Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-05-30 / 22. szám

t-i;k olda

AZ EMBER

MAY 30, 1953

alakult komunista pártba — mint kommunista partizánok a győztes szovjet hadsereggel együtt vonulnak be Magyarországra.

— Mindegyiketekre kész állás, kész feladat, kész karrier vár. Lehet választani: bizonytalan ideig tartó hadifogság vagy partizán- j iskola . . .

S a hallgatók száma szépen kezdett növekedni.

Vas örömmel és szinte válogatás nélkül fogadott be mindenkit, akiről úgy látta, hogy a jövőben kicsit is használható lesz. A gyilkos keretlegényekből került ki a legelszántabb, 1 e g használhatóbb kommunista.

Megkezdődött a tanulás. A “laikusok” átképzése militánsokká. S alig egy esztendő leforgása alatt elég jelentős kommunista j csoport állott Rákosi rendelkező- [ sere.

Rákosi 1944 vége felé ezzel a j gárdával vonult be a Vörös Had- í sereg után Magyarországra, hogy három éven belül átvegye a ha- j talma t.

S mindenestől leszállította Magyarországot moszkvai gazdáinak.

Hogy ez sikerülhetett, alkalmaznia kellett a taktika kettes számú pontját: “A kommunista pártok egyideig hirdessenek demokratikus elveket és látszatra működjenek együtt a szociálistákkal s vegyenek részt a kormánykoalíciókban.”

(FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK)

(Copyright by Keystone Agency and Béla Petrovics, Paris, France, 1953)

KERESTE1ÉSEK:

Keresem ősz tálytársnőmet: Goldstein Marikát, aki 1946-ban szüleivel Bp^est, VII. Erzsébet-krt. 26 alól kiváhdorolt Amerikába és utolsó levelét Clevelandból kaptam. — Keresem továbbá Gansel Annát, aki édesanyjával (Ipolyságiak) Bpeströl 1946 végén vagy 1947 elején szintén USA-ba vándorolt. — Végül keresem Klein Jóskát, aki Philadelphiaba ment nagynénjéhez, akinak ott cukorkaüzlete van. ö ugyanott egyetemre járt. Bpesten a Sajó-u. 2 | alatt lakott utoljára. Címem: ' Wiesner Ágnes. Saar Jashuv. Doar Na, Israel.

Keresem Goldschmidt Sándort, született Keszthelyen, kb. 28-30 éves. villany- és rádiószerelő volt. Apja: G. Ignác, anyja: szül. Fóliák Bianka. A keresett munkaszolgálatos volt Magyaróváron, majd Grác környékén amerikai zónába került és onnan ment New Yorkba, ahol tudomásom szerint megnősült. — Keresem továbbá Löwy Imrét, aki 1919-20-ban vándorolt ki Keszthelyről és a vas-szakmában volt. Apja: L. Manó, földbirtokos volt Keszthelyen. — Keresem továbbá .Tóth Jenőt, aki Zalacsányban volt földbirtokos-bérlő és a huszas évek végén, ment ki New York City-be. — Végül keresem apám testvéröecsét, Blumenschein Ignácot, aki kb. 30-40 éve él New Yorkban, min,t lapterjesztő. Az utolsó hirt 1939-ban kaptam róla. Lehet, hogy fiai nevén van ma a lapterjesztő vállalat. Értesítést kérek az alábbi .címre: Forgács Miklós, Akkc, Síkún Amidár 99-2, Israel.

Ff'; - elem, figyelem! Mihály Irén vagyok, néhai Sámson Mária operaénekesnő sógornője és Nóti Károly unokatestvére. Keresem Joel Lajj^nét, szül. Saneth Rizát; nagyér! kérem, hogy azonnal írjon! Aki ,ismeri, továbbítsa hozzá az üzenetemet: Címem: Mihály Irén, Rarrat-Gau, Betholm Rámát Mar-fce, Israel.

PANOPTIKUM

Mozi - tanulság: AKI VER, AZ NYER

Irta: JÁVOR LÁSZLÓ

Menton, Cote d’Azur

Titkos arámat meghívtam a moziba. Szerelmem csak egy kis pillanatot kért és elkezdte sminkelni magát. Rövid háromnegyed óra múlva elkészült és azért, hogy rá ne murizzak, mert elkéstük a film elejét, ő morgotí:

— Hát ki mindig az utolsó, kire kell várni, hát persze rád.

