Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-03-01 / 10. szám

March 1, 1952 AZ EMBER 3-ik oldal A FREE EUROPE müncheni magyar Rádiója “sztárolta” Szeleczky Zitát és Szilassi Lászlót, a nyilasok primadonnáját és a rablógyilkos színészt Irta: GÖNDÖR FERENC Azon keveseknek, akik még mindig a fülüket vakarják és jó vagy rosszhiszeműen arról kérődznek, hogy jobb pi­rulva hallgatni Münchenről és émelyegve lenyelni a keserű igazságot, ez a válaszom: Szabad ország szabad polgára vagyok, ahol a szabad sajtónak nemcsak jogai, de kötelességei is vannak. Negyven éves újságírói tapasztalatom szerint a gaiságok elhallgatá­sa zsarolók, politikai örömlegények mestersége és nem a közérdeket szolgáló, becsületes újságíró hivatása. A kommunista egyetemeken “gyorsforralón” képesített felcserek is tudják, hogy a mérges kelést piszkos zsebken­dővel lekötni az egész szervezet meg mérgezéséhez vezet, a gyógyítás egyetlen módja az operáció és a seb alapos ki­tisztogatása. Egyébként néhány kommunista és fasiszta betyáron kívül úgy a régi, mint az uj amerikás társadalom szinte példátlan egyhangúsággal követeli, hogy az F.E.R. mün­cheni magyar propagandáját ne engedjük végképpen el­­zülleni. Ugyanez az európai emigráció felfogása! Tömeges jelentkezések, levelek, üzenetek, lelkes adatszolgáltatások és szolidaritási megnyilatkozások támasztják alá elhatáro­zásunkat, hogy ezzel a müncheni agyalágyult vagy terv­szerű, aljas komplottal egyszer és mindenkorra leszámol­junk. Végre is, akiben egy parányi tisztességérzet él, nem nyugodhatik bele, hogy amerikai pénzen, Amerika erkölcsi támogatásával a müncheni magyar rádió antidemokrata, antiszemita, kommunista és fasiszta szellemet sugározzon Magyarországba. Annak a magyar népnek homályositva el a látását, fokozva, lelki zavarát, hamis utakra terelve fan­táziáját, amelyik több mint tiz év óta szenvedi a zöld és vörös diktatúra szörnyűségeit. Ennek a propagandának (Dessewffy “Count” müncheni és newyorki “Leóinak”) egyedül a budapesti moszkoviták jés a moszkvai rendszer társutasai és egyéb bűntársai örülhetnek. Dessewffyék a népi demokráciának határozottan hasznára vannak, de ártalmára a nyugati demokráciának. (És növesztik a nyilas-nácik és a “pinkek” szarvait!) Ezért támogatjuk, mi amerikai polgárok, dollárjainkkal a Free Europe intézmé­nyét? Amikor a lengyel, cseh, román, bulgár és albán osz­tályok szép eredménnyel végzik munkájukat a demokrácia jegyében! Ezekben az osztályokban nem pártpolitizálnak, hanem dolgoznak. Ezekben az osztályokban a tehetség, az arravaló szakemberek szava a döntő, nem a tehetségtelen, üresfejü strébereké, mint eléggé sajnos, a magyar vonalon. Ott a lengyel, román, bulgár stb. emigráns politikusok szór­ták volna, ki a selejtet, a Vajda Pálokat, Dessewffy Gyulá­kat, Gellért Andorokat, — itt éppen megfordítva: talajta­­lan, kivénhedt, szerepüket már lejátszott, Magyarországon elfelejtett.politikai kutmérgezők és csatlósaik csempészték, ültették be és támogatják őket-—falnak vezetve az amerikai igazgatóságot. Ezekről a manőverezésekről alkalmuk lesz bővebben nyilatkozni "AZ EMBER” hozzáférhetetlen, senki által meg nem környékezhető hasábjain. Most először is kérdjük meg az Egyesült Államok kiil- és belpolitikájának hivatott vezetőit és azokat a szenátoro­kat és kongresszusi tagokat, akik alaposabban ismerik az 1939 és 1945 között lefolyt magyarországi borzalmakat, mint a Free Europe tisztviselői, százezrek és százezrek ki­irtását, a nyilasok és a nácik rémuralmát, hogy el képzel­hetőnek tartják e két olyan nyilas szemétnek szerepelteté­sét a Münchenben, amerikai pénzen, amerikai zászló ár­nyékában és amerikai ellenőrzéssel életrehioott Free Europe Rádióban, mint Szeleczky Zita vagy Szilassi Lász­ló? És ha már benne vagyunk a kérdezésben, kérdjük meg a tisztességes