan év előtt lezajlott szégyenhez, a tiszaeszlá­­ri perhez merészeltek hozzászóla­­ni. Másodszor akkor foglalkoztam ezzel a szenylappal, amikor a Hungarista “tudományos” Aka-­­démia alakulóban volt. Segítségé­re siettem a lángelméknek és az Akadémia elhelyezésének céljaira felajánlottam a lipótmezei elme­gyógyintézet helyiségeit. Harma­dik alkalommal a lap főszerkesz­tőjének, Alföldi Gézának, alias Schilzong József pedigrés fajma­gyarnak szerelmi költészetét pro­pagáltam különös tekintettel a fajgyalázásra és az emigráció arany vonatára. Legutóbb pedig a nyilasok állítólagos becsületét ke­reső nemzetközi biróság ügyéhez szólottám hozzá. Mai levelemben egy újabb zug­­firkásszal szándékozom foglalkoz­ni, úgy hívják az illetőt, hogy de­zséri Bachó László. Nem tudom, hogy ejtik ki a nevét, Bacsó-e, úgy mint Széchenyi, vagy úgy, a­­mint írva vagyon, kemény h-val? Ismertem ugyanis egy Bachót, az — úgy hiszem, a Bachók másik ágából — a szilasbalhási Bachó­­ágból származott. Nagy, hatalmas szál ember'volt, enni-inni jól tu­dott, de nagyon dadogott szegény. A világháború alatt Bacsónak mondotta magát, de azután a fe­hér tisztek Somogyi-Bacsót meg­­rablógyilkolták, a mi Bacsónk egyszerre Bachó lett kemény h­­betüvel.-'A világhábou alatt dado­gása dacára a freiterségig vitte, csakúgy, mint első és utolsó Adolf, a későbbi generalisszmusz, de ne­ki legalább bronz vitézségi érme volt, mint az én tisztiszolgámnak. A kurzus alatt a VIII. kerületi elöljáróságon Hóman-boy lett. Sokat ivott és mindig haditettei­ről beszélt; vártam is mindig, hogy majd vitéz lesz. Pontosan ráillett Molnár Ferenc mondása: “Olyan bátor, mint egy szamár és olyan okos, mint egy oroszlán.” Egy alkalommal a Keszey-nél va­csoráztam, egyszerre csak odajön az asztalomhoz egy kis tarhára. Beszéltem vele és az ősei iránt ér­deklődtem. Azt dadogta, hogy az egyik őse NándorfehérvárnáÍ ra­­rohant Mohamedre. Felvilágosí­tottam, hogy az Hunyadi János volt. “Pardon, tévedtem” — vála­szolta Kádár lehel módján. “Art akartam mondani — folytatta — hogy az én ősöm a szentszüzes zászlóval a mélységbe ugrott, ne­hogy az a pogány török kezébe jusson.” Amikor aztán megmon­dottam neki, hogy azt sem Ba­­chónak, hanem Dugovics Titusz­nak hívták, megkért, hogy a son­­tésben tartozik egy spriccel-, két házmester és két hosszulépés ará­val, fizessem ki helyette. Nem is­mervén az egységárakat, 2 pen­gőt adtam neki s elbocsájtottam. Hogy is mondotta az a bizonyos Petőfi: “Enni-inni jól tudok, én magyar nemes vagyok.” Amikor Hitler, a szobafestő a vörös Sztálinnál, a póstarablóvai szövetségre lépett, látom ám, hogy a nyilasok az Andrássy-uton nagy diszfelvonulást rendeznek. A tö­meg eleje az Operaháznál, a vége a 60 szám előtt, a Hűség Há­zánál volt. A nyilasok ugyanis már akkor is, nemcsak idekűnn, antibolsevisták voltak ... A me­net elején 3 kép: jobbról Adolf, balról Benito, középütt pedig vö­rös József. Ez volt a legnehezebb és a legnagyobb, öten vitték, köz­tük a szilasbalhási. Akkortájt, ahogy én látom . . . igy nézett ki a nyilasok elvhüsége és antibolsevizmusa . . . Utoljára