Ismét mi érkeztünk utolsónak a moziba, mindenkit zavartunk a műélvezetben, pirulnom kellett, szerencsére sötét volt. A viiághiradót már lepergették, most vetítik a jövőheti filmcsoda egyes jeleneteit. “Ezt várja az egész világ. Szédületes, izgalmas, lebilincselő.” A főszereplő hölgy egy üde de tisztes hitves, aki rajtakapja férjét, amint egy idegen nőszemélyt simogat és csiklandoz. Nagy jelenet, a végén a férfi főszereplő verni kezdi a női főszereplőt, mint a répát, ami csúnya dolog, hiszen nem vadházasok, minek üti szegény törvényesét, mint a répát? ... A föszereplőnő—miután jogos önvédelemből belerúgott a férjébe—zokogni kezdett. Micsoda mesteri rendezés! Törli könynyeit, aztán kifújja az orrát. Mennyi realitás, végül zsebkendőjét (amibe az orrát törölte) rágcsálni kezdi, tépi, tépi, szivtépő bánattal és végül gyöngysorszerű nájion fogaival megeszi a zsebkendőt. Velötrázó jelenet, szem nem maradhat szárazon. Közben a brutális férjnek lelkifurdalásai vannak, mert ja, hogy cl ne felejtsem, a főszerep»',nő elmegy az ügyvédhez, aki válásra beszéli rá a meggyötört asszonyt, aki előzetes ügyvédi költségek címén a jogvédő elé szórja összespórolt kosztpénzét és ékszereit is az ügyvédnek adja. A férjet annak a nőnek a szalonjában látjuk viszont, akit nemrégen oly odaadóan csiklandozott. A férfi szenved, de ahelyett, hogy pszichoanalitikushoz menne a csacsi, a szeretőjére hárítja az egész balhé okát és azt is verni kezdi mint a répát, ami szintén csúnya dolog, mert egy normális férj a szeretőjét szereti, ugyebár. Már az egész dráma szinte komikumba fullad, de szerencsére a szinre tipeg egy kicsi poronty, egy cuki gyerek. Honnan, ki tudja ... A filmkockák csak olyan “előzetesek,” össze-vissza ugrálnak, a gólyát nem láttuk, rejtély: ki fia a gyerek. Csupa nagy jelenet, micsoda filmcsoda, kolosszális. A főszereplők mindegyike magának követeli az ismeretlen helyről származó gyereket. Ez aztán a drámai mag. Vértforraló izgalom, a Frankenstein egy pitiáner az izgalom terén. A főszereplők összevesznek, Végül az általam ismeretlen helyről származó gyerek beteg lesz, az ágyához jön a verekedő férfi, meg a megcsalt hitves, aki az ügyvédnek adta összekuporgatott millióit, meg az ékszerét. A betegágy mellett kibékülnek és a férj a saját feleségét csókolja, ami szerencsés befejezés, de furcsa, nemde?

Erről beszél az egész világ! — harsogják a feliratok ugráló betűi. Váltsa meg előre a jegyét!

Reklámfilmek következnek . . . “Vegyen csokoládét!” — üvölti egy reklámgörl a vászonról. Udvarias vagyok, nem utasítok viszsza egy hölgyet. Eszkimó-jegescsokoládét veszek a cukrostól.

— Na mit szólsz az előzeteshez? — interjúvol titkos arám.

— Szinmarhaság — válaszolom.

— Folyton ilyen blődségeket ötle- j nek ki ezek a filmesek. A férfi megcsalja a nőt? Ilyesmi soha nem fordul elő, esküszöm neked szerelmem.

Arám turbékoló bűvös hangon kacarászni kezdett s közben megjelent a vásznon a nagy filmprodukció: A csábitó. Komoly családi hajiék, a főszereplő nős ember, 50 éves, komoly, elfoglalt, látszik rajta. A rendezői zsenialitás teteje az, hogy az egyszerű! néző is, olyan mint én vagyok, észre veszi, hogy az elfoglalt ember iránt mily hidegen viselkedik a törvényes feleség. A főszereplő korán kell, megcsókolja nejét az ágyban, aki hidegen azt mondja: Au revoire, Arthur — és tovább henyél az ágyban. Arthur kiteszi a lábát, a neje felkapja a telefont és átszellemülve beszélni kezd. A rendezői zsenialitás csúcsteljesítménye az, hogy a néző nyomban észreveszi, hogy az ágyban fekvő nő nem az imént távo- \ zott férjjel beszél távon. Gyanakszom, hogy valami idegen férfiszereplöt távbeszéltet a zseniális rendező.

— Jaj, ha a férj most betoppan

— suttogom izgatottam arám fülébe.

— Miért toppanna be? — válaszolja.

— Hátha otthon felejtette a főszereplő az esernyőjét?

— Ez egy hülye férfi, még betoppanni se tud . . .

