Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-05-30 / 22. szám
MAY 30, 1953 AZ EMBER 7-ik old«| hZ EMBERRŐL—AZ EMBERNEK írja: TÁBORI PÁL 1945 december 29-i számban “Az Ember” a feledhetetlen Mály Gerő hosszú levelét közli a felszabadulás utáni időkről, az odaveszet- I lekről és a megmaradottakról. S a levél végén Gercsi bátyánk legelső- j tan Molnár Ferencnek küld testvéri köszöntést az Óceánon át. Molnár Ferenc . . . Csak egyszer -találkoztam vele életemben,! mint rövidnadrágos diák s akkor is annyira meg voltam illetödve. hogy csak hallgattam. De itt, a kensingtotti házban sok Molnár-ereklyét őrzök, mert Molnár apámnak testi-lelki jóbarátja volt, sokat dől-; goziak együtt s nagyon szerették egymást. Itt van például az '‘Éva című Molnár-regény, amelyet 1903-ban adott ki a "Magyar Hirlap," épp ötven esztendeje s amelyben a kisregényen kívül négy novella is van: “A kis klarinétos,” “Abdallah,” "A vas” és "A piltkoló.” Az első oldalon pedig, Molnár jellegzetes betűivel, ez az ajánlás: Úgy látszik, Tábori Kornél bolond, mert immár második könyvemet veszi meg készpénzért a boltban, amit ezennel szívesen, sőt büszkén konstatálok. Budapesten 1905 aug. 7. Molnár Ferenc Van egy barnult fényképem is. amelyen Molnár négy másik újságíróval áll az utcán, valamelyik szerkesztőség kapuja előtt. Jellegzetes széleskari májú kalapot, fekete kabátot, fehér kemény inget visel. Az egyetlen, akit felismertem a többiek közül, egy keménykalapcs. pálcás ur — Pakots József. Van egy Major-karrikatúrám is Molnárról, amelyen már a monokli begyeskedik a jobbszemén. S egy sokkal korábbi fénykép, mely dús hajjal, oroszos bajusszal ábrázolja. Még egy karríkatura, amelyet Szini Gyula csinált <aki Írónak, grafikusnak is egyformán kiváló volt), frakkosan, monoklival, kissé bágyadt és püffedt arccal. Van egy hosszú Molnár-kéziratom is, amit csaknem ötven esztendeje irt. “Sherlock Holmes pesti kalandja” a címe s gyilkos politikai szatíra, amelyben egy ellopott Deák-levél, Kristóffy József belügyminiszter és más magyar államférfiak szerepelnek. Friss, bátor, okos Írás, ma is megjelenhetne minden változtatás nélkül. S ahogy forgatom a könyveket, a leveleket (van néhány levele is, amelyet apámnak irt), eszembe jutnak a történetek, amelyeket apám. barátai, későbbi ismerősei meséltek róla. Nem egy ember volt, hanem egész sereg: csodálatos keveréke Harpagonnak és Assisi Szent Fe- j rencnek, a csufondáros “ördög”-nek s a dacosan érzelmes Liliomnak. | Amikor Pesten, hat évvel ezelőtt Gellért Lajossal beszélgettem, a “Vörös malom" szökkent a szemem elé s újra hallottam a pokoli Magister nagy tirádáját, hogy mi mindenből szövődött és épült ember-rontó masinája, amelyet aztán egy női könnycsepp rombadöntött. Molnár Ferencről rengeteg ostobaságot inak már össze. Az I amerikaiaknak és angoloknak (Angliában sohasem volt igazi sikere' amolyan festői s kicsit mulatságos figura volt. a középeurópai drámaíró megtestesítője. A “New Yorker” profilja mennyire távol maradt tőle! Fordítói mindig rosszul szolgálták ki; emlékszem, amikor a háború alatt a száműzött magyar irók antológiáját szerkesztettem s Molnár, a nemzetközi vöröskereszt javára, boldogan engedte át az “Előjáték Lear