Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-09-05 / 32. szám
AZ EMBER SEPTEMBER. 5, 1953 ,2-ik oldal i----------jelenlegi a menekültek országutján koronájukat vendégségben szidolozó hercegek és grófok vagy 0, kalandra éhes és mindenre elszánt kopjásaik, sőt még csak írem is a nagy gyakorlattal rendelkező nyilas kereszt Szent György-lovagjai fogják megölni, hanem a gyárak, műhelyek, a bányák és a kohók tisztes munkában elfáradt, szabadságra éhes dolgozói s közöttük az oktalanul céltáblául használt szociáldemokráták és a szántóföldek kérgeskezü, de józan itéletü “parasztmarxistái”, akiknek államhiisége és szabadságszeretete erősebbnek bizonyult, mint a professzionista hazafiak megélhetést nyújtó hazaszeretete. A történelem menetét azonban nem mindig a logika vagy az észszerüség vezeti, tehát készen kell lennünk arra is, hogy adott esetben fegyverrel is megvédhessük igazunkat. ANTL ÖDÖN: “A SZABADSÁGJOGOKAT AZ EGÉSZ VILÁGON HELYRE KELL ÁLLÍTANI!” i A nemzetközi1 helyzet alakulása attól függ, hogy a szabad világ milyen egységesen és erélyesen lép fel a Szovjettel' szemben minden olyan probléma megoldásánál, mely az emberi és nemzetközi jogokat sérti. Többek között megalkuvás nélkül kell követelni: a yajtai egyezmény betartását és nemcsak az osztrák békeszerződés megkötését és a németországi szabad választások megtartását, hanem ugyanezt a leigázott keleteurópai államok részére is. A szabadság csak egy és oszthatatlan lehet, a szabadságjogokat az egész Világon helyre kell állítani. A Szovjetnek, amíg az uj garnitúra belföldön megerősíti uralmát, békére van szüksége. A Szovjet urai most is hamis kártyával játszanak és tovább folytatják világuralomra való törekvésüket. Jtta a szabad világ most erőt mutat, esetleg tud eredményt elérni, •— különben a Szovjet lényeges dolgekban nem fog eredményeket tenni. Mostani politikájának legfőbb céljai: az európai fegyverkezés fokozásának meghiúsítása, továbbá a Hyugati szövetségesek között ellentéteket támasztani és azt minél jobban kimélyiteni. Ezt a célt szolgálja, — egész biztos ez is Moszkva utasítására történt — Edgar Sanders angol mérnök szabadonbocsájtása is. Én biztosra veszem, hogy Mindszenty hercegprimást is, ugyancsak természeteden orosz utasításra szabadon fogják bocsájtani, — esetleg Grősz József érseket, Kéthly Annát és ha még életben van, a Kisgazdapárt országos főtitkárát, Kovács Bélát, de talán még másokat is. Ezekkel a szabadonbocsájtásokkal az ellenük e tekintetben is megnyilvánuló nemzetközi gyűlöletet akarják enyhíteni, egyébként ők csak olyanról akarnak tárgyalni, aminek révén előbbre vihetik a kommunista világuralom programját. Külpolitikailag semmi komoly változást nem várok. Belpolitikailag főleg a parasztságnál a kolhoszositás erőszakos abbahagyásával, némi visszacsinálásával és egyéb más apróbb dologban kisebb enyhülést látok. Egész biztos ezt a berlini események megismétlésétől félve a Kreml rendelte el. Addig azonban, amíg a Szovjet által kinevezett és odavezényelt emberek intézik az ország ügyeit és igy Rákosi lehet a párt egyik titkára és a szadista Gerő a belügyminiszter, komoly változásra számítani nem lehet. A felszabadulást békésen csak akkor tudom elképzelni, ha az wus/e nép megunja szörnyű elnyomatását és ott rendszerváltozás áll