akkor láttam szilasbal­­hásit, amikor az Óhazából mene­külni voltam kénytelen. A Bródy Sándor-utcában találkoztam ve­le, a rádióépület közelében. Már nem volt Hitler-bajusza, az állán Lenin-szakal pelyhedzett, a fején kozáksapka, a neve ismét Bacsó. “Itt voltam — mondta, — a stú­dióban, egy szpíkert keresnek.” Felvették? — kérdeztem. “Nem vettek fel, — dadogta — mert még nem vagyok párttag.” Egy forinttal megúsztam a ta­lálkozót. További sorsáról nem tudok. A másik Bachót, a dezséri Bachót, akivel mai levelemben foglalkozni szándékozom, nincs szerencsém ismerni. Annyi bizo­nyos, hogy okosabb az oroszlán­nál, csupán az emlékezőtehetsége gyenge. Ez a dezséri már elfelej­tette, hogy volt valaha fehér ter­ror is, amelyet tisztek rendeztek s támadja Göndört, amiért annak­idején a tiszti rablógyilkosságokat a világ nyilvánossága elé vitte. Azt mondja, hogy Göndör ide­­künn az antibolsevistát akarja megjátszani. Mondja dezséri. Göndör is ott volt a hömpölygő menetben az Andrássy-uton, amikor az eszme­testvérek a “nagy Sztalin”-t élje­nezve felvonultak? Göndör ezt megírta, az eszmetestvérek pedig felvonultak. Ki játsza tehát az antibolsevistát idekünn? Maguk, vagy Göndör? Azt mondja továbbá ez a dezsé­ri, hogy a priuszok, amelyekkel mi az ő eszmetestvéreikre le-lesuj­tottunk, képzelet szüleményei, köl­tött priuszok. Sajnos dezséri, azok a priuszok valódiak. Alapos- jogá­szi kivizsgálások eredményei. Oly kiváló jogászelmék, mint Joano­­vics Emil, Szabady Gyula, Rez­­nyák László, Nehéz-Pozsony Jó­zsef, Szecsey Dénes stb., stb. álla­pították meg a priuszt jelentő tényállást. Valamennyiük egy­­egy csillag a magyar jogtudo­mány firmamentumán. Ha maguk valaha is átléphetik a hegyeshal­mi sorompót, meg fognak győződ­ni a priuszok valóságáról. Addig— ismétlem—vezekelni és nem sze­repelni, mert lesújtunk dezséri. Itt és odahaza sem maguk a vád­lók dezséri, hanem a 600,000. Ma­guk csak vádlottak. Menjünk tovább dezséri. Ha az államhatalom rendeli el a pénz, értékek, ékszerek beszolgáltatását, letétbehelyezését, az legális. Ha azt Héjjas, Prónay, Ostenburg, Salm Hermann, Bibó, Sefcsik, Ba­­barczy, Francia Kiss, Madary, Gömbös-Knöpfler, Rózsa Sándor, Sobri József, Csonka Ferenc vagy más szegénylegény rendeli el, az rablás, fosztogatás, lopás. Ha az államfő által kinevezett biróság valakit halálra Ítél, a jog­erős ítéletet az állami végrehajtó végrehajthatja, azt úgy hívják, hogy kivégzés. Ha azt az előbb­­emlitett haramiák csinálják, ak­kor azt úgy hívják, hogy gyilkos­ság. Nézze dezséri, maga szidalmaz­za Göndört, mert azt irta, hogy azt, aki ezeket a gaztetteket el­mondja, azt a tisztek megverik. Hát ahhoz mit szól, hogy Somo­gyi Bélát, aki ezekről a gaztettek­ről irt, Bacsó Bélával együtt meg is gyilkolták? De menjünk tovább dezséri, beszéljen helyettem Grátz Gusztáv, a későbbi bécsi követ. Szószerint idézem: Mialatt a So­mogyi-Bacsó - gyilkosság ügyében a rendőrségi nyomozás folyt, Os­tenburg százados Beniczky Ödön belügyminisztert egy belvárosi zárda rendfőnöki szobájába bi­zalmas megbeszélésre hivatta. Os­tenburg