Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-07-25 / 30. szám
4-ik oldal E" -■= AZ EMBER LY 25, 1953 ........... ■* KL EMBER GÖSjOÖR FER£NC POLITIKAI MfETJDLAPIA 401 THE MAN Editor and Publisher: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő-kiadó Published weekly, except the last four weeks in August. — Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: *20 East 79th Street New York 21, N. Y. Telephone: Butterfield 8-6168 Yearly Subscription Rates: In United States $10.00 In Foreign Countries $10.00 Single Copy 20 cents Vol. XXVli New York, N. Y„ July 25, 1953 No, 30 tteentered as second class matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879. Az újságíró emléktárából: Tóth Árpád Irta: DR. DEÁK ZOLTÁN ó, én találkoztam Tóth Árpáddal is, a legliraibb költővel és legszelidebbszavu emberrel, akit valaha ismertem. Abban a nagy áradásban, a költők és irók példátlanul gazdag egyidejű jelentkezésében, ami a századforduló után káprázatos virágzásba borította a magyar irodalmat, különlegesen külön helyet foglalt el. A lélek halk s érzékeny rezdüléseinek volt költője és azok közé a nagyon kevesek közé tartozott, akik a kifejezhetetlent, a szavakba nem foglalhatót, az emberi iszóval meg nem határozhatót is játszi könnyedséggel tudják elmondani. Költő volt, a szónak ősi és igaz értelmében', aki néhány szóval világokat tárt fel és olyan titkokat fejtett meg, amik előtt a iközönséges halandó a tehetetlenség súlyával rogyott a földre. A “Nyugat” nagyszerű gárdájának volt tagja, Ady, Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes kor- és rangtársa. A Várban lakott, a Verbőczy-utca 13-as számú ódon házban. Csendes, álmodó környék volt ez. Reggel és délután még kopogott a gyalogjárón a várbeli hivatalnokok lépte, akik erre vették Útjukat a Bécsi-kapu felé, de máskülönben majdnem néptelen volt az utca s legfeljebb andalgó párok libegtek olykor, vagy egy-egy halkan imbolygó öregur, akinek kevés volt a saját múltja és évszázadokat ajcart visszaidézni a mohosodó kőfalak között. Idillikus táj volt ez, költő lakásának való. Itt élt Tóth Árpád a feleségével és Eszter nevű kislányával. A házban mások is béreltek lakást, egy öreg nyugdíjas, egy Rockéi ellerarcu másik öreg — valamikor hires lovas és a solferinoi csatának is résztvevője — és egy fiatal, kissé különc járásbiró, aki szeliditett mókusokat tartott a lakásában egész addig, mig az egyik csúnyán beleharapott az arcába. Itt mindenki mindenkit ismert, az egész környék egy nagy család volt, amelynek tagjait a furcsa és álomszerű élet egy bizonyosfajta cinkossággal kötött össze, mint egy különös szekta titkos szereplőit. Figyeljen a címre! Csomagküldés Magyarországra! A Magyarországra küldendő csomagokkal kapcsolatban mi mindent elintézünk Önnek, ha a csomagokban küldhető árukat kakaó, kávé, tea, csokoládé, rizs, fekete bors és a többi fűszerárut nálunk vásárolja:. A csomagban küldhető használt ruhanemüekhez szükséges fertőtlenitési igazolványt önköltségi áron beszerezzük, a csomagot becsomagoljuk és postára adjuk, úgy hogy önnek semmiféle további gondja nincs. Ezért jöjjön és vósóroljan nálunk! H. Roth & Son, Importers 1577 First Ave., Cor. 82nd St., New York 28, N.Y. Tel: REgent 4-1110 Női ruhák alakítása, igazítása, helyrehozása a legutolsó divatnak mpcfrplplckp'n Hívja: Tel. SChuyler 4-9843 - kérje Miss Ethel-t. Kívánatra házhoz jön. Csak Tóth Árpád maradt itt is magára. Ebben az elkülönített világban külön elkülönített világot teremtett magának. Érzékenyen, mindig egy kissé sajogva zárkózott el, ó nem gőgösen és mások lenézésével, hanem valamilyen félös szeméremmel. Akkor már pusztított benne a gyilkos kór és néha véres rózsák virultak a szája elé tartott zsebkendőjén. — Visszavonultam a legbelső kör mögé — mondogatta — itt már csak magam vagyok. Sokszor fordultam meg a Verbőczy-utcai házban. Fiatal voltam és verseket reggeliztem, ebédeltem és vacsoráztam. Kívülről tudtam Tóth Árpád költeményeit, az “Április” játékos sorait, “Az öröm illan” remekeit s később a “Lélektől lélekig” cimü búcsúzó