be. A másik eshetőség, ha a j szabad világ fegyveres ereje felülmúlja a Szovjetét és akkor ultimátumszerűén lép fel, — mert j náluk eredményt csak az erő hatalmán lehet elérni. A magyar nép 95 százaléka szívből gyűlöli a | bolsevizmust és minden percben hajlandó volna ásó, kapa, kasza- ' val a kezében a felkelést végrehajtani, de az csak felesleges véráldozattal járna, mert a szovjet tankok és harcikocsik — ugyanúgy mint Berlinben történt—vérbefojtanák. Különben a felszabadulást csak háborúval tudom elképzelni. A Szovjet a leigázott államokban való uralmához ragaszkodik, mert ezekben a rabállamokban s igy sajnos Magyaror- j szágon is, mindent a Kreml parancsa szerint teljesítenek. Az or- J szágot úgy a mezőgazdaságban, mint az iparban és bányászatban is teljesen a kommunizmus szükségleteinek szolgálatába állította. A kinevezésszerüen megválasztott magyar parlament is mindent a Szovjet előírása szerint teljesít, —semmi önállósága nincsen és bármely pillanatban, — ha ehendelik “önként” kimondja, hogy mint tagállam csatlakozik a Szovjetunióhoz. Ezt eddig csak a nemzetközi helyzetre való tekintettel nem merte a Szovjet elrendelni. Magyarország helyes térképészeti megnevezése ma sajnos a követ- j kező volna: a szovjet birodalom j magyar gyarmata. Ennek mielöbbi megszüntetésére mi a szabad, földön élő magyarok ami erőnkből csak kitelik mindent elkövetünk s bízunk a szabad világ vezetői ré- j széről elhangzott nyilatkozatokban, hogy a rabállamokat felszabadítják. A rabnépek szörnyű szenvedései és egyre elviselhetetlenebb életgyötrelmeinek kínjai sürgetik a szenvedések végének mielőbbi eljövetelét. GORDON FERENC: “SZELLEMI ÉS ERKÖLCSI ERŐNKET KELL SZEMBEÁLLÍTANI MOSZKVÁVAL . . 1945 óta a világpolitika terén a kezdeményezés, lényegében, Moszkva kezében volt és a Nyugat csupán ellensakkhuzásokkal reagált. Egy oroszországi “belső változás” tehát kétségtelenül döntő hatást jelenthetne az emberiség sorsának jövő alakulására. Úgy az esetleges megbékélés, mint a katasztrofális háborús kifejlődés irányában, mert mindkét lehetőség e “belső változás” mikéntjén mplik. Az oroszországi belső változás valóságos lényege azonban egyelőre annyira ismeretlen előttünk, j hogy az abból kiinduló “magyarázatok” vágy “következtetések” — csupán találgatások jellegével bírhatnak. Nélkülözik a tárgyilagos következtetés lehetőségének minden alapját. Emlékezzünk a Trotzky-Sztalin párharcra! Trotzkynak pusztulnia kellett, mert — mint mondatott — nem tágított a “permanens vi- j lágforradalom” tévtanától és ve- j szélyeztette ezzel Sztálinnak Szovjetoroszország felépítésére és megszilárdítására irányuló “nemzeti” f----------------------------------------------------------------------------\ Háromtagú magyar család 3-4 szobás lakást keres fürdő' szobával, bútorral vagy bútor nélkül. Lehetőleg Manhat‘ tanban vagy Long Isländern. Cím a kiadóban. IV---------------------------------------------------------------------------------------------------------z Száműzött költészet, száműzött költők Miatyánk Irta: BABITS MIHÁLY Miatyánk ki vagy a mennyekben, harcokban, bűnökben, szennyekben, rád tekint árva világod: a te neved megszenteltessék, a te legszebb neved: Békesség! ■Jöjjön el a te országod. Véres a földünk, háboru van, kezed sujtását sejtjük, uram, s