Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-09-05 / 32. szám

SEPTEMBER 5, 1953 AZ EMBER 7-ik oldal NEWYORKI NOTESZ Varga Béla, a Magyar Nemzeti Bizottmány és a végrehajtóbizott­ság elnöke befejezte európai útját és augusztus végén visszaérkezett New Yorkba. Varga Béla főleg Franciaországba;! és Angliában folytatott fontos tárgyalásokat nemcsak a magyar emigráció ot­tani vezetőivel, hanem külföldi politikai személyiségekkel is. • Szent István iinnepét hagyomá­nyos fénnyel és bensőséges átér­­zéssel ünnepelte meg a newyorki (magyarság. Többezren sereglettek össze az országalapitó király em­lékének megünneplésére. A de­mokratikus érzéstől átitatott ame­rikai magyarság az ünnepségen arra a királyra emlékezett, aki a fiához irt hires intelmeiben szigo­rúan meghagyta, hogy az ország lakói között nem szabad különb­séget tenni sem fajta, sem vallás szerint. • A dr. Tatár László által veze­tett newyorki magyar rádió is meg emlékezett az országalapitó királyról s itt Nagy Ferenc volt miniszterelnök mondott rendkívül figyelemreméltó beszédet. A mik­rofon előtt Hajinássy Ilona üdvö­zölte Nagy Ferencet s az ünnepi műsor további számait is ö vezet­te be. Fellegi Teri, Tóbiás Margit, Carelli Gábor, Mezey Zsigmond, Bánát Gábor és dr. Feleky László szerepeltek a parádés műsorban. • PAPÉN EMLÉKIRATAI Az amerikai sajtó megvetéssel fogadta Franz von Papén emlék­iratainak megjelenését angol nyelven, a német urlovas-politi­­kusét, akinek oly nag»része volt Hitler Mralomrasegitésében s aki híven szolgálta a nácikat mind­végig. Papén természetesen igyek­szik tisztára mosni magát, de tel­jesen sikertelenül, amint azt a könyv fogadtatása is bizonyítja. Nem kívánunk itt az egész mun­kával foglalkozni, csupán egy ma­gyar vonatkozású közlését idézzük. Papén 1943-ban Ankarából jövet — ahol Németország követe volt, — átutazott Budapesten; itt meg­szakította útját Horthy kormány­zó meghívására. A továbbiakról ezt Írja Papén: “A tengernagy elvitt engem Me­zőhegyesre, hogy ott a kabinet tagjaival együtt résztvegyünk egy vadászaton. Keresztes Fischer bel­ügyminiszter itt egy dokumentu­mot mutatott nekem: egy jelen­tést azokról a tárgyalásokról, a­­melyeket neme náci megbízottak folytattak magyar nacionalisták­kal, abból a célból, hogy Magyar­­országot tartományokra bontsák fel s olvasszák be a német biroda­lomba. Horthy s a kabinet a leg­nagyobb felháborodással beszéltek erről a tervről. Én hajlandónak mutatkoztam Berlinbe továbbíta­ni a magyar panaszt s ezt azonnal megtettem, mivel Kállay minisz­terelnék nem érintkezett a német követtel. Horthy tengernagy kö­zölte velem, hogy katonailag a háborút nem lehet megnyerni s ezért ő már tapogatódzik a nyu­gati hatalmak szándékainak meg­ismerésére. Beláttam, hogy mint egy szuverén állam feje, akivel igy bánnak s akit egyáltalán nem tájékoztatnak az eseményekről, joggal tett ilyen lépést. De köz­benjárásom egyetlen eredménye volt, hogy Veesenmayert, a buda­pesti legrosszabb német intriku­­sok egyikét nevezték ki német kö­vetnek.” Mi sok adattal kiegészithetnők Papén közlését; beszélhetnénk például az ország tényleges fel­osztását célzó Hubay-Vágó Pál­­javaslatról, aminek következtében a két