a Somogyi-Bacsó-gyilkos­­ságra terelve a szót, figyelmeztet­te Beniczkyt, hogy saját érdeké­ben ne feküdjék oly nagy erővel a nyomozásba, ment itt működik egy katonai társaság, amely nem habozna szükség esetén magát a belügyminisztert is eltenni láb alól. Göndör mindezt megírta. Itt azonban nem az a fontos, hogy Göndör mindezt megírta, hanem, hogy igazat irt-e? Ahogy én lá­tom . . . igazat irt. De igazat irt Göndör akkor is, amikor a Hadik-laktanyáról, a Británniáról irt. Göndör mindig csak igazat irt, akár Hamburger - né, akár Landau megkinzásáról irt. De igazat irt akkor is, amikor Milotayt, Oláh Gyurkát, Rei­­nischt, Vajtát, Bőreiéit, Bosnyákot és a többi háborús bűnöst a ma­gyar sajtó cégéres sajtórimáinak nevezte. Az is igaz dezséri, hogy a /Somogyi - Bacsó - gyilkosok, de a bankgassei milliókat elrabló tisz­tek is egymást igazolták. Hát tudatlanság vagy gyűlö­let az ön részéről dezséri, hogy “Az Est’’-cikkeiért, a “Vörös Új­ság” cimü sajtórongyért. Pogány József bolsi-gengszter bitangsá­­gaiért is Göndört teszi felelőssé? Ha igy megy magánál dezséri, ak­kor a végén még Parragi György cikkeiért is Göndör a felelős. Úgy látom dezséri, hogy a fron­“AZ EMBER” Montrealban megrendelhető a Keleny-cég UJ cimén: 3650 St. Laurent Blvd. Tel.; HA 15-27. Ugyanitt köíiyvek, szeretet­­csomagok .hanglemezek, hajójegyek is megrendelhetők. KELENY fi-Xx ? # H fi* I? ff YY :b: || ti ZILAHY LAJOS: u ♦**»**.**. NÉHÁNY NAP MÚLVA MEGJELENIK: £.j. ff Ti Tí x.x. ♦ ♦ II f ff YY YY YY 1 fi* YY •:~i Krisztina és a király" cimü remekműve! Megrendelhető: “AZ EMBER” kiadóhivatalában 320 EAST 79th STREET NEW YORK CITY Telefon: BU 8-6168 tot is Göndör meg a szoedemek bomlasztották fel maga szerint. Persze nem Orgovány és a fehér terror okozta hazánk sirbatételét Trianonban, amint azt Apponyi Albert Simonyi miniszterelnöknek megirta, hanem a szoedemek . . . Mert, ha nincs “Népszava,” akkor az olaszt megverjük, utána Fran­­chet d’Esperey balkáni hadsere­gével végzünk, majd átmegyünk a flandriai frontra, ahol az ereje végén vonagló antant angol és amerikai ezdedeit küldtük volna a másvilágra . . . Látja dezséri, még Knöpfler - Gömbös sem állított ilyent, pedig az tábornok és vitéz, no meg jákfai is volt, nem csak egyszerűen dezséri. Egy dologban igazat adok ma­gának dezséri: a komcsik irói di­rektóriuma kartotékolta az írókat és kivette holmi Sömodi-Klasze­­;kek kezéből a tollat; de abban meg nekem adjon igazat, hogy a maguk irói direktóriuma, — amit maguk úgy neveztek, hogy Újság­író Kamara, — a legjobb magyar Írókat és újságírókat legyilkoltat­­ta. Ezekért a gyilkosságokért se Göndört tegye felelőssé, hanem azt a részeges Bor«át, akit ezért fel is kötöttek. Általában, ne a rablógyilkos tiszteket védelmezze, hanem azt a Göndört-, aki megirta, hogy Váry Albert koronaügyész Héjast 53- szoros gyilkosnak nevezte. Ez sok­kal jobban illenék egy dezséri tol­lára. De volna még egy kérdésem de­zséri. Ma értesültünk, hogy Zákó András Szentgyörgy-lovag lett. A szerntgyörgylovag kezébe tudomá­sunk szerint lándzsa való, nem pedig kopja. Ámbár tudomásunk