Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-07-11 / 28. szám

JULY 11, 1953 AZ EMBER 3-tk oldal'. Fénytelen már Eckhardt csillaga A legszemélyesebb hívei is hátatfordítanak a bukott vezérnek és bukott poétikájának Párisi interjú Peyer Karofiyal “A berlini tankok sortüze rávilágított a Vasfüggöny repedéseire” Az emigrációs politika sikmeze­­jén jelentős változások mennek végbe. A “nagy bálvány”: Eck­hardt Tibor nem bálvány többé s a hozzászegődött hívek, a kalan­der-politika uszályhordozói sor­ban józanodnak ki és fordítanak hátat tegnapi agy ontom jénezett vezérüknek és az általa megsze­mélyesített felelőtlen politizálás­nak. Ma már világosan lemérhető, hogy az amerikai elnökválasztás jelentette a nagy fodulópontot Eckhardt amferikai karrierjében. A republikánus párt győzelmétől azt várta, hogy korlátlan hata­lomhoz jut magyar vonatkozás­ban s egyszerűen lesepri az emig­rációs politika sakktáblájáról el­lenfeleit: a háború utáni Magyar­­ország idemenekült demokratikus politikusait. “Kiseprüzöm a ma­gyar Augias-istállót” — irta egyik bizalmas körlevelében s hozzátet­te, hogy ezt a seprüzési manővert “Taft, Nixon és McCarthy segít­ségével” óhajtja végrehajtani. Birtokba akarta venni a Magyar Nemzeti Bizottmányt és döntő be­folyásra akart szert tenni a Free Europe Committeenél, a magyar felszabadulás ügyéért fáradozó amerikai szervnél. Ebben az időben sokan abba az optikai csalódásba estek, hogy va­lóban Eckhardt a jövő embere. Körleveleit, újságcikkeit, beszéde­it a közeli győzelem mámora fe­szitette s a hamis optikát az olyanfajta kijelentésekkel is fo­kozta, hogy ha a demokrata párt győzött volna, kivándorolt volna Amerikából. De igy, a republiká­nus párt diadala után erre már semmi szükség nincs, minden a legnagyobb rendben van, a jövő útja rózsákkal van kirakva a jobboldal és a vele sietve kezet­­fogó szélsőjobboldal, az MHBK- szerü különítmények és minden rendű és rangú puccsisták számá­ra . . . Az opportunisták, a poli­tikai haszonlesők és a született kalandorok siettek Eckhardt zászlaja alá és holtomiglan-holto­­diglan-fogadalommal pecsételték meg morális politikai tartalom nélküli frigyüket. Azután kiderült hogy blöff volt a körlevél, blöff volt minden nagyhangú Ígérgetés. Eckhardt vagy nem ismeri az amerikai szellemet, vagy ha ismeri, csupán vabankot játszó t. “hátha sike­­rül”-alapon. A re ju' hkánus párt győzelme nem jelentett semmiféle változást a hivatalos amerikai po­litikában a keleteurópai emigrá­ciók irányában s legkevésbé je­lenthetett változást az amerikai ideálokhoz való hűség és ragasz­kodás terén. Eisenhower nem azért lett elnök, hogy segédkezet adjon a reakció restaurálásához bármely keleteurópai országban— márpedig Eckhardt a felszabadu­lás esetére a régi-Magyarországot szeretné feltámasztani s ebben az irányban fejti ki emigrációs te­vékenységét Is. Ezért akar már itt kint megszabadulni a magyar nép sokmilliós szavazattal megválasz­tott demokratikus vezetőitől. Ki­derült, hogy sem Taft, sem Nixon, de még McCarthy sem áll Eck­hardt rendelkezésére a kilátásba helyezett “nagytakarításhoz,” A hívek eleinte tanácstalanul álltak, miután azt ‘látták, hogy semmi nem történik. A Nemzeti Bizottmány nem omlott össze, sőt fokozott aktivitás volt tapasztal­ható munkájában, a Free Europe Committee sem nyújtott be kér­vényt Eckhardthoz, hogy kegyes­kedjék kijelölni: mely magyar al­kalmazottakat távolítsák el és ki­ket vegyenek fel helyükbe sürgő­sen Eckhardt szélsőjobboldali hí­veiből? A nagy roham megállt, mielőtt tulajdonképen kifejlődhe­tett volna. A nagy szavak