képviselőt ki is zárták a par­lamentből. Itt csupán arra a meg­jegyzésre szorítkozunk, hogy az ország halálára és a náci világ­uralomra spekuláló magyar nácik azok, akik — ha elkerülték a jól megérdemelt halálbüntetést — ma világszerte mint a magyar ügy felkent bajnokai s a magyar ha­zai iság szabadalmazottai szerepel­nek s kiáltanak ki mindenkit ha­zaárulónak aki ismeri őket az ő fekete valóságában; s készülnek ennek a hazafiságnak nevében a nagy tömeggyilkolásra, arra az esetre, ha a nyugati hatalmak fel­szabadítják Magyarországot. És néhány exponált horthysta poli­tikus most ezekkel a nácikkal szű­ri össze a levet. Egyik prófétájuk a Délamerikába menekült Vágó Pál, az országosztó. Más prófétáik azok a- szélsőjobboldali lapszer­kesztők, akik sunyitva hallgatják el olvasóik előtt Papén fenti ada­tát. • A magyar felszabadulás ügyé­nek egyik legméltóbb nagykövete, a magyar munkásmozgalom régi és rendíthetetlen harcos vezére: Peyer Károly visszaérkezett New Yorkba. Parisban és Stockholm­ban reprezentálta Peyer a leigá­­zott magyar munkásságot s mind­két helyen, a nemzetközi tárgya-, lóasztaloknál a világ munkássá­­nak vezetői különös megbecsülés­sel figyelted fel szavára, amely szabadságot és emberi életet sür­getett a magyarországi munkás­ságnak és általában a rabláncra fűzött egész magyar népnek. A külföldi rádiók és a világlapok is megszólaltatták Peyert, aki nyi­latkozataival a magyar ügy pro­pagandáját pozitív eredménnyel vitte előbbre. Az amerikai magyarság mélysé­ges megrendüléssel fogadta Fülöp Ilona halálhírét. Az eltávozott hosszú évekkel ezelőtt telepedett le Amerikában s csakhamar ma­gára hivta a figyelmet verseivel, cikkeivel, a lélek finom rezdüléseit feltáró őszinte írásaival, amelyek különböző lapokban, főleg a “Ma­gyar Bányászlap”-ban s később a “Szabadság"-ban jelentek meg. önálló verseskötetének is méltó sikere volt. Az amerikai magyar szellemi élet érzékeny veszteséget szenvedett most el Fülöp Ilona korai halálával. Emlékét kegyelet­tel őrzi meg az ittélő magyarság, amely mindig el tudta választani a tiszta búzát az ocsutól és az újabban elburjánzó politikai bo­­londgombák helyett az igaz em­beri megnyilatkozások maradandó virágait helyezi el hálásan emlé­kező szivében . . . MENEKÜLT BÁNYÁSZ NYILATKOZATA A MAGYAR BÁNYÁSZOK ELLENÁLLÁSÁRÓL Finta Mihály, a tatabányai üze­mi bizottság volt elnöke a közel­múltban New Yorkba érkezett. Finta 1948 márciusában Tatabá­nyáról menekülni kényszerült, mert határozott formában foglalt | állást a kommunisták ellen. Több ] mint öt esztendeig Svájcban élt s j a “Barátság” cimü szociáldemok­­rata lapot szerkesztette. A bányá- | szók ellenállásával foglalkozó cik- j kei mindig érdeklődésre találtak. Munkatársunk kérdést intézett Finta Mihályhoz: hogyan nyilvá­nul meg a magyar bányászok el­lenállása? Az alábbiakban adjuk a választ: — A magyar bányászok ellen-* állása a kommunista diktatúrával szemben abban nyilvánul meg, hogy minden ígérgetés és megfé­lemlités ellenére sem teljesitik j egyetlen hónapban sem a terv- ! előírásokat. A bányászok vezérét, j Borbély János bányászképviselőt az államvédelmi hatóságok kinzó­­kamráiban agyonverték, a bá­nyászvezetők ezreit