Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-06-13 / 24. (25.) szám

• • / Ez történik Magyar­országon ! *++*+*****. KOVÁCS NÓRA ÉS RAB ISTVÁN MENEKÜLÉSE — ÉS A PESTI VISSZHANG Az Állami Operaház balettka­rának két legtehetségesebb tagja: Kovács Nóra és Rab István Ke­­let-Berlinben szerepeltek. Ezt az alkalmat használták fel a mene-1 külésre; szerencsésen . végződött kalandok után, a személyes őrize­tükre . kirendelt AVH-megbizott éberségét kijátszva, a földalatti villamos munkásainak alagutjain át Nyugat-Berlinben kötöttek ki, ahol menedékjogot kértek és kap­tak. Kijelentették, hogy elviselhe­tetlen volt már számukra a népi­demokratikus rendszer, amely a művészi élet szabadságát is meg­fojtotta. Mindketten Kossuth-dijas mű­vészei voltak az Operának. Ko­vács Nóra ezelőtt hét évvel tűnt fel. mint a legfiatalabb évjáratú szólótáncosnő, az Operaház szín­padán. Akkor még mindössze 14 éves volt, de már teljesen kifor­rott technikával és mély átélésé­vel kápráztatta el a nézőket. Ott, ahol Ptasinszky Pepi, Vera Ilona, Szalay Karola, Ottrubay Melin­da, Bordy Bella, Csinády Dóra, iPatócs Kató és mások arattak si­kereket, egy uj csillag született s egyöntetű volt a kritikusok véle­ménye, hogy a pálmasudárságu kis fekete lány minden nagynevű elődjén túltesz. Szédületes karri­errel száguldott előre, főszerepet főszerep után kapott meg. Moszk­vába vitték s ott is az első volt. Ugyanilyen ritka tehetség volt az állandó partnere, Rab István is, a kültelki szegénysorsu szülők gyermeke, ő is a’háború után tűnt i fel a “József-legenda” cimü ba­lettben s ezután együtt emelke­dett Kovács Nórával. Mindketten Nádassy Ferencnek, az Opera hi­res balettmesterének keze alól ke­rültek ki. Menekülésük hire frenetikus hatást váltott jki Budapesten. Az ÁVH letartóztatta Csillag Mik­lóst, mert ő adta meg a kelétberli­ni fellépési engedélyt a két tánc­művésznek. Az Operaház tagjai a legnagyobb izgalommal tárgyal­ják az ügyet, de ugyanigy az ope­rajáró közönség is. ÚJABB OROSZ ISKOLÁK MAGYARORSZÁGON Az utóbbi időben a kormány több intézkedést foganatosított, hogy kiterjessze és fokozza az orosz nyelvtanfolyamokat és az orosz irodalom, történelem és a földrajz tanítását az iskolákban. A Magyar Távirati Iroda hivata­los jelentése szerint a következő tanévben számos uj orosz tago­zatú középiskola nyílik meg. A fő­városban a negyedik kerületi Könyves Kálmán gimnáziumban; Pécsett a Leövey Klára leánygim­náziumban; Miskolcon a Vámos Ilona leánygimnáziumbah; Deb­recenben a Fazekas Mihály gim­náziumban és Szolnokon a Beloi­annisz gimnáziumban nyílnak orosz tagozatok. Az uj orosz ta­gozatú gimnáziumokkal együtt üj orosz tagozatú általános iskolák is nyílnak. > - t l EMBER Előfizetési ára egry évre tiz dollár. GÖNDÖR FJEMJSNC POUXDUU Reentered as second class matter August 4, 1942, at the Post Office at New York, N. Y. under the Act of Inarch 3, 1879 SZERKESZTÚSEG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 East 79 ST.. NEW YORK, 21. N. Y. Phone; Butterfield 8-6168 VOL. XXVII — No. 24 NEW YORK, N. Y„ JUNE 13, 1953 - '^EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT Kiár Zoltán levele Göndör Ferenchez New York, 1953. junius 6 Kedves Barátom, amikor a Gestapo, Mauthausen, a GPU és az Andrássy­­ut 60. megismerése után, immár 3 éve, megérkeztem Páris­­ba, Franciaország szabad levegőjének beszippantása után legelső kötelességemnek azt tartottam, hogy levelei írjak Hozzád, kedves Ferikém, amelyben megköszönöm Neked azt a h ősi küzdelmet, szüntelen és fáradhatatlan kiállást, amelyet Hitler és Szálasi banditáival szemben, az Emberi Jogok és mindannyinak védelmében olyan ragyogóan ta­núsítottál. Meg kellett gondolatban legalább szorítani kezedet, amely olyan megszámlálhatatlan sok, páratlanul bátorhangu cikk megírására