Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-01-24 / 4. szám
; Ez történik j ; Magyarorszaaon • • • • GÖNDÖR EERMNCP OUUKJU HEW APIA STÖCKLER LAJOS LETARTÓZTATÁSA A bolsevista sajtó az elmúlt héten rövid hivatalos jelentést közölt, mely szerint Stockier Lajost, a Magyarországi* Zsidóság Központi Szövetségének elnökét őrizetbe vették “valutarejtegetés” vádjával. Az ilyenfajta valutarejtegetés a vasfüggöny mögötti országokban a terror gyakorlóinak kezében az egyik legpraktikusabb vád: csak egy gyors razzia kell hozzá, amikor a nyomozók a lakás egyik szobájába zárják a gyanúsítottat, majd egy másik sz:ba valamelyik asztalfiókjából, vagy egyéb “rejtekhelyéről-’ diadalmasan előhúzzák a külföldi bankjegyeket, amelyet a buzgó nyomozó egy szempillantással előbb helyezett el oda. Jegyzőkönyvet vesznek fel a valuta “megtalálásáról” és a kiszemelt áldozatot már viszik is a börtönbe. A sima likvidálásnak egyszerű módja ez és Magyarországon sokan kerültek már igy -hosszú időre börtönbe. 1946-ban a Gazdasági Rendőrség igy akarta kiiktatni az ország kereskedelmi életéből Tószezi-Preund Richárdot, de akkor még bírósági eljárást lehetett tartani és Tószegi- Preund be tudta bizonyítani, hogy a razziázó detektívek helyezték el az íróasztal egyik füzetébe a dollárokat. A bíróság felmentette Tószegi - Freundot és az ítéletében megállapította a detektívek jogellenes eljárását. De ez még 1946- ban történt . . . Hogy Stockier esetében is nyilvánvalóan ilyen koholt vádról van szó, az senki előtt nem vitás Magyarországon. Stöcklert, a zsidóság vezetőjét likvidálni kellett, mert ez volt a moszkvai parancs. Hozzájárul a tényálláshoz az is, hogy Stockier nyomban a felszabadulás után belépett a kommunista pártba és a kommunista eszméket erőteljesen képviselte a zsidó közéletben is, ami miatt sokan szembefordultak vele a zsidóság régi, neves vezetői közül. Ez utóbbiak közül sokan börtönbe és internálótáborba kerültek, sokan meg külföldre menekültek, de Stockier kitartott a párt mellett s rendületlenül hangoztatta meggyőződéses kommunista voltát, elítélve a menekülőket, sőt a börtönbe és internálótáborokba került áldozatokat is. Most a Moszkvából diktált hivatalos antiszemita hullám elboritota őt is. Nemvitásan sókévi börtönbüntetés vár rá. Működése és lebuktatása drasztikus intelem s egyben hiteles kép Moszkva igazi arcáról. NÖVEKSZIK .AZ ÉLELMISZERHIÁNY Budapesten és általában-a városokban ugrásszerűen emelkednek az élelmiszerárak; ugyanakor egyre jobban tűnik el az áru az üzletekből. Például a tojás uj maximált ára darabonként 1.9 forint. a piacon azonban csak 3.5 forintért kapható, úgy is csak nehezen. A mészárszékekben és a piacon csak nyulhus és hal kapható. A nyulhus ára 10, a halé pedig 22-40 forint kilónként. Reentered as second class matter August 4, 1942, at the Post Office at New York, N. Y. under the Act of March 3, 1879 SZERKESZTŐSIG BS KIADÓHIVATAL: 320 East 79ST.. NEW YORK. 21. N. Y. Phone: BUtterfield 8-ttlbd VOL. XXVill _ No. 4 NEW YORK. N. Y„ JANUARY 24, 195? FCYES SZÁM ÁRA 20 CENT Milliók a Capitoliumban Irta: DR. DEÁK ZOLTÁN — A világ reményeinek — •• letéteményese: EISENHOWER A káprázatos elnöki beiktatáson, Amerika életének \ ezen a fontos és ünnepélyes közjogi aktusán már elcsitullak az alkotmányos politikai küzdelmek csatahangjai. Ami novemberben és az azt megelőző hétnapokban az elnökuálpsztással k a pc s olatban még izgalom és szenvedély volt, az erre a napra már a demokrácia emléktárába került. A szabad