elpuf­­fogtak—és semmi sem történt. Azután a hívek gyorsan reali­záltak. Felmértek, kicentiméte­­reztek mindent, ahogy az a jólne­velt alkalmi hivektöl, a karrieris­tákból és haszonlesőktől elvárha­tó. Rájöttek, hogy hamis prófétá­ra c-'üdtek és -- ugyan mit szá­mit egy eskü! — szépecskén há­­tatforditottak Eckhardtnak. Rá­jöttek arra a bölcsességre, hogy Eckhardt nyaktörő politikát foly­tat s ha ezt követik, a saját nya­kukat törhetik ki. Amire legutóbb néma példa is akadt már . . . Ma már nyíltan hirdetik az Eckhardt - renegátok, hogy Eck­hardt a múlt embere és semmi jövője nincs a személyének s poli­tikájának. “Nagy kár volt — han­goztatják — annyira szoros kéz­fogót tartania a szélsőjobboldali elemekkel, mert ezzel nem hogy előrejutott volna, hanem csak kompromittálta magát.” Felróják, hogy Marschalkó Lajos és a többi Amerika-ellen uszitó náci-propa­gandista cikkei, amelyek Eck­hardtot vezérként ünnepelték, rendkívül kinos és kényelmetlen helyzetbe hozta őket. Mindent összegezve azt hangoztatják, hogy ki kellett szállniok, menekülniük kellett a hajóból, amely határozo­­zott megítélésük szerint erősen süllyedőben van. A legújabb hírek szerint — a­­melyek emigráns politikai körök­ben erősen tartják magukat — Eckhardt a végleges visszavonulás gondolatával foglalkozik. CLAYTON FRITCHEY ELMONDJA: MIÉRT AD KI UJ “DIGEST” MAGAZINT A DEMOKRATA PÁRT Truman volt elnök látogatásá­val egyidőben, Washingtonból New Yorkba jött az országos de­mokrata pártvezetőség ü.v. alcl­­nöke, Clayton Fritchey is. A párt nemzetiségi csoportjának népsze­rű igazgatója, Michel Cieplinski mutatta be Fritchey alelnököt az idegennyelvü sajtó képviselőinek a Park Avenuen levő Advertising Club termeiben. A fogadtatáson és az ezt követő sajtókonferencián egy kedves ar­cú, mosolygós kedélyű, fiatalos külsejű kiváló amerikai újságírót ismertünk meg Mr. Fritchey sze­mélyében. Első pillanatra szem­betűnik hasonlósága James Wal­ker, a magyarok számára is feled­hetetlen kedvességü volt newyorki polgármesterhez, akire még ötle­tes, talpraesett beszédmodora is emlékeztet. Mindenkinek azonnal jóismerősévé válik, mint hivatásos újságíró sohasem úgy beszél hall­gatóival mint politikus a szava­zókkal, hanem mint jóbarát a ba­rátaival. New Yorkba azért jött, hogy bemutassa a demokrata párt vezetősége által most megin­dított “Democratic Digest” cimü magazin első számát. Noha a Stephen A. Mitchell elnöklete alatt működő pártvezetőség szer­vezési feladataival is rengeteg munkája van, a csinos kiállítású uj politikai magazint is Fritchey szerkeszti. Elmondta, hogy 12 év óta kedvenc gondolata, a magazin és boldog* hogy máris példátlan, országos érdeklődést tapasztalt a “Democratic Digest” iránt. Ezután lendületes előadásban ismertette a Demokrata Párt nagy problémáját az amerikai sajtóval kapcsolatban. Noha a párt húsz éven át bírta az amerikai polgár­ság nagy többségének rendületlen bizalmát és még a tavalyi válasz­­sásokon is sokkal több szavaza­tott kapott, mint bármelyik ko­rábbi választáson, sohasem állt mellette elfogulatlan és baráti sajtó. A népmilliók ugyan rendü­letlenül kitartottak a párt és an­nak programja mellett, de a nagy üzleti érdekeltségek ellenezték a népjóléti reformokat és igy ter­mészetesen a nagy ujságvállalá­­tok, gazdag lapkiadók alig leplez­ték ellenséges érzületüket Frank- Lin D. Roosevelt és Harry S. Trü­­ínan elnökök reformpolitikájával szemben. — Most ililát — magyarázta Fritchey alelnök — a csillagsá­vos lobogó 48 államában alig van lap, amely hangot adna az ország egyik legnagyobb pártja, a de­mokrata párt