királyhoz” közlési jogát, majdnem száz “félreforditást” és hajmeresztő értelmetlenséget találtam a nyomtatott angol sző- > veiben. De talán nem is lehetett valóban leforditani azt a pesti és i francia és igazi magyar és költői nyelvet, amely egyedül Molnár Ferencé volt. Ö volt a legnemzetközibb magyar iró — de mégis meny- j nyire magyar, mennyire ízesen nemzeti, a miénk volt. Ha megalakul a Molnár Ferenc Társaság — és szívből kívánom siKerét — talán első feladata az lenne, hogy a Wodehouse-féle ötödrendü darab-kovácsok és az amatőrök bűneit jóvátegye s megteremtse Molnár olyan angol .kiadását, amely a lehetőség szerint maradéktalanul ülteti át a nagy iró müveit a világnyelvekre. * * * Most jutok csak hozzá, hogy reflektáljak — amit nem szívesen j leszek —azokra a hozzászólásokra, amelyek októberi, Illyés Gyulával ■foglalkozó cikkemre érkeztek. Eszem ágában sem volt vitatni Illyés tehetségét. Magatartására vonatkozóan a Horthy-rezsim alatt Zsolt i Bélát idéztem; ha amit irt, nem volt,igaz. akkor már nem vállalhatja j a felelősséget, hiszen belehalt a szörnyű kínzások következményeibe, amelyeket liberális, gerinces Írásaiért és viselkedéséért elszenvedett, Illyés Gyula viszont él, Magyarországon él és tudomásom szerint közli verseit, könyveit. A következtetéseket ebből bárki levonhatja. Stefan J. Klein, aki több mint negyven éve a magyar irodalom 3e>,es német tolmácsa s ugyanakkor amolyan szellemi juhászkutyája a megalkuvóknak, a náci és kommunista múltú és jelenü íróknak, ezt irta nekem néhány hónappal ezelőtt: “Kedves Barátom, úgy emlékszem, néhány .héttel ezelőtt valaki 'Az Ember'-ben védelmébe vette Illyés Gyulát önnel szemben. A Magyar Rádió’ november 10-16-i száma hátsó fedelén van egy fénykép, amelyen Illyés Gyulának Dobi István átnyújt egy magas állami | kitüntetést. A kép alatt a következő szöveg olvasható: Az 50 éves I Illyés Gyulát ünnepelte az ország. Dobi István a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke magas állami kitüntetést nyújt át a Kossuthdijas költőnek.” Ezt a kitüntetést nyilván azért kapta Illyés Gyula, mert nem szolgálja ki a mai kommunista rezsimet. .HAZA* SZALAM)- J és mindenfajta jé rajt A § hurka, k o 1 b a s t j” jiJyl sonka, szalonna é> friss hús, stb., teaz HAZAI MÓDI — kapható: j MERTL JÓZSEF — MAGYAR HENTESNÉL — 1508 Second Ave. Tel. RH 4-8292 Dr. Földy Károly j 205 E. 85 St. New York Ci«j j Tel. TR 9-5339 Room 204 Hiteles fordítósok minder» nyelvből minden nyelvre, GLOBUS TRADING CO. képviselete. Vámmentes szeretetcsomogol a budapesti raktárból rokonainők vagy barátainak — SERVICE FOR ISRAEL — Csomagok és Ajiándékutabári.; ok- NEW YORKI NOTESZ -f ií_____________________________ Auer Pál, v. párisi követ, a Nemzeti Bizottmány végrehajtóbizottságának tagja, nemrég levelet innézet a “New York Times”-hez. A nagy világlap teljes terjedelmében közölte Auer nagyjelentőségű levelét, amelynek egyik legérdekesebb passzusa — magyar fordításban — a következő: — A “Pravda” szerint a Kremlin Eisenhower elnök kezdeményezése ellenére nem tehet semmit a keleteurópai országokban, mert nem avatkozhatik azoknak belügyeibe. De ha a Kremlin valóban nem akar más országok belügyeibe avatkozni, miért ülnek orosz