magyar emigráció bármely tagját a Dunától a Niagaráig: Elképzelték-e valaha is, hogy a Free Europe Münchenből Szeleczky Zita és Szilassi László hangjával tartsa a hitet, reményt és bizalmat a magyar népben? Nem hihetetlenre, hogy ilyen ocsmányság megtörténhetett? Nem hétszázezer mártír halottgyalázása ez? Szeleczky Zita a Szálasi-korgzakban fokozottan azt a szerepet töltötte be, amit Gobbi Hilda most a moszkoviták alatt. A legaljasabb uszítást szolgálta a színpadon is, ma­gánéletében is, szóban és írásban. A Szálasi-féle náci for­maruhában szerepelt. Ujjongott, amikor a bécsi országúton Dachauba, Mauthausenbe, Bergen-Belsenbe és Sopronkő­hidára az üldözöttek tízezreit hurcolták és aki öreg, gyerek vagy állapotos asszony kidült a sárban, azt ennek a némber­nek a “nemzettestvérei” ott nyomban agyonlőtték. Nyilas Zitácska természetesem amikor szorulni kezdett a “Nem­­zetvezetö” kapcája, előbb Sopronba, majd Bécsbe mene­kült. Sopronban annak a nemzetgyűlésnek csúfolt hara­miabandának, amely Bajcsy Zsilinszky Endrét kiadta gyil­kosainak, még volt alkalma Szeleczky Zita Szálasi-induló­­ját viharos tapssal és “miegymással” megjutalmazni. Ek­kor már égett az ország és romhalmazzá vált Budapest. Bécsben természetesen, érkezése estéjétől hét hétig, a náci Donau-Saenderben szerepelt naponta háromszor. Számos budapesti barátom irta meg, itt vannak leveleik előttem és a szerencsésen Amerikába emigráltak megerősítették, hogy “a Szeleczky Zita rikácsoló hangja csengett a fülükben az ostrom és a nyilas rémségek éjszakáiban.” Nemcsak éne­kelt ez a néinber. uszító gunydalokat persze, hanem beszé­deket is tartott a bécsi rádióban. “Aki nincs velünk, bon­coljátok fel, Dunához a zsidókkal és a baloldali árulók­kal!” — ezzel kezdődtek és ezzel végződtek üvöltözései. Szilassi László 19F2 óta a nyilasok kémje, majd 19 hk március 19 óta a Gestapo egyik legaljasabb besúgója volt Budapesti színészi, művészi, irói és újságírói köreiben, ahová csak beférkőzhetett a becstelen pojáca. A németek bevonulása utáni napon Szálasi halálfejes különítményé­nek tiszti maskarájában, ellopott autón száguldozott és fosztogatott a Rózsadombon, a Kis-Svábhegyen és a Szent István városban. Amit erről a hitvány fickóról itt leírok. 1945 júniusában Budapesten és Sopronban felvett jegyző­könyvekből, hiteles tanúvallomásokból másolom a Free Europe elnökségének okulására! “Szilassi hurcoltatta el a lakásáról Titkos Ilonát két felfegyverzett sváb nyilas legénnyel és- adta át a svábhegyi Gestaponak. Amikor a zsidók sárgafolt viselését elrendel­ték, végigzsarolta a jobbmódu zsidókat azzal, hogy azok otthon, az akkor még meglévő lakásukban, nem viselik a sárga foltot. Egy öttagú fegyveres különítménnyel többek közt betört a súlyos betegen fekvő Egyed Zoltán színházi lapszerkesztő lakásába, agyba-föbe verte Egyedet és átadta a csendőrségnek, amelynek egy patrulja vitte el Sopron­kőhidára. Része volt Jávor Pál elhurcolásában. A rendőr­ségi nyomozás megállapításai szerint, több mint százezer pengő értékű ékszert rabolt össze, házkutatásokat tartott, többször bement a gettóba “zsidóverésre,” amikor is idős nőket rugdosott meg és megállapítható, hogy bünsegédi bűnrészes volt 17 színész, színházi újságíró és színházi mun­kás elfogatásában és internálásában. Közülük /4 nem tért vissza, ottveszett.” És mindezek után 1952 januárjában a müncheni F.E.R. magyar mikrofonja a következő konferanszot sugározta, magyar hallgatóságának: Most két olyan művészünk következik, akiket hét év óta nem volt alkalma hallani a magyar közönségnek. Szeleczky Zita és Szilassi László következik!” Bármily hihetetlen: igy történt! Jaj nekik, ha letagadni merészelik, mert abban a pilla­natban kiadom a müncheni eredeti skript facsimiléjét. Jaj nekik, ha lehazudni próbálják, mert tizenegy