Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-11-22 / 44. szám

NOVEMBER 22, 1952 7-ik oldat így tisztogatott7’ Sztálin a Konrinternben Ivan Karaivanov emlékezései Moszkvára A sztálini tisztogatásai: az orosz népnek több millió, a nemzetközi proletáriátusnak pedig néhány­­ezsr ártatlan áldozatába kerül­tek. De ha borzalmas is, hogy Sz:alin a politikai emigránsok ez­reit gyilkolta meg, akiknek na­­j yyobb része párttag is volt, még borzalmasabb az, hogy jutalmat | is kérő ezért. Sztálin képviselője néhány millió dolláros kártérítést I kért a bolgár kormánytól a bol­­jgár politikai emigráció tartásdija fejében. Ha pedig kártérítést kért ! Bulgáriától, valószínűleg megkö­­j vételt« a többi csatlósállamtól is. Csicsikov, Gogoly ismert regény­hőse meghalt parasztok lelkét vá­­\ sárolta meg. Sztálin, a jelenkor ; Csicsiltovja, drágán és túl drágán 1 árulja a saját maga által elpusz­­í titofct kommunisták holt lelkeit! j Azokban a soha nem feledhető j rettenetes napokban, amikor a ! tisztogatás láza elfogta az egész j párt- és államgépezetet, az embe- I rek állandó rettegésben és letar- i tóztatás előtti várakozásban él­­' iek. Senki sem tudhatta biztosan, j hogy valamilyen rágalom, valaki­nek gyűlölete vagy irigysége vagy j akár egy véletlen ismeretség va­lamelyik letartóztatottal nem jut­­! tatja-e a Lubiankába. A tisztogatás villámgyorsan ; folyt. Sztálin ezt az akciót meg- i hitt emberére, Jazsov belügyi nép­biztosra, a központi bizottság | szervező titkárára bizta. Korlát­­; tan hatalommal ruházta fel és joga volt bárkit letartóztatni és ! törölni az élők sorából . .. I HUNGARIAN GARDEN RESTAURANTBAN 5 528 Second Avenue New York Crty MAXIE FRANSKO és hires cigányzenekara KIT AID KONYHAI! ZETTL LACI tulajdonos Telefon: RE 4-967* íróval. És Barbusse szerencsétle­nül járt .Nagyon megfázott, úgy­­hogy kénytelen volt a kremli kór- j házba menni, de az orvosok úgy gondoskodtak róla, hogy hamaro­san meghalt! Barbusse-hoz hasonló sors érte | 14 évvel későbben Dirmtrovot is. aki szintén rejtélyes körülmények \ között mondott búcsút a moszkvai, árny ékvilágnak. "Minden ma- j jóm a Kominternben — mondot­ta Barbusse halála után Dimit- j rov — gépkocsival kószálhatott a í városban, de a be‘eg Barbusse számára nem akadt automobil és gyalog kellett a kórházba men­nie.” Jellemző hogy az SzKblP kór­ponti bizottsága kiadásában meg- i jelentő nagy szovjet enciklopédia igen hüvesen ír Barbusse-ról és. egy szóval sem emliti meg. hogy! a delegátusként Oroszországba utazó iró Moszkvában halt meg. ; Barbusse halálának tényleges s talán tudatos előkészítői nyilván­valóan félnek egyetlen szóval is megemlíteni halálának helyét. Gyanús és kóros tünet ez. Miért félnek elismerni, hogy Barbusse Moszkvában halt meg? Ha nem lennének hibá-sak haláláért, ez a félelem indokolatlan lenne, . . AZ ELSŐ KIVÉGZÉSEK Az SzK<b)P-ben és a Kom in­ternben végzett tisztogatás a Szovjetunió történetének legsöté­tebb időszaka. Németország hábo­rús készülődései és a félelem a dolgozó tömegektől árra liénysze­­ritetíék Sztálint, hogy 1937 már­cius 16-án megkezdje a tisztoga­tást. Érdekes, hogy ez a tisztoga­tás éppen azokban a napokban kezdődött, amikor az egész sajtót és a közéletet elborító ta a fülsi­ketítő propaganda a sztálini al­kotmány, “a világ legszabadság­­szeretőbb és leghaladóbb alkot­mányának” meghozatala alkal­mából. A tömeges tisztogatás nyitánya a Zinovjev és Kamenyev elleni bűn per volt. Mini ismeretes, Zi­novjev évek hosszú során át a Komintern elnöke, Kamenyev pe­­dgi végrehajtó szervének tagja volt. Sztálin harca az SzKib)P és a Komintern vezetői ellen nem éles és elvszerü vitával, hanem &z j NKVD igénybevételével folyt. Az említett kát vezetőt, akárcsak sok j más vezrtő embert is, azzal vá­dolták, hogy már régóta külföldi kémszervezetek szolgálatában áll­nak. Sztálin nem volt képes arra, | hogy elvi harcot folytasson