Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-07-25 / 30. szám
1 2-tk oldal AZ EMBER ULY 25, 1953 fogják tovább tűrni azt, hogy leigázva tartsák őket. — Ne felejtsék el a nyugatiak, hogy a kommunista járvány nem marad meg egy országban és nem isztel országhatárokat. Ez a járány veszélyezteti a szabad országok szabadságát is. Vannak egyes körök, amelyek nyíltan hirdetik, hogy a világ megélhet úgyis, ha két részre van osztva. Egyes államférfiak, is ilyen felfogást juttattak kifejezésre. Mi már átéltük egyszer Münchent és mi tudjuk, mi’c a módszerei a ter' j'orista rendszereknek. Teljesen jnindegy, hogy az náci-e, vagy kommunista! — Mi örömmel üdvözöljük, ha a német és osztrák népeknek sikerül végre jogaihoz jutni. Ha azonban a szabadság a vasfüggönynél továbbra is megáll, úgy körülbelül 70 millió ember marad továbbra is rabságban és ezeket az országokat a kommunisták csak ugródeszkának fogják felhasználni a szabad népek későbbi elnyomására. Mi a kommunisták módszereit nem a könyvből ismerjük. Mi a magunk bőrén tanultuk meg, hogy ez a rendszer mit jelent. Azok is meggyógyultak, akik hittek abban, hogy ezen az utón lehet a népek jólétét biztosítani. Meg kell szüntetni a terror-rendszereket, a kizsákmányolást és a szabadságot minden nép számára biztosítani kell! Egy nép sem áldozhatja fel a másik nép szabadságát. — A békét csak a szabadság tudja biztosítani és a magas életnívó. A Vasfüggöny mögötti népek készek a szabadságuk elnyerésére irányuló harcra és nem a régi reakciós állapotokat akarják visszaállítani a saját országaikban, hanem a demokrácia alapján egy uj országot felépíteni és szabadságot akarnak. Mert demokrácia és szabadság nélkül nincs a világon béke! Peyer Károly beszéde nagy hatást váltott ki a jelenlevőkből és azt még aznap a rádió is szertesugározta. V IT A Nevezzük nevén a gyermeket! Kedves Főszerkesztő Ur! Boldogan olvastam Andaházy-» Kasnya Béla vezércikkét “Az Ember multheti számában. Ez a bátíjrszivü, valóban demokrata politikus ember maradt, megfélem-, lithetetlen ember a náci terror legvéresebb óráiban is. Minden joga megvan arra, hogy mondanivalóit a legnagyobb figyelemmel thallgassuk meg. E vezércikknek egyetlen komoly szépséghibája az a tény, hogy nem nevezi nevén a gyereket: leleplezi, mesteri módon csoportoj sitja Eckhardt Tibor manővereit, csak éppen, hogy nem nevezi meg ezt a háttérből irányitó régi “kurzus”-politikust! Ez baj, mert az öregamerikás olvasók bizony nincsenek rébuszokhoz hozzászokva: itt Amerikában a “call a spade a spade!’’-mondás járja. “Az Ember” külföldi levelezőgárdája igen értékes taggal gyarapodott az illusztris cikkíró személyében. Hűséges olvasójuk: MOLNÁR J. BÉLA Jackson Hgts. L.I. Falrahányt borsó . . . Nekem a legjobban azért tetízett a múltkori vezető cikküknek “Vonalvezetése”, mert Mr. Andaházy-Kasnya ráhúzta ugyan alaposan a lepedőt'az Ébredő Magyarok elnökére, de nem irta ki a nevét. Már számos alkalommal— különösen Washington, D. C.-ben •—amerikai körökben kérdezősködtem E.T. iránt, de senki nem “tudott erről a gentelman-ről. Én -—kivéve ‘Az Ember’ múltkori híradását, amely szerint “Fénytelen már Eckhardt csillaga”—minden róla írott sort felesleges publicitásnak vettem ezideig is. Az is több mint valószínű, hogy Andaházy-Kasnya mostani vádjai is válaszolatlanul maradnak, mint ahogy a parlamentben elhangzott kérdések és interpellációk is falrahányt borsónak bizonyultak. Jól emlékszem, úgy a cikkíró: Andaházy - Kasnya, mint E. T. nemzetgyűlési képviselőik voltak s az előbbi számtalanszor kért információt — csak példának ragadom ki ezt — E. T.