tisztviselők ezeknek az országoknak minisztériumaiban? És miért vannak orosz tábornokok a lengyel, a magyar és más hadseregekben? Ha visszahívnák ezeket az orosz megbízottakat és szabad választásokat engedélyeznének, a világ értesülne róla, hogy valójában milyen rendszer az, amelyet ezek a nemzetek óhajtanak. Kétségtelenül nem az a céljuk, hogy visszaállítsák azokat a “reakciós rendszereket,” amelyekre a “Pravda” alludál, hanem a maguk életformája szerint szeretnének élni. A “Pravda”-ban megjelent cikk szerint ezeknek az országoknak gazdasági viszonyai javultak és kultúrájuk fejlődött, amióta kommunista uralom alatt élnek. Ezzel szemben köztudomású, hogy az átlag életszínvonal Közép- és Kelet- Európában nem emelkedett. Ami pedig ezeknek a nemzeteknek kulturális életét illeti, elég a kommunizmus alatt ezekben az országokban megjelent irodalmi termékeket és az azokban készült művész alkotásokat a kommunizmus előtti irodalmukkal és művészetükkel összehasonlítani. A ‘Pravda’ cikjke “Ázsia gyarmati és félgyarmati népeinek” óhajtandó felszabadításáról beszél, ugyanakkor azonban Közép- és Keleteurópa magas kultúrájú népeinek jelenlegi totalitárius rendszerét fenn kívánja tartani. Vájjon azt hiszik-e a szovjetorosz politika irányítói, hogy az ilyen, ellentmondás a Nyugaton észrevétlenül hangzik el? . . . • NO-NO PITTSBURGHI ’’MACYARSÁG” A Pittsburghban napvilágot látó hetilap, amely jobb ügyhöz méltó szorgalommal védelmezi az MHBK-t, legutóbb azzal a merőben uj állítással örvendeztetett meg bennünket, hogy a francia hadügyminisztériumot s netán a francia vezérkart is mi dirigáljuk. Irta pedig ezt abból az alkalomból, hogy a francia hatóságok megvonták támogatásukat Z á k ó tábornoktól és az általa vezetett dicső MHBK-tól. A Pittsburgh! újság ezt “Az Ember” haditényének tartja és kijelenti, hogy itt egy nagyszabású összjátékkal állunk szemben “Az Ember” és a francia katonai vezetőség között. Az elismert» sorokat igazán hálásan köszönjük és ezennel hirlapiíag nyugtázzuk . . . • Nemrég hirt adtunk arról, hogy Szőke Szakáll megírta önéletrajzát és az “Story of Cuddles” címen a közeljövőben jelenik meg Angliában. Híradásunkban említést tettünk Tábori Pál szerepéről a könyvvel kapcsolatban, hiányos információk alapján azt említvén. hogy Szőke'Szakáll jegyzeteiből Tábori Pál dolgozza fel az önéletrajzot. Most Tábori Pál arról értesít minket, hogy ő csak mint fordító működik közre. “A hires 'Vonósnégyes’ írójának nincs szüksége semmiféle négerre, '’agy ghostwriterre — ir. a a levelében — mert Szőke szakalltól a leghivatásosabb iró is csak taj nulhat humort, finom derűt, szatírát és szivbéli jóságot. A könyv egyedüli szerzője ő, én azt csak j angolra ültettem át. A könyvhöz i egyébként Szőke Szakáll uj fejezetet is ir, amely a televízió és j a háromdimenziós filmek problémáival is foglalkozik.” • GÁSPÁR JÁNOS NYILATKOZATA A következő nyilatkozatot kaptuk, amelyet készséggel adunk közre: Tisztelt Szerkesztőség: "Az Ember’’ 1953 márc. 28-iki . számának 6-ik oldalán: "passaicon is tartottak Szálasi-misét” cím alatt cikk foglalkozik személyem- I mel. A cikk többek közt azt írja, hogy a helybeli nyilasok felkéré- I sere március 14-én szentmisét j mondtam Szálasi Ferencért. Nem kiránok most foglalkozni a i személyemet ért támadással, vi’ szont megállapítani kívánom, hogy semmiféle helyről és senkitől olyan kérés, nem érkezett be, hogy Szálasi Ferenc lclkiüdvcért szentmisét szolgáltassak. Ennélfogva a cikkben jelzett tény meg sem történt I és minden ilyen állítás valótlan. Kérem a sajtóetikának megfele| löen lapjukban e nyilatkozatomat közölni szíveskedjék. Tisztelettel: Gáspár János, passaici rom. kath. plébános. 