Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-03-01 / 10. szám

4-ik oldal AZ EMBER March l, AZ EMBER PöAliCß FERENC POmjJUUHETILAPJA ♦oi the MAN Editor and Publisher: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő-kiadó Published weekly, except the last four weeks in August. — Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: 320 East 79th Street New York 21, N. Y. Telephnoe: Butterfield 8-6168 Yearly Subscription Rates: In United States $10.00. In Foreign Countries $10.00. Single Copy 20 Cents. Vol. XXVII New York. N. Y., March 1, 1952 No. 10 Re altered as second class matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y„ under the Act of March 3, 1879 ELEANOR ROOSEVELT NAHALAL-BAN Irta: JUNGREISZ ELZA Négy esztendővel ezelőtt, egy gyönyörű tavaszi napon, különvonat indult ki New Yorkból Washington felé. Több ezer emberből álló küldöttség utazott vele hogy felvonulja­nak a Fehér Ház előtt, elmenjenek a Capitolba, hogy be­széljenek az elnök vagy szenátorok előtt, hogy közbenjár­janak, követeljenek vagy tüntessenek a szabadságharcát vivő zsidó nép mellett, melytől a Lake Success-i döntés után néhány hónappal, vissza akarták vonni a függetlenségét biztosító határozatot. Politikai cselszövések és pressziók hatása alatt, a szi­vek, melyeket egy ideig megindultságban tartott az európai tragédia és bűvöletében az Ország felöl áradó erő, — kezd­tek hidegülni, merevedni, visszautasitókká válni. Egymás után vonták vissza az együttérzés és emberiesség “Igen”­­íét, az Í9V7 november 29-én, Lake Success-ben igazságot ’avazók. A város, melyben Washington emlékműve állott .s Roosevelt legendás alakját őrizte, csöndes előkelősége és szinpompás tavasza ellenére, komor és nyomasztó volt ezen a napon. Ott álltunk a Fehér Ház hallgató ajtai előtt, — négerek, norvégok, zsidók, elnyomást és lázadást ismert népek gye­rekei és vártunk egy nyilatkozatot, mely egy távoli kis földrész sorsát dönti el. • A távoli földrész sorsa azonban itt dőlt el a kis fehér házak között, melyek előtt most Eleanor Roosevelt, Ame­rika First Lady-je halad el. Bár itt pereg el életünk nap-napja és sziirkitő pora oda­­száll csillogó legendái fölé, a falu története nagyszerű és megrázó marad számunkra mindig. Eleanor Roosevelt, aki élénk, okos szemeibe annyi or­szág képét fogta és képei közé lényegüket, sorsukat és problémáikat, — érdeklődéssel és megilletődötten hallgat­ja, a földjéhez és önmagához visszatalált zsidó paraszt re­gény ét-valóságát. Itt tartózkodása alatt végigvezették az országon. Látta a Chule-mocsár körüli munkálatokat, a sátortáborok életét, a nemzeti és szociális intézmények működését. Felmérhet­te a határokon átleskelődő veszélyt, belső válságait és az akaraterőt, mely velük viaskodik. Ebben a faluban rendezettséget, nyugalmat talált, az Ország egyik életforrását, melynek nincsen dagálya, apá­lya, féktelen zuhatagai és reménytelenbe szikkadt folyam­medre — csak egyenletes csörgedezése és termékenyítőn szétáradt vizsugarai. Nadja Jehuda köszönti a fogadóbizotlság nevében Eleanor Roosevelt, amint jellegzetes mosolygásával ar­cán kiszáll kocsijából. Titkárnője, az amerikai követség és a külügyminiszté­rium képviselői kisérik. Nadja — aki maga is amerikai — sohasem válik gépi­essé, monotonná ismertető előadásai alatt. Lelkesedése és büszkesége friss, meggyőző és tekintélyt nyerő. Nadja kertje mellett megyünk el, ahol ez a finom, müveit, világvárosi dáma napjának legnagyobb részét tölti, s abból a nagy