Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-07-25 / 30. szám
JULY 25, 1953 AZ EMBER “A magyar demokrácia a nép felemelkedésének ügyét, a kiadást szolgálta” Beszélgetés a New Yorkba érkezett Medey István István volt országgyűlési képviselővel ___________________________________________________ Mii ClYlPClx_______ 3-ik oldal I Beszámoltunk arról, hogy a közelmúlt napokban New Yorkba érkezett Medey István volt országgyűlési képviselő, a magyar demokratikus emigráció értékes személyisége. Medey régi vezető tagja a munkásmozgalomnak. Győrött, az ország legnagyobb vidéki gyárvárosában több mint húsz éven át vezette a Vas- és Fémmunkások Szövetséget, egyúttal tagja volt a győri szakszervezetek képviseletében a Szakszervezeti Tanács választmányának is. Pártbeli és szakszervezetbeli tevékenysége következtében sokszor találta magát szemben a Horthy-rendszer megtorló intézkedéseivel, később a nyilasok elfogató parancsot adtak ki ellene ,de sikerült megszöknie. Megszervezte az oly fontos ipari gócpontban a földalatti ellenállást. A nyilas rémuralom bukása után azonnal hozzálátott a Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek újjászervezéséhez s nagy-WWRL (1600 ke.) New York szenzációja! • Hallgassa meg vasárnap este 8.30-tól 10.30-ig Eva Lykova énekmvésznőt, a Metropolitan Opera világhíres szoprán-csodáját Carelli Gábor lírai tenorénekest, szintén a Metropolitan Opera tagját Mezey Zsigmondi bariton-énekest, a budapesti Opera volt tagját Bánát Gábor hegedűművészt dr. Feleky László zongoraművészt Nagy operaáriák, klasszikus operettek! — Cigányzene, rejtvényhangjáték! — Minden vasárnap este teljesértékü művészi hangverseny! NEW YORK ESEMÉNYE MRS. TERHES UJ BUDAPEST RESTAURANTJA 1481 Second Ave. (77th Street sarkán) a legmodernebb ízléssel berendezett newyorki MAGYAR VENDÉGLŐ — Asztalfoglalás: RH 4-9169 — részt az ő munkájának lett eredménye, hogy az 1945-ös szabad v á 1 a sztáson a Szociáldemokrata Párt a szavazatok 46 százalékát kapta meg Győrött és ezzel az ország legszebb szociáldemokrata választási eredményét produkálta. Mint megyei titkár rendkivüli eréllyel védte a párt hadállását és ennek lehet betudni, hogy Győr mentes maradt a kommunista túlkapásoktól. Győr öntudatos munkássága Medey István vezetésével kezében tartotta a kulcspozíciókat. A győr - soproni választókerület 1945-ben, majd 1947-ben is országgyűlési képviselőnek választotta Medeyt, miután már 1945 tavaszán az ideiglenes debreceni nemzetgyűlésnek is tagja volt. A parlamentben kitűnt kiváló szónoki képességével, határozott magatartásával s nemkülönben az ipari és nemzetgazdasági kérdésekben való jártasságával. Az egyszerű munkáscsaládból származó képviselő — aki maga is ipari munkás lett — csakhamar a kommunisták célpontjává vált. Amikor láttáik, hogy nem hajlandó a pártárulók sorába lépni, a legkíméletlenebbül tárrjadták. Bár Medey már hat éve él emigrációban, még ma is támadják őt a magyarországi kommunista lapokban, mint “jobboldali szociáldemokratát” és az “amerikai imperialisták ügynökét.” Medey István tevékeny szerepet visz az emigráns munkásmozgalomban is. Az emigrációban működő Magyar Szakszervezeti Tanács alelnöki tisztségét tölti be, nemzetközi vonatkozásban pedig tagja a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége központi tanácsának. Természetesen Medey tagja a Magyar Nemzeti Bizottmánynak is és annak demokratikus szárnyában fejt ki értékes munkásságot. Munkatársunk felkereste a New Yorkba érkezett kiváló politikust, hogy néhány időszerű kérdésben rövid interjút készítsen vele. íme a feladott kérdéseink és az azokra adott válaszok: — Mi a véleménye az amerikai szakszervezeti mozgalomról és annak nemzetközi jelentőségéről? — Az Egyesült Államok politij kai helyzete és az amerikai mun- S kásosztály szervezettsége arra j predesztinálja az amerikai szak! szervezeteket, hogy vezető szerepet vigyenek a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban. Nekik kell vezetniük a szabad világ munkásságának küzdelmét a bolsevista államkapitalizmus ellen, a