olyan emberek ellen, mint Zinovjev, ; Kamenyev, Bucharin, Rakovszk j, ; Preobrazsenszki, Kresztinszki é3 j mások, s hamarosan meglel e a harc másféle módját — megvá- I dőlni őket, hogy kémek, a párt és I államvezetőség ellen működnek, | és ezért el kell őket tenni láb 1 alól. Zinovjevet, Kamenyevet és ! még 16 vádlottat 1936 augusztus j 25-én állították biróság elé. De I nézzük csak milyen ir at járt meg ] ez a két ember, mielőtt a vádlot­­> tak padjára került volna. Sztálin 1 követelésére még 1926-ban eltá­­' volitották őket a párt politikai ; Irodájából és 1927-ben a pártból j is. Amikor Bucharint le kellett váltani az elnöki tisztségről, Szta- I lln azt az, utasítást adta, hogy i Kamenyevet és Zinovjevet ismét vegyék vissza a pártba. 1935-ben pedig ismét indobták:, majd 1936 augusztusában halálraítéltéi és I kivégezték őket — kémkedés és hazaárulás vádjával. ?GV PROVOKÁTOR ÉS EGY ALMERÉNYLÖ A második nagy trcckista per­ien 17 személyt vádoltak, akik :özül tizenhármat halálra ítéltek, légyét pedig börtönbüntetéssel; iujtottak. A köz vád ló Visinszki tölt, aki régi menseviki létére az iyen bünperek megrendezésével a ■ egmagasabb polcokra ‘jutott' a sztálini irodalom bürokrata gépe­seiében. Csak Szokolnikov, Radek ís Arnold uszták’ meg 10-10 évvel szt a hires tárgyalást, míg Sátri­­■ov 9 évet kapott. A többi vádlót- j tat kivégezték. Radekot, aki a trockisták tartalék-központjának; tagja volt és utasításokat tártál-I mazó leveleket kapott Trockij.ól, j nem ítélték halálra, hanem csak 10 évi börtönbüntetést kapott. Miért? Az, aki hallotta Radek Deismerő vallomását, aki látta,1 hogyan viselkedik Visinszki vele szemben és ha tekintésbe veszi,' aogy Radek kijelentette: nem ta- ! gadja részvételét a trockista köz- j pont ülésein, de a valóságban semmi jelentősét nem tett, vilá­gosan láthatja, hogy Radek a vádlottak között a provokátor szerepét játszotta és ezért mene­kült meg a haláltól. Ezen a tárgyaláson különösen , érdekesek voltak egy Arnold nevű kétesmultu személy beismerései, | akit azért léptettek fel, hogy be­bizonyítsák, - miféle emberekkel áll. Bucharin kapcsolatban, hogy kárt okozzon a pártnak s a szocia­lista államnak, hogy meggyilkolja Lenint és "Lenin müvének zseniá­lis folytatóját, a nagy Sztálint,” ahogyan Visinszki szóvirágos nyelvén kifejezte magát a tárgya­láson. Arnold valóban talányos sze­mély, Európa és Amerika külön­böző országaiban élt —- álnevek alatt. Volt már Vaszijev és Iva­nov Raszkij is . . . Visinszki több mint két óra hosszat tett fel kér­déseket ennek a gyanús alaknak, de törekvései csak azt eredmé­nyezték. hogy az egész világ előtt világossá vált: Arnold személyé­ben tapasztalt provokátor ügy­nök, mégpedig az NKVD provoká­tor ügynöke rejlik. ÖTMILLIÓ EMBER KIIRTÁSA A harmadik biinper 1938 már­cius 2-13 között játszódott le. A második és harmadik per között eltelt időszakban hatalmas mére­tű tisztogatás ment végbe, ami nem nevezhető máskép, mint a szovjetemberek tömegirtása, hi­szen szerény számítások szerint ötmillió embert irtottak ki. A 3- íji: .politiicai per után azonban nem került, sor ilyen tömeges tisz­togatásra és ezért ezt a pert epi­lógusnak is nevezhetnénk. 21 sze­mélyt állítottak a biróság elé, kö­zülük 18-at halálra Ítéltek, 3-at pedig börtönbüntetéssel sújtottak. Bucharin, Rikov, Jagoda, Grinko, Zeiínszki, Bulanov és Levin nevei aa ismertebbek a .kivégzettek és j Rakovszkij <20 év) a fegyházra' ítéltek közül. A tárgyaláson Vi- j sinszki azt a vádat vágta Bucharin fejéhez, hogy már régóta kém,' és [ hogy meg akarta gyilkolni Lenint és Sztálint. Ezekután Bucharinra már csak halál várhatót. így semmisítették meg azokat az embereket, akik hosszú ideig irányították a Komintemt, akii: legmagasabb tisztségeket töltöt­ték be az SzK(b)P-ben és a szov­jet .