No, erre nagy méregbe jöttem Az előbb egy főszereplő két nőt is vert mint a répát és mind a kettő bomlott utána. Ez a főszereplő pedig csak egy nőért bomlik és az az egy is megcsalja. No, nézzünk tovább.

A feleség kikel az ágyból és önmagából. Felöltözik. Elmegy egy férfihez. Ott levetkőzik.

— Női szabó ez a pasas? — kérdem arámat.

— Miért gondolod?

— Mert az Arthur felesége levetkőzik . . .

— Ne idegesíts ilyen buta kérdésekkel. A fiú, az Eduard az Arthur feleségének a szeretője.

— Disznó'

Egy férjes asszonynak szeretője van és a férje ,iem üti. Egy csalárd nő. Micsoda ötlet. Ilyen csak a filmekben van. Nézzük a filmet, de esz a .méreg . . .

— És te ilyen ocsmányságokhoz vezetsz, hogy én is gyanakvó is- | gyek. Ezek a csúnya filmek megmérgezik a lelkületemet. Ocsmány hazugságok, romlott ferdítés valamennyi.

— Ne hülyéskedj, ez az élet.

— Na szép kis élet. Csalás és í ámítás! . . .

Szaladnak a filmkockák, de én már nem tudom követni őket. Amíg a férfi ütötte á nőt és csal- J ta őket mint a répát, addig j rendben volt lelkem egyensúlya. De most a nő csal. Ez galádság, ez vért kíván. Elégtételemre, a megcsalt férjet puszilkortás közben véletlenül Arthur helyett Eduárdnak nevezi a hitve«. Arthur megtudja, hogy egy felszarvazott marha. Előrántja zsebkését és a hűtlen asszonyt szivén szurkálja.

Bírósági tárgyalás, he«es szándékkal elkövetett megfontolt emberölés. A Bétéká szerint testvérek között is !5 év. A főszereplő igy is jó üzletet csinál, mert 15 év után szabadul, uj boldog életet kezdhet. De lia nem öli meg hitvesét, 20, 30 évig ezzel a nővel élhet szegény.

Titkos arám meglöki a kezemet.

— Látod a főügyészt? Ő játszotta a Vadszamárban a csábítót.

— Miféle uj csalási históriát dumálsz nekem? Talán megint valami lélekromboló film? . . .

— Hát nem emlékszel . . . Vadszamár . . . Együtt néztük meg a filmet a Casir.o-moziban a múlt héten.

— Ahá! . . . —hörögtem és elborult előttem a világ. — Na az anyád . . .

Közben világos lett és magamhoz tértem.

— Na hogyan tetszett a Csábító? — kérdi tőlem hü arám.

— Sokat tanultam, bevallom. Megtanultam azt, hogy egy férfinek a mai világban kockázatos zsebkést hordania. És tudod kis nyuszikám, még más tanulságot is leszűrtem. A kép vége felé a vászonról a nézőtérre siklott a szemem. Arra gondoltam, hogyha a nép ilyen történeteket bevesz, akkor tán van is a történeteknek valami alapja?! Néztem a mellettem ülőt, aki egy nő oldalán cukrot rágott. A bestia — sziszegtem magamban. Biztosan csalja a mellettem rágó férfit. Előttem is egy férfi ült hölgye balján. Öt is megcsalja ez a perditanő. Jobbra, balra, elől. hátul, mint az áldozati bárányok, ngy üldögéltek a férfiak. Micsoda szörnyű rémkép. Minden férfinek hatalmas szarvakat láttam a homlokán. A saját halántékomhoz kaptam. Sima volt. Aztán meglökted a karomat és a multheti filmről beszéltél, amit, amint mondod, együtt néztél. Velem .

— Hát tudod kis nyuszikám — folytattam, — tudod, a naptár hiányos. Egy fontos napról elfeledkeztünk. Hát tudod nyuszi-puszikárn, van Gyertyaszentelő és

Vizkereszt. A tűz és a viz. Értesz aranyszárnyu bogárkám. Van Karácsony és Husvét. Van böjt és örömünnep. Van győzelem és nemzeti gyásznap. Van munkanap is, amikor dolgozunk és van egy nap, a munka ünnepének a napja, araikor hál’ Istennek nincsen meló. Van mindenféle nap, 365 nap egy évben és a 365-ben egy sincs olyan, amely minden, de minden emberfiát egyformán érint. Az év egyik napját, mondjuk az Újévet követő napot, el kéne nevezni Mindnyájunk Napjának, Szarvasnapnak.

— Milyen nap lenne ez a nap . . . meséld el kis bóbitás galambom — csicsergi titkos arám.

— Hát ez a nap lenne: a Felszarvazottak-nap ja.

