Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-12-27 / 49. szám
DECEMBER 27, 1952 AZ EMBER 7-ik oldal Akiről Kertész Mihály teljesen megfeledkezett... Igenis, ez a cime Vértes Marcel gazdagon tollrajzokkal illusztrált uj francia könyvének, ez : “Zöld j mandula’’. Vagyis, mandula héjában. zölden, amit csodálatosmód, francia hölgyek, hors d’oeuvre-el, levessel, entrée-vel, grosse piéceel, dessert-el gazdag menü után bontogatnak ki és raknak magukba. megfeketült ujjakkal, jóllakottságtól kimeredt szemekkel Hogy hogyan tévedt ez a mandula az ötszáz oldalas könyv címébe, az korunk egyik, már klasszikussá vált anokdotája: . Mikor Vértes először Párisba került s tehetségére, másra nem támaszkodva küzködött a biztos érvényesüléssel, egy pesti barátja jött hozzá látogatóba. Ez a gazdag barátok közé tartozott. Jómódú pesti zsákkereskedő volt. Úgy is hívták — a hires londoni Jack-re, a hasfelmetszőre emlékezve—hogy: Has, a zsákfelmetsző. Először látogatott el Párisba azzal, hogy majd Vértes kalauzolja őt. A kissé rozoga, rendetlen atelier láttán savanyu lett, hogy hát igy él a nagy művész Párisban s minthogy tapintatos ember volt, hát meg is mondta orrhangján, mi a véle- I ménye. Elmentek ebédelni egy jó vendéglőbe. Pár lépéssel Vérteséktől egy utkeresztezéshez értek, ott autók száguldoztak ide-oda a Párisban szokásos tempóban. Várni kellett volna. A rendőr azonban hátravetette malaclopóját, lendületesen felemelte a két karját, megállította az autókat és igy — Passez Monsieur Vertés! Tessék átmenni Vértes ur. A zsákkereskedőnek leesett az álla. Nem tudhatta, hogy ez a rendőr a Vértesék takarítónőjének a babája, onnan tiszteli a művészt. Vértes persze nem mondta meg a pestinek, hanem lelkendező kérdezösködésére csak annyit felelt: 1 — Hát igen, egy kicsit ismernek itt Párisban . . . A zsákkereskedőre azonban már ragadt annyi pesti linkség, hogy kétkedő maradt; érezni vélte, hogy itt valami nincs rendben ezzel a rendőrrel. Erről tanakodott végig, amig a vendéglőbe értek. Ott azonban, kezébe ragadva az étla( pót amit csak félig értett meg, külön sorban — mert akkor volt a > I szezonja — ezt olvasta nagy hetükkel: , “AMANDES VERTES” Azaz Zöld Mandula. A zsákke- i reskedő nem tudta mi az hogy ' | “amandes” csak azt látta, égj- étel, ami az ő tisztelt is, lefitymáll- is barátjáról, Vertes-ről van el- nevezve. Végleg meg volt mos1 már győzve. A barátja egy hire; l ember Párisban, akit ismernek a: utcán és akiről ételeket nevezne!- el; hogy közben hagyják egy rozo■ ga atelier-ben élni, hát ez bizo- i nyára olyan párisias specialitás. i> j Ez a vastag francia könyv, Vértes életét mondja el, csupa ilyei t anekdotákban és az azok sorái 1 ébredő hangulatokban. Kezdve Uj i pesttel és a feltaláló nagybácsitó i meg a bimbózó szerelmektől, a pá z risi és amerikai világsikerekig, ké- rongyosan szomorú háborún át a amiben, mindkettőben szolgál- vitéz katona Vértes, máig. Benn van Dóra is folyton, a remek fe k leség, meg a maga idején Bili: k kutya. Vértes pompás elbeszéli S Ezt tudják e lap olvasói, mert né , ha-néha ide is Írja zamatos talp k ráesett cikkeit. Legfényesebb el Ki a “Hungária” franciaországi terjesztője? MEGDÖBBENTŐ VÁDAK ALMÁSY BARNA ELLEN HAZAI SZALÁMI [ és mindenfajta jé i i burka, kolbász. , p# g sonka, szalonna éj friss hús, stb.. Igazi HAZAI MÓDI ~ kapható: József magyau---------------------------- hentesnél 1308 2nd Ave. Tel.:RH 4-829“ Aír Conditioned! Nyitva egész éven át! 46th St. E. of BROADWAY, N. Y. Telefon: PLoxa 7-1523. immerman s HUNűARfA-hcn minden este: 2 zenekar! Kitűnő műsor! 