Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-11-15 / 43. szám

NOVEMBER 15. 1952 *Z r^ER 7-ik oldal PETROVICH BÉLA SZENZÁCIÓS LE'EPLEZŐ RIPORTSOROZATA: “SPONTÁN” VALLOMÁS a mínuszé .ví v >n.\ni'i;n n \\ A MOSZKVAI NKDV PESTI FIÓKJA: AZ ÁVO RÁZÁRJA A LAKATOT A MAGYAR BÖRTÖNRE "Nincs a földön gazdagabb, szebb ország, Minden ember érzi, hogy szabad.’’ (Idézet a hivatalos magyar katona-indulóból) (Befejező közlemény) Mindszenty hercegprímás elné­mít ásóra évek óta készültek a kommunisták. De a párt Rajk­­esoportja félt a pertol, csendben akarta elnémítani a főpapot. Rajk «így látta: jobb, ha a határon “szökés közben’’ lelövik. Moszkva pert diktált és Rákosi, Sztálin leg­jobb tanítványa már 1946-ban el­kezdte a per előkészítését. Közismertek az egyház elleni kirohanások, a papok bebörtönö­­zése. viszont bizonyára kevesen tudják, hogy a katolikus publicis­ták akkor kezdtek Mindszenty el­len cikkezni, amikor Péter Gábor ideiglenes letartóztatásba helyez­te családtagjaikat. Katona Jenő kivételével nem akadt Magyaror­szágon katolikus publicista, aki önként ment volna bele a Mind­­szenty-ellenes kampányba. Az uszitóhangu cikkek témáját közvetlenül a tárgyalás előtt kap­ta minden lap készen, a minisz­terelnökség sajtóosztályától. Ros­ta Endre, a később lebukott mi­niszteri tanácsos Antal Gáborral, a beépített újságíró - árulóval együtt egyénenként szólította fel az akkor még papírforma szerint létező polgári lapok főszerkesztő­it az uszító cikkek s a hamisított fotókópia leközlésére. Nyílt ellenállásban alig volt fantázia. A “Világ” mégis megkí­sérelte. Nem jelent meg a kisza­bott cikk s nem közölte a lap az első oldalon a megküldött fotó­kópiát. A lapot azonnal elkoboz­ták, utána betiltották és az utcára felvonultatott csőcselék szétverte a szerkesztőséget. Supka Gézát, a főszerkesztőnket napokon át val­latták az Andrássy - ut 60 - ban, majd a lap élére odakerült Szeke­res János volt belügyi titkár, Rá­kosiét beépített embere . - • SUPKA CIKKET IRT — CSAK ÉPPEN NEM TUDOTT RÓLA . . . Sapkának később tudomásul kellett vennie, hogy angol nyelven cikket irt Zsolt Béla lapjában, a “Haladás”-ban Mindszenty ellen, amelyben mint a Szabadkőműves Páholy magyarországi nagymes­tere mindenben helyesli Rákosiék egyházellenes politikáját. Ma­gyarországon ma is csak kevesen tudják, hogy ezt a förmedvényt maga Révai József irta. A polgári sajtó nem tehetett semmit. Együtt reszketett a tö­meggel. Az ország katolikus népe meg­rettenve várt. A tüntetőket szét­verték. A Ferenciek-terén gép­fegyverállásokat helyeztek el an­nak a Korondy őrnagynak roham­­osztagosai, aki később maga is szenvedő alanya lett egy moszkvai pernek a Rajk-tárgya-&s során. A főkapitányság r o h a mosztagosai éjjel-nappal készültségben álltak s országszerte mást sem lehetett látni, mint AVO-rohamautókat... A reszketés a kommunista párt­ra is átragadt. Ügyes taktikával a Mindszenty-ügy előtt kezdődött az első nagy tisztogatás. A bőrüket féltő párttagok tele torokkal or­dítoztak tömé gekbe verődve: l “Vesszen Mindszenty!” — nehogy gyanússá váljanak, nehogy kleri­kális szimpatizáns vád alatt zár­ják ki őket a pártból. S ha az em­ber telefonált valamelyik nagyobb üzembe, közhivatalba, a telefo­nosnő nem a szokásos “halló"vaí jelentkezett, 6 is azt ordította az ember fülébe: "Vesszen Mind­­szenty!” . . . KI TUDHATTA A SÖTÉT TIKOKAT? Senki sem tudta elképzelni, hogy a főpap helyett egy lélektelen báb .kerül majd a Markó-utcai tör­vényszék nagy tárgyalótermébe. Honnan tudták volna az embe­rek, mi zajlott le a tárgyalás elő ff a Béla király-uti klinikán? S ki sej­tette, hogy a kardinális közvetlen, a tárgyalás előtt újból megkapta a nélkülözhetetlen penthotal-ada­­got? Ki ismerte, akkor még a ! moszkvai perek titkát? , . . A penthotal hatására a prepa­rált agyú ember nézése olyan lesz, | mint egy médiumé. S agyából i csak azok a gondolatok törhetnek elő, amelyek mellett a legtöbb energia van. Ki tudhatta .1948- ban, hogy a kardinális azért nem szállhat szembe bíráival, mert ko­­ponyacsontjai közé négy hét alatt mesterségesen beültették a spon­tán vallomást. S a penthotal nyo­mán tudatában legerősebben azok : a mondatok élnek, amelyeket he­­' teken át automatikusan beszugge­­ráltak a tudatalattijába s elektro­nokkal átvethettek legyengíteti tudatába. Egyet érzett mindenki: az a Mindszenty József, akit a vádlot­tak padján láttunk, nem Mind - szenty József többé. S ezen a tárgyaláson, vált ben­nem kétségtelenné feltevésem iga­za: a kommunista perek bírái előtt nem normális- agyú ember áll, ha­nem egy médium, akit mestersé- I gesen tettek azzá, egy médium, ! aki most a penthotal hatására transzhoz hasonló állapotban van. j ügy tettem, mintha jegyeztem j volna s figyeltem a tárgyalóter­­met. Cikket írni nem kellett, A ha­zai újságíró csak statisztái a nagy pereknél, a részletes tudósítást ké­szen küldi a párt központi sajtó­­osztálya. Magyar újságíró csak azért van jelen, hogy a külföldi Air Conditioned! ^ | Nyitva egész éven át! | 46th St. E. of BROADWAY, N. Y. j Telefon: PLmj 7-1523. * immerman s HUNGARIA-ban minden estei 2 zenekar! Kitűnő műsor!! azt higyje: valóban folyik laptu­­; dósitás • • . ! MINDENKI FÉL . . . íjesztőek voltak az arcok. Nem lehet leírni azt a félelem­­érzést, amely egy-egy ilyen tár­gyalást kiséri. Reszketnek az or­vosok, hátha nem sikerült valami, hátha baj lesz . . . Félnek a pszi­chológiai csoport tagjai. Félnek a fegyőr-ruhába beöltöztetett ÁVO- sok s fél a közönség. Hátha rossz helyen pfujjol valaki, hátha nincs elég gyűlölet az arcán? És fél a népügyész, félnek a népbirák, a­­kík lényegében nem is tudnak semmiről — nem tudják hogyan készítették elő a színjátékot. A legjobban maga a tanácsel­nök fél. A kezében van az egész tárgyalás. Előtte a szövegkönyv. A sugópéldány. Minden szavára vi­gyázni kell, ha a fővádlottak ke­­jríiínek sorra; egy-egy rosszul fel­­! adott végszó, egy-egy helytelen | közbeszólás s már baj lehet. Mint j ahogy ez a baj be is következett a Rajk-per tárgyalása során, amikor Szőnyi Tibor egy fényképen felis­! v j merte “összeesküvő kémpartne­rét,” Brankov Lázárt, holott mi újságírók láttuk, hogy véletlenül "másvalakinek a fényképét