virulásból, elevenségből ítélve, melyet fái, virág- és veteményeságyai mutatnak, — nem ered­ménytelenül. Mrs■ Roosevelt meg akarja tekinteni egy paraszt házát, gazdaságát is. Az egyikben, ahova betérünk, néhány hónap­pal ezelőtt még dr. Freudenberg Gideon, Einstein tanítvá­nya, a kis fejőszéken ülve tartott előadást nagy mestere el­méletéről. Azóta elvitték a jeruzsálemi egyetemre és gaz­daságát gyerekei vezetik tovább. A Rachlevski-portán most huztak uj emeletet a házra. Négy nemzedék sorakozik fel tiszta ünneplőben a bejárat előtt és vezeti beljebb a nagy vendéget. Az iskola és óvoda kapujánál a gyerekek és ne­velők várakoznak. Az óvódás gyerekek apró kezeikkel gyönyörű ünnepi albumot készítettek. Napokig varrták­rajzolták és ragasztották képeiket. Minden gyerek képe belefért, — mint Mrs. Roosevelt szivébe. A V1ZO - asszonyegyesület küldöttsége egy gyönyörű sálat nyújt át. Fekete alapon, arany- és ezüstfonalakkal hímzett, azzal a művészetté tökéletesedett és finomult kézi­munkával, amelyet a jemeni lányok készítenek a VIZO- mühelyeiben. Különleges, gyönyörű kendő, amit külön ter­veitek Mrs. Roosevelt számára és a csillogó fonalak, tarka ornamenteken kívül, láthatatlan szálak is vannak bele­­szőv'e. A Jemenből elkerült munkásnő, aki Keteken át dol­gozott rajta, tudta, hogy égy nagy és nemes ember számára készült, aki felkutaja elfelejtett és elhallgatott nyomorában az elesetteket és aki becsüli azt az országot, ahol öntudatos emberekké és dolgozókká emelkednek fel. A mezőgazdasági iskola termében, már tiszta ruhában, rendezett külsővel és rendbeszedett lélekkel találkozik az India, Perzsia, Marokkó és Tunisz-ból elkerült növendé­kekkel. Ezekben az országokban türelmetlenül és remény­kedve várják Mrs. Roosevelt látogatását, de ezek a gyere­kek, sűrűn teleirt jegyzőkönyvében, már felkiáltójelek és aláhúzások nélkül, a békésebb és szebb "esetek” rubrikájá­ban szerepelnek. Az iskola kertjében szedett nagy rózsacsokdrral karján indul kocsija felé, a Fehér Ház Ladyje és erősen, meghatot­­tan szorítja meg a kis fehér házak asszonyainak érdes, kérges kezét. Sztálin hazugsága — Fodor László könyve — Góliáttal. Egy nagyon te­hetséges rajzoló, FODOR LÁSZLÓ lépett most a po­rondra “Stalin’s Lie” címen egy könyvecskét adott ki, melyben ezer kitűnő anti­­kommunista vicce van—zse­niális karrikaturákkal. Fo­dor a politikai karikatúra mjestere. Szerintem van olyan jó, mint a hires angol Loew. És nemcsak a rajz biztos mestere, hanem az in­dulat, ami benne dolgozik s alaptémáját keresi, teszi a könyvet rendkívül mulatsá­gossá és értékessé. Lehet-e hatásosan küzde­ni humorral a diktátori sze­mélyek és borzalmak ellen? Sokan azt mondják nem, a téma túl véres hozzá. Én csak azt mondom: igen s a magam kísérletei is ezt bizo­nyít ják. A diktátorok hu­­mortalan lények s ezen a ponton sebezhetők a legjob­ban. A legragyogóbb vezér­cikk sem leplezi le olyan ha­tásosan a szörnyeteget, mint egy-egy gyilkos jó vicc. LENGYEL MENYHÉRT Itt közöljük a “Stalin’s Lie” néhány viccét: Berlinből jelentik: A világ legnagyobb hazug­ja a diktátor. Egész lénye, íralma hazugságon épül, miit addig ismétel — Hitler metódusa szerint, — mig a nagy tömegek elhiszik. Min­denekelőtt saját .személyét építi -fel olyan elképesztő hazugságokon, hogy az ein­her elámul; nem is azon, hogy lehetett azt elfogadni, de egyáltalában hogy lehe­tett beadni. Rettenetes mit csinált ezen a téren Hitler- Mussolini. De ez a hazugság ’sak úgy ül az általuk bir­tokba vett területen, mint