-től bizonyost “bankgassei pénzek elszámolásáról.” A válasz még most is utón van valahol . . . Megkülönböztetett tisztelettel DONALD R. VARGA , Astoria, L.I. GYPSY RÓZSI és DEUTSCH LÁSZLÓ egész nyáron itt vendégszerepei Casimir s Lodge BIG INDIAN, N. Y. Telefon: Pine Hill 3296 JÖJJÖN HOZZÁNK A FÖLDI PARADICSOMBA és élvezze a TERMÉSZET legszebb völgyét, csodás HEGYEKKEL körülvéve. Ami szem-szájnak ingere, nálunk megtalálja. POLGÁRI ÁRON KIRÁLYI ELLÁTÁSBAN LESZ RÉSZE — Zene — Sport — Uszoda — Szórakozás — A legjobb magyar konyha — Magyar vendéglátás — Művészi műsor — Tánc — Social Games — előzékeny kiszolgálás. Az augusztusi és Labor Day-weekendre szóló rezerválások mielőbbi elintézése tanácsos. Szerezzen uj előfizetőket és erősítse az antibolsevista és antifasiszta tábor központi hetilapját: “AZ EMBER”-t // ' LESSING “BÖLCS NÁTHÁN”-JA OSZO UJ színpadi változatához Irta: LENGYEL MENYHÉRT Az uj színpadi formát, a “reading”-drámát, ami a darabnak nem a régi értelemben vett előadását, hanem felolvasávsát jelenti, a szükség hozta létre. Egy színdarab rendes előadásának költségeit különféle—a művészeti résztől független.— elemek beavatkozása annyira feltornázta s a darabok— hacsak nem döntő sikerek,— oly hamar letűnnek, hogy a Broadwayn ma egy darab előadásának, sorsának több köze van a ruletthez, mint a művészethez. így jöttek rá, akik a legmagasabb, legnemesebb művészetet, az élő színházat meg akarják menteni, hogy egy darab előadása nem a díszleteken (20-30,- 000dollár), jelmezeken (15,- 000 dollár), világításon, szinpadi segédmunkásokon (sok sok ezer dollár), hanem az írón s a színészeken — főkép a szavakon múlik. Shakespeare szavakban festette le a díszleteket, a helyszínt, a csodálatos szó közvetítette a darabot (s gazdagította a nyelvet). Mondasd el jól%a szöveget (jó színészek rejtett intenzitásával) és megkapod a darabot jobban, mintha ágálva, ugrálva eljátszatod a jeleneteket. így jött létre, nagy sikerrel, az olvasás drámája á Broadwayn. Persze a darabnak, hogy ilyenmódon közvetíteni lehessen, igen magas értékűnek, lehetőleg klasszikusnak kell lenni. A legnemesebb régi darabok egyike Gotthold Ephraim Lessing nagy német iró “Bölcs Xáthán”-ja. Százhetven évvel ezelőtt került először színre; a költő korának legnagyobb dramaturgja és kritikusa, nem érte meg az előadását . . . De a darab remek alakjain s megható meséjén keresztül azóta hirdeti az emberséget, a békét fajok s felekezetek között és tanítása talán soha olyan világitóan át nem ütött a sötétségen. mint most, amikor az arab-zsidó ellentét kiegyenlítése világkérdés lett. A darab színhelye a 12-ik század Jeruzsálemja. A szereplői zsidók, arabok és keresztények. Mikor egy kebelbarátom kitartó ösztönzésére újra kezembe vettem a “Bölcs Náthán“-!, olyan volt, mintha egv üzenetet kaptam volna odaátról, hogy használjam ezt a nemes fegyvert arra a célra, amiért Íródott .. . mert a helyzet sokkal sötétebb ma, mint kétszáz évvel ezelőtt volt. Belefeledkezve, beleálmodva magamat a régi mesébe, melynek minden értékét vigyázva megőrizni igyekeztem, a drámai olvasás szempontjából szükséges kihagyásokat, változtatásokat, sőt betoldásokat vállalva, elkészültem a darab uj formájával — és régen volt irói munkában enynyi örömöm. Az uj formában Lessing maga is szerepel, amint a következő ELSŐ JELENET mutatja: A színpad üres. Az előtérben az íróasztal előtt Lessing, a költő áll, kéziratán dolgozva. Két oldalról gyertyák világítják meg érdekes fejét. Az egész következő színjátékot a költő vizionálja, szinte önmagának — előttünk formálva ki történetét és alakjait — s az asztalán fekvő kéziratból ő, a világ legelső dramaturgja, rendezi a darabot, helyenként meg is változtatja, kommentálja; dirigálja színészeket, mint egy nagy karmester a partitúrából — szinte előttünk éli át újra az egész drámai költeményt. LESSING: (megáll az Írásban, egy gondolattól megkapatva) Derül a század ... Ez a tizennyolcadik, mely oly borúsan kezdődött ... de kigyult néhány fény a világban s attól oszlik a sötétség . . . Voltaire, Rousseau, Diderot, Locke .társaim a friss gondolat s tiszta filozófiában, amitől humanitást építő mozgás