tették "lé . . . S reszket Péter Gábor, reszket Rákosi, reszket az egész pártveze­tőség nehogy baj legyen, nehogy megőrüljön valamelyik fővádlott, mert akkor vége a karriernek! Rettenetes Sztálin büntetése . . . S a tárgyalások estéjén a hóna­pok óta már reszketősben tartott embereket kivezénylik az utcára, hogy munka után az utcai hang­szórókon hallgassák végig, hogy gyalázza önmagát az, akiről min­denki tudja, hogy ártatlan, vagy i az, aki tegnap még a rendszer | korlátlan hatalmú ura volt. És a hottfáradt, agyonkinzott, rongyos ruháju, lyukas cipőjű j emberek némán hallgatják az ut­­j cáfcon, üzemek, házak udvaraiban, tanyákon, kolhozokban a spontán ! vallomást, visszafojtott lélegzettel, i még a gondolatukra is ügyelve, hogy aztán csapatokban indulja­nak hazafelé s harsogva énekel- 1 jék: ■eNincs a földön gazdagabb, .szebb ország Minden ember érzi, hogy szabad” . . . 1950 nyarán, amikor az “Állami Lapkiadó”-nál lefolytatott nagy tisztogatás szelei kezdtek fujdo­­gálni, hárman ültünk az Állami Idegklinika egyik lefüggönyözött ablabu, biztonságosnak hitt kis la­boratóriumában. A pszichiáter, a nőorvos, meg én. Elektromérnök barátunk nem. jött el a találkozó­ra. Nem tudom elmondani azt a szorító érzést, amit akkor éreztem. Holott akkor már kommunista lapnak voltam a munkatársa, fe­leségemet ki tudtam juttatni sza­bad földre s úgy látszott: rövide­sem simán megszökhetem én is . . . Ekkor ébredtünk arra, hogy éj­szaka teleragasztották hatalmas plakátokkal a várost: “Szalai András megszökött” A plakátokról nem tudta még senki, ki ez a Szalai András. Az ÁVO civilruhás fényképet hasz­nált e körözésen, alatta személy­leírással és egy utasítással: aki felismeri fogja el, vágj- ölje meg! A rádió hajnal óta szabályos időközökben ismételte a körözést. S látni lehetett, hogy fantasztikus razzia kezdődik. Tudtuk, ha Szálait elfogják, vé­günk van. Fenthotai hatására el­mondja, mit beszélt a pszichiáter­nek . . . Nem volt sok az adat, amit adott, de mégis tőle tudtuk meg, kik végzik és milyen szerek­kel a lélekát alakítást. Ha nem a pszichiáter barátom teszi fel a kérdéseket, ezekkel az adatokkal más nem ment volna sokra — de Szalai esetleges vallomása nyo­mán mégis biztosra vehettük, hogy az orvost letartóztatják, képtelen lesz nem bevallani min­dent és igy lassan mindannyian sorrakeriilünk. Akaratunk ellené­re egymás árulói leszünk. Egy ut állott eiőtiünK: az azon­nali szökés vagy az öngyilkosság. Az elektromérnök nem volt haj­landó szökni. Elhatározta, ha Szá­lait elfogják, azonnal megöli ma­gát. Mi a menekülés mellett dön­töttünk. Nem tudom barátaim milyen ürüggyel távoztak munkahelyük­ről, én délelőtt vállaegy kényelmetlen vidéki riportra. Úgy képzeltük el, hogy eléggé jó papírjaink birtokában sikerül megközelítenünk az osztrák ha­tárt s éjjel átszökünk. De már az ut elején láthattam, hogy most reménytelen lesz a me­nekülés. Már a villamosokon kezd­tek igazoltatni. S ez folytatódott a vonaton, országúton. A főútvo­nalakat valósággal megszállták az •ÁVO-sok, rendőrkordonnal vettek körül egész falvakat, házról-házra járva