Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-01-17 / 3. szám

í Ez történik i * J I Magyar­v * V i I országon j AZL i»V* ...ríni” • • • • GÖNDÖR FERENC POIIXUUIIMETUJIPIA BÁNYAMUNKÁRA VISZIK A KITELEPITETTEKET Magyarország bányaügyi minisz- ; tere december elején rendeletet adott ki, amelynek értelmében a nagyvárosokból kitelepített és ed­dig mezőgazdasági munkákra fel­használt személyeket a bányákba irányítják át. A rendelet végre­hajtásával a belügyminisztériumot bízták meg. A kitelepítettek közül 18-48 éves életkorig minden férfit és nőt bányamunkára visznek. Egyes értesülések szerint A bel­ügyminisztérium teherautói de­cember első 14 napjában mintegy 3.700 ki telepitett személyt szállí­tottak különböző bányákba. VASÚTI KATASZTRÓFA: KIVÉGEZTÉK A MOZDONYVEZETŐT! Karácsony másnapján Budapest közelében vasúti szerencsétlenség ■történt: egy gyorsvonat belero­hant egy veszteglő személyvonat­ba. Az összeütközés következtében húszán meghaltak, huszonötén súlyosan és 165-en könnyebben megsebesültek, öt kocsi teljesen elpusztult. A mozdonyvezetőt. Molnár Imrét letartóztatták és két nap múlva halálra Ítélték. Ke­gyelmi kérvényét elutasították és december 29-én végrehajtották a .. halálos ítéletet, akasztás utján . . . NEM LEHET HÚST KAPNI BUDAPESTEN Budapest ellátása napról-napra nehezebb lesz. Szinte teljesen el­tűnt a marha- és disznóhus; a zsirjegyre viszont decemberben mindössze 50 gramm zsírt adtak személyenként. Az utolsó tiz nap­ban már cukrot és lisztet sem le­hetett vásárolni. A havonta átlag 700 forintot kereső munkásoknak most feketepiacon kell beszerezni az élelmiszereket. Habár a ható­ságok 1 forint 80 fillérben állapi- I tották meg a burgonya árát. csak 2.8 forintért lehet kapni. ÚJABB 3 MAGYAR KATONA MENEKÜLT JUGOSZLÁVIÁBA Hivatalos jugoszláv közlés szerint az elmúlt hetekben í további három magyar katona menekült Jugoszláviába, akik el­mondották. hogy a tűrhetetlen ál­lapotok miatt határozták el ma­gukat a szökésre. Mint az ÁVO katonái saját szemükkel látták a kegyetlen bánásmódot a határ­menti lakossággal, a kitelepítése­ket. a parasztság súlyos elnyoma­tását a beszolgáltatásokkal és nem voltak hajlandók többé részt ven­ni, a nép sanyargatásában. TIZENKÉT SZÉK ÉS EGY KRITIKUS A gleichschaltolt szovjet irodal­mi kritika már több régi szovjet Írót kitisztított a könyvtárakból és könyvkirakatokból. Erre a sorsra jutott Hja Hyf és Evgeni j Petrov •'Tizenkét szék-’ cimü közismert müve. amely maró gúnnyal osto­rozza a szovjet bürokrácia visszás­ságait. Jermilov, az ismert irodal­mi nyakazó legutóbb nekirohant ennek a könyvnek. Tajtékozó düh­hel megállapította, hogy e mü szerint a “szovjet társadalom tele van csibészekkel és erkölcsüeg zül­lött alakokkal.” Talán mondanunk sem kell, hogy' a “Tizenkét szék" többé nem kapható Magyarorszá­gon sem. Reentered as second ma.ter Aug. 4. 1942, at the post oiliee at New lerk, N. Y„ under the Act ol March, 1879 SZERKESZTŐSE« ES KI ADÓHIVATAL: 32D East 79 ST.. NEW YOKK, 21, N. Y. Phone: BÜtterfield 8-6168 VOL. XXVIII — No. 3 NEW YORK, N. Y.. JANUARY 17, 1953 EGYES SZÁM ARA 20 CENT Az uj elnök beiktatására Irta: GÖNDÖR FERENC Ezekben a napokban hagyja el a uKishingtoni Fehér Házat Harry S. Truman, aki majdnem nyolc esztendeig volt az Egyesült Államok elnöke. A soha el nem felejthető Franklin Delano Rooseveltet követte az elnöki székben, aminél nagyobb és nehezebb feladat alig képzelhető el. Az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb elnökeinek egyike volt t ranklin Delano Roosevelt és amikor Truman az alel­nöki