levelet adok ki, amelyeknek irói Ausztriában és Németországban borzadállyal hallgatták végig Szeleczkyt és Szilassit az amerikai rádióban. Egymáshoz méltók: Szeleczky, Szilassi és a müncheni magyar desk ezidüszerinti vezetősége, Dessewffy, Thury, Mikes és mindahányan vannak. És méltók hozzájuk azok az amerikai pénzen ingyen élő magyar “demokrata politi­kusok.” akik fenntartás nélkül teljes bizalmukat fejezték ki a müncheni magyar rádiónak — a Free Europe szégyen­foltjának. Nincs ezeknek egyébként se eszük, se lelkűk, csak bendőjük . . . A széplelkíi, a nyilasok felé engesztelődé naivák felé pedig ennyit: csak a vezeklők, a bűnbánók számára van visszatérés az egy igaz Istent hivők közösségébe. Tudni kell, hogy Szeleczky és Szilassi máig a náci gyűlölködés, mérgezés, uszítás, rágalmazás hangos és nyílt cég jegyzett ügynökei! Kié a nagyobb bűn, kié a nagyobb felelősség: akik a lemezeket lejátszók Magyarországnak vagy azoké, akik türelmi bárcát adnak New Yorkban a politikai pros­tituáltak számára? Erre a kérdésre legközelebb válaszolunk. CSONTTÖRÉSEK KEZELÉSE A newyorki Polgárvédelmi Hi­vatal negyedik cikke ez az első segély - nyújtás kérdésének ame­lyeket a szövetségi kormány pol­gárvédelmi hivatalával egyetér­tésben hoz nyilvánosságra. A kar- vagy lábtörés arról is­merhető fel, hog$ a sérült végtag helyzete más, mint rendesen vagy az áldozat nem képes kezét vagy lábát mozgatni, avagy az áldozat fűrészelő fájdalmat érez,' rült végtagot megmozgatják. Az eltört csontot esetleg kézzel is ki lehet tapogatni. Ne próbálkozzunk a tőrét összeilleszteni. Ne nyúl­junk a töréshez, ha csak lehetsé­ges, hanem várjunk addig, amíg szakavatott segitség érkezik. A segítség megérkezte előtt ne moz­dítsuk el a sérültet, hacsak, élet­veszélyben nem forog. Ha elke­rülhetetlen, hogy a sérültet el­mozdítsuk, alkalmazunk “sin”-e­­ket a törés körül. A '“sin” megfelelő hosszúságú, ftt­­szélességü fadarab, de veszély esetén bármit használhatunk en­nek pótlására seprünyelet, avagy összehajtogatott u j s á gpapirost, stb. A sint az eltört kar vagy láb mellé kell helyezni és aztán a tö­rés felett és alatt szilárdan kell a végtaghoz kötözni; több helyen, hogy a csont ne mozoghasson. Ne kössük meg tulszorosan, mert ez ve vérkeringést akadályozhatja és az idegeket sértheti. Kéz, kar-, váll- vagy nyaktó­­résnél nem elég síneket alkalmaz­ni, hanem a csontot alá is kell tá­masztani. Ha háromszögű kötszer nincs kéznél, kézzel kötött hurok is segít. Az áldozat alsó karját te­gyük a mellére és ruhaujját tűz­zük biztositótüvel a kabátjáho“^*. Ily módon az alsákar átveszi : I egész súlyt. Törött nyak vagy hát azonnan ] szakértő kezelést követel. Az ilyen j emberhez ne nyúljunk, hacsak biztos halálnak nincs kitéve. Aa ügyetlen kezelés a hátgerincben okozhat sérülést, ami paralizissel vagy' halállal jár. Ahhoz, hogy csonttöréseket ke-, zelhessünk, szükséges, hogy az el­ső segély-nyújtás tanfolyamat el­végezzük. Ilyet majd minden közT ség rendez 3< Vörös Kereszt» vagy­­más polgári egyesület révén. Irat­­kozzunk be, mert tartozunk ezzel magunknak és családunknak. “SULAMITH Május 18-án vasárnap délután 3 és este 8 órakor a Yorkville Ca­sino színháztermében szinrekerul az operettek operettje, a gyönyö­rű zenéjü "SULAMITH.” Teljes zenekar és kórus, balett, uj díszle­tek és kosztümök, valamint 60 szereplő teszik az előadást kima­gasló magyar eseménnyé. Ilyen még nem volt. Ezt mindenkinek látni kell. GI) MAYOR’S RESTAURANT KÖZISMERT MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt áTak. Finom vevőkör. CLIFTON HOTEL 127 West 79th Street Telephone: TR 4-4525 NEW YORK CITY Március 29-én, szombaton este “AZ, EMBER” Müvészestélye és Bálja a huszonöt esztendős jubileumi ünnepség keretében, a Roosevelt Hotel-ben — Madison Ave.-45 St.

Next

/
Thumbnails
Contents