1 Nagy magyar nevek, világhírű j nevek káprázatos zuhatagát élvezhettük Kertész Mihály angolnyelvű, de magyar szívvel irt leve-: lében, amit “Az Ember” valóban ünnepi nívón álló [karácsonyi szá-, ma hozott! Még talán nem is száradt' meg a nyomdafesték a fenti melegszívű, nagyszerű cikiken, amikor a világlapok hírül adták, hogy “az 1952-es Golden Laurel - diját (angolnyelvü kategóriában) a ‘Cry, the Beloved Country’ c. film nyerte el. James Dunn, Amerika franciaországi nagykövete adta át az aranyérmet a párisi U.S.A.-követség dísztér- . mében Korda Zoltánnak, a díjnyertes alkotás rendezőjének. Korda Sándor (Sir Alexander Korda) készítette a képet . . .” A már -több évtized óta Amerikában élő nagy filmrendező természetesen még igy is tucatjával hagyta ki a felsoroltakhoz hasonló magyar kiválóságokat. Különösen a zene- és képzőművészet, valamint a költők és. újságírók legjobbjait nélkülöztük ebből a csillogó névsorból. Kertész Mihály nagyon régen hagyta el Magyarországot és mint California egyik legnagyobb filmembere, a legelfoglaltabb művészek közé tartozik. Az adott körülménye': között valóságos csoda, hogy ennyire jólértesült magyar vonatkozásban. Mindez nem menti Kertész Mihály felsorolásának egyik sarkalatos hibáját. Vádolom, hogy kihagyta a valóban nagy karrierek közül egy bizonyos Michael Curtiz nevét, azaz sajátmagáét (nem is beszélve arról, hogy a sok-sok nagysikerű Curtiz-filmet is negligálta!), aki pedig már húszegynéhány évs az élen van és a Hollywoodban oly szokatlanul hosszú ideig tartó szédületes sikersorozata után éppen most áll — szakértők szerint — talár legnagyobb müvének bemutatója előtt! Amennyiben egy valóban nagyon szerény művész nem óhajt önmagáról írni, az — magánügy. Ez azonban nem ok arra, hogy “Az Ember” olvasóit ne tájékoztassuk arról, hogy miféle szenzáció közeleg. A szakmai kommüniké ezt jelenti: Január 13-án mutatják be a “Jazz Singer” című újdonságot a newyorki Paramount Theatreben az Infantile Paralysis-alapitvány javára. Helyárak: Sítől $100-ig- Earl Wilson az esi főrendezője. Nézzünk csak egy kissé a kuliszszág mögé. "Jazz Singer” volt az első han-HOLLÓS BÖZSI ANGOL-MAGYAR magyar - angol fordítási és bevándorlási ügyekben segítő irodáj; készséggel áll az amerikai ma gyarság rendelkezésére. Cim: 5! West 42 St. (Room 1046) Név York 18, N. \. Telefon: LO 4-361! ;osfiIm. 1927 októberében mutatók be A1 Jolson főszereplésével. A :ilm sikere forradalmasította az i.n. szórakoztató ipart s tetejébe csekély 31/2 millió békebeli dollár aasznot hozott a pionir Warner Bros. cégnek. Most, negyedszázaddal később, Kertész Mihály (M. Curtiz) hozta ismét szinre, szinesképben a “Jazz Singer”-t. A néhai nagy Jolson helyett Danny Thomas lesz a főszereplő, aki most már — az uj ( szöveg szerint — nem nagyszakál- Lu rabbi, hanem beretváltképü, nodern kántor fia. Thomas nagyon népszerű fiatal színész. Hangja remek és Kertész szerint "igazi nagy komédiás, mert könnyein át nevetteti meg a nézőt!” A Danny fiú Amos Jacobs néven