székből a helyébe került, nem fogadta öl valami nagy bizalom. Franklin Delano Roosevelt méltó utódjának lenni túlságosan nagy, szinte megoldhatatlan feladat volt. Így indult el Htjára Truman és cl kell ismernünk, hogy közel nyolc esztendőn keresztül a tőle telhető legjobb munkál vé­gezte és valósággal hozzánőtt a feladatához. Rém alakul­hatott át Rooseveltté, akihez hasonló kimagasló alakja alig volt a történelemnek, de nem lehel tagadni, hogy nagy feladatát évröl-évre jobban végezte és amikor most eltávo­zik a Fehér Házból, meleg elismerés és őszinte rokpnszenv követi öt. Ennél többet nehéz volna mondani. Közben lezajlott a választási küzdelem és rendszer­­változást eredményezett. A republikánus párt legyőzte a demokrata pártot és Stevensonnal szemben Eisenhower került a : elf. zki szépbe. f-J stjrok Írója Stevenson oldalán harcolt lelkesen, teljes meggyőződéssel és még mindig saj­nálja, hogy nem ez a ragyogó tehetségű, kimagasló ameri­kai veszi át január 20-án országunk kormányzását. Soha­sem voltam hive a republikánus pártnak és ezt teljes őszin­teséggel, nyíltan hirdetem most is, amikor pedig annyian állnak lesben uton-utfélen attól a forró vágytól gyötörve, hogy csekély személyemet gyógyithatatlanul és soha jóvá nem tehető módon "elintézzék". Mindent vállalok, ugyan­úgy, amint azt egy egész küzdelmes életen át cselekedtem. Jöjjön, aminek jönni kell . . . Sem túlságosan szerény véleményem az, hogy Eisen­hower személyes győzelme nem a republikánus párt diada­la. Eisenhower nyerte meg ezt a csatád, épen úgy, mint ahogy diadalmas hadvezéri minőségében fegyverrel zúzta szét Hitlerek véres és szennyes rémuralmát a vonagló Európában. Eszünk ágában sincs tagadni, hogy mi egyál­talán nem örülünk a republikánus párt győzelmének, azon­felül semmiképen sem osztjuk azokat a vad és csintalan reményeket, amelyeket bizonyos politikai csoportosulások fűznek ehhez a diadalnoz. Elsősorban azért nem, mert mi az Amerikai Egyesült Államok áldott földjén élünk. Ami azt jelenti a többek között, hogy valamennyien élvezzük a szabadság és az igazi demokrácia napsütését, még akkor is, ha véletlenül a republikánus párt kezébe ker ült a kormány­zás makrancos tudja. Ebben az esetben fokozott mértékben biztosítva van ez, mert a csatát ezúttal nem a republikánu­sok nyerték meg Eisenhower számára, hanem teljesen el­lenkezőleg Eisenhower személyes győzelméről van szó. Eisenhower emelte hatalomra a demokrata párttal szem­ben a republikánus pártot. Teljesen elhibázzák tehát szá­mításukat azok, akik zsarnoki rémuralomban reményked­nek és egyetlen sóvár vágyuk letaposni, rabszolgasorsra juttatni mindenkit, aki amerikai hazánkban szabad em­berként szeretne élni, akkor is, ha szemben áll a repub­likánus párttal. Xckem semmi közöm nem volt és soha nem is lesz a republikánus párthoz és saját személyes szabadságomat és függetlenségemet még sem féltem attól, hogy Eisenhower vonult be a Fehér Házba elnöknek. Én tudom, hogy ö min­den hűséges amerikai állampolgárnak elnöke lesz. Ke­kem is. Pedig ma sem titkolom és sohasem fogom eltagadni, hogy jobban szerettem volna, ha Eisenhower helyett Ste­venson került volna az elnöki székbe. De ha már a repub­­íikánus pártot emelte uralomra az aj elnök, akkor emberi­leg, sőt politikailag Eisenhowernél külömb és hivatottabb győztes aligha lehetett volna itt valaki. Rendületlenül hi­szem, hogy Eisenhower liszta emberi egyénisége, nemes humanizmusa a republikánus kormányzás korszakában is hamisítatlan, igazi amerikai atmoszférát fog teremteni mindenki számára. Csalódni Eisenhowerben