elhurcolták, mégsem tudták megfélemlíteni a magyar bányászokat. A megfé­lemlítés mellett az ígéretek töme­gével próbálja a rendszer a bá­nyászokat megtéveszteni. Minden évben, igy ebben az évben is, szep­tember hatodikén “bányásznapot” rendeznek, melynek során üres cí­mek, értéktelen jelvények, zász­lók adományozásával, frázisokkal telitett ünnepi beszédekkel igye­keznek a bányászok ellenállását megtörni és a többtermelést ki­kényszeríteni. .Rákosi többször felhívást intézett a bányászokhoz, ■hogy “iparunk kenyerét,” a szén­­termelést biztosítsák, de a bányá­szok ennek ellenére is szabotálják az ötéves tervet, mert hűek ma­radtak a demokratikus munkás­mozgalomhoz és a szabadság ügyéhez. • Rövidebb hallgatás után újra a magyar közönség elé lép Jávor Pál, aki egy alkalmi színdarab fő­szerepében. mint a jónevü Sáros­­sy-Sziile - szintársulat vendégmű­vésze indul a magyarlakta váro­sok meglátogatására. A próbák már megkezdődtek New Yorkban s azokra Jávor repülőgépen érke­zett meg Los Angelesből. A repü­lőtéren a barátok és tisztelők se­rege fogadta a népszerű művészt. A darabot természetesen New Yorkban is bemutatják s abban Jávor mellett Fodor Györgyi, Sá­­rossy Mihály, Mórocz Gabi és má­sok lépnek fel. • A “N. Y. Times” egyik legutóbbi száma Medey István volt képvise­lő, a demokratikus emigráció ér­tékes tagja levelét közli a magyar ellenállásról. “Az ipari munkásság* Uensóges magatartása, csakúgy AIR CONDITIONED!!! Nyitva egész éven át! Telefon: PLaza 7-1523 46th St. E- of Broadway, N. Y. MM Ell MAX’S IT minden este 2 zenekar i Kitűnő műsor! mint a parasztságé — mondja a levél — állandó nehézséget oko­zott a Rákosi-kormánynak. Ez az ellenállás a legérzékenyebb pont­ján érintette a rendszert, mert ennek következtében képtelen volt teljesíteni az ötéves tervet, mely szerves részét képezi a moszkvai központi tervnek. A magyar mun­kások ellenállása bebizonyította, hogy a ‘dolgozók állama', illetve a ‘Magyar Dolgozók Pártja,’ vagyis a Magyar Kommunista Párt nem számíthat .annak a munkásosz­tálynak támogatására, amelynek képviseletével hivalkodik. A kom­munisták képtelenek voltak meg­törni az ellenállás szellemét azzal, hogy a munkásság vezetőinek ez­reit hurcolták el és vetették bör­tönbe -A céltudatos munkás-ellen­állás eredményeit tisztán le lehet mérni a hivatalos «kommunista statisztikai jelentésekből, amelyek az ipari termelésre vonatkoznak. Minden hamisítás és propaganda ellenére képtelenek eltitkolni azt a tényt, hogy az ipari termelés messze elmaradt a moszkvai elő­írások és követelések mögött.” A levél ezután részletesen foglalko­zik a magyar munkásság szoron­gatott helyzetével. • Valószínűleg “Sheherezade” vagy “Arabian Nights” ebnen kerül szinre Tábori György legújabb da­rabja. A próbák októberben kez­dődnek. • Érdekes előadás színhelye lesa szeptember 16-án este 7.30-kor az American Czechoslovak Workers Sokol House (525 E. 72 St.) nagy­terme : az East Europen Labor In­stitution rendezésében. “Recent Trends in Soviet and Satellite La­bor Conditions” címmel tart elő­adást dr. Schwartz M. Solomon, a "The Jews in the Soviet Union”, “Labor in the Soviet Union” című könyvek neves szerzője. Az érdek­lődéssel