Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-12-27 / 49. szám

8-tk oklal AZ EMBER DECEMBER 27. 1952 2 rövid történet tábori KORNÉL HAGYATÉKÁBÓL IBSE * állt. Ibsen, akihez az elnök oda­­sugott valamit, megtörölte kis pá­­jaszemét, simított egyet a kétfelé­­nyuló szakállán és igy folytatta: — Én t.i. egy szót se értettem. Ap elnök uj- most felvilágosit, hogy a szónok norvégul beszélt, de ez tévedés. Egyébként köszönöm a jószándékot, de több nyugateuró­pai nyelven is szívesen fogadtam és megértettem volna a mondot­takat. Kiderült, hogy a szobrász egy szép méltató cikk ellenében — a­­mely műtermének gyöngyeit di­csérte—tanította meg “norvégre" a tanár-irót. Tréfás bohém volt, aki finnül tényleg tudott és “hecc­ből'’ arra oktatta klubtársát. Ibsen elutazása után megtorlá­sul kizárták a Fészek-klubból, ahol diszlakoma volt — igaz, csak egyidőre —a tanár-iró pedig nyi­latkozatot tett közzé a folyóirat­ban. amely a szobrászról szóló cik­két előbb közölte, hogy visszavon­ja megállapításait M. szobrász egész ouvre-jéről. E volt az első rektifikáció, amely nem rágalmazást, sajtó utján el­követett bűncselekményt, vagy más eféle támadást von vissza, hanem csupa dicséretet, elismerő megállapítást. A tanár-irót pedig még évek múlva is azzal ugratták, hogy a Kalevalából idéztek előtte és szö­vegmagyarázatot kértek. Nem hagyták békén, amig tényleg meg nem tanult norvégül. fülkékben ültek és hajnalig el­sakkoztak. Jóidéig sakkozott — ha nem éppen olvasott — Trockij és ké­sőbb Lenin is a Japánban. A szim­­birszki születésű Vladimir Iljics üljanov (későbbi álnevén Lenin: az akasztott) 1907-ben s másod­szor 1912-ben tartózkodott Buda­pesten. Trockij volt az idegesebb játékos és csapkodta még a cárt is (nem királynak, hanem cárnak nevezte a főfigurát). Aránylag gyorsan és vakmerőn játszott, na­gyon is hazárdul. Beszéd közben soha nem szólt Oroszországról, po­litikáról, bárminő uj tervről, csak játéknyitó módszerekről tárgyalt velünk. .Lenin többet irt. mint sakkozott. Ócska fekete bőrtáskából szedte elő a régi formájú tintatartót és tollat, a füzeteit és keskeny zöld papirosait. Egyik este sakkozás közben szó nélkül fölugrott és bal­szomszédjának körgalléros kabát­ja alól valami iratot kapott ki. A szomszéd tudniillik Lenin bőrtás­kájából vette ki előbb az iratot és Lenin csak visszaszedte, í Szeméhez közeltartva megnézte, hogy valóban az-e? Majd arcul­­ütötte a tolvajt. Jobbtenyere élé­vel csapott rá, ahogyan dzsiu­­dzsicu-hoz értők szokták. A várat­lan kemény ütéstől eleredt a tol­vaj orravére. Egy szót nem mon­dott, csak a tőrét Lenin mellébe döfte s azután távozott. Bravura kapitány volt, aki évek múlva is rejtelmes szerepet ját­szott a külföldi oroszok között. Le­ninnek még sok kellemetlenséget okozott, azután is, hogy az emig­ráns vezetők tovább utaztak Svájcba és a zürichi Bahnhoí­­strasse mögött, egy fölfelé vezető kis utcában húzódtak meg. I Nem csa.ptak lármát, rendőrt nem hívtak. Lenin kiment a toa­lettbe, ahol menekült-társa, Ka­linin megvizsgálta és azzal biztat , ta, hogy a sérülés nem súlyos. Soha többé nem láttuk őket a Japán-kávéházban. A mai korban, amikor a világon minden külső módszer rendelkezé­sünkre áll. hogy széppé tegyük ma­gunkat és fiatalok maradjunk, csak egyetlenegy dolog van, ami­nek fontossága mindezek előtt áll és ez az, hogy minden ember is­merje fel a kötelességét az élet.el szemben, ami a helyes irányban tartsa. Minden embernek tudnia kell, hogy az élet felfelé megy és nem lefelé, vagyis hogy a kor nem szellemi és testi lerombolást, ha­nem nagyob erőt és teljes testi szépséget hoz magával. Csak a helytelen koncepció viszi az éle­tünket lefelé és alig érünk el egy valamire való kort, rögtön elkez­dünk félni az öregségtől és attól kezdve annyit ismételjük ezeket a mindenki által elfogadót, fals koncepciókat, hogy hamarosan a testünk is követni kezdi a beleszu­­gerált