Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-03-01 / 10. szám

6-ik oldal AZ EMBER March 1, 1952 NEW YORKI NOTESZ bizonyos, hogy a legrövidebb időn belül teljes és végérvényes lesz a gyógyulás, a filmvilág tagjainak és minden magyarnak igaz és őszinte örömére. DR. LAX HENRIKET, a kiváló magyar orvost, aki 19b2 óta praktizál New Yorkban, a C olu m b ia egyetemi orvostanári ka­rának tagjául hívta meg az egyetem vezetősége. Dr. Lax mint “Associate in Medicine and Research Fellow" február elején kezdte meg működését a Columbia egyetem new yorki kórházaiban. • Az amerikai könyvpiac eheti szenzációja Molnár Ferenc nyolc régebben megjelent színpadi já­tékának uj és együttes kiadása. A régebbi angolnyelvü kiadások már teljesen elfogytak és ez késztette az előkelő Crown-kiadót ennek az uj gyűjteményes kötetnek megje­lentetésére. Az uj Molnár-könyv részletes ismertetésére és mélta­tására még visszatérünk. • A napokban véletlenül meghall­gattuk a párisi rádió magyar adá­sát és hajmeredve állapítottuk meg. hogy a müncheni és new­­yorki Free Europe-rádió magyar­­adása méltó partnert kapott ezzel a párisi adással! A Bolgár László által irt politikai tájékoztató nem volt más, mint az otthoni magyar nép politikai vágyainak és jövő­beli elképzeléseinek tudatos ar­­culcsapása! Meddig terjed ezek­nek a hitvány perc-emberkéknek pimaszsága és meddig tűrik a megtévesztett, jóhiszemű külföldi tényezők ezt a felháborító garáz­dálkodást? Egy csomó kis nie­­-mand rászabadult a különféle külföldi rádiókra és szabadon folytatja zavaros, öncélú politiká­ját, szemben Amerika és a nyu­­gateurópai nagyhatalmak inten­cióival és szemben a magyar nép demokratikus törekvéseivel. Cse­lekedni kell itt sürgősen . . . • Bátor Viktor volt kormányfőta­nácsos, a Kereskedelmi Bank volt igazgatója nemrég előadást tar­tott a Great Northern Hotel kris­tálytermében Bartók Béláról, a halhatatlan zeneköltőről és az ősi magyar népi zene feltárásának úttörő apostoláról. Nem mehetünk el szó nélkül az előadás mellett s néhány röpke megjegyzésünk ide­kívánkozik e rovat hasábjaira. Hi­ányoljuk, hogy az előadó nem Bartók zenei zsenialitásáról és emberi nagyságáról értekezett, hanem az egész előadáson piros­fonálként húzódott végig a Bar­tók - Bátor - Eckhardt - kapcso­latok bizonygatása. Nem vonjuk kétségbe Bátor Viktor kapcsolata­it Bartókkal, de túlzásnak, sőt a tények némi meghamisitásának Ítéljük a Bartók - Eckhardt-kap­­csolatok erősítését! Hivatkozha­tunk arra a levélre, amely rendel­kezésünkre áll s amelyben Bartók erős kritikával illeti Eckhardt .amerikai szereplését. Mi volt a célja az előadónak azzal, hogy hangsúlyozottan kidomborította Eckhardt soha nem létezett esz­mei nexusát Bartókkal? így akar Eckhardtnak ösvényt vágni a ma­gyar szellem és művészet hófödte csúcsaira, amelyek mont-everesti magasságban állanak az eckhard­­ti tévelygés sivár lapálya fölött? . . . Azt helyeseljük, hogy az elő­adó ismertette Bartók néhány le­velét, amelyben keményen osto­rozza az akkori magyarországi ál­lapotokat, viszont azt már az em­beri képmutatás világrekordjának tartjuk, hogy a levelekhez a hall­gatóságnak az a része is élénken helyeselt, amely múltbeli szerep­lésével és rangjával pontosan az akkori Magyarországot képviselte a Great Northern csodálkozó fa­lai között. A múlt rendszer számos kormányfőtanácsosa és politikusa tömörült a nézőtéren és nem fu­karkodtak a tapssal, amikor Bar­tók valójában róluk mondott ke­mény bírálatot! A megbánás jele volt ez vagy csak az idők diktálta szemforgatás? Végül: a közönség soraiban megjelent báró Csávossy Leó is, a “Függetlenség” cimü honáruló lap volt rendőri ripor­tere, aki 