lett . . . Tevékeny erő — szabadkőművesség! . . . Zsarnoki korszakok után először kezd győzni, átütni az emberi jóság és segítség realitása . . . Nem olcsó forradalom, hanem felülről, s legjobbjainkból terjedő humanitás . . . Milyen szerencse, hogy a két nagy uralkodó, II. Frigyes itt nálunk s József Ausztriában szabadkőművesek ... Ők és a legjobbak e földi felekezet fejei— akiktől emberséget, gyakorló jóságot lehet várni . . . követelni (Mosolyog) Remény a szivben . . . Páholytársak. Igen — épitjük a világot, amely fényes, mozgó, gyönyörködtető, ha egyre jobban a szellem vüága lesz . . . Ami megmarad, örök, a test múltán is . . . Nem az az igazi élő, amit a test néhány évtizede zár magába, hanem, amit szelleme alkot, ami lelket a költő önt a versbe s a festő fest bele vásznába, a szobrász tesz a kőbe . . . (Lázasan) Michelangelo Piéta-ja! Van-e még egy ilyen élő, átszellemült test, mint a halott Jézus, Mária ölében! Szeliemvilág! . . . Fantázia, költők alkotása . . . keleti mesék, Shakespeare! ... a Biblia! . . . Hatni, tanulni, tanítani mindig jobban lehetett mesével, történettel, mint prédikációval . . . Gyere, legkedvesebb mese-alakom, Náthán! . . . (Lapozgatja a kéziratot) Hány éjszakát írtam át a teremtés magányában, amíg e lapokból Te életre keltél . . . Valóságos életre, mert élőbbnek érezlek, te bölcs jeruzsálemi zsidó, mint összes ismerőseimet, talán Moses Mendelsohn-t kivéve . . . akiről egy kicsit mintáztalak, — úgy, mint fogadott lányomról, a te fogadott lányodat, Rechát . . . Belé tudtam-e tenni mindazt, amilyen kedvesnek látom, a gyermeki-, a női bájt . . . (Nézegeti a lapokat) S Te, Saladin, kedves, színes, nagyszivü, könnyelmű arab szultán, — s te, heves templomos vitéz! . . . Hogy éltek, hogy szeretlek Benneteket, szivem gyermekei , . . Itt vagyok s itt a mese, ami talán sok emberhez fog szólhatni s viszi azt a szeretetet, ami a szivemben van minden embertársam iránt . . . s talán közelebb hozza okét egymáshoz, mert megismerni társainkat annyi, mint megszeretni őket . . . Hogy más színűek, más vallásuak, — annál inkább! . . . Milyen unalmas lenne, ha minden ember egyforma volna! . . . Kimaradna, hogy a legszebb emberit gyakoroljuk velük szemben: a toleranciát! Isten ezért alkotott bennünket különbözőre . . . Jöjjetek gyermekeim . . . Kezdjetek élni! Nem tudom, megérem-e, hogy irói templomomban, imádott színházamban lássalak benneteket . . . De ezen az estén a képzelet ereje káprázzon át e lapokról a deszkákra . . . Jöjjetek, játszunk! . . „ Figyeljetek rám, ahogy alakítjuk, rendezzük, költjük a Bölcs Náthán történetét, a 12-ik századbeli Jeruzsálemben, amikor babiloni utjábói megtér Náthán kincsekkel rakott karavánja és a háza előtt fogadja imádott lányának ravasz dajkája, Daja . . . (Int, mint egy karmester) Zene! (Jobbról egy fiatal arab lány, balról egy fiatal zsidó fiú lépnek be huros hangszereiken játszva s leülnek a színpad két oldalán. Kezdődik a darab.) (Copyright by Melchior Lengyel, New York, N. Y., 1953) EGYSZER VOLT Irta: Bállá Erzsébet Egyszer volt, hol nem volt . . .. Mégis a hazám volt. Pipacsmezők felett Páros pacsirta szólt. Illat kanyargott a Sötétlö Bakonyban, Bánat borongott a Barna alkonyodban. Naplemente lángolt. Ballagott a nyáj. Huhogott a bagoly. Elcsendesült a táj. Susogó nádasba Cirpelő tücsök bujt. Fénylőn és reszketőn Esthajnal csillag gyűlt. Hullámzó dombokon Szőllőillat lengett. Hittem, hogy a harang Miattam is zengett. Hittem, hogy az akác Nekem is virágzik S rám is mosolyognak A törpe muskátlik. Bizony nem keltettem. Idegen maradtam. Pedig igy is, úgy is Kinálgattam magam. Nem vétettem, mégis Kergetett az átok. Mért is hajladoztam Mint a cédalányok? így hát elindultam Hegyen át, vizen át, S megyek, mendegélek Merre csak szemem lát. Visszanézek sután Mint részegre a hold. Merthát a hazám volt. Egyszer volt, hol nem volt . , .