1953. május 39. New York magyar társadalmának két ismert és nagyon népszerű tagia: Dőry Hanna és Palugyay Frigyes esküdött egymásnak örök hűséget. Az ifjú párt számosán keresték fel jókivánataikkal. • Nagy’ tömegek jelentek meg vasárnap a Yorkville Casinoban, a! hol Endrey Jenő és Pádly Margit tartotta műsoros délutánját és az általuk vezetett magyar rádió bálját.- Vidám, kellemes műsor szórakoztatta a közönséget, amelynek keretében számos nép-i szerű művész lépett fel. A műsor i központjában Endrey Jenő állott, aki szellemes konferanszival ismételten megújuló tapsokat kapott. Nagy hatást keltett Harsány! László ref. lelkipásztor szereplére. aki a "Szeretet percei" elnevezésű állandó rádióműsorát ezúttal a közönség jelenlétében adta I elő. Harsányi Zsuzsa, Pádly Margit, Kondor Mariska és még sokan mások álltak a közönség szórakoztatásának szolgálatában. • Az Újvidéken megjelenő “Maj gyár Szó” című napilap, a Jugoszj láviában élő magyarság legeltet-í jedtebb orgánuma legutóbb nagy riportot közölt a newyorki magyar politikai emigrációról s tagjai te| vékenységéről. A cikk nem túlságosan hízelgőén nyilatkozik a I jobboldali és szélsőjobboldali po■ litikusckról . . . • Most pénteken tartja nagy érdeklődéssel várt előadását a ke| leteurópai federáció tervéről Felix Gross professzor, a newyorki I egyetem nagy tekintélynek Örvendő tanára a Cseh Munkásházban, amelynek pontos cime: 525 East 72 St„ New York City. Az előadás fél 8-kor kezdőd’”; és érdeklődőket szívesen látnak. Belépődíj nincs. • Baráth Tibor, az pnna': idején j nyilaskeresztessé vált egyetemi tanár, akit szélsőséges politikája miatt el is mozdítottak állásától, jelenleg Montrealban adja ki "Nyugati Magyarság” cimü folyóiratát. A lap a tudományosság í látszatával csavarja körül a szer| kesztő változatlanul szélsőséges és j bomlasztó elveit. A közelmúltban ' “Magyar Nemzeti Könyvtár” címen könyvsorozatot inditott Ba: ráth, hogy ilymódon is terjessze a neofasiszta tanokat. A “Hungária” lelkesen üdvözölte az első kótyagos könyvet és szerzőjét: Baráth Tibort. Eoben az esetben | sem a más lovát dicsérte a cigány, j hanem a magáét—elvégre Baráth Tibor és a “Hungária” eszmevilága igazán azonosé’: . . . • Meleghangú kritikát kapott a “The Magnetic Monster” c. film bemutatása alkalmából Tors Iván, a kép direktora és az érdekes szüzsé társszerzője. I MEGÉRKEZETT A FRISS, IMPORTALT HERZ - szalámi! FRISS BUDAPESTI LIBAMÁJ! Ezenkívül sokezer más importált cikk raktáron _ KÉRJEN INGYENES ÁRJEGYZÉKET — PAPRIKÁS WEISZ Importer 1504 SECOND AVENUE 78 és 79 utcák között New York 21, N. Y. Air Conditioned! Nyitva egész éven át! 46th S». E. of BROADWAY, N. Y. Telefon: PLo*a 7-1523. IMME KM HUNGÁRIÁK minden este 2 zenekar! Kitűnő műsor1