1943-ban a “fajgyalázá­­sí” riportokra specializálta magát és botrányos cikkekben támadta azokat a zsidószármazásu ipar­mágnás - családokat, amelyeknek több tagja szintén jelenvolt ezen az előadáson. Tanulságos kép volt: Chorinék és az újra szalon­képessé vált ‘báró” Csávossy Leó egyazon társaságban, a newyorki eckhardti politika nagyobb dicső­ségére . . . • Nagy sikerrel rendezte meg Békeffy László szombaton Wash­ingtonban a konferanszié - estjét. Előkelő közönség töltötte meg a Kossuth Ház finomhangulatu nagytermét és tapsolt a szelle­mesebbnél - szellemesebb Békeffi­­szpicseknek, valamint a tünemé­­nyeshangu Barabás Sárinak, aki operaáriákat és müdalokat adott elő tökéletes interpretálásban. • Pfeiffer Zoltán a főszónoka a philadelphiai március 8-i Kos­suth - ünnepségnek. Pfeifferrel együtt több demokratikus politi­kus rándul le március 8-án Phi­­ladalphiába, hogy jelen legyen ezen a méltó megemlékezésen. • Az American Association of Lens Artists, a művészi fényképészek amerikai szövetsége az idén San Franciscóban rendezte meg évi országos kiállítását. Az első dijat magyar ember, névszerint Kallós Imre nyerte meg! • Nemrég alakult meg New York­ban a Liszt Society, amely a nagy magyar zeneszerzőnek, Liszt Fe­rencnek további népszerűsítését tűzte ki céljául. A Liszt Társaság most kiadta azokat a zongorára irt müveket, amelyeket Liszt az utolsó éveiben alkotott. Tervbe­vette a társaság ismeretlen Liszt­müvek kiadását és hanglemezen való megjelentetését is, igy töb­bek között a “Drámai előjáték”­­nak és a “Csárdás”-nak. • Vásárlási utalványok az Iz­raelben élő rokonok megsegíté­sére Paprikás Weissnél (1504 Second Ave.)! (H.) A legújabb pesti vicc, ezúttal találcskérdés formájában: — Melyik Európa legáldozat­készebb országa? — Magyarország. — Miért? — Mert Rákosiék áldozata és kész van . . . • Néhány hetet New Yorkban töl­tött Korda Sándor, a világhíres filmember. Se a sajtó, se a bará­tok nem szereztek tudomást Kor­da érkezéséről, amely a legna­gyobb titokban történt: Korda súlyos betegen érkezett New York­ba és megérkezése után azonnal az egyik magánkórházba vonult. Itt a világ egyik legkiválóbb spe­cialistája vette kezelés alá és né­hány hét múlva máris jelentkez­tek a tökéletes gyógyulás jelei. Az utókezelés Londonban történik s • Az elmúlt héten Nagy Ferenc, Peyer Károly, Pfeiffer Zoltán és Barankovics István fontos meg­beszélést folytatott -Washington­ban. • Arra a multheti hírünkre, hogy Montreálban nyilvánosan megpo­fozták Béres Józsefet, az “Aka­rat” cimü nyilaskeresztes újság szerkesztőjét, egyik olvasónk most különösen felhívja a figyelmet er­re a Béresre, mint a magyar emig­ráció posvány-részlegének . egyik legjellegzetesebb alakjára. Olva­sónk szerint ez a Béres 1945-ben Debrecenben ellopta a közellátás céljára tartalékolt lisztet s emiatt a megszálló katonai hatóság ha­lálra Ítélte őt, de utóbb megke­gyelmeztek neki és csak a cinkos­társát, egy orosz katonát akasz­tották fel. Nem sokkal később Béres “disszidált,” azaz megszö­kött egy újabb Ítélet elől, amely kétévi börtönt szabott ki ellene egy újabb közellátási manipuláció miatt. Belgiumban bukkant fel, ahol a legvadabb nyilaskeresztes propagandát csinálta, mint a “Hídverők” és a volt volksbund­­ista SS-ek ottani helytartója. Uszított, gyalázkodott, zsidózott napszámban. Az “Akarat” cimü szennylapja elrettentő példája volt a kapcabetyárkodásnak, de egyben a bárgyú müveletlenség­­nek is. Közben megállapították róla, hogy a belga kommunisták­kal is kapcsolatban állt és pénzt kapott tőlük a bomlasztó újság fenntartására. Hát igy fest az emigrációban szerepet játszó, hangoskodó szélsőjobboldali Bé­res ur portréja . . . Mindehhez még azt kell hozzáfűznünk, hogy ez a Béres természetesen jelenvolt Eckhardt Tibor montreali előadá­sán s módfelett helyeselt Eck­hardtnak . . . • Nagy tavaszi vásár Nadel Hugónál! Férfiruhák mélyen leszállított áron a legjobb mi­nőségben! 