elveinek, célkitűzé­seinek, politikai programján ik. A párt vezetőség tehát kénytelsn \o!t legalább egy csinos kiállítású ha­vi magazinban közrebocsátani a múlt választáson kisebbségben maradt párt programját, politiká­ját és kritikáját. Az uj magazin az elnyomott igazságokat, az el­hallgatott tényeket, a sehol szóvá nem tett kritikai faktumokat, ku­tatásokat fogja a közönség elé tárni. Fritchey elmondta, hogy a 4- szinben nyomott fedelű, gazdag tartalmú illusztrált folyóiratnak minden oldala — írásban és kép­ben — azt a szellemet tükrözi, a­­mit Adlai Stevenson demokrata elnökjelölt csillogtatott fel a leg­utóbbi választásokon. Kritizálni fog a “Democratic Digest”, de öt­letesen, nem ferdítéssel és találó szatírával mutat rá a mostani kormány tévedéseire. ízléses raj­zok, karrikaturák, értékes, hasz­nos rovatok segítik frissé és érde­kessé tenni a magazint. — Az ország minden részéből máris ezrével özönlenek be az elő­fizetések — tette hozzá Fritchey. —Alig van kilátás arra, hogy a 25 centes magazint, különösen az el­ső számokat az összes ujságáru­­sitó-standon meg lehessen kapni, igy legcélszerűbb előfizetni. Az alapitó előfizetők külön emlék­kártyát is kapnak. Két teljes évre mindössze 5 dollár az előfizetés, mig egy évre 3 dollár. Az előfize­téseket legcélszerűbb a washing­toni központba küldeni: “Democ­ratic Digest” 1001 Connecticut Avenue, Washington 6, D.C. Clayton Fritchey zugó tapsok­kal fogadott előadása után a fo­gadtatáson vendégként megjelent Dwight R. G. Palmer és Robert Meyner szólaltak még fel. Meyner a demokrata párt kormányzó je­löltje New Jerseyben, ahol mint állami szenátor a szociális jelle­gű törvényhozás terén szerzett ér­demeket. Mint idegenszármazásu szülök gyermeke és mint másod­­generációs ifjú (aki a második világháborúban mint tengerész­tiszt is kitüntetéssel szolgált), nagy érdeklődés mellett fejtette ki, milyen reformokkal szeretne javítani a bevándorlóit lakosság helyzetén, ha New Jerseyben kor­mányzóvá választanák. Mint ismeretes, Peyer Károly szociáldemokrata munkásvezér, a magyarországi szakszervezeti moz­galom egyik harcos megalapítója a 60 millió munkást képviselő Szabad Szakszervezetek Nemzet­közi Szövetsége meg hívására, mint a magyar dolgozók hivatott képviselője Amerikából Európába utazott. Peyer, a stockholmi szakszerve­zeti kongresszus előtt Parisba jött. ahol a francia politikai élet több tényezőjével tárgyalt s egy­ben az őt szeretettel fogadó pári­si emigráns körök szerveiben elő­adásokat tartott. Az emigráns munkásvezér Páris­­ból való elutazása előtt “Az Em­ber” számára az alábbi nyilatko­zatot adta lapunk párisi szerkesz­tőjének: — Négy év után először vagyok itt ebben a városban, ahol a há­ború előtt is gyakran jártam. Saj­nálattal látom, hogy a francia munkásság ma milyen nehézsé­gek között él. Alkalmam volt beszélgetéseket folytatnom a fran­cia munkásmozgalom több irá­nyítójával, akiket tájékoztattam az őket érdeklő kérdésekről. A magyar munkásvezér most a stockholmi útjára tért át: — A berlini események folytán a stockholmi kongresszusnak na-1“ gyobb jelentősége lesz, mint an-' nak összehívása előtt. Meggyőző­désem: a kongresszus messzeme­nő segítséget fog nyújtani a le­­igázott népeknek, hogy azok mi­nél előbb felszabaduljanak! A nyugatnémetországi esem ények után a kommunista uralom szóvi­vői nem hivatkozhatnak arra, hogy ők a munkásság érdekeit képviselik, mert éppen a munkás- ' ság az, amely ettől a rendszertől szabadulni akar. A bolsevik! ön­kényuralom hatalmát még egye­lőre az orosz tankok segítségével biztosítani tudja, de már recsegnek a