vezette toliadat és amely, — amikor egyrészt kemény csapásokkal vágott rendet a gazok között, ugyan­akkor meleg szeretettel, eirógatóan nyújtott segítséget a szerenesétleneknek! És most, amikor az emberi Szabadságjogok leghatal­masabb őrző- és védelmezőjének: az Egyesült Államoknak csodálatos földjére léptem, a Sors különös kegyének tar-! tóm, hogy személyesen szoríthatom meg férfiasán és kemé­nyen kezedet, úgy, mint egykor, 36 évvel ezelőtt, a történet- \ mi idők által fizikailag megszakított, de egyébként elsza-1 kithatatlan barátságunk kezdetén, gyönyörűséges Budapes­tünk Otthon-körében . . . ! Végzetszerűen érde,kes nagy fnegérkewéven.. egybeesik■ lapod legutolsó számának megrénditöen szép vezércikké­vel, amelyben szivdobogtató meghatottsággal barangolsz I Ady Endre Nagyváradénak Körös-partján. Kaposváron, majd végig, drága Festünk felejthetetlen uccáin, ugyan­azon helyeken, amelyeken magam is annyit, de annyit kó­szálok álmatlan éjszakáimon. És mily végzetszerűen tragikus,' hogy amikor a lap első j oldalán, Te, kedves Ferikém, fájdalmas visszaemlékezéseid \ mégis édes terhével megpihensz egy pillanatra a pesti új­ságírók Otthon-körének oszlopos dísztermében, ■— Kun Béla proletárdiktatúrája elleni felejthetetlenül bátor harci kiállásod emlékezetes színhelyén, — ugyanakkor, ugyan­azon lap harmadik oldalán szó kell, hogy essék az Ellened irányított acsarkodás legbutább, legvalótlanabb és éppen ezért leggonoszabb állításáról, arról, hogy: Te, Göndör Fe­renc, Kun Béla egyetlen személyes ellenfele, a proletárdik­tatúra terrorjának egyedüli bátorhangu megbélyegzője, Te voltát ugyanezen Kan Bélának és rendszerének sajtó­főnöke! Ocsmánylelkületü huligánokkal, vagy elmebetegekkel vi­tatkozni nem lehet. És amikor ezt az ügyet mégis érintem, j teszem ezt kizárólag azért, hogy én, Kun Béla proletárdik- \ takarójának Szenvedő tanúja, hitet tegyek melletted, kedves j Barátom és mint az események akkori élő szem- és fül­­tanúja kijelentsem: az 1919-es proletárdiktatúra szörnyű terrorjával Te merészkedtél elsőként, egyedül, szinte hihe­tetlen vakmerőséggel s rettenthetetlen bátorsággal, hangos szóval és megbélyegzőm szembeszállni! A Te nyílt fellépésed nyitotta fel, a terror mindentel­­nyomó légkörében, a zsilipeket az ország közvéleményének nyílt, vagy földalatti ellenállásához és ez szabadította fel azt az érzést, hogy a Lenin-fiuk terrorjával szemben van lehetőség az ellenszegülésre. A Te harsány “megállj" kiáltásodat követte rövidesen boldogult Szász Zoltán barátunk nyílt kiállása a zsarnok­ság ellen és ennek lett eredménye az a már-már nyílt el­lenforradalmi hangulat, amely betöltötte az Otthon egész légkörét és amelynek hullámai tovább hömpölyögtek az egész országban. Mit tudják a Téged támadó szegénylegények. — akik az amerikai és más demokráciák biztosította légkörben szabadon és eddig büntetlenül fröcskölhetik nyálukat min­den és mindenki ellen, — hogy: mit jelentett a k k o r szem­beszállni egy terrorista - bandita rendszerrel, amelynek módszerei és eszközei azonosak voltak a későbbi keletű Hitler-Szálasi-terror szisztémával, illetve a legújabb sütetü Sztalin-Rákosi hordák gyilkos methodikájával! Kedves Ferikém, agy látszik hogy a Sors a Te részedre az örökös és szünetnélküli harcot jelölte ki. Odavetetted Magad Kun Béla diktatúrája elé. hogy el­lenállásoddal gátat emelj a terrornak, kockára téve élete­det, egzisztenciádat, betiltatva lapodat: ezután verekedtél, harcoltál Hitler banditáival, hogy aztán ugyanilyen elszán­tan küzdj Sztálin és Rákosi brigantiai ellen. És most újabb harc vár Reád! Elvetemedett, már levizsgázott gyilkosok és újsütetű, gyilkosjelöltek, notórius gyilkosságra felbujtók és egyéb hétpróbás huligánok már titokban, sőt nyíltan fenik a kis és nagy késüket és készülődnek a magyar felszabadítás utáni Szent Bertalan-éj szakákra. Azt hiszik ezek az örültek, hogy ismét szabadön és bün­tetlenül lövöldözhetik agyon az országúton hajszol' ártat­lan öreg, tehetetlen zsidó asszonyokat és férfiaki [ -( hi­szik, hogy megint eljön az idő, amikor felfegyverzet, Üli kon­caik ellenállás nélkül puffantgathatják a Danába a fegy­vertelen zsidókat! Azt gondolják ezek, hogy mégegyszer megismétlődhetik, hogy ellenállás nélkül hajszolhatnak bennünket valamilyen koncentrációs táborba . , . 