csak azok a | szerencsétlen flátások fognak, akik azt hiszik, hogy a re­publikánus korszakban nekik a világon mindent szabad és most kitombolhatják, kitobzódhatják magukat és üldözőbe vehetnek mindenkit, aki nem követi vakon az ö republiká­nus parancsaikat. Milyen rosszul ismerik Eisenhower elnök \ makulátlan, melegszívű személyét azok, akik egész komo­­, Igán azt remélik, hogy most azután nekik szabad a vásár, j általában mindent szabad és akadálytalanul sütögethetik a republikánus korszak lángjainál az ő pecsenyéjüket. Meg­jósoljuk, hogy keserűen csalódni fognak, mert Eisenhower valóban minden hűséges amerikainak elnöke és semmi­­képen sem lesz hajlandó külömbséget tenni ember és ember, között. Semmi kétségünk benne, hogy uj elnökünk a leg­fontosabb pozíciókba az arra legalkalmasabb amerikaiakat jelöli ki. Nem hiába páratlanul népszerű Eisenhower sze­mélye az ö meggyőződéses politikai ellenfeleinek táborá­ban is. Még én is őszintén tisztelem, magasra értékelem, sőt szeretem Eisenhowert, aki _pedig meaauöeödéggcl ál­lók széniben politikailag a republikánus párttal. És én igenis tudom, vagy legalább is hiszem és szinte fizikailag úgy érzem, hogy valóban Eisenhower minden szempontból kifogástalan emberi egyénisége emelte uralomra a republi­kánus pártot és nem a republikánus párt Eisenhowert. Nem lesz könnyű feladat elnökünknek az uj kormányzati gépe­zetbe megtalálni és kijelölni a legmeyfelelöbb embereket és mégis hinnünk kell, hogy minden a szabadság és az igazság, amerikai szellemében fog menni az ö méltó és illetékes vezérlete alatt, mert mérhetetlenül messze áll minden igaz­ságtalanság az ö egyéniségétől. Hiába vagyunk meggyőző­désen {politikai ellenfelei, rendületlenül hiszünk és bízunk henne és tudjuk, hogy jobb kezekbe nem kerülhetett volna országunk sorsa. Az Eisenhower-korszakban csak azok fognak csalódni, akik azt hiszik, hogy most azután elkövetkezett az ő repub­likánus világuk, nekik mindent szabad és jaj lesz nekünk, a velük minden időkben szemben állóknak. Mi nem hisszük, hogy ez igy volna lehetséges Amerikában egy olyan hűsé­ges igazi amerikai elnök vezetése és irányítása mellett, mint amilyen Eisenhower. Bizalommal és szeretettel kö­szöntjük Eisenhowert az elnöki székben és ha mindörökre szemben állunk is azzal a republikánus párttal, amelyet ö, segített uralomra, nincs okunk tagadni, hogy az ő kor­mányzatától mi csak szépet és jót várunk. Nekünk fájna a legjobban, ha csalódnánk és az események azokat igazol­nák, akik szorgalmas, ravasz pecsenyesütőkként saját sötét reményeik megvalósulását várják és vadul készülődnek zsákmányolni, lakmározni nemcsak a legfinomabb cseme­gékben, hanem még — emberhúsból is. Mi konokul ragasz­kodunk ahhoz a törhetetlen hitünkhöz, hogy Eisenhower messzire kimagasló személyében embernek és amerikainak egyaránt kiváló, igaz és tiszta egyéniség került az Egyesült Állomok elnöki székébe. J Ebben a tántoríthatatlan hitünkben tekintünk optimis­ta nézéssel a Fehér Ház felé. Bízunk Amerikában, hiszünk az elnökben és nem vagyunk hajlandók megzavartatni en­gedni magunkat attól a nem épen derűs ténytől sem, hogy most pedig megkezdődik a republikánus párt uralmának nem minden tekintetben rózsaszínűnek és derűsnek ígér­kező korszaka. Hitünk szerint nem a republikánus párt, ha­nem az Eisenho wer-kormány uralma van készülőben és ast se korrupt, se barbár nem lehet. Az nem hasonlíthat másra, mint Eisenhowerre ,tehát csak tiszta, emberi és humánus lehet. Majd meglátják a netán kételkedők, hogy ilyen, igenis ilyen lesz! j

Next

/
Thumbnails
Contents