választási küzdelem a demokrácia legszebb 'élményei közé tartozik, de most ezt az élményt egy másik, hasonlóan gazdag és az ország politikai rendjének alaptörvényét jelentő demokratikus élmény váltotta fel. A’többségi akarat előtt a kisebbségi akarat fejet hajt: ez a demokrácia egyik legerősebb, de egyben legfelemelőbb tétele. Dwight D. Eisenhower a beiktatás {ünnepélyes pillanataiban már nem a republikánus páll. elnökjelölt je, nem a demok! rapárt jelöltjének ellenfele j volt, hanem Amerika minden polgárának elnöké, aki nem Iaz ellenfelek akaratának elnyomásával, nem a diktatúra erőszakjának és egy pretoriánus sereg cselszövésének segítségével, hanem a nép szabad választási döntése folytán s ennek eredményeként az.egész nép egységessé formálódott demokratikus elhatározásából ^ül az elnöki székbe. Az európai és ázsiai diktatúrákkal ellentétben és szemléltető meghatározással nem f élűiről, hanem alulról épült számára az államfői szék. Ezt a széket a nép emelte s nem egy néptől idegen felsőbb akarat. Ott állt Eisenhower a tömeg figyelmeink középpontjában és letette az esküt Amerika alkotmányára. ‘‘Isten engem agy segélyen" — hangzottak a szavak és ettől a felemelöen nagyszerű pillanattól kezdve republikánusok, demokraták és liberálisok, fehérek, barnák és feketék, angolok, irek és olaszok, magyarok, tótok és lengyelek, keresztények, protestánsok és zsidók, munkások, farmerek és értelmiségiek: színre, fajra, eredetre, vallásra, foglalkozásra, demokratikus politikai pártállásra tekintet nélkül az egész amerikai nép, Amerika lüktető olvasztókemencéjének boldog és szabad fiai elfeledve a választási harcot és eltemetve a tegnapi kudarcot, igaz és őszinte érzéssel, (l demokrácia bűvös és egyedüli igazával eltelve igy érzik, igy gondolják, igy mondják: a mi elnökünk. Az eskütétel ünnepélyes percében Dwight D. Eisenhower az egész amerikai nép bizalmának letéteményese és a ráruházott feladat folytán az amerikai nép ideáljainak fáklyavwője lett. .4 lapok, rádiók és televíziók szóval, Írásban és kép_ jelentették, hogy kik voltak jelen az ünnepélyes beiktatáson. A tudósítások és közvetítések hiányosak voltak, a beiktatási ünnepségen sokkal többen, megsztmtiálhatatlúnul többen voltak. Az emberiségnek ebben a keserv is megváltásra váró korszakában láthatatlanul’is ott n'ft er'rn a beiktatáson az egész világ. A washingtoni Capilolinni, mint egy hatalmas gyűjtőlencse a világ valamennyi népének , figyelő tekintetét nyalábolta össze ezen a napon. A kis né\ pék és a nagy nációk figyelme egyaránt itt összpontosult: a kis népeké, amelyek szabadulásra várnak és a nagy népeké, amelyek szabadok, de a “vész a: ajtójukon kopog.” Ennek a kornak a szabadságvágy a kifejezője. Zsarnokságok, totális államberendezések rohamozták meg a szabadságra született embereket, Mussolini, Franco, Trujillo és mások diktatúrája mellett Hitler és Sztálin rémuralma zúdult rá emberekre, társadalmakra, népekre, nemzetekre. A világuralomra törő sztálini bolse vizmus ijesztő árnya borul a világ szabad felére is, ellopva a holnap nyugalmának tudatát. .4 világ népei a szabadság és béke, a nyugalom és demokrácia áldását várják a leghatalmasabb nemzettől, Amerikától. Soha még amerikai elnök nem foglalta el hivat a Iát ilyen válságos korszakban. A felelősség, amely a most kezdődő négyéves ciklusban Amerika elnökére nehezedik, elmondhatatlan súlyossága. Már nemcsak az amerikai nép, de a szabad és nyugodt éleire váró európai polgárság, az emberi életlehetőségre áhítozó orosz