Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-06-20 / 25. szám

JUNE 20, 1953 AZ EM,BÉR 3-ik oldal * Ratman A. Armandot és Fáy Elizabethet beiktatták az UHJA elnöki tisztségébe Ünnepélyesen iktatta be uj tisz­tikarát a United Hungarian Jews of America junius 13-án este a Yorkville Temple báltermében. A- mikor Gross József, a Jewish Re­fugee Aid Society v. elnöke meg­nyitotta a programot, már több­­száz főnyi közönség ült a dúsan terített asztalok mellett. A new­­yorki magyar zsidó társadalom minden rétege képviselve volt az egyletek vezetőivel és más szemé­lyiségekkel. A beiktatást az UHJA következő vezetői végezték: Czi­­ment Lajos, Shapiro Izidor, Ha­cker Jenő, (a Női Osztály uj tisz­tikarát:) Rotman Helen, Fáy Eli­zabeth, Green Malvin és Newman Milly. Fáy Elizabeth, a Női Osztály uj elnöknöje gyönyörű virágcsokrot kapott a hölgyektől, amit Thomas Kathie alelnöknő nyújtott át rö­vid beszéd kíséretében. Green Malvint beiktatása alkalmával a Kossuth Egylet virágcsokorral és sok ajándékkal tüntette ki. A műsort Sándor Stefi konfe­rálta a tőle megszokott humorral. Szepessy Irén, Emődy Margit, Bállá Piri és Rákossy Tibor sze­replését nagy tapsvihar kisérte. A zenekart Szigeti József és Iván Dezső felváltva vezették. A beiktatott tisztikar tagjai: Koíman A. Armand elnök; Green Malvin, Kestenbaum Béla, Worth Emery, Schwartz John és Wahl Morris alelnökök; Schwartz Vil­mos pénztáros, Brownfield József p.ii.-i titkár, Neufeld Elsie lev.-i titkár; Spielberger Lajos, Szeré­ny i Simon, Friedman Blanka és Kreiss Andrew ellenőrök. A Női Osztály: Fáy Elizabeth elnök, Löwy Z. Aranka, Rosen­baum Ella, Gulyás Kornélia, Lew­is Margaret, Thomas Kathie, Wahl Mella és Seidman Elly al­elnökök; Schatzkin Miéi pénztá­ros, Halmos Klára h. pénztárnok; Jacobs Etel lev. titkár, Lendway Adél p.ü.-i titkár. Ellenőrök: Har­riot Rita, Schönfeld Arlene, Czi­­ment Margit, Greenwald Ilona, Friedman Blanka, Horovitz Sári, Leopold Hermin, Galea Kató, Ja­­cobovitz Szidi, Neufeld Elsie, Hol­lós Ilonka és Klein Rose. A beiktatási ceremóniát ünnepi lakoma és tánc követte. A közön­ség a legjobb hangulatban a kora hajnali órákig maradt együtt. A történelem igazsággal mér írta: ANDAHÁZY - KASNYA BÉLA Dr. Palinay Ferenc volt ország­­gyűlési képviselő, a demokratikus emigráció kiváló tagja az Equit­able Life Assurance Society köte­lékébe lépett és a cég Forest Hills­­ben lévő irodájának egyik vezető­je lett. (113 - 27 B. Queens Blvd. Tel.: BO 3-6983) Életbiztosítási ügyekben szívesen áll a magyar közönség rendelkezésére. (H.) IKKA vámmentes csomagküldés meg van engedve Magyarországi rokonai három­szor, esetleg négyszer annyi értéket kapnak ilymódon, mintha pénzt küldene. • EUROPEAN EXCHANGE CO., Inc. HARTMANN GUSZTÁV President A KISS EMIL BANK volt vezérigazgatója 1566 FIRST A VE. a 81 és B2-ik utcák között NEW YORK. N. Y. Telefon: RH 4-1752 GLOBUS Trading Corp. képviselete Csak két lehetőség volt. Vagy tétlenül nézni ennek az alacsony­­rendű szervezetnek a berendezkedését vagy belépni az arénába és összegyűjteni a nemzeti erőket, hogy az állam és a társadalmi rend a magyar nép akarata szerint épüljön. Ehhez az ut a választásokon ke­resztül vezetett. Választani pedig kiépített szervezet nélkül majdnem lehetetlen. Sok türelem, áldozat és önmegtartóztatás kellett, hogy el­jussunk odáig, a folytonos kisiklatási kísérlet miatt. A kommunisták a megszálló hatalmon keresztül szinte korlátlan hatalmat élveztek, a választással nem nyerhettek semmit,, de veszt­hettek