mondjuk, de nyögve szomorúan, — add, hogy mondhassuk könnyebben —: Legyen meg a te akaratod! — mint angyalok mondják mennyekben. Előtted uram, a hon java, s hulljon a lomb, csak éljen a fa: de vájjon a legkisebb lombot nem örzi-e atyai gondod? nem leng-e az utolsó fürtön is, áldva miképpen mennyekben, űzőnképpen itt a földön is? Megráztál, nem lehet szörnyebben, már most ami fánkon megmaradt őrizd meg őszig a bus gályát: mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és gyermekeinket növeld békére: ha bűn, hogy lábunk ma vérbe csúszik meg: értük az! Bocsásd meg a mi bűneinket, miképpen mi is megbocsátunk ellenünk vétetteknek: a gaz tied, büntetni; mienk csak az hogy védelmezzük a mieinket! és ne vigy a kísértésbe minket, hogy ártatlanságunk tudatát, mint drága páncélos inget őrizzük meg bár véresen, hogy át ne hasadjon sohasem. Jaj, aki ellenünk mozdul: megvívunk, készen, bármi csatát, de szabadíts meg a gonosztul, mert tiéd az ország, kezedbe tette le sorsát, s te vagy a legnagyobb erősség: ki neveden buzdul, bármennyit küzd és vérez, előbb vagy utóbb övé lesz a hatalom és a dicsőség! célkitűzéseit. A valóságban viszont, miután Trotzkyt, mint kényelmetlen és veszélyes egyéni vetélytársat sikerült eltétetni láb alól és vele együtt egész s-arát a nemkívánatos elemeknek, Sztálin folytatta a “permanens világforradalmasitás” gyakorlatát, olyan céltudatos és eredményes formában, mint scha előtte még senki. Könnyen, nagyon könnyen lehetséges, hogy a mai helyzet, alapjában, hasonló és igy,—egyelőre még jóidéig,—m i n d e n , az oroszországi belső változásokhoz fűzött kommentár légüres térben mozog. Bizonyos, a felületet érintő,- tényleges belpolitikai illetve adminisztratív változások sem kell hogy egyebet jelentsenek, mint a személyváltozásokkal kapcsolatban egyidejűleg végrehajtott módosításokat az eddigi eredmények szerint be nem vált gyakorlati rendszereknél. A lényegben azonban — esetleg — mindez semmiféle érdemleges változtatást nem jelent. Sőt az is lehetséges, hogy mindezen látszólagos vagy akár tényleges enyhítések, mint annakidején a Lenin által bevezetett NEP-rendszer, mely az egyéni kezdeményezés és töke újbóli szerephez jutását jelentette, később egy tollvonással ismét s végleg eltűnik. Nem látom, hogy a Nyugat, — az elmúlt időszak tapasztalatai dacára —közelebb jutott volna a tulajdonképpeni probléma lényegének megértéséhez, melyet legrövidebben a következőkben foglalhatnánk össze: Szovjetoroszország urai, a kommunizmus védőpalástjának kc-dfüggönye mögött, amerikanizálják impériumuk gazdasági életét, a rabszolgamunka legszélesebb körben való intézményes alkalmazásának egyidejű bevezetésével. Saját népük félrevezetésével és leigázásával kezdték és a szomszédnépek bekebelezésével folytatták, ördögi szemfényvesztéssel mérgezve meg és ásva alá a világ összes országai lakossága tekintélyes részének józan ítélőképességét. Külön és nagy figyelemre méltó jelenség, hogy csaknem elsősorban — a középosztályét! Ugyanezt tapasztalhattuk egyébként a hltlerizmussal kapcsolatban is. Ha Sztálin halálát, az egyszerűség kedvéért, a nagy küzdelem első fordulójának minősítjük, úgy megállapíthatjuk, hogy ebben—a materializmus jegyében és síkján —Moszkva urai maradtak felül. , A huszadik század első fele