szovjet elnyomás alatt szenvedő munkásság felszabadítására. — Mint régi szakszervezeti vezető követendőnek tartja-e a bolsevizmus bukása után a magyar szakszervezetek amerikai mintára való felépítését? — Minden ország munkásmozgalmának alapjait, fejlődésének lehetőségeit azok a gazdasági, politikai és társadalmi adottságok határozzák meg, melyek között az felépülni és tevékenykedni kénytelen. Hogy a magyar szakszervezetek az ország felszabadulása után milyen formában épülnek újjá és hogy melyik ország szakszervezeti mozgalmának tapasztalatait használják fel, ennek meghatározása nem emigrációs, hanem a legális életet élő szakszervezeti fórumok feladata lesz. — Mint az 1945-48 közötti törvényhozások tagja, miként értékeli a magyar demokrácia reformjait és eredményeit? — A háború végén az ugyneve- ' zet’t “történelmi osztály”, de a középosztály egy jelentős része is, akiknek vezetői évtizedeken keresztül hangoztatták, hogy vállalják a történelmi felelősséget cse- ; lekedeteikért, a helytállás helyett magára hagyták a becsapott és félrevezetett magyar népet. A ki-! rabolt és tönkretett országban a demokratikus pártok és szerveze- j teje irányítása mellett munkához ! - látott a magyar paraszt, munkás | ^ és értelmiség és a romok felett uj élet sarjadt a dolgozók hősies helytállása következtében. Hely- j leállt a rendezett állami élet és már 1945 november 4-én, nemzet- i közi ellenőrzés mellett, a magyar történelemben először szabad és titkos választások voltak az országban. A magyar nép szabad akaratából létrejött parlament rendezte az államforma kérdését és az 1946. évi I. te. megalkotásával megteremtette a demokratikus magyar köztársaságot. A közigazgatás, a közlekedés megszervezésével egyidöben megkezdődött az ipar helyreállítása. A politikai demokráciával együtt jelentkezett a gazdasági demokrácia szükséglete is. A célkitűzés az volt, hogy megszűnjenek a gazdasági igazságtalanságok és a jövedelemelosztás aránytalansága. A megvalósított reformok következtében elindult a magyar demokrácia a felemelkedés utján. Meggyőződésem szerint az 1945-48-as magyar demokrácia politikai mérlegét nyugodt lélekkel tehetjük vizsgálat tárgyává, mert ezáltal bizonyítható az a tény, hogy a magyar demokrácia a nép felemelkedésének ügyét, a haladást szolgálta.. — Mit adott az 1945-ös demokrácia a magyar munkáságnak? —A fiatal magyar demokrácia felismerte azt a tényt, hogy a munkás nem egyszerű* munkaerő, nem a termelés legfontosabb tényezője. Ezért létrehozta az üzemi alkotmányi, ennek Keretében pedig az üzemi bizottságokat, melyek a gyakorlatban a demokrácia legfontosabb alapszervei voltak. A termelés demokratikus irányítása lehetővé tette a kizsákmányolás szabadságának korlátozását, ezen keresztül a dolgozók életszínvonalának emelkedését. Mi sem természetesebb, mint hogy a kommunisták az üzemi alkotmányt elsorvasztották és a szakszervezeteket és üzemi bizottságokat a kizsákmányolás szolgálatába állították. A harcos múltú, erőszak utján kisajátított magyar szakszervezetek ma már nem a munkásság érdekvédelmének feladatát töltik be, hanem az “élenjáró párt” utasításainak megfelelően a “munkaverseny gazdái” s ennek megfelelően hajcsárszerepet töltenek be. A bolsevizmus bukása után a munkásság semmi féle körülmények között nem fog lemondani az 1945-ös üzemi alkotmányról, a termelés irányításában és ellenőrzésében való részvételről. A szakszervezetek ezirányu jogait törvényekben kell biztosítani! — Mi a véleménye a szélsőjobboldali szervezkedésekről? — A “talajgyökéren” rágcsálódok különböző salzburgi, innsbrucki és müncheni sörözőkben azon elmélkednek, hogy a magyar demokrácia “törvénytelen”” volt. Ezek az urak, akik a háborús bűneikért elkerülték a számonkérést, abban reménykednek, hogy Magyarország felszabadulása után a, darutollas ellenforradalmi szellemnek megfelelően megismételhetik Orgvány, Siófok, Zalaegerszeg és a “Hűség Háza” borzalmait. Tisztán látjuk, hogy az emigrációban ismét szervezkedik az ellenforradalmi szellem és a legsötétebb indulatoktól fütve arra