szerint Zakónak két balkeze van: az egyikben a lándzsát tartja, a másikban a kantárszárat. Kér­dem tehát, hogy mi lesz a kopjá­­val? Lesz még több kérdésem is, de úgy hiszem, hogy az emigráció szempontjából jelenleg ez a kér­dés a legégetőbb. Erre kérek vá­laszt. Addig is, Isten vele dezséri! Főszerkesztő urnák őszinte nagyrabecsüléssel, :kész hive: (TELJES NÉV ÉS ALÁÍRÁS) Montreal, 1953. szeptember A Magyar Zsidók Világszövetsége hírei: A World Jewish Congress au­gusztusban megtartott genfi kon­ferenciája részletesen megtár­gyalta azt az előterjesztést, amelyet a Szövetség a Magyar­­országon rekedt zsidóság kiván­dorlása érdekében juttatott el. A kongresszus e tárgyban az előter­jesztés elfogadásával elhatározta, hogy folytatja erőfeszítéseit a Vasfüggöny mögötti zsidóság ki­hozatala érdekében. » * • Ismeretes, hogy a német tör­vényhozás a múlt hónapban meg­alkotta azt a törvényt, amely a náci áldozatok anyagi kártérité­­sét rendezi. Ez a törvény — bál­­igen szerény mértékben — a ma­­gyarszármazásu zsidóság javára is alkalmazható, elsősorban azon személyek kárigényének elismeré- ! se folytán, akik a náci hatóságok réséről személyes szabadságuktól megf osztattak. A Magyar Zsidók Világszövet­ségének vezetősége érintkezésbe lépett a törvény végrehajtására az illetékes tényezőkkel. Már most felhívjuk az érdekeltek figyelmét arra, hogy — különböző és rész­ben téves hirek ellensúlyozására.— e tárgyban a közeljövőben részle­tes információt fog a Szövetség publikálni. * * * A Szövetség november 21-én rendezi meg ezidei Karnevál-est­jét, amelynek előkészületi mun­kái serényen folynak. Az elője­lekből ítélve az id$i est sikere fe­lül fogja múlni a multévi sikert is. Itit említjük meg, hogy a Kar­nevál-est rendező hölgybizottsá­­gának egyik lelkes vezetője: Sényi Piri, a Sugár-féle Arlington Ho­telben szép sikerrel indította el a Karnevál-est propaganda - akció­ját. Felhívására a szálloda nya­raló közönsége nemcsak nagy sze­retettel karolta fel a Szövetség akcióját, de önkéntes felajánlá­sokkal máris lényeges összeget juttatott a Karnevál-est pénztá­rába. * * * A napokban érkezett haza iz­raeli látogatásáról Silberman Áb­­ris, a Világszövetség központi kincstárnoka. Az izraeli lapok most beszámolnak arról, hogy Silberman Ábris, aki már tavaly elküldte a tel-avivi zsidó múze­umnak a XV-ik századbeli Belli­­ni-iskola velencei festőjének, Ni­­colo Rondinellinek egy remekmű­vét, most látogatása alkalmával Michelangelo tanítványának, — Montorsolinak — márványból ké­szült gyönyörű Mózes - szobrát ajándékozta a múzeumnak. És ugyancsak e látogatás kapcsán Silberman Ábris 1,000 dollárt bo­­csájtott a Világszövetség álltai Tel-Avivban létesítendő Social Center javára. Hungarian Garden Restaurant-ban LOVAS PALI és hires zenekara muzsikál EMŐDY MARGIT énekel 1528 Second Avenue New York City Telefon: RE 4-9670 Kiváló konyha! ZETTL LACI tulajdonos Női ruhák alakítása, igazítása, helyrehozása a legutolsó divatnak megfelelően. Hívja: Tel. SChuyler 4-9843 -- kérje Miss Ethel-t. Kívánatra házhoz jön.

Next

/
Thumbnails
Contents