Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-11-15 / 43. szám

Dr. Chaim Weizmann

1875 - 1952

A

I

E-E *

Nagy és mély gyász érte a világ zsidóságát, éppúgy, mint a szabadság után vágyó nemzeteket. Meghalt dr. Chaim Weizmann. Túlzás nélkül a bibliai nagy felszabadító Mózes mellé sorolhatjuk, aki annak idején Egyiptomból szabadította ki a zsidóságot. Míg azonban Mózes meghalt, mielőtt a zsidók a Szentföldre bejuthattak, addig dr. Chaim Weizmannak sikerült bevezetni az Ígