Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-11-15 / 43. szám
6-ik oldal AZ EMBER NOVEMBER, 15. 1952 kiküszöbölni ami túlesik a kézzelfoghatóság határán vagy kézzelfoghatóvá tenni az elvontat, a titokzatost, a lélekalattit is. A felületes, értéktelennek látszó mozgást elmélyedővé. értékessé tenni, 'felébreszteni az emberben a közösség iránti a!vó szépséget, a már ébrenlévőt továbbnyomni. Szociális lényében kell megváltoztatni az embert, ha már természetében nem lehet, de mindenesetre társadalmi céllá fegyelmezni. Megszüntetni az oblomoffizmust, a pipálgató táblabirákat, a felhőt leső parasztokat, a gyászdal ütemére dolgozó munkást áthangolni csárdás-üteművé. Mármost más kérdés, meg tud-e oldani egy művész neki értelmetlennek tűnő dolgokat értelmesen? Egy tény. A hatalom átvételéért folyó harc idején nem szabad politikailag iskolíkatlan tömeget kalandos, kétes utakra vezetni, egyéni, sok esetben nemi komplexumok túltengő irodalmával, az alacsonyabb műfajokról nem is beszélve. Ezekután természetes, sem a művésznek, .sem a közönségnek nem lehet egyéni szempontja, mert ami az egyiknek kétszerkettő,, a másiknak is az. A mű sohsem egyéni, mindig közösségi. Ezzel kapcsolatosan felvetődik a kérdés: boldogak lehetünk-e elképzelések magunkalkotta álomvüága nélkül, amiknek a megvalósulását különféle művészi alkotásokban leljük fel? — bár jómagam tagadok minden ilyes “boldogság kielégülést” abból az elvből kiindulva, mintahogy fizikai, úgy szellemi valóságunk is kielégíthetetlen akármennyire is tág tér nyIlik az utóbbira a szabad művészetben. A továbbiakban pedig — mivel minden művészetnek, még a “szocialista realizmusnak” is vannak határai, — nem látom, hogy egy korlátolt valamivel miképpen gondolják legyőzni a korlátlant? De a főbaj az “aktuális mozgásban való reális megrögzités” körül van, mert egy ilyen ábrázolás felett még hamarabb elszalad az Idő, mint más felett s éppúgy szubjektívvé, múzeumi múmiává szárad, mint minden teremtett e földön. Mint másban, a művészetben sincs örök, utolsó igazság. Az idő nem engedi magát eszmékhez, ] irányokhoz odaszögezni. Azt is mondhatná erre valaki: [ezek szerint a “szocialista realizmus” mint művészet nem más, mint a közgazdaság, a filozófia meghosszabbitása, mert épp az különbözteti meg a tudományt a I művészettől, hogy mig az előbbit mindenki csak egyféleképp értelj mezheti, addig az utóbbit ki-ki ízlése szerint. Erre csak azt válaszolhatom: 'ne keverjük össze a technikai reializmust a művészivel. Az egyik ; fizikai, a másik esztétikai még (akkor is, ha a közösségi témát 1 kétszerkettős alapon tárgyalja, | “emberi,” “esztétikai” bőréből igy [sem tud kibújni; az egyed a közösségi érzés akkumuláló ja, az iró a kisugárzója, társadalomból indulva, társadalomhoz ér mind a kettő; az irodalmi utasok az íróval az élen közös hajóval tartanak céljuk felé, nem külön-külön csónakokkal. Amire gondolnak, az “pártmüvészet” s Plechanov arra a müvészetkritikai elgondolására van alapozva, hogy a közgazdaság kihat az elméletre, azontúl a művészre, műre, annak irányára. Az embert szinte csak biológiai lényében tekinti s törekvése odairányul, nehogy az utóbbi tultengésével pártértéke csökkenjen. A művészetet a propaganda, az égető szükségesség szemszögéből nézi. alárendeli a párt elméleti irányításának. . Selejtre termel. Mert mig a szocialista realizmusban a kritika vezeti a művészt, itt a párt irányítja a művészetet pillanatnyi szükségletei felé és közgazdaságtannal, filozófiával magyaráz művészetet, anélkül, hogy Marx esztétikai rendszert fektetett volna le. Mármost arról persze nem beszélek, hogy ki, milyen cégér alá rejti szennyesét. Analízisen keresztül kimutatni a múlt vagy jelen irodalmi müveiből, hogy ki, melyik műben tudta “kora aktualitását szocialista-realista szemmel mozgásban megfogni és halhatatlanná tenni, vagy legalábbis időállóvá tenni,” — ahhoz túl szükek egy hetilap hasábjai. NEWYORKI NOTESZ Eheti töprengésünk: Az Ágh-ügyben jelentkeznek fogodatlan prókátorok. Vájjon mi legyen a fizetésük? . . . | ját. A nagy zeneszerzőt New Yorkból is számosán üdvözölték, ittélö I barátai és tisztelői népes táborá| ból. • Mai számunkkal befejeződött Petrovics Béla szenzációs riportsorozatának közlése;" amely a legjobb propaganda volt Moszkva sátáni rendszere ellen. A külföld számára felbecsülheettlen értékű propagandacikkek angol nyelvű megjelentetése a közel jövőben várható. • Vértes Marcel, akinek legújabb párisi sikeréről “Az Ember” múltheti száma emlékezett meg. az elmúlt napokban megérkezett New Yorkba. • A többmillió példányban megjelenő “N. Y. Daily News" ismételten foglalkozik magyar filmekkel. amelyek az Europa-moziban kerülnek műsorra. A “Háry Jánosiról ezt irja a lap kritikusa: “Az Europe-mozi uj filmje egy legendabeli, báró Münchausenszerü hősnek, Hárynak kalandjairól szól, és a komédiát ragyogóan festik alá Kodály Zoltánnak a hasonlócimü operából jól ismert tökéletes zeneszámai . . . Mind a fényképezés, mind a szereplők, a téma és rendezés szempontjából ez a film egyike a legjobb magyar képeknek. Az Amerikában olyan népszerű “Háry”-zeneszámok, va- ' lamin. a filmen végigvonuló ere- ' deti népi humor ragyogó kombinációja még csak tökéletesebbé j teszi ezt a produkciót." Ezután részletesen ismerteti a vliáglap kritikája a film meséjét, majd külön-külön dicsérő jelzőkkel méltatja az egyes szereplőket. • Anti Ödön volt országgyűlési ( képviselő, a demokrata tábor közmegbecsülésben álló tagja december végén érkezik vissza Buenos Airesből New Yorkba. • Nyomatékosan felhívjuk olvasóink figyelmét az “Egész Látóhatár” cimü emigráns politikai és irodalmi folyóiratra, amely Vámos Imre szerkesztésében Németországban jelenik meg. A folyóirat a haladószellemü, d e m o k ratikus szemléletű fiatal magyar politiku- j sok és írók orgánuma, amelynek minden számában iránytmutató cikkek, a magyarság' és az emig-j ráció sorskérdéseit taglaló Írások, kitűnő irodalmi alkotások váltogatják egymást s általak a diszszidált magyar szellem lép az igényes olvasó elé. A legújabb számban Borsody István “Az európai igység és a német kérdés” címen írtekezik. Kovács Imre a “2. sz.; communista likvidálása Magyar-! jrszágon” címen a Rajk-ügy tör- ! Amerika munkásságának nagy gyásza van: meghalt Philip Murray, a Congress of Industrial Organization (CIO), valamint a vasmunkások uniójának elnöke. A 66 éves korában eltávozott munkásvezér egyszerű bányászként kezdte amerikai pályafutását, de kivételes képességei hamarosan vezető szerephez juttatták. A bányászszervezetekben évről-évre növekedett a befolyása, majd a CIO elnöke lett s ezzel az amerikai közélet egyik irányitójává vált. A hatalmas szervezetet megtisztította a kommunista befolyástól s ezzel még csak jobban fokozta érdeméit, amelyek a legnagyobb tiszteletet biztosították számára. Érdeklődéssel viseltetett a magyar ügyek iránt és halálát az amerikai magyar munkásság is mélyen átérzett gyásszal panaszolja. • A Nemzeti Bizottmány végrehajtóbizottsága lapzártakor ült össze, hogy folytassa a Nagy Ferenc által beterjesztett munkaprogramul részletes vitáját. Politikai körökben úgy tudják, hogy a javaslat élénkebb vitát provokál majd, annál is inkább, mert Eckhardt írásban olyan észrevételeket nyújtott be, amelyek teljesen szembefordultak a Nagy Ferencféle javaslattal. Közben az egyes bizottságok folytatták munkájukat, igy az összeférhetetlenségi és a költségvetési bizottság, amelyek hétfőn, illetve kedden üléseztek és jelentéseiket a végrehajtóbizottság elé tei'jesztik. • Élénk találgatások tárgyát képezi, hogy vájjon az amerikai választások eredménye lesz-e vala-' milyen kihatással a magyar emigráns politikára, respektive annak hivatalos irányvonalára és személyi összetételére? Jólinformált körök véleménye szerint a rebublikánus párt győzelme semmiképen nem jelent változást az amerikai politikának a magyar emigráns politikával fennálló eddigi kapcsolatában és ennek következményeként semmiféle változás nem váríató. A könnyű és szivhezszóíó meló-! < liák mágikuskezü varázslója, Kál-11 nán Imre most ünnepelte meg j! Parisban hetvenedik születésnap- i téneti és lélektani hátteréről ad izgalmasan érdekes képet. Szabó Zoltán, Borbándy Gyula, Komáromi István, Ekecs Géza kitűnő Írásai mellett Horváth Béla és Reményi József nemeszengésü versei és sok más irás található a tartalmas számban. A kiadóhivatal készséggel küld mutatványszámot. Cime: München, 2., Theresienstrasse 17. K arácso n y ra LEPJE MEG MAGYARORSZÁGI ROKONAIT, BARÁTAIT IKKA csomagokkal KANADAIAK küldjék rendelésüket minél előbb UJ CÍMÜNKRE: ALEX A. KELEiV LIMITE» 1467 Mansfield Street Telefon: LA 4336 Montreal 2, Quebec (vagy megbizottainkhoz) r~— a MULATSÁGOKRA, BANKETTEKRE szerződtesse DR. HORVÁTH GYULÁT és feitünö magyar ZENEKARÁT! — Telefon: SC 4-8036 — 250 W. 85 St., N.Y.C. Apt. 3C Szilveszterre is vállalnak még zenét. HAZAI SZALÁMI és mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, szalonna és friss hús, stb., Igazi HAZAI MÓDI — kapható: Mertl József magtar —1 -........ hentesnél 1508 2nd Ave. Tel.:RII 4-829’ «$► i HERZ-SZALÁMI! VALÓDI! IMPORTÁLT! (Jelenleg Hollandiából.! Y orhville-ben kizárólag PAPRIKÁS ÍMPORTERNÉL kapható! 1504 SECOND AVE. 78 és 79 utcák között NEW YORK 21, N. Y. Telefon: BU 8-6117 Vidékre pontosan szállítunk. Kérjen ingyenes árjegyzéket. A nőidivat-szakmában és kapcsolt részein Amerika - szerte ismert neve van Boss Bélának, a - legelegánsabb női ruhák tervezőjének, aki az Oldric Royce, Inc., cég tervezői osztályát vezeti s aki ebbeli minőségében egyik sikert a másikra halmozza. Az elmúlt héten Ross Béla újra öregbítette hírnevét: immár negyedízben nyerte meg azt a nagyszabású és az amerikai női öltözködésre iránytjelző divatbemutatót, amelyet évről-évre a "Chicago Tribune” rendez meg az amerikai hölgyek és divatszalonok izgatott érdeklődése mellett. A Waldorf- Astoria Hotelben megrendezett bemutatón Ross Béla egy fekete! fehér kreáclóju taffeta estélyiruhával vett részt, amelynek szoknyarészét teljesen elborították a kézimunkával rádolgozott fehér gyöngyök és kristályok. • Endrey Jenő, a New Yorkban megjelenő "Magyar Rádió Újság” szerkesztője a közeljövőben könyvet jelentet meg “Magyar dalok szárnyán” címmel, amelyben hü keresztmetszetét adja az amerikai magyarság kulturális életének. Az Amerikában élő magyar irók és hírlapírók Írásai is felsorakoznak a díszes kiadású albumban, amely még karácsony előtt az olvasók kezébe kerül • Nagy érdeklődés előzi meg az Ehlers Szabadkőműves Páholy vacsorával egybekötött táncestélyét, amelyet december 6-án, szombaton este az Essex House báltermében tartanak meg. A jelek szerint ez lesz a téli szezon egyik legkiemelkedőbb társadalmi eseménye New York magyar életében. MAYOR’S RESTAURANT KÖZISMERT MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt árak. Finom vevőkör' CLIFTON HOTEL 127 West 79th Street Telephone: TR 4-4525 NEW YORK CITY A Magyarszármazásu Zsidók 4 Világszövetsége Női Osztálya A legkülönfélébb szórakozásokról és egyéb mulatságos játékokról gondoskodik a rendezőbizottság. NACYSZABÁ5U — NE FELEJTSE EL A DÁTUMOT — KARNEVÁLT rendez DECEMBER 13-án, SZOMBATON / este a A rendezőbizottság élén: NÁNÁSI YOLANDA. Belépőjegyek “AZ EMBER’’ kiadóhivatalában: 320East 79 St. Telefon: BU 8-6168. A jegy személyenként $5.00. HOTEL EDISON J báltermében (228 West 47 St.) ♦