104 Fifth Ave. (a 15 és 16 uccák között) a 15-ik emeleten. (H.) • Tábori György, akinek “Flight into Egypt” cimü drámai játékát március 13-án mutatja be a new­yorki Music Box Theatre, Kana­dából megérkezett New Yorkba, hogy azonnal továbbutazzék New Havenbe, ahol a darab próbái folytak. Azóta a próbák már vé­­getértek és hétfőn már meg is volt az “ősbemutató,” Connecti­­cut-ben, óriási sikerrel és a helyi lapok lelkendező kritikáival. Ame­rikai szokás szerint a newyorki bemutató előtt valahol vidéken hozzák előbb színre a darabot, hogy megfigyeljék a közönség re­agálását és az esetleges hibákat még kijavítsák. Magyarországon is kísérleteztek ezzel a módszerrel és annak idején a Nemzeti Szín­ház egyik darabjának pl. Győrött volt az ősbemutatója. A “Flight into Egypt” főszereplője egyéb­ként a nagyszerű Lukács Pál, aki a bennfentesek szerint ezzel az alakítással ér el művészi pályája tetőpontjára. A darab és az elő­adás méltatására természetesen annakidején visszatérünk. • Lapunknak régi és hűséges ba­rátja, a Mexico magyarságában nagy tiszteletnek és közmegbecsü­lésnek örvendő Barta Emánuel az elmúlt napokban ünnepelte 70 éves születésnapját. A világ min­den részéből érkeztek üdvözlő tá- [ viratok Barta Emánuel cimére, a­­melyeket ezúton is szeretettel és j hálával köszön meg. Beregi Oszkár szerepelt ezen a héten a televízióban, örömmel ál­lapítottuk meg, hogy Beregi a ré­gi nagy szerepeit felidéző frisse­séggel és fiatalsággal excellált ez­úttal is — mint mindig. Egyéb­ként többek közt az alábbi elismerő szavakkal adózott Amerikának: “I am 76 years old. I fought against Nazism and Communism. I had to flee from my country for my life was in danger. The past 7 years I have been in great many countries. So I think I can com­pare the way of living between the U.S. and other countries. I found that this America is the healthiest, the freest and the hap­piest of all. This is the only true democracy of the world. And I believe that only this country is capable to save the world from the murderers of Moscow. A won­derful thing hapened to me. Af­ter being here for awhile I felt that this is my home. And I com­pletely forgot that I am a visitor here. It is too much to ask from the authorities that they should also forget that I am a visitor?...” • Az Amerikai Magyar Szövetség Washingtonban igazgatósági ülést tartott, amelyen Séllyey Jánost, a nagy megbecsülésben álló perth­­amboyi bírót választották meg se­gélybizottsági elnökké. Az ülé­sen egyébként a Szövetség külön­böző vidéki igazgatói sorban je­lentették a náci - szervezkedések nyomait az amerikai magyarság körében, amelyet a DP - törvény jóvoltából Amerikába besurrant nácik és nyilasok indítottak el, rombolva, fertőzve a régi ameri­­kás magyarokat. “Az Ember” elég régóta kongatja a harangokat, (hogy vigyázzunk, mert fejünkre gyújtják a házat ezek az alvilági brigantik! Idők jele, hogy már az Amerikai Magyar Szövetség ülé­sének is tárgysorozati pontja ez a kérdés . . . • Hímzett szegedi papucsok. Hunyadi János ásványvíz, Roth and Sons, 1577 First Ave. <H.) • Szigeti József, a világhírű ma­gyar hegedűművész az elmúlt hé­ten Európába indult 9 - hónapos turnéra. Angliában, Belgiumban, Svájcban, Olaszországban, Török­országban, Bécsben és Párisban lép fel részint önálló hangverse­nyekben, részint filharmonikusok vagy zeneünnepélyek szólistája-' ként. Szigeti novemberben