7 Pedig: jaj, de nagyon-nagyon tévednek!! Roppant feladat vár Reád, kedves Barátom! Mig egyik kezeddel két váltra kell leszögezned a már­­már lebukófélben levő kommunista brigantikat, másik ök­löddel horogütést kell beadni a horogkeresztet újra feltá­­áiaszhzni ékai óknak 4 A jó Isten adjon Neked erőt és jó egészséget a giganti­kus feladat elvégzéséhez! Szeretettel és igaz barátsággal köszönt és ölel a nagy FSA szabad földjén: DR. KLAR ZOLTÁN Néhány szó ismét Illyés Gyuláról Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Tábori Pál “Az Ember”, május 30-i számában azzal kívánta iga­zolni Illyés Gyula behódolását a kommunistáknak, hogy Illyés a kommunista kormánytól kitünte­tést kapott. Hozzá hasonlóan Kcssuth-dijat kapott nemrégen— többek között — Riesz Frigyes matematikus, Verebély László mérnök, Szladits Károly jogtudós, Kis* Ferenc orvostanár, Lyka Ká­roly műtörténész, Bárczy Géza nyelvész, Kodály Zoltán, Svéd Sándor énekes, Tóth Aladár ope­ra-igazgató, Veres Péter iró, Csók István festő, Bartos Gyula szí­nész, Tőkés Anna színésznő, Füst Milán iró. Ezek és sok más kitün­tetett a magyar szellemi élet leg­nagyobb értékei közé tartoznak — a komhíunisták vannak olyan okosak, hogy kitüntetésekkel jár­janak kedvükben és biztosítsák maguknak munkájukat. A kitün­tettek között vannak, akik behó­doltak a kommunistáknak, má­sokról ezt innen nem tudom meg­állapítani. Egyesekről azonban tudom, hogy becsületesen folytat­ják tudományos, művészi vagy más kulturális munkájukat. Nem kommunisták — de nem akarnak öngyilkosok lenni és nem kíván­nak munkájukról lemondani; ezért nem is utasíthatják vissza a kitüntetést; sőt gyakran kényte­lenek megtenni az előírásos hű­ség-nyilatkozatokat, vagy ha ezt nem is tették .nincs módjuk meg­cáfolni. amit beszédeikbe avagy cikkeikbe a kommunista újságok beleírnak. Amikép tízmillió magyar nem hagyhatja el hazáját. Ugyanúgy nem menekülhetett ki a szellemi élet legtöbb jelese sem — s ezek otthon óriási nehézségek és veszé­lyek közt dolgoznak tovább, re­ményt nyújtva honfitársaiknak. Megjelent írásaiból Ítélve ilyen Illyés Gyula is, a ma iró magya­rok közt az egyik legkiválóbb, jki a folytonos bolseviki hízelgés és felhívás ellenére sem állt be bol­seviki propagandairónak, mint uj drámai és versei bizonyítják. S azok, akik oly szerencsések, hogy szabadabb országban élhet­nek, legyenek óvatosak szellemi nagyjaink megítélésében és ne utalják át őket a kommunisták­nak — s különösen, akaratlanul is, ne keltsenek olyan hangulatot, mely minden otthon élő magyar­ban félelmet kelt a felszabadulás­sal szemben, a kommunisták ép­pen erre törekednek; gondoskod­nak róla, hogy mindenki kompro­mittálja magát — s azután rámu­tatnak a külföldön szervezkedő különítmények véres bosszú - ter­veire. Hasonlóan támadták innen külföldről Bajor Gizit is, mint bolsevistát — amig öngyilkosság­gal nem tett hitet igazi énje mel­lett vagy a ^-ücs-testvéreket, mig egymás kez^ / igva ki nem ugrot­tak az ablakból. A magyar nem­­ze*- óriási többsége nem bolsevista és legtöbb szellemi kiválóságunk sem az — az ő igyekezetük első­sorban arra irányul, hogy meg­maradjanak és segítsenek abban, hogy a magyar kultúra túlélje ezt a megpróbáltatást. Kiváló tisztelettel TAKÁCS JÁNOS (New York City)

Next

/
Thumbnails
Contents