kötet halhatatlan verseit. S a versfordításokat! Tóth Árpád a magyar műfordítás megújulásának nagy korszakát jelzi, akkori és mai megítélésem szerint is ő a Tóth-Babits-Kosztolányi-triásznak legkülönb tagja a műfordítások terén. Kívülről fújtam “A holló”-t Jcülön-külön mindhármuk fordításában, de Tóth Árpád remekműve állt legközelebb hozzám, ugyanígy hevültem a “Readingi fegyház balladájáéért, vagy Baudelaire és Verlain verseiért az ő átköltésében, amelyeket mind-mind hibátlanul recitáltam. Édesen és kéjesen zsongitó órák voltak, amiket a közelében tölthettem. Buzdított a versírásra, amikor az újságírás taposómalmában hosszú ideig egyetlen verssort se írtam le és “A mindenség áramában” cimü első verseskötetem után sehogysem akart összeállni egy következő kötetre való vers. Azután végeszakadt az egésznek. Egy csúf és kegyetlen délután eltemették Tóth Árpádot, aki épen olyan szelíden és halkan távozott, mint ahogy élt. Évek múltak el és egyszer újra látni akartam őt, egy szép szellemidéző vasárnap délelőtt. Az akkor már haldokló Vörösmarty Irodalmi Társaság tagjaival mozgalmat kezdeményeztünk egy Tóth Árpád-emléktábla felállítására. Hajdú Henrik, Komjáthy Aladár, Berda József, Acsády Károly és mások szorgoskodtak velem a terv megvalósításán. Fery Antal, a tehetséges fiatal művész készítette el az emléktáblát, amely “Az aquincumi csárdában” cimü vers teljes szövegét is tartalmazta, mert a szerény emléktáblát annak á csárdának falán akartunk elhelyezni, amely az aquincumi ásatások közelében, a kétezeréves kövek mellett .szemben az Amphitheátrummal darvadozott s amely a maga megejtő hangulatával irók, művészek pihentető je volt. Ide járt éveken át Krúdy Gyula s órákig elüldögélt a hűvös belsőszobában, akár egymaga is, vagy legfeljebb az öreg csárdással váltva kevés szót. Később Márai Sándor fedezte fel ezt a romantikus helyet s ő is gyakori vendége volt a történelmi csárdának. Tóth Árpád alig mozdult ki a Verbőczy-utcai házból, de ide, a latin kultúra figyelmeztető kövei közelébe néha kizarándokolt és ilyenkor a csárda furcsahangulatu belsőszobájában pihent meg ő is. Egyedül üldögélt a savanykás siller mellett, a zöldrefestett asztalnál, ahonnan végigláthatta a holt város nyomait. Néha bejött hozzá a nehézkesen mozgó vén csapiáros. Miről beszélgethettek itt? Nagy és jelentős dolgokról: életről, halálról. Itt irta meg Tóth Árpád “Az aquincumi csárdában” cimü csodálatos versét. S ez inspirált minket az emléktábla elhelyezésére. Kevesen voltunk a leleplezési ünnepségen, de nem is illett volna a tömeg sem az alkalomhoz, sem magához Tóth Árpádhoz. Néhány iró, néhány régi barát és Tóth Árpád özvegye a már serdülő Eszterrel, meg a főváros képviseletében a kulturális osztály vezetője. Én,mondtam a beszédet, majd Hajdú Henrik emlékezett meg személyes élményein át volt barátjáról s ha jól emlékszem, Vácz Elemér történelemtudós olvasta fel kis tanulmányát a tájról, amely a költőt ihlette. Azután a főváros képviselője hivatalosan átvette az emléktáblát, amely ma is ott hirdeti Tóth Árpád nevét a csárda falán. Ha ugyan még megvan az épület és ha meg is van, de nem tépte le a táblát a falról valamilyen barbár intézkedés . . . És még egyszer láttam őt, szinte testi valóságában és a hangját is úgy hallottam, mint régen. Már javában tapostuk a háborús éveket — vagy inkább: azok tapostak rajtunk — amikor Török Sándor hívott fel telefonon a lapnál, amelyet szerkesztettem. — Valakit szeretnék elvinni hozzád — mondotta —, aki remekműveket visz magával a lap számára! Ez lesz az első nyilvános szereplése ... Ne félj, nem valami dilettáns protezsálásáról van szó! Boldog leszel, ha közlőd a verseit! Nagy és igazi költő jelentkezik kézirataival! így lelkesedett Török Sándor s én kissé gyanakodva kérdeztem: — Kiről van szó? — Tóth Eszterről, Tóth Árpád lányáról! Az özvegy már régebben a Statisztikai Hivatal környékére költözött át, abba a fertályba, ahol Heltai Jenő, Török Sándor és több fiatal iró, művész és publicista lakott, Dallos Sándor, Barankovics István és mások. Kisvártatva már