látta.meg a napvilágot, de ennek dacára: görög katolikus; szülei Michigan államban letelepedett sziriai örmények voltak. Mr. Thomas szerencsés választás erre a szerepre, hiszen oly “rendezetlen felekeze :re” valló fizimiskája van, hogy a,huszas évek elején a “felelőtlen elemek” minden éjszaka véresre verték volna “igazoltatás* közben a pesti . Nagykörúton; a nyilasok kinyírták volna a “diccső” 44-ben (szabadon “Dipi^Tibi” után . . .) és mostanában talán bitófára magasztalnák fel Prágában a komcsik, mint “cionista kémet” és “knz.Tnopolita háborususáMA,.'’ . Igenis, szerencsés választás, mert Thomas mindent tud. így számos, kegyetlenül nehéz klasszi| kus imát ((“Kol Nidré,” “Kadish,” “Háskivénu”) énekel héberül — ám ugyanakkor a tiz modern vilá!gi dalszámában is egészen kitűnődnek bizonyul. Partnere Miss Peggy I Lee, akit eddig hires dalénekesnöjnek ismert a nagyközönség. Kertész szerint ugyanolyan kvalitású színésznő is. (Ez elég volt Warner Bros.-nak. Miss Lee megkapta a vezető nőiszerepet.) Az egyházi jeleneteket a losangelesi Mt. Sinaitemplombán fényképezték, am: valószínűleg először fordult elő. A jazzénekes most Koreát jár! veterán lett és a régi scenárió alapos változáson ment át. 1925-bö valóban 1952, vagy még inkábl 1953 lett . . • minden modern é: “up-to-date” . . . ^ Ahogy, a filmszakma egyik vezetője a napokban kifejezte: “25 é' és 12,000 hangosfilm után . . . í ‘Jazz Singer’ ismét a Broadway-r; i került” • . . és minden remén; j meg van arra, hogy a negyedszá zaddal később készült kép alapo san felülmúlja- a korszakalkotó el ső verzióját is. Kertész Mihályt életeikben neu láttam, soha semmiféle kapcsolj tóm nem volt vele. Valamit azon ban mégis tudok róla, amit érdé mes leimi. Amikor 1948-ban i Csendes-óceán partján elterül' i óriási filmstúdiók vidékén jártán: ■ jó öreg hollywoodi szokás szerin i sok irigykedő “fúrásnak” váltás ’ kelletlen fíiltanujává. Egyik ilye: 1 pletykás cocktail-partyn válás ( feldobta a Mike Curtiz nevet. A ( egyik kommentár—talán az egyet len dicsérő jellegű abban az évbe valakinek a háta mögött-—ponto . san igy hangzott: ] — MSke nemcsak szakmájána í egyik brilliáns csillaga évtizede i óta, de humánusan érző ember : — minden sikersorozat ellenére! VÉRTES ITT, VÉRTES OTT, VÉRTES MINDENÜTT, VAGY MÁSKÉNT: <(ZÖLD MANDULA” beszélő azonban — a rajzaiban. Ez a könyv is teli van a megkapó, le| leplező tolirajzok sokaságával; aki egy igazi Vértes-képtárat akarna megszerezni magának, a Vértes áramló gúnyos és éietes rajz-varázslataival, az rendelje meg magának ezt a francia könyvet, nem drága, csak 1,800 frank. Festőknél nem ritka, hogy Írni is remekül tudnak, mint ahogy például írók, mint Victor Hugo viszont meglepően jól rajzolt, vagy a mi Molnár Ferencünk is. Most jelentek meg Gainsborough írásai, amikből kiderül, éppen olyan jól tudott embereket Írásban jellemezni, mint ecsettel. Művészet: az alapjában egy, képírás vagy betűírás ugyanabból a látásból fakadnak. A mi Vértesünk azonban egy egészen különös eset. Nemcsak azért, mert szóban és írásban is velősen — és vésésén — tud karikirozni, hanem azért is, mert négy nyelven csinálja. Először és legfőképpen, Vértesül, rajzban. Azonkívül, három hazája lévén, Újpest, Paris meg New York, három nyelven. magyarul, franciául meg angolul, mind