— Hogyan jut ilyen badarság az eszedbe? — kérdi és látom rajta, valami félelem bujkál homloka mögött.

— Hogy miért, miért ... — ordítottam, vérbeborult az eszméletem, a zsebembe nyúltam, hogy kirántsam zsebkésemet és leszurkáljam a bestiát, mint Arthur, a főszereplő. Szerencsémre nem volt nálam zsebkés . . . Bambán elborongtam.

— Mit gondolkozol, beszélj — kérlelt arám, a titkos.

— Le silence est d’or, hallgatni arany—sóhajtottam higgadt önmérséklettel és nem mondtam neki, hogy elszólta magát: a Vadszamár eimü filmet nem énvelem, hanem valaki mással nézte meg a múlt héten..

Tanulságos volt a mai mozi; megtörte hitemet, de kioktatott arra, hogy:

1) Egy szerető gyengéd férj ne hordjon zsebkést magánál.

2) Még egy nőt tartson rezervben, ami biztos, biztos.

3) Verje mindkettőt, mint a répát.

4) Aki ver, az nyer . . .

“Szív küldi szívnek szívesen,..”

Újságírói kíváncsiság vitt el egy sokat és agyondicsért gyerekkelengye kiállításra, amelyet Izraelbe fognak küldeni. El voltam arra készülve, hogy látni fogok néhány baby-reklit és jónehány pelenkát. Nos, nagyon tévedtem. Mert amit ott láttam, amit a United Hungarian Jews of America Női-osztályának tagjai rendeztek: az minden dicséretet megérdemel! Valóban láttam baby-rekliket, sőt pelenkákat is, — de milyent?! Csodálatos szépeket. De ez mind semmi, — mert azonkívül a baby-öltözékek dús változatainak egész zuhataga töltötte be a kiállítási termet. De nem hiányoztak a gyermek-tápszerek, juice-ok, tej-konzervek. szappanok, sőt csörgők, babák sem. Igazi amerikai luxuskivitelezés volt ez, az iparmüvészettel karöltve.

A Nő-osztály újonnan megválasztott elnöke: Fay Elisabeth, a boldogságtól sugárzó arccal beszélt a nehéz funkciójáról, amelyet büszke öntudattal akar betölteni. Bízik munkatársaiban, akik éppen olyan lelkesedéssel végzik szociális feladatukat. E pillanatban háromszáz gyermeket tudnak felruházni, de rövidesen sokkal többet. A küldemény a jövő héten indul útnak. De máris hozzákezdtek a gyógyszerek gyűjtéséhez és varrógépek vásárlásához is. Schatzkin Szenes Miéi, aki a kelengyeakció bizottságának elnöknője, elmondja, hogy mindezt két hónap alatt végezték el az asszonyok.

íme a névsor, akik az élen jártak: Lőwy Z. Aranka, Green Malvin, Gulyás Cornélia, I.endway Adél, Harriot Rita, Lewis Margit, Kotman Helen. Newman Milly. Seidman Elly, Schönwald Arlene,

Schwartz Sady, Thomas Kathie, Weiss Ilona, Halmos Klári, Bauman Margaret, Greenwald Ilona és Hollós Ilona — és a Nő-osztály egyetlen férfitagja: Lendway Ernő. De nemcsak az élen járók előtt kell meghajtanunk zászlónkat, hanem a többi asszony előtt is, akiknek nevét nem sikerült feljegyeznem. Szép munka volt, jó munka volt, igazi nemesen érző asszonyi munka volt!

A new yorki magyar zsidóság társadalmi különbség nélkül vett részt az összejövetelen és igy többek között ott láthvn Zukor Adoifnét, a Paramount Picture Company kiváló elnökének népszerű feleségét.

Az amerikai zsidóság nem először és nem utoljára adja tanujelét az áldozat-vállalásban és segiteniakarásban. Büszke öntudattal, kipirult arccal, boldogan, de amellett szerényen mutatják munkájuk eredményét. Nem kell félni az izraeli magyarajku, sokat szenvedett, szegény sorsban élő anyáknak, mert az amerikai testvéreik nem hagyják cserben őket. Mint a példa mutatja.

Fay Elisabeth elnöknő büszke lehet az asszonyaira!

KÖVES ERNŐ

Mrs. Herbst's

1437 Third Ave., N.Y.C.

Tel. BUtterfield 8-0660

Valódi, hazai jegeskávé!

A legfinomabb készítésű rétesek, sütemények és torták. Hallgassa minden vasárnap d.u. 5-től 7-ig Mrs. HERBST rádióóráját: VVT.II5 állomás: 1190 ke.