várt előadást George Stolz vezeti be. Ezt láttuk a moziban 'ROMAN HOLIDAY' A dicsérő jelzők zuhatagával kell körülvenni ezt a filmet, amely a Radio City Music Hall újdon­sága. A Paramount alighanem le­lőtte a kék madarat ezzel a re­­mekbekészült produkciójával; tö­kéletes és mindvégig lebilincselő rendezés, bűbájosán izgalmas és izgalmasan bűbájos mese, hallat­lanul tehetséges színészek — mit akarhatsz többet, ó nyájas mozi­látogató? Gregory Peck élete leg- j hálásab'o szerepében brillíroz, de | nem is ö a nagy szenzáció, hanem \ egy uj filmszinésznö — tessék ezt ! a nevet jól megjegyezni!—Audrey j Hepburn. Fiatal, szép él pokolian | tehetséges. A felvételek .Rómában j készültek és sok olasz szinészt is! foglalkoztattak, sőt egy magyart ; is: Eszterházy Andreát. (Vajh ki j ő és merre van hazája?) A film- j nek viharos sikere van és hosszú hónapokra nincs müsorgondja a Music Halinak, amely a film mel­lé “Confetti” címen ragyogó revüt is tálal. 'THE BEGGAR'S OPERA' A tehetséges rendező, John Gay, lefújta a port erről az 1728-ból származó darabról és olyan lük­tető, c'even filmet készített belő­le, hogy csak azoknak nem verő­dik a film végén tapsra a kezük, akiknek aludttej folyik ereikben és fürészport viselnek a szivük tá­ján. Sir Laurence Olivier, a világ egyik legnagyobb művésze játsza a főszerepet, csillogó játékosság­gal, vibráló élettel, sőt ezúttal az­zal a meglepetéssel is, hogy énekel a filmben. A többi szereplő is ki­tűnő. A szines angol újdonságot a Baronet Theatre mutatta be az 59-ik utcában, szemben a Bloom­­ingdale -áruházzal. 'FROM HERE TO ETERNITY': A newyorki Capitol - filmszín­házban, a Broadwayn már hetek óta reggel 9-től hajnali 2 óráig táblás házak előtt vetítik az óriás­vásznon “stereoscopic” hangszi­­nezéssel a James Jones “best-sel­­ler” regényéből készült “From Here To Eternity” «Innen az örökkévalóságba) cimü Columbia­­filmet. A kivételes siker titka en­nél a filmnél; a megrázó, izgal­mas, velőkig realista történet Da­niel Tarash forgatókönyvében és a filmdráma szereplőinek játéka, melyet túllicitálni — egyes kriti­kusok szerint — sem- Hollywood­ban, sem bárhol a filmvilágban nem lehet. Búrt Lancaster, Mont­gomery Clift, Deborah Kerr, Don­na Reed, Philip Ober és Frank Sinatra tökéletes együttes, mely­hez hasonlót ritkán láthatunk. A lüktető dráma két hősének vé­res lebukása, a táborparancsnak­­kapitány hiú önzése s feleségének buja flörtje a tengerpart éjszakai hullámaiban (mely már majdnem érinti a cenzúra vonalát), az em­beri gyengeségek kiéleződése és végül az idegfeszitő japán légitá­madás a tábor ellen, mindmegany­­nyi felejthetetlen jelenet a játék és rendezés aranyötvözetével. RADIO CITY MUSIC HALL Showplace of the Nation Rockefeller Center GREGORY PECK and AUDREY HEPBURN in william WYLER S production of “ROMAN HOLIDAY” with EDDIE ALBERT Produced and Directed by WILLIAM WYLER Screenplay by IAN McLELLAN HUNTER and JOHN DIGHTON. Story by IAN McLELLAN HUNTER A Paramount Picture ON THE GREAT STAGE “CONEETTi"—Gala new revue produced by Russell Markert . with rhe Rockettes, Corps de Ballet, Choral Ensemble . . Symphony Orchestra directed by Raymond Paige.

Next

/
Thumbnails
Contents