a hármat tökéletesen talpraesetten. Vértes uj könyve az “Adam” folyóirat kiadásában jelent meg (4, Rue de la Paix, Paris), a közönséges nyomaton kívül még két külön számozott példányú kiadásban is. Biztosan angolul is kiadják majd: hogy hogyan fordítják le a cim szójátékát, az "Amandes Vertes”-!, nem tudom. De az a fordító gondja lesz. — rip — A következő levelet kaptuk: Igen tisztel; Szerkesztőség! Kétéves ausztráliai tartózkodás után érkeztem Párisba. Még az ausztráliai tartózkodásom alatt módomban állt az összes magyar lapokat figyelemmel kísérni. így a legnagyobb megdöbbenéssel vettem észre, többszáz magyar honfitársammal együtt, hogy a “Hungária” című hetilap franciaországi képviselője nem más, mint az otthoni kegyetlenkedéséről és ukrajnai gyilkosságairól közismert Almásy százados. Nem tudom, hogy az emigrációs közvélemény és az eljövendő Magyarországot képviselő Nemzeti Bizottmány mennyire van tisztában annak a súlyával, hogy egy többszázszoros gyilkos egy magát demokratikusnak valló emigrációs hetilap felelős terjesztőjének van megbízva? Politikai hovatartozás nélkül minden jóérzésü magyarnak kötelessége ez ellen tiltakozni. Én Ungár József, aki otthonról személyesen ismerem viselt dőlgaival együtt, ezért az alábbiakat közölhetem: Almásy Barna 1941- től az összeomlásig ukrajnai és hinterlandi szereplése alatt a legembertelenebb módon üldözte halálba az alájarendelt szerencsétleneket. Ukrajnai század-parancsnoki minősége alatt az oroszországi időjárási viszonyok és pompásan működő géppisztolyának segítségével elérte azt, hogy század! ja létszáma az elindulás napján 1941 junius 12-én 312 volt — z hazaérkezése napjára nullára csökkent! Hazaérte után boldo: örömmel közölte hozzátartozó elvbarátaival: “Századomat akta' táskámban hoztam haza.”’ Dicstelen szereplésére akkoi tette fel a koronát, mikor a csepel Weiss Manfréd-gyártelepre beosz tott munkásszázad 55 főnyi le génységét 1944 október 15-én, .1 nyilas uralom átvétele napján a hozzá hasonló beosztottjaival gépfegyver - sortüz segítségével kivégezte. Almásy Barna más ügyekből kifolyólag 1948-tól kezdve többizben ült francia börtönökben. így nagyon csodálatos, hogy két évi börtönben való tartózkodás után újra a nyilvánosság elé mer lépni. Éppen ezért én és volt bajtársaim elhatároztuk, hogy Almásy Barnát oda.iuAteAju'*., ahová való s ahonnan úgyis csak időlegesén szabadult. Tesszük ezt azért, mert tudjuk. hogy az igazság a mi oldalunkon van. Az adatok összegyűjtése érdekében kérem a Szerkesztőséget, hogy az általam megfizetendő alábbi hirdetést becses lapjában közölni szíveskedjék: 1 r---------------------------------\ FELHÍVÁS Felkérem azokat a volt bajtársaimat, azok akár munkaszolgálatosok akár a honvédség fegy' veres alakulatainál szolgáló személyek voltak, hogy akik Almásy Barna (a ‘Hungária’ jelenlegi franciaországi lapképviselője, lakik 13, Rue de Malte, Paris) volt százados és többszöri munkásszázad-parancsnok viselt dolgairól tudnak, azokat jelentsék be az alábbi címen: Ungár József • ! c/o Szekulesz, 5, Rue Martel, Paris 10, France. : v-----------------------------------------/ 1 Kérésemet megismételve mara-T dók teljes tisztelettel: UNGÁR JÓZSEF r | * i | (Xeni kell mondanunk, hogy- a közérdekű hirdetést dijta- tanul közöljük — A szerk.)