államban, akik a párt köz-Mi DOZZY -szalámi valódi importált magryaros szalámi Hollandiából EGYEDÜLI és kizárólagos jogúi elárusítója egész Amerikában; h. lto m & IMPORTERS 1577 FIRST A VE. (eor. 82nd St.) New York 28, N. Y. Telefon: RE 4-4H0 SOK SZÁZ ÚJONNAN ÉRKÉZÉIT IMPORTÁRU! — Kérje ingyenes, 400 képpel ellátott árjegyzékünket. — VIGYÁZZON A CÍMRE: 82-ik utca és Első A ve. sarok. Hallgassa a WBJÍX (1380 hullámhossz) rádióműsorunkat minden vasárnap délután 12.30 tóL ELADÓ — olcsóbban, mint a kihozatal költségei: — három szoba impozáns berendezése: gyönyörű nagy ebédlő: a r a n y érmet nyert könyvszekrény; komplett hálószoba; műtárgyak, könyvek, szőnyegek, csillárok, stb.,'stb. Telefon: LE í-8310 Ugyanott: LAKÁS KIADÓ * Lenin, amikor megteremtette a III. Internaeionálét. nem is sej­­t»t te, hogy az, aki majd utána jön, a nemzetközi munkásmozga­lom forradalmi szervezetét pont az ellenkezőjévé változtatja és az orosz nacionalista és hódító érde­kek vak eszközévé, a moszkvai belügyminisztérium közönséges ki­­rendeltségévé, az NKDV ügynök­ségévé zülleszti és végül felszá­molja. A Komintern. 1922-ben tartott IV. Kongresszusán, amelyen Le­nin felolvasta utolsó beszámoló­ját az orosz októberi forradalom ötödik évfordulójáról — elsőizben jelent meg Sztálin, akkor, még csak mint megfigyelő. Az 1924- ben tartott Kongresszuson már az elnökség és a végrehajtó bizott­ság tagja. A ni. Kongresszuson már kifejezésre jutott Sztálin tel­jes és korlátlan egyeduralma a Komintern minden pártja fölött, kivéve a kínai pártot. BARBUSSE MEGHAL MOSZKVÁBAN A Komintern VII. Kongresszu­sával kapcsolatban meg kell em­líteni Barbusse esetét. Henri Bar­busse, a nagy iró, ekkor a francia pártot képviselte. Nem tetszett neki Sztálin parancsolgatása, még kevésbé a pártvezetőség bábszere­pe és nyilván kifejezésre juttatta rosszaló véleményét. Barbusse, mint ismeretes, köny­vet irt Sztálinról. Az a tény, hogy nem helyezte Sztálint Lenin elé. valamint az, hogy nem zen­gett dicshimnuszokat a Zinovlyev és Buharin ellen folytatott harc­ról, rossz hatással volt Sztálinra és klikkjére és sehogy sem tudtak jó viszonyt teremteni a francia EÜRÖFÉ Theatre 78 Street First Avenue sarkán Telefon: HJ^ent 4-3010 — New York Cltj November 21-toI 27-ig, péntektől csütörtökig bezárólag. — Naponta déli 1 órától este 11-ig folytatólag Mály Gerö, Szemere Vera, Turay Ida, Vizváry Mariska főszereplésé­vel a legkacagta több vígjáték, a “Négylovas hintó” Valamint a legszebb népszínmű, a “Falu rossza” Dajka Margit, Rózsahegyi Kál­mán, Somogyi Bogyó, Somlay Ar­túr, Ölvedy Zsóka, Greguss Z. és Simon Marosa alakítják ezen ra­gyogó dalokkal, nótákal, cigány­zenés mulatozásokkal telitett fikr főszerepeit. Vadonatúj filmkópia! t ponti és körleíi bizottságainak, titkárai, a gyáripari vállalatok és j a vöröshadsereg vezetői voltak a polgárháború idején, vérüket on- 1 tották s az ellenséges golyók ma- I radványait hordozták testükben. | A Komintern sok vezetőjét bár- ! milyen ítélkezés nélkül ölték meg. j így járt többek között Pjatnicki is. ítélet nélkül gyilkoltak meg | sok más kimagasló szovjet szemé- ; lyiséget, akiknek a bűne csak az! volt. hogy volt merészségük kiíe- | jezni ellenkezésüket Sztálin fel- í fogásaival SOR KERÜL AZ EMIGRÁNSOKRA Tisztogatás folyt a Szovjetunió- j beli politikai emigránsok sorai-1 ban is. Már októbertől kezdve, dg\ különösen az első világháború utáni bukott forradalmak egész j sora után, nagyszámú emigráns \ keresett menedéket az USSR-ban.; A menekültek különböző orszá- j gokból jöttek. Voltak lengjelek,; bolgárok, németek, magyarok, i franciák, olaszok, finnek stb. Az emigránsok nagy része mögött nagy forradalmi múlt, halálos íté­letek, sok évi rateoskodás álltak. A Szovjetunióban gyárakban, ko­hókban és intézményekben, dol­goztak és a forradalmár lelkese­désével védelmezték és építették a szovjet hatalmat. Mégis, az NKVD ügynökei letartóztatták és | legnagyobb részt kiirtották c-sak­­! nem az egész emigrációt. |

Next

/
Thumbnails
Contents