börtönök falai, repedezik a Vasfüggöny. A bér- 1 lini tankok ágyúinak sortüze rá­világított a Vasfüggöny repedé­seire. A tömeghangulattal szem­ben senkinek sincs elegndő tankja. — A berlini ínunkászendiilés ta-' nulságait le fogja vonni minden Vasfüggöny mögötti állam szabad­ságért harcoló népe s igy — örömmel láttam azt a nagy érdeklődést és rokonszenvet, ami­vel irányunkba fordultak. Francia elvtársaim teljesen átérzik azt a szenvedést, ami ma a magyar nép­nek kijutott s biztosítottak arról: mindent elkövetnek abban az irányban, hogy a magyar dolgo­zók kizsákmányolása, rabsága mi­nél előbb megszűnjék. Peyer ezután áttért a berlini eseményekre: — A berlini terrorcselekmé­nyeknek, a felvonuló munkásság­ra irányított véres sortüzeknek itt nagy hatása volt, ami abban is ki­fejezésre jutott, hogy a párisi dol­gozók nagy tömegei spontán tün­tetést rendeztek a szovjet követ­ség épülete előtt. Meggyőződésem, hogy a berlini események nem maradnak elszigeteltek és kihat­nak a Vasfüggöny mögötti többi országokra is, ahol a mostani kez­deményezések után fellobban az erőteljes harc a zsarnokuralom összezuzására. —A kirobbant és pillanatnyilag vérbefojtott események azért is nagyjelentőségüek, mert a julius 4-én kezdődő Nemzetközi Szabad Szakszervezetek stockholmi kong­resszusa a megrendítő munkás­ellenes orosz terrorpolitika hatá­sa alatt lesz! Ezen a kongresszu­son a menekült országok szak­­szervezeteinek képviselői is részt­­vesznek és igy Stockholmban al­kalmuk lesz a többi országok de­legátusait tájékoztatni saját ha­zájuk problémáiról. a magyar dolgozók is, akik ki fogják venni részüket a felsza­badító harcból, s mindent elkö­vetnek, hogy szabad embereit legyenek! — Itteni tartózkodásom alatt folytatta Peyer Káróly — bad magyar : ' vezetőben szó’ kássághoz a francia szociáldemok­rata központban, valamint az Auer Pál vezetésével összehí­vott sajtókonferencián vázoltam a világ munkásságának helyzetét és beszéltem az emigráció felada-{ tairól, a tennivalókról, a külföldi és a Magyarország felé sugárzói rádiópropaganda ügyeiről, végül a “Világosság” magyar emigráns­csoportban vita keretében tartot­tam előadást, amelyen Auer Pál i^ résztvett. —Meg kell állapítanom, hogy) ezeken az összejöveteleken az! emigráció részéről a legnagyobb megértést tapasztaltam, bár igenj sok kívánságot és panaszt adtak elő, amelyek azt a célt szolgáltaké hogy az emigráció ügyét vigyékj előbbre, a magyar felszabadulást szolgálva. — Az itt szerzett tapasztalatok s j a szívélyes fogadtatás, amelyben! ] mindenhol részem volt, meggyőz- í tek arról, hogy ezeket az érintke­zéseket sűrűbbé kell tenni, mert a személyes eszmecserék bátorítóan hatnak az emigrációban élő tö­megekre és közelebb hozzák őket a vezetőkhöz. (j. 1.) £•* * * * * * * * * * *- ** * * * * * * if * *• * * * )*■ * * * Jé ******** X- *♦**•**♦* * i ★ “Minek ebben a kb. 90-fokos nedves melegben szén- ^ vedni, amikor itt 20 fokkal hűvösebben üdülhet.” J Toppesfield Manor HAINES FALLS, N. Y. (GREEN COUNTY) Csak 3 órányira New York Citytől — ÜDÜLŐ PARADICSOM! *i $1 * .★ÖSSZKOMFORTOS LUXUSHOTEL (2800 láb magasan!) A SZÉP* * ONTEORA-PARKBAN 150 ACRE SAJÁT ERDŐSÉG! Már most foglaljon szobát julius-augusztusra! Európai-amerikai konyha Luxus-szobák és fürdők Terraszok, kilátók Háztól-házig szállítás Csodálatos vidék Szórakozás, bár, tánc Sportok. Úszás: North Lake Ingyen autójárat a tóhoz * (Greyhound, Adirondack-autóbuszok) Felvilágosítás, helyfoglalás,* ★ brosúrák: írjon, vagy telefonáljon: BU 8-4090, Tannersville 245. * Vegyen U. S. Bon dot!

Next

/
Thumbnails
Contents