gondolatokat és rövid időn belül elindulunk az öregség és de­­generáltság irányában. Ez az egész megközelítés az emberi szépség irányában helytelen. Ha nem értettük meg az életet, a test szépségének lehetőségét és a szel­lemi fejlődés határtalanságát, mikor húsz évesek voltunk, ez érthető, ekkor még az egyénnek nem volt elég gyakorlata. De hogy miért ne értsük meg ezt későbben és miért gondolkozzunk pontosan ellenkezőleg, ez érthetetlen. A technikai része a szépség megtartásának a kezünkben van. Ma, mikor tudjuk, hogy Gaylord Hauser és több más pioneer az életük munkáját adták, hogy meg­tanítsanak bennünket a helyes evésre, amikor Bemard MacFad­­den élő példa előttünk, hogy még nyolcvan éves korban is az ember úgy fizikailag, mint szellemileg a levnMáas&ht főkon élhet, amikor mindenféle kémiai és kozmetikai anyagok állnak rendelkezésünkre, hogy a hiányos anyagokat pótol­juk a szervezetünkben és a bőrün­ket olyan simává és tisztává te­gyük, amilyenné csak akarjuk, amikor minden aredeffektust és deformációkat a legelőrehalacíot­­tabb plasztikai sebészettel korri­gálhatjuk: mi oka lehet annak, hogy az ember ne legyen szebb és szebb, ahogy a korral előreha­lad és mikor a fiatalság első ha­talmas energiája elmúlik miért ne legyen birtokában egy szelle­mileg sokkal aktívabb erőnek, amivel fizikailag passzívabbat» irányítsa az életet? Amint annak a ténynek megértése, hogy az élet egy óriási privilégium, mindig vi­lágosabb és világosabb lesz, ha­tártalan szépség vonja be az egyént és az élet, ahelyett hogy nyűggé válna, egy óriási “advan­­ture” lesz, ahol a holnap mindig szebb lesz. mint a tegnap volt! KEISNER CLARA Az Önképző Egylet uj tisztikara A N. V. Első Magyar Önképz» Egylet december 18-án, csütörtö­kön este tartotta tisztújító rendkí­vüli közgyűlését. Az uj vezetőség nagy részét egyhangúlag válasz­tották meg. Egyhangúlag lett Hacker Lajos elnök, Sehwartzbart Jenő alelnöki Greenstein Bella jegyző, Goldstein Frida levelező titkár, Baruch Vil­mos pénztárnok, Venetiáner Ró­bert könyvtárnok, König József háznagy és Wojticzky Mihály aj­­tóőr. Egyleti orvos 100 szavazattal dr. Schlesinger József lett dr. Szi­lárd Imrével szemben, aki 60 sza­vazatot kapott. A p.ü.-i titkár Liehtner Artúr maradt 85 szava­zattal Neumark Zoltánnal szem­ben, akireJfO szavazat esett. A bi­­za'mi tisztségekre (6 jelölt közül) Gyémánt Sándort, Somlyó Lászlót és Róth lenöt választották meg. írók egyesületeiben is bőven akad olyan ember, aki minden­képpen arra törekszik, hogy a ve­zetőségben legalább valami k : £ helyet kapjon. Rendszerint azért mivel az irói. újságírói képessége nem valami kiváló és társadalmi téren igyekszik érvényesülni. Le­számítva persze, egy-két elnököt, akit kvalitásai és az íróság rend­jének szeretete-tisztelete emeltek a vezető-tisztségbe, javarészt k i s akarnokok foglalják el azokat a helyeket, amelyektől személyi te­kintély-fokozást várnak. Egy ilyen egyesületben nagy iz­galmat keltett az a hir. hogy Ib­isen Henrik Budapestre érkezik. Akkor ismertsége delelőjén volt a norvég óriás. Mindenütt a Vad­kacsa, a Nóra, a Kísértetek, a Peer Gynt meg a többi dráma problémáiról vitatkoztak. Kis országban több nyelven il­lik érteni és több irodalmat job­ban ismerni, mint a nagy biro­dalmakban, egy Ibsen - látogatás pedig nemzeti kulturpropagandát is elősegíthet, mert vele kapcso­latban a világsajtó is megemlékez hetik a budapesti magyar művé­szet és literatura némely értékei­ről. Jelentkezett is egy fiatal ta­nár-író, hogy norvégül is tud. Az illető éjjel-nappal tanult, hogy ne csak felolvasva, hanem szabad előadásban, illetve beszédben üd­vözölhesse Ibsent. Egy szobrász tanította, aki hosszú időt töltött a skandináv Alpokban. Meg akartuk interjúvolni Ib­­~t*enc. A kúiTtiei'et nagyon vigyá­zott rá, mert “szigorú és szeszélyes ur,” tehát majd csak a norvégül tudó tanár-iró beszélhet vele előbb és ö fogja lefordítani