sokat. Érthető, hogy rengeteg nehézséget okoztak. Az együttműködés körülbelül olyan volt, mint amilyen az együtt­működés a hóhér és az áldozata között. De időt, időt akartunk nyerni, mert hittünk és bíztunk — nem az oroszokban, olyan naivak nem voltunk, — hanem a másik két szövetségesben s a yaltai egyez­ményben. , Bárhogy is mérlegeljük még ma is a dolgokat, nem volt más ut és mód, mint amit a Kisgazdapárt követett. Mennyi gonoszság kellene ahhoz, hogy valaki a mártírok mártír­ját, Mindszenty hercegprímást kollaboránsnak nevezze azért, mert megjelent s a határozathozatalban résztvett 1943 nyarán az Apor Vil­mos győri püspök által összehívott konferencián, majd pedig 1944-ben az akkori hercegprímás: Serédi elnöklete alatt összeült Actio Catolica. konferenciáján, ahol azt a határozatot hozták, hogy “az ország nj életének megalapozása érdekében együttmüködjük a marxista pártok­kal és a többi pártokkal, mindenkor tiszteletben tartva az isteni jogo­kat.” Ezt a határozatot 1944 október 10-én átiratban közölték a Ke-, resztény Demokratikus Néppárttal. Semmivel sem lett volna indokol­ható, hogy a Kisgazdapárt, mint politikai párt, intranzingensebb állás­pontra helyezkedjék, mint a katolikus egyházat jelentő magas klérus. De hogy mondhatott le a párt a belügyminiszteri tárcáról? így méltatlankodtak. A Kisgazdapárt soha sem mondott le a belügyi tárcáról, sót ellen­kezőleg. Mindent elkövetett annak megszerzése érdekében. Az első pil­lanatól kezdve tisztában voltunk azzal, hogy a belügyi tárca és az ál­lamrendőrség birtoklása a létet vagy a nem létet jelenti. Maga a le­mondás feltételezése sem vall jóindulatra. Az első kommunista belügyminisztert az oroszok valahol a békési határban szedték fel és pakolták ki s a debreceni kormány megalaku­lásáig ideiglenesen bízták meg az ügyek vitelével. A debreceni kormány megalakulása az orosz sürgetés ellenére napokig késett, mert Vásáry István ragaszkodott a belügyi tárcához. Végül az oroszok azzal az indokolással, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal szemben a rendfenttartásért ők vállálták a felelősséget s az ehhez szükséges karhatalmat is ők adják, kijelentették, hogy csak az a párt jöhet tekintetbe, amelyik teljes bizalmukat élvezi. Kívánsá­guk az volt, hogy a tárca végleges betöltését halasszák el addig, amíg az ideiglenes kormány Budapestre teszi át székhelyét. Egyben kijelen­tették, hogy honorálják a párt kívánságát, de annak betöltésére csak akkor kerülhet sor, ha az országban a csatározások már megszűntek. Már régen megszűnt a fegyveres ellenállás s az országra nehezedő temetőhangulat kísérteties csendjét csak a részeg ázsiai hordák üvöl­tése és nyomukban a haldoklók hörgése zavarta meg, de az oroszok “hadiérdekekre” hivatkozva hétről-hétre halogatták az átköltözést. Budapesten az volt az álláspontjuk, hogy nem volna méltányos, hogy a kormány rekonstrukciója kérdésében az ország kétharmad részének megkérdezése nélkül a csonka parlament egyedül döntsön, te­hát először a parlamentet kell kiegészíteni. A pártközi megállapodás gyorsan létrejött, mert a kommunisták mindent lelkesen támogattak, amiről tudták, hogy az oroszok úgy sem járulnak hozzá. Ismét katonai érdekekre hivatkozva csak a Duna-Tisza-közi kijelöltek behívásához: járultak hozzá ,a dunántúliakhoz nem. A dunántúli képviselők behívása után “elvben” nem zárkóztak el a tárca átadása elől, de ez esetben a már kitűzött választásokat bi­zonytalan időre kénytelenek lennének elhalasztani, mert egy ily nagy feladat