munkások és a békés földművelést esdö parasztok — akár Korea rizst termelő parasztjáról, akár a Duna-Tisza-táj buzá,t termelő magyarjáról van szó — egy kéj) az aj amerikai elnök vállára helyezik a felelősséget. Az ünnepi fanfárok zengésénél, az önfeledten kirobbanó éljenzésnél, a hab emus pap a m ujjongó mámorában ott állt ez a végeláthata!lanul tömeg is, Európa és Ázsia szorongatott és leigazolt népei, a nagy nép nagy elnöke iránti őszinte tisztelettel, a tegnapi zsarnok hős legyőzője iránti megú jult csodálattal és a jövendő elrendezésével kapcsolatos bizalomtcíi várakozással, . . . .4t amerikai magyarság is méltóan képviselve volt ci sokrétű, színes tömegben. Az a magyarság, amelynek az otthoni mostoha sors elöl régen idevándorolt tagjai hűséges ■ állampolgárai lettek Amerikának és amelynek megnagyobbodott szive egyszerre szereti a régi és az uj hazát, az előbbit a vérségi együvétartozás el nem mosható és semmiféle naturalizációval meg nem szüntethető érzelmi kötelékével, az utóbbit a boldog életlehetőség ajándékát viszonzó hűséggel. Olyan ez az idevándorolt magyarság, mint.az az ember, aki két messzevezetö lánc végét tartja kezében s önnön teste ] közöttük az összekötő láncszem. Az egyik végtelen lánc, visszakanyarodva a múltba s az óhazai tájakra, az ősökből áll, akiknek nemzedékről nemzedékre szálló sorsa a hazai környezetben megszakadt azon a bus és megindító napon, dinikor a család végső hajtását elvitte egy hajó Amerikába, .4 másik végeláthatatlan lánc friss csengéssel zenélő szemei már a gyermekeket, a gyermekek gyermekeit s azok további hajtásait jelentik, akik itt születtek és itt születnek majd Amerikában, a szabadság, a jólét, a boldog élet hazájában. Ott állt méltó képviselői révén ez a magyarság, szeretettel, ragaszkodással és hűséggel az elnök iránt, a lánc másik részével hozzáforrva Amerika nagy közjogi pillanatához s szivében azzal a biztos érzéssel, hogy a láncszemek világot ' hajtanak és nem torzulnak bilinccsé, mint sok esetben a múltban. És ott álltak láthatatlanul az otthoni magyar milliók is é* azok, akik szabad földre menekülve jogosan képviselik j őket, köztük azok is, akiket éppen Amerika ajándékozóit meg menedékjoggal. Azok a magyarok, akik *;77TL/ lka ideáljait, a demokrácia nagy vívmányait ‘ Tték vezérlő eszméikké és eszerint szerethjjf volna Magyargiwmgot is átalukitwii és a .d^mokratijßts t„-k esaládiána belezetni. Ajtfk a muyyc, ,,h,,%kik AmAfikangk mindig tisztelői és barátin voltuk, akik a legnemesebb'magyar hagyományok és ! egg modern Wnerikai-tempójlTJe jlődés szintézisét keresték, akik a ftáci erőszakkal szemben a demokratikus világ s benírre Amerika győzelmét kívánták, akik nem gyalázták könyvben, újságban, rádióban és falragaszon Amerikát, nem gyártottak "robbanó babákat” az amerikai pilóták elleni gyilkos izgatásra, akik a bolsevista erőszak ellen is Amerika segítségét kérték. Ők azok, akik Amerika garanciájában bizva kezdtek hozzá a háború utáni uj ország felépítéséhez, a Hill of Rights-ból kisugárzó emberség és demokrácia tételei alapján. Ők azok, akik igazi szövetségesei Amerikának és nem időleges egyéni érdekből, nem a múlt bűneit takaró szinészkedésböl és nem "korszerűségből" jelentkeznek a nem igazi barát rikító, vásári jelmezében. Ott álltak ezek a magyarok, függetlenül attól, hogy a demokrata, vagy a republikánus párt győzelmét látták volna szívesebben, szivükben nem valamelyik párt, de Amerika \\ Az Ember" múvészestje és bálja márc. 28-árva Roosevelt Hotelben %