a kérdés­felelet anyagát. De erre már nem került sor. Kissé furcsa okból. Megjött az a bizonyos nagy nap. Az oroszlán-hajú norvég iró nagy érdeklődéssel hallgatta végig a kissé hosszúra nyúlt üdvözlő be­szédet, aztán igy szólt; még pedig németül: — Köszönöm a szives üdvözlést. Ezabad tudnom, milyen nyelven | beszélt? Erre bizony kínos feszengés tá- | madí. A fiatal szónok zavartan MAYOR’S RESTAURANT KÖZISMERT MAGYAB KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt árak. Finom vevőkör. CLIFTON HOTEL 127 West 79th Street Telephone: TR 4-4525 NEW YORK CITY Lenül Budapesten Frolov tábornok kartácsai vé­gigsöpörtek a pétervári télipalota lelőtt s a, nagy téren a halottak százai fetrengtek a hóban. Gapon pópát, aki a tömeget azért vezette, hogy alkotmányért fohászkodjék, később árulónak bélyegezték, sok forradalmárt kivégeztek és szám­űztek, a vezetők egyrésze pedig mindenféle kalandok közt bukdá­csolt, agent provocateur-ök háló­jába jutott vagy külföldre mene­kült. Rengeteg sok fiatal orosz és lengyel özönlött Magyarországba is 1905—190'7-ben. Magyarország türelmesen fo­gadta be a menekülőket és aki rossz fát nem tett itt a tűzre, az nyugodtan élhetett, idővel pe­dig mehetett tovább is, ahová akart. Csak hónapokkal később volt szükség razziákra közöttük, mert már hatezernél többen szivá­rogtak be ide és egy részük nem kívánatos üzleteket kötött, azon­kívül a cári kormány is újabb, I gyanús cselekményedről küldött j értesítést. Néhány orosz emigráns a Japán i kávéházba járt, ahol sok újságíró | és művész szokott megfordulni, továbbá akkoriban számos sak­kozó is. üvegfalakkal elválasztott HUNGARIAN GARDEN RESTAURANTBAN 152S Second Avenue New York City MAXIE FRANSKO és hires cigányzenekara KIVÁLÓ KONYHA! ZETTL LAC! tulajdonos Telefon: RE 4-9670 A SZÉPSÉG Mikor szépségről beszélünk, az 1 első dolog, ami eszembe jut, min- i dig az, hogy vájjon milyenek is a ! gondolatai az egyénnek, akiről szó van. Sokan órákat töltenek el szépítő intézetekben, hogy kör- j meiket, hajukat és bőrüket mu- j tatássá tegyék, de nagyon ritkán ! jut eszükbe, hogy miközben szé- ; pittetik magukat, tulajdonképpen : a gondolkozásuk formálja az arc­­kifejezésüket. Mikor fiatalok vagyunk és a karakterünk még nem hagyott nyomot rajtunk, akármilyen gon­dolatokkal élünk, könnyen elta­karhatjuk, nem látszik át. A ve­szély csak az, hogy miközben ta­kargatjuk, mindazok a gondolatok, melyek destruktívak, melyek más­nak árthatnak, melyek gyűlöletet, irigységet, rosszakaratot táplál­nak, lassacskán bizonyos .kifeje­zést adnak az arcnak és egyszer csak szemben találjuk magunkat egy olyan arccal, amit nem aka­runk elfogadni. Azt a történetet mesélik Lin­colnról, hogy egyszer, mikor va­lakit ki akart nevezni valamilyen fontos állásra, egy embert aján­lottak neki, akit mindjárt be is hivott interv jura. Mikor az ember elment, a tanácsadó, aki őt aján­lotta, megkérdezte Lincolntól, hogy mi a véleménye az ember­ről? Lincoln azt válaszolta, hogy lehet, hogy az ember jó a mun­kára, de nem szereti az arcát. "De uram — mondta a tanácsadó, — csak nem fogja felelőségre von­ni az embert az arcáért?” Mire Lincoln ezt felelte: “negyven éven felül minden ember felelős az ar­cáért.” HERZ-SZALÁMI! VALÓDI! IMPORTÁLT! (Jelenleg Hollandiából.' Y orkville-ben kizárólag PAPRIKAS IMPORTERNÉL kapható! 1501 SECOND AVE 9 ä NEW YORK 21. N. V. t > 78 és 79 utcák között Telefon: BU 8-6117 i ' Vidékre pontosan szállítunk. Kérjen ingvenes árjegyzéket. SZILVESZTER­­ESTI BÁL HOTEL VANDERBILT 'DELLA ROBBIA ROOM) . 33rd Street és Pork Avenue DECEMBER 31 UNITED HUNGARIAN JEWS OF AMERICA rendezésében az IZRAELI ÉLELMISZERAKCIÓ javára! FELLEGI TERI dizö: MEZEI ZSÍGMOND a budapesti Operahúz tagja * MAGYAR GYÖRGY zeneművész SZIGETI JÓZSEF és zenekara! Belépti jeqy ára: néay dollár. Asztalrezervációért és jegyért hivjc: BUtterfield 8-8212.

Next

/
Thumbnails
Contents