lebonyolítására az uj miniszter aligha vállalkozhatna. A zsa­rolás nem lehetett eredménytelen, mert hisz az ideiglenes Nemzet­gyűlésben nem volt meg a numerikus többségünk és a belügyminisztert A Buenos Airesben magyar nyelven megjelenő egyik náci - lap ezető helyén közli a Magyar Nemzeti Bizottmány egyik tagjának azt i beszédét, amelyet az Egyesült Államokban az egyik magyar klub át­tervezése alkalmából elmondott. A beszéd tartalma s maga a hang eljesen beleihet a lap keretébe. A mentséget kereső hamis beállítás :s a védekezésnek szánt általánosító támadás sem nem uj, sem meg­­epő, mert hisz csak logikus folytatása az 1944-ben önakaratukon ki­­,-ül abbahagyott politikájuknak. Nem is a beszéddel, hanem az abból kicsendülő gyanúsításokkal s : » ki nem mondott sejtetésekkel és rágalmakkal kell foglalkozni, ame­lyeket eddig csak az alvilág hangszerelésében ismerünk. Ez a kis kirándulás a zöldbe, na meg a hazai légkör, kissé fék- | [elenné tette a szónokot. Először meg leckéztette és kioktatta Kossuth j Lajost, hogy miként kellett volna cselekednie a haza üdvére, majd felelőssé tette a Bach-korszakért s hogy az oroszok az országot meg­szállották és általában minden rosszért. De tekintettel március idusá- , ra, kapott egy-két vállveregetést is, csak éppen hogy nem nyomott | barackot a fejére ... . A szabadság szent apostolának ily átértékelése után, már termé- j szetes, hogy azt a komoly erőfeszítést, amellyel becsületesen gondol­kodó jószándéku magyar emberek a felgyújtott és rombadőlés után magárahagyott ország talpraállitását kötelességszerüen megkísérelték — s ennek a kálváriának az útját a mártíroknak és holtaknak nem is százai, de tízezrei jelzik, — kedélyes egyszerűséggel e szavakkal jel­lemezte: “törpék dáridója Sztálin asztala alatt, a lehullott morzsákon lakmározva.” Ez a költői meghatározás már csak csokorbakötése a földalatti csatorna kitenyésztett virágainak. A színen még Ézsau jelenik meg, de a hang már régen Jákobé. A beszédben sehol egy konkrétum, vád vagy bizonyítás nincs, csak Ítélet. Az indokolást azokra a belső mun­katársakra bízza, akiket időnként megtagad. Ha a szónok jóhiszemű,— pedig ebből kell kiindulni, mert különben kár lenne minden szóért— úgy ez a tények ismeretének teljes hiányát bizonyítja. Bosszul értesült vagy pláne teljesen tájékozatlan is lehet valaki, de ezzel nem szoktak dicsekedni, mégkevésbé bírálatot mondani, feltéve, hogy az illető ad a hírére és a lelkiismeretére is valamit. Gőbbelsi meghatározás, hogy a propagandának, ugyanúgy, mint a politikai beszédeknek, nem az igaz­­ség felderítése, hanem az elérendő cél a feladata. íme a tan túléli a mestert. De vannak, akik a propagandát hírforrásnak tekintik s útra bocsájtanak olyasmit is, aminek alapja nem is mindig rosszhiszemű­ség, hanem nagyon gyakran kizárólag csak a tudatlanság. így indították el a hadjáratot Nagy Ferenc és a Kisgazdapárt vala­mennyi képviselőfagja ellen, kizárólag pártpolitikai célzattal, ismét a kollektiv felelősség alapján azok, akik igen hosszú léptekkel és a csodával határos módon szabadultak a nép haragja elöl. Eleinte meg­bújva a föld alatt, névtelenül, később hamis nevek alatt Írtak és be­kentek mindenkit, aki nem volt idegenvezető. De amióta a szimpati­zánsok adaptálták szólamaikat, érzik: hogy bár még nincsenek törvé­nyesen örökbefogadva, de már nem mostoha gyermekek, tehát nyíl­tan hirdethetik az “eszme rögvalóságát.” De lássuk csak, hogy a pia­­nóból micsoda krescsendón át jutottak el a szónok frazeológiájáig. Kezdettől