a fertőzött levegő — ha jön a friss szél, — napok alatt íyomtalanul szétoszlik. Még itt voltak az olasz városok, 1-aluk-falain a Mussolinit di­csérő felírások mikor a nagy diktátor és szeretője hullája már lábaiknál fogva lógtak ^elakasztva Milano utcáján. Akinek eddig még sikerült elkerülnie végzetét — de ha tovább feszíti a hurt, őt is el fogja érni — a mester ha­zug: Sztálin. Amit ezzel csi­nálnak, ahogy ezt orosz or­thodox szertartás szerint ikonizálják — az csodája fog maradni a hazugság mű­vészetének — és az emberi­ség butaságának. Soha még igy egy ember eredeti alka­tát meg nem hamisították. (És ez a hamisítás elsősorban tőle származik.)Sztalin épp oly mániákusan gyilkos őrült, mint Hitler volt azzal a különbséggel, hogy Hitler a dühöngő, mig Sztálin a csendes őrültek fajához tar­tozik. De mindakettő vér­szomjas gyilkos, embertelen fajta, akik milliók halálán, szenvedésén keresztül élik ki rögeszméiket. És ez az ember nagy hasával, mosolygó ba­juszos ábrázatával mint a népek atyja hazudja bele magát a világköztudatba. Hogy a saját területén nem lehet ellene tenni sem­mit, az természetes. Ha vala­kinek egy titkos gondolata volna ellene—halállal bűn­hődik. így pusztította ki ma­ga körül minden régi elvtár­sát, barátját — úgy hogy ma az a helyzet, hogy egyetlen pszichopathikus embertől függ a világ sorsa. Borzasztó elgondolni. És az a csodálatos, hogy többé kevésbé bűvöletében tudja tartani még az ellen­feleit is. Az orosz kommu­nista e 1 le n propagandának elsősorban Slalint kellene személyében támadni s min­den alkalommal őt személye­sen vonni felelősségre, — s letépni róla a jóindulatú vi­lágmegváltó maszkot. De ezt nem teszik. Legfeljebb olcsó kreatúráival veszekednek, azokkal is lehetőleg az udva­riasság határain belül. így hát egyes privát Dávi­doknak jut a feladat, hogy felvegyék a harcot az orosz a napokban betörtek a szovjet­zóna propaganda hivatalába és el­lopták a jövő évi választások tel­jes, végleges eredményeit ... * V Sztálin egy éjjel képtelen el­aludni, türelmetlenül felcsavarja a Villányt, hogy megnézze hány óra van. Az óráját az éjjeli szek­rényre szokta tenni, odanyul — de az óra nincs ott. Mérgesen csön­get az ajtónálló titkosrendőmek: — Az órám eltűnt! — ordít. — Kutassátok át az egész Kremlint! Kutassatok át mindenkit! Ha megtaláltátok az órámat, súlyosan büntessétek meg a tolvajt! . . . Egy óra múlva visszajön a tit­kosrendőr, hogy jelentést tegyen az óráról. — Hagyjátok abba a kutatást, — mondja neki Sztálin, — meg­találtam az órámat . . . — De Sztálin elvtárs — tiltako­zott a titkosrendőr, — mi már elfogtuk a tolvajt, éz mindent be­vallott és már ki is végeztük á gazembert . . . * Egy külföldi diplomata tanulmá­nyozni akarja a moszkvai élelme­zési viszonyokat, megkérdi orosz kísérőjét: — Igaz, hogy maguk, kommu­nisták lóhust esznek? — Ah, lóhust! ... — sóhajt szomorúan az orosz, — régi szép idők! . . . * Egy parasztasszony nagynehe­­zen felkapaszkodik egy zsúfolt moszkvai villamosra, fáradtan felsóhajt: “Hála Istennek!’’ A kalauz rákiabál: Hímzett szegedi papucsok, Hunyadi János ásványvíz, akácméz, j u h t u r ó‘ LIBAMÁJ, PAPRIKA, MÁK, LEKVÁR és ezer más import áru, — MAGYAR LEMEZEK nagy választékban. — Kérj én 4Ö0-képpel ellátott ingyen árjegyzéket — Hallgassa a WBNX (1380 hullámhossz) rádióműsorunkat vasárnap délután 1 órától kezdődőleg. 1577 FIRST AVENUE H. ROTH & SON IMPORTERS New York (Corner East 28, 82nd N. Y. Street) Tel.: REgent 4-1110

Next

/
Thumbnails
Contents