törekszik, hogy a magyar demokrácia eredményeit elhomályosítsa. E törekvésük azonban sikerre nem vezethet! A magyar nép, amely 1945-ben belépett a történelembe, J jól tudja, hogy ezeknek az uraknak az “úri Magyarország” vissza- i csempészése a céljuk. A “vitéz’' | urak hangoskodása ellenére is, ml j hűek maradunk politikai célkitü- J zéseinkhez, 1-945 vívmányaihoz, j mert emigrációs politikai maga- I tartásunkat a magyar nép érdej keinek maradéktalan szolgálata: I jellemzi. ‘ Hungária”’ megmondja: . KI TÁMADTA MEG JASHA HEIFETZET . Ne beszéljünk most a szélsőjobboldali lapcskákról: annyi van belőlük, mint a szemét és olyan színvonalon is állanak: továbbterjesztik a talajgyökeres elmebajt és egyéb rögvalóságokat. Szóljunk most az immár hatodik évfolyamába lévő müncheni magyar hetilapról, mely valaha a jobbközépen állt, de újabban mind rohamosabban csúszik a szélsőjobbra. A müncheni “Hungária”, amely a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének a szócsöve, a “baloldali”, sőt “társutas” jelzőt is könnyen osztogatja mindenkinek, akinek valami része volt a háború utáni magyar politikai életben és emigrálása után nem csatlakozott az MHBK-hoz. A lap eddig nem foglalkozott se pro se kontra a zsidókérdéssel. A “Hungária” hasábjain nem esett szó a magyar zsidóság százezreinek elpusztításáról; szemükben az igazi “áldozatok" azok, akik felett a népbiróságok Ítélkeztek. Ezzel szemben ugyancsak nem keltette fel a “Hungária” figyelmét a magyarországi maradék - zsidóság szenvedése a kommunista rezsim alatt. Kínosan hat, hogyan igyekszik lekicsinyelni ez a müncheni lap a zsidók deportálását a mostani bolsi rezsim idején s groteszk benyomást keltett, mikor a zsidók és különösen cionisták ellen végrehajtott brutális kommunista akciók idején igyekezett “megnyugtatni” az emigráns magyar “közvéleményt,” hogy nem kell megijedni, nem üldözik különösebben a zsidókat, hiszen a letartóztatottak közt sok nemzsidó is volt . . . Az utóbbi hónapokban már észrevehetőbb a “Hugária” barátságtalan beállítottsága a zsidósággal szemben. A lap egyik legutóbbi számában, a “bizalmas jegyzete':” rovatában mazsolaként beszámol! arról a brutális támadásról, amely Jasha Heifetzet érte. így irt a “Hungária”: “A világhírű hegedűművész. Heifetz Jasha beléphetett a zsidó negyedbe. (Előzőleg arról volt szó, hogy Egyiptomba nem engednek be zsidókat, Izráelbe pedig nem. jöhetnek németek). Heifetz zsidó is, amerikai is. Ő viszont nem mehet át az arab szektorba, de es még' a kisebb epizód. Súlyosabb, hogy Heifetz 48 órán belül otthagyta magát az országot, Izráelt. Az történt ugyanis, hegy egy elszánt zsidó nacionalista vasruddal a nagy művész jobbkezére» sújtott, A módszer tipikus: a pesti ÁVO-legények ötlettárából való. ha nagyon utánanéznénk, esetlegkiderülne, hogy valamelyik pest) vezetöpolitikus Izráelbe kivándorolt rokona ez az emberalatti lény. aki annyira hozzászokott odahaza, hogy elveit egy vasdoronggal gyakorolja —hogy más ürügy nem, lévén, kitört rajta a Cionért öldöklő hazafi. Heifetz még az éjszaka csomagolt, otthagyta a Dá-> vid Király-hotelt . . Nem folytatjuk és nem is széliünk vitába a “Hungáriá”-val, amely elfelejtette megemlíteni, hogy az egész izraeli közvéleménysúlyosán elitélte ezt a merényletet. Hiszen egyetlen céljuk, hogy! a “Cionért öldöklő hazafit” azonosítsák az ÁVO keretlegényével. Még a tárgyilagos igazság teljes elferdítése árán is. A “Hungária” munkaszolgálatos - keretlegényolvasóinak ez nyilván nagyon tetszeni fog és talán el is fogják hinni .. . DR. HOROVITZ TIVADAR Tel Aviv, 1953 julius Még mindig nem késő a legjobb AIR-CONDITIONER készüléket azonnali szállításra megrendelni! Ptiilco, General Electric, Carrier, Vornado és minden más gyártmányú léghütőgép kapható. Televiziós készülék, refrigerator, mosógép ugyancsak NAGY választékban! — Bővebb információ telefonon. JAMAICA REFRIGERATION SERVICE I Fiók-üzlet: 97-02 150th Street (közel a Liberty Avenue-hoz) Tel. REpublic 9-7755 Föüzlet 168-04 Jamaica Avenue (az Elevated Line végállomásánál) JAmiaca 6-2738