tör- ( ténelmi periódusának nem “az atom-időszak,” hanem “az atomizálás időszaka” címet fogja adni a jövő történetírója. Az összefüggő, nagy gazdasági területek szükségszerű kívánalmával szemben, a nemzetiségi alapon megindult politikai bomlás, az ezt nyomon kö- i vető gazdasági autarkia-őrület, egybekapcsolva több helyütt, — igy nálunk Magyarországon is —, a feudalizmus maradványainak konzerválási kísérletével, majd az ilymódon természetszerűen kelet- j kezett tarthatatlan helyzetből kivezetőutként kitermelődött kommunizmus és antiszemitizmus volt az a két gyilkos méreg, melyeknek sikerült végül “az ötödik hadosz- j lopok” titkos fegyverével, a fennálló emberi társadalmak összekö-\ tő kapcsait szétrohasztani és e1 társadalmakat a káoszba taszítani. A Nyugat nem győzhet, ha kizárólag a meterializmus síkján akarja vagy tudja felvenni a küz- ! delmeí. Józan gazdasági és szó-1 ciális reformokat, de egyidejűleg szellemi és erkölcsi erőket és ideálokat kell szembeállítania Moszk! va istentagadásával és erkölcsi nihilizmusával, mert .csak ezek segítségével győzheti meg úgy a j határain belül, mint Keleten, a I jóhiszemű, de félrevezetett töme| geket és készítheti elő azokat a tényleges / “belső változásokat,' melyek végül az orosz népet is visszasegitik “istenkereső” útjára. Arra az útra, mellyel, — valljuk be —, az 1917 előtti orosz élettel kapcsolatban is oly értetlenül áilott szemben a Nyugat. És ez a nap lesz szerencsétlen hazánk felszabadulásának napja is, amelyen egyformán áhitatos szívvel indulnak majd vissza a vl- j lág minden részébe szétszórt ma-1 gyár koríársak, megszabadulva I egyoldalú és zavaros tévtanaiktól, melyek tisztánlátásukat ma még oly sajnálatosan gyakran elhomályosítják. Tóth István Nagy és mélységes gyásza, van az amerikai magyar színészetnek, de ezen túlmenően az egész amerikai magyar életnek: meghalt Tóth István. A neve egyet jelentett az itteni magyar színjátszás megteremtésével: ő volt a pionír, a kezdeményező és a lelkes apostol, aki szinte az első magyar telepesekkel egyidőben indult el Thalia kordájával, hogy városrólvárosra, településről - településre vigye el a magyar szó, a magyar játék, a magyar kultúra ajándékát. Szinigazgató volt és rendező és szinész és gazdasági adminisztrátor egyszemélyben, sőt — ahogy ez a színészet őskorához és hőskorához illik — a szinlapot is sajátmaga hordta ki. Csalódásokkal és hangos sikerekkel váltakozó hoszszu és küzdelmes élet volt az övé, de sohasem a nehézségeket nézte, hanem az időnként és helyenként ráragyogó sikert. Fanatikus volt s mélységesen hitt a küldetésében. Generációk ismerték meg a nevét és generációk emlékeznek rá most elmúlása pillanatában. Emlékét kegyelettel őrzi meg az amerikai magyarság, amely ismeri a hála érzetét. A részvét az özvegy felé, T. Kondor Mariska színművésznő felé fordul, aki megtörtén gyászolja férjét. Ott áll az amerikai magyarság a bánatos özvegy mellett' az utolsó és döntően nagy jelenetnél, amely után a függöny örökre lehull . . . •} t ' m m f?y m ifi y-H* ifi *m* yvy ♦Hi i m fii NÉHÁNY NAP MÚLVA MEGJELENIK: ZILAHY LAJOS: «17 • ' 1 • /I 99 Krisztina es a király című remekműve! Megrendelhető: ‘"AZ EMBER” kiadóhivatalában 320 EAST 79th STREET NEW YORK CITY ' Telefon: BU 8-6168 ;h;? Iff fit m m m *4 tfy *K‘t ♦Hi Hl
