Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-12-20 / 48. szám

DECEMBER 20, 1952 AZ EMBER 7-ik ofdcii Magyarország Irta: PERNEKI MIHÁLY Mint tépett bundája farkas ülsz a havon, Száraz ág vagy egy dermedt fán, Fagyos szél a deres nyáron. Koporsó Szent Mihály lován, » Jgj^ Üres folt Európa térképén, Törött mankó a sarokba vágva, összedőlt ház a falu végén, Nemes vad csapdába zárva. Mégis élsz, mert szived fel-fel horkan, Tépett bundád titokban foltozod, A száraz gulyákból ének roppan, A fagyos szelekben tavaszt hordozol. Holtnak vélt orcádra is kiül majd a szín mikor óraütéskor a sorba állsz, hogy vár Jegyéi njra a végeken, s házról házra, hegytetőről-hegytetőre feltámadást dudálva koporsód kirügyezik Szent Mihály lován. Üdvözlet az 50 éves hercegnek Irtai KÖMLŐ DÉNES “Bob urfi hej, legény a talpán, Az ajka kő, a csókja méz” . . . Elindult a magyar operett a vi­lágsiker utján. Huszka Jenő után néhány évvel jöttek a többiek: Jacobi Victor, Kálmán Imre, Szir­mai Albert. Kacsóh Pongrác, Buttykay Ákos, Nádor Mihály, Vincze Zsigmond, Rényi Aladár, a fiatalabbakról nem is szólva. Va­lamennyi nevet ott lehet olvasni a világsiker lobogóján, valameny­­nyi a magyar tehetség egy-egy ragyogó bizonysága. *. Persze ahhoz, hogy a magyar operett meghódíthassa a világot, hogy Bob herceg és követői meg­születhessenek, ahhoz szabadság kellett, lelki és művészi szabadság. Ama kor száz hibája, mulasztása mellett is szabadságot adott a mű­vésznek, mindenki arról és úgy dalolt, ahogy, kívánt és a “Párt” nem irta elő, hogy Lenin szakái- Iáról, Sztálin bajuszáról vagy Ma­tyi kopasz fejéről kell-e dalt zen­genie a művésznek. lluszka Jenő ma 77 éves és Bu­dapesten él. Szívesen üdvözölnénk e jubileum alkalmából, ha nem kellene attól tartanunk, hogy ez­zel megnehezítjük a bolsik között amúgy sem könnyű sorsát. coffee served at The Waldorf-Astoria Compare it for richness of Savor with any other brand« At all grocers* Nem sok herceget üdvözöltem eddig ötvenedik születésnapja al­kalmából és nem hiszem, hogy ilyesmire a jövőben is sok tintát kellene fogyasztanom. Nem tar­tom számon a hercegek születés­napját, ez a herceg, akit ime most üdvözölni kívánok az egyetlen, a­­kinek életkorára pontosan emlék­szem és akit szeretek, akivel oly szívesen töltöttem egy-egy estét s akivel ma is boldogan együtt len­nék 2-3 órára, Ezt az én kedves és szeretett hercegemet úgy hívják, hogy Bob herceg és 1902 decem­ber 20-án született Budapesten a Népszínházban, tehát most ötven esztendős. Szüleinek neve: Huszka Jenő és Martos Ferenc. Születésé­nél nem lehettem jelen, mert ak­koriban még nem voltam olyan korban, hogy eljárhattam volna az efajta eseményekhez, de a ná­­lamnál idősebbektől sokat hallot­tam e vidám hercegecske megje­lenéséről, mig végre — talán egy évtizeddel később — személyesen is láthattam és hallhattam herce­gemet. Bob hercegre jól emlékeznek még azok, akik már az első világ­háború előtt a szinházbajáró kö­zönséghez tartoztak, mert Bob herceg «— most már megmondom, ha valaki nem tudná — a legna­gyobb sikerű magyar operettek egyike volt. Az angol és francia operettek világa volt a század elei kor, a bécsi operett csillaga elhal­ványodott, a magyar operett pedig csecsemő korát élte. Huszka Jenő előtt talán csak három magyar operettszerző jutott el a sikerig: Konti