kutattak Szalai után. ÁVO- különitmények fésülték az erdő­ket s alig maradt Magyarországon ember, akit ennek a fantasztikus méretű embervadászatnak a tar­tama alatt ötször-hatszor ne iga­zoltattak volna. Éreztem, hogy a sorsom re­ménytelen. Elkészítettem ugy-a­­hogy a riportot — nehogy gyanús legyek, ha visszatérek — s rábíz­ván magam a jósorsra, elindultam Budapest felé. Egy reménysugár tartotta bennem a hitet: Szálai­nak talán már sikerült kiszöknie s akkor egyelőre nincs ízámor.űa. az átlagbajoknál nagyobb vesze­delem. Amikor a Velencei-tóhoz értem, akkor aztán kiderült, hogy Szálainak nem sikerült . . . Bent van a nádasban. Felismerték. A Velencei-tó elég nagy. Több kis falu terül el a partján. Átku­tatása emberfeletti feladat. Más­• fél napig tartott, amig csónakok­kal, csákjákkal átfésülték. Másfél napig ültem egy kis parasztház­ban s vártam sápadtan a híreket, j S másfél i}ap után a géppiszto­lyok kezdtek ropogni . . . Szálainál fegyver volt. Nem ad­ta meg magát, csak a hullája kr: rüit az ÁVO kezére, álint az őrült igyekeztem Pest felé, hogy vala­hogyan értesítsem barátaimat, ne kockáztassák most a szökést, el­múlt a pillanatnyi életveszély Bíztam abban, hogy barátaim is visszafordultak, mint jómagam, de az orvosi rendelőben nem ta­­: láttam senkit . . , Hónapok múlva tudtam meg. i hogy a pszichiáter Szombathely I közelében öngyilkos lett. Nem tud­­| la elviselni az izgalmakat. A nő­­j orvos pedig Sopronnál fizetett ! életével a szökési kísérletért . . . J A legjobb barátommal, az elektró­­■ mérnökkel pedig most végzett a rendszer, mint ahogy végez min­denkivel, aki nem hajlandó azok­nak a szolgálatába állani, a k i k nemcsak a testet, hartem a lelket is megölik . . . VÉGE 'Copyright by: Aeeueie Svood Pari.­Pari» Presse l'f ntransí«*f«*»t. 'and Bel Petrovies, Paris) EUROPE theatre 78 Street First Avenue sarkán Telefon: REgent -1-30*#«! — New York City prolongálva nov. 20-ig csütörtökig bezárólag. — Naponta, déli 1 órától este 11-ig- folytatólag New Yorkban először! a “Daily News" által 3Vi csillaggal kitüntetett magyar filmesemény: Kodály Zoltán világhírű daljátéka “HÁRY JÁNOS” a békebeli produkciók óriásfilmje. Pazar kiállítás! Pompás táncok! Ragyogó dalok, katonanóták! A kisérőmüsorban: Gyenge Anna, Hubay Jenő, Svéd Sándor, Németh Mária, Szedő Miklós, Rózsahegyi, Magyary Imre és a rajkózenekar! HOLLÓS BÖZSI ANGOL-MAGYAR magyar - angol fordítási és be­vándorlási ügyiA ben segítő irodája készséggel ál! az amerikai ma­gyarság rendelkezésére. Cim: 55 West 42 St. (Room 1046) New York 18, N. \ . Telefon: LO 4-3619 \______________:__________y DOZZY -szalámi valódi importált magyaros szalámi Hollandiából EGYEDÜLI és kizárólagos jogú elárusítója egész Amerikában: II. UOTH A MIX IMPORTERS 1577 FIRST AVE. (cor. 82nd St.) . New York 28, N. Y. Telefon: RE 4-4110 SOK SZÁZ ÚJONNAN ÉRKEZETT IMPORTÁRU! — Kérje ingyenes, 400 képpel ellátott árjegyzékünket. — VIGYÁZZON A CÍMRE: 82-ik utca és Első Ave. sarok. Hallgassa a WBNX (1380 hullámhossz) rádióműsorunkat minden vasárnap délután 12.30 tói

Next

/
Thumbnails
Contents