jön vissza és nov. 13, 14 és 16-án Di­mitri Mitropoulos vezénylete alatt a newyorki filharmonikusokkal lép fel amerikai körútja előtt. AZ UJ AZSIA (3.) Egyiptom ki akarván használni Anglia hatalmas prestige vesz­teségét a perzsa olajkérdésben, hirtelen felmondotta az 1899-ben kö­tött angol-egyiptomi egyezményt, amely Szudánt angol-egyiptomi közös domíniummá nyilvánította és az 1936-ban kötött egyezményt, amely Angliának megengedte, hogy csapatokat tartson a szuezi-csa­­torna védelmére. Az angol Labor-kormány azonban nem engedett és az egyiptomi követelésekre csapatösszevonásokkal válaszolt. Kiesbb csetepaték is játszódtak le az angol és egyiptomi csapatok között, de úgy látszik Egyiptom nem képes komoly akció kifejtésére, a parti­zánizmussal és passzív rezisztenciával viszopt aligha fog célt érni. Faruk király máris hajlik a megegyezés felé és anélkl, hogy hívei vol­nánk bármilyen imperializmusnak, a tárgyilagosság mégis arra kész­tet bennünket, hogy ebben a kérdésben Angliának adjunk igazat. A szuezi-csatornát ugyanis nem Egyiptom, hanem a francia vállalkozás építette ki, majd az angol tőke vásárolta meg, azt tehát nem ismer­hetjük el kizárólagos egyiptomi területnek, mert érthető, ha a nyu­gati hatalmak arra hivatkoznak, hogy a szuezi-csatornát nem azért felépítették óriási pénzzel és kockázattal, hogy az ne egyben az övék is legyen, hanem csupán Egyiptomnak tegyenek vele egy szívességet. Az arab államok kiegyensúlyozatlan bel- és külpolitikai helyze­tében a mérleg nyelvét földrajzi helyzeténél fogva is TRANSJORDA­­NIA képezi, ahol Abdullah király meggyilkolásával most olyan helyzet állott elő, melynek fejleményei egyelőre kiszámíthatatlanok. Abdullah emirnek és Angliának a kapcsolatai még az első világ­háború idejéig, a török birodalom bomlásának a korszakáig nyúltak vissza, A legendás hirü Lawrence ezredes Abdullahot nyerte meg az angol imperializmus eszközéül, majd Abdullah volt az, aki az ango­lokkal karöltve a többi arab államot is rábírta arra, hogy a háború során pártoljanak el a felettük uralkodó Törökországtól és fogjanak fegyvert mohamedán testvéreik ellen. A szultán által meghirdetett “szent háború” ennélfogva csődöt mondott, bár a törökök ennek el­lenére is megkeserítették az Entente-hatalmak életét, nemcsak a Dardanelláknál, hanem a Kut-el-Amora-i csatában is, amit követőleg a szuezi-csatornát is elfoglalták, bár az egyiptomi kedivék akkortájt már függetlenek voltak a török szultán hűbérisége alól és ugyancsak angolbarát külpolitikát folytattak. Amint az ismeretes, Anglia Law­rence ezredes közvetítésével a győzelem esetére függetlenséget Ígért az arab államoknak, ezt az Ígéretét azonban a háború után éppen­­ugy nem állta, mint a Balfour-deklarációt sem. Lawrence ezredes le is vonta a konzekvenciákat és ezredesi uniformisát odadobva vissza­vonult a közelkeleti politikától és hazatért Angliába, ahol hosszú évek múltával véletlen baleset áldozatául esett . . . De az arab függetlenség elsikkasztanának a konzekvenciáit nem vonta le Abdullah emir, Mohamed próféta harmincnyolcadik egyenes leszármazottja, Továbbra is Anglia szolgálatában maradt, Angliától évi kétmillió font sterling zsebpénzt-húzott és ezzel szemben országát —az angol protekturátus alá helyezőit Transjordániát — teljesen át­engedte az angol imperializmus céljainak. Anglia ott építette ki ka­­tonai és légi támaszpontjait a szuezi-csatorna és az irak-Palesztina-i “Pipe line” (olajcsatorna) védelmére és ott létesítette Lawrence utó­da, Glubb angol pasa az angol parancsnokság alatt álló arab légiót, a Közelkelet legszámottevőbb hadseregét. „(Folytatás^ következik)

Next

/
Thumbnails
Contents