József, Bokor József és Verő György, de nekik állandóan küz­­deniök kellett a színigazgatókkal, akik nem bíztak a magyar muzsi­kusokban. Huszka Jenő operettjét is csak immel-ámmal mutatta be a Nép­színház, ahol azután eljutott a századik előadásig, ami akkor csaknem ismeretlen esemény volt a pesti színházak életében. , Óh micsoda kor, micsoda világ volt a századforduló utáni évti­zed! Az emberek — miután elült az angol-bur háború izgalma, — békében éltek az egész világon. Európa gazdag és fejlődő orszá­gokból állt és a nap ragyogóan sü- | tött a szorgos emberekre. Magyar­­ország ontotta a tehetségeket, csak szociális téren maradt el, meg a politikai jogokat illetően kellett várni a Nyugaton már meglevő | általános titkos választójogra. Budapest épült és szépült, jog­gal mondhatta magát világváros­nak. Színházait tehetségesnél te­hetségesebb színészek tették kitű­nőkké; már jelentkeztek azok az írók, akik később világhírnévre tettek szert. Herczeg Ferencnek már jachtja volt az Adrián, Bródy Sándor utánozhatatlan gesztussal tartotta Media-szivarját ajkul kö­zött, Molnár Ferenc első darabja nagy sikert aratott a Vígszínház­ban és indulóban voltak a többiek: Ady, Babits, Kosztolányi a költők között, Biró Lajos, Lengyel Meny­hért a szindarabirók világában. 4 üt 4 4 4 4 4 4 4 4 4 s 4 4 4 Mély hálával köszöntőm Göndör Ferenc szerkesztő urat az újév alkalmából SPEED IBOLYA 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 A***»* KELLEMES ÜNNEPEKET BOLDOG kíván e es UJESZTENDÖT lap olvasóinak ....4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 .4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 DR. WAHL ELEMÉR NEW YORKI ORVOS Az Amerikai'Magyar Népszava: “Mit mond az orvos” rovatának vezetője. 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 .4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Jf >! 4 SZABADKŐMŰVES TESTVÉREIT ÉS BARÁTAIT SZERETETTEL ÜDVÖZLI ÉS boldog újévet kíván SAS ELEMÉR A politikában tartott r. küzde­lem a 67-esek és a 48-asok között és a monarchia két állama, Ma­gyarország és Ausztria folytatta a | civódást. Ferenc József hajlott háttal, de hihetetlen kötelességtu­­j (Sással ült helyén és azt hitte a i Habsburgok trónja örök és meg­­! rendíthetetlen. Am alattvalói is MERRY CHRISTMAS AND HAPPY NEW YEAR! DR. DERUHA 128 EAST 86th STREET NEW YORK CITY Rendel 10—2-ig és 4—9;. vasárnap 10—2-ig NŐBETEGEKNEK KÜLÖN VÁRÓSZOBA ezt hitték és éltek javarészt boldo­gan Pest-Budán. Ilyen korban jeient meg a Nép­színház színpadán a Bob herceg. Szerzője, Huszka Jenő 27 éves volt akkor és talán maga sem hitte, milyen sikert fog aratni. A közön­ség is bizalmatlan volt kissé, a Népszínházban sok volt a balsiker az utóbbi időben. A premierre azonban megtelt a nézőtér és egy­re gyakoribb és lelkesebb lett a I taps egy-egy zeneszám után. Bob herceg egyszer csak megállt a ri­valda előtt és belekezdett a dalba: : “Londonban, hej van számos utca És minden utcán több sarok, És minden sarkon vannak szép házak, És minden házon ablakok. De az egész nagy Albionban Nincsen oly ablak, mint ahonnan A legszebb rózsaszál virít, A legszebb rózsaszál virít!” Mondják, olyan tapsfergeteg ke­letkezett, amilyet magyar zene­szerző, addig még nem kapott. És a primadonna — mert Bob herce­get a primadonna játszotta — folytatta:

Next

/
Thumbnails
Contents