fogva nem lett volna szabad szóba állani az oroszokkal. Ezt írták és mondották. Akiket az amerikaiak, az angolok vagy a franciák szedtek össze rejtekhelyeikről, azok biztosan észrevették, hogy a szövetségesekkel állunk szemben és nemcsak az oroszokkal. A yaltai egyezmény nem orosz ukáz volt, hanem a szövetségesek kötötték egymás között. Ez az egyezmény határozta meg a csatlós­államok s igy Magyarország helyzetét is. Ennek szellemében jött létre az 1945 január hó 20-án kötött fegyverszüneti megállapodás, amely­ben az Egyesült Államok, az Angolbirodalom és Oroszország együtte­sen kijelentik, hogy az ország belügyeibe nem avatkoznak és demok­ratikus eszközökkel, az ország politikai, gazdasági és társadalmi be­rendezkedését, valamint az államformát, amelyben élni kíván, saját akarata szerint választhatja meg. A fegyverszüneti megállapodás és a yaltai egyezményben foglaltak megvalósításának ellenőrzésével a nagyhatalmak a Szövetséges Ellen­őrző Bizottságot bízták meg. Tehát nemcsak az oroszokkal, hanem a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal állottunk szemben. Kezdettől fogva minden okunk megvolt arra, hogy az orosz meg­szállókat teljes bizalmatlansággal fogadjuk, tehát egy okkal több, hogy még görcsösebben kapaszkodjunk a Szövetséges Ellenőrző Bi­zottságba, illetve az abban helyetfoglaló két másik, demokratikus nagyhatalomba, mert hisz védelmet csak tőlük remélhettünk. Ki mer­te volna vállalni a felelősséget azért, hogy minden kapcsolat felvételét megtagadja vagy megszakítsa a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal? Hisz a visszautasítás nemcsak az oroszoknak, hanem az abban helyet foglaló két másik nagyhatalomnak is szólt volna. Több mint naivitás kellett annak a feltételezéséhez, hogy az akkor egyedül elfogadott polgári párt, majd később az ország nagy többségé­nek felhatalmazását élvező párt, a többségi akaratot semmibe véve egyszerűen kijelenti; hogy az ügyek intézésében nem kíván résztvenni. Ha ezt tettük volna, joggal kiálthatnák felénk, hogy áruló. De nézzük meg közelről hogy nézett ki és miből állt a Kisgazda­­párt “kollaborációja” a kommunistákkal. Amint a leigázás haladt keletről nyugatra, a kommunisták úgy építették ki faluról-falura, látható és láthatatlan szervezeteiket az orosz hadsereg segítségével. Mire az ország rémületben tartott lakos­sága és a politikai pártok dermedtségükből magukhoz tértek, ezek — a legtöbb esetben ismeretlen egyének — már teljhatalommal intézked­tek. Számolni kellett velük, mert az orosz hadseregre támaszkodva élet és halál urai voltak. Voroshilov és táborkara az intézkedéseiket a magukkal hozott kommunistákon keresztül tették meg s a kényszerű­ségből adódott érintkezés — vagy ha jobban tetszik “együttműködés” — elutasításának még a lehetősége sem volt meg. KÖNNYŰ PÉNZT KÜLDENI KÜLFÖLDRE Ha rendszeresen küld ajándékokat külföldié vagy bizonyos alkalmakra, mint ünnepek, vagy évfordulók, gondolja meg, hogy mennyi előnye van a pénzküldésnek, melyet mindig használhat az, akinek küldi ... és rendkívül kényelmes a küldőnek is. A Manufacturers Trust Company kitíhiő szolgálatokkal áll rendelkezésére a külföldi pénzátutalásoknál. Részletes felvilágosításért forduljon New York város egész területén több, mint 100 kényelmesen elhelyezett fiókok agyikéhez. \ Manufacturers Trust Company “Közvetlen közelében a sorkon!” Főiroda: 55 Broad Street, New York 15, N. Y. MINDENKI BANKJA A Federal Deposit Insurance Corporation tagja I

Next

/
Thumbnails
Contents