ott is állt előttem Eszter. Szemüveget viselt, a homloka, orra, szája, hangjának szine és lejtése, kezének mozdulatai: kísértetiesen az apját idézték. Akkor végezte el a gimnáziumot. Letette a verseket — talán húszat — s aznap már ment is a nyomdába valamennyi. Itt a közmondásnak lett igaza: az alma valóban nem messze esett a fájától, nem úgy mint Arany László, Petőfi Zoltán s annyi más esetben. Tehetséges, kiforrott, költői Írás volt mindegyik. Nagy cikk keretében mutattuk be a verseket. A háború után még olvastam egy-két verset tőle, többek között a Budapest ostromáról szóló ciklust. Ezt különösképen remekműnek ítélte mindenki. De hirtelen eltűntek Tóth Eszter versei a budapesti lapokból. Mi történt? Én nem tudom pontosan, mert 1947 óta külföldön élek, csak gyanítom a magyarázatot. A mostani rendszernek nem kell a Tóth Árpád-féle tiszta líra, amit a lánya is képviselt. Talán az Íróasztala mélye rejti uj verseit s egyszer majd később kerülnek azok a nyilvánosság elé, a többi igaz iró müvével egyetemben. Ma sokan vonultak vissza a lélek várának legbelső körei mögé, a frissek, fiatalok és egészségesek is . . . Dr. Berend Pál újból rendel Dr. Berend Pál, a bronxi Lebanon Hospital v. vezető klinikai pszihológusa visszatért egyéves európai tanulmányutjáról és újból megkezdte rendelését lelki- és kedélybetegek számára (pszihoanalizis és pszihoterápia) 230 Central Park West, Hotel Bolivar (telefon: SUsquehaima 7- 6000) alatti rendelőjében. A kiváló pszichológus hazatérte széles körben kelt érdeklődést. Az amerikai autótechnika diadala: a 1953-as Pockard-“Clipper”! Csaknem félesztendővel ezelőtt került piacra az idei automobilévad szenzációs újdonsága: a Packard-gyár “Clipper”-kocsija. Bár köztudomású, hogy manapság az autóvevők sokkal körültekintőbbek, mint évekkel ezelőtt, a vad konjunktúrában voltak, a “Clipper”-antók megrendelése egyre fokozottabb tempóban folyik. Ez azonban természetes, mert szakértők szerint a “Packard-féle uj Clipper az év legjobb vétele!”. E kocsi hajtása abszolút könnyű, a felszerelése szupermodern s köztudomásúlag a Packard - motorok mindig különálló klasszist képviseltek. A Clipperből a hajtó jobban lát mindenfelé, mint más automobilból. Ez a kocsi nagy és kényelmes, igazi családi autó, amelyben nem kell senkinek szorongani. A Packard-Clipper valóban annyira elől van minden téren, hogy még esztendők múlva is ez lesz a legmodernebben, legészszerübben épített középáru kocsi. A joggal híressé vált “Clipper”-en kívül a Packard - gyár minden más tipusu készítménye fölényesen állja az összehasonlítást saját kategóriájában. A Packard Inwood, Inc. cég, a Packardgyár népszerű newyorki lerakata felhívja olvasóink figyelmét, hogy a 4-ajtós “Clipper” - Sedan ára most $2690 (plusz adó), ami kétségtelenül 1953 egyik legnagyszerűbb auttrvételi alkalmát jelenti! Mr. Peter Pippo, a Packard-Inwood, Inc. elnöke, valamint Mr, Harry Davis, e hires cég alelnöke készséggel áll az amerikai magyarság szolgálatára, annál is inkább, mert vevőik között meglepően sok a magyar. A cég telefonszáma LO 9-4600, amelyen keresztül minden féle előzetes információt szivesen megadnak az érdeklődőknek. (H.) KERESTETÉSEK: Igen tisztelt Főszerkesztő Ur! Alulírott dr. Kertész Endre volt erdélyi, jelenleg Nathanya-i (Izráel) lakós tisztelettel kérem, szíveskedjen b. lapjában az alábbi kerestetést leközölni: Váradi Sándort, aki 1926-28 körül vándorolt ki Nagyváradról az Egyesült Államokba és jelenleg New Yorkban lakik, keresi unokatestvére: dr. Kertész Endre, Lacinak és Tibinek az öccse. Váradi Sándor címét kéri a következő címre beküldeni :dr. Kertész Endre, Rechov Hashuk 7, Nathanya, Israel. Főszerkesztő ur szivességét előre is köszönöm. Teljes tisztelettel: DR. KERTÉSZ ENDRE * * * Keresem Gál Pált a budapesti Palace - szállóból, aki 1923-ban vándorolt ki New Yorkba. Értesítést kér: Ungár Miklós, Julián Alvarez 2493, Buenos Aires, Arg. "A Z EM BER" utolsó száma a nyári szünet előtt augusztus 1-i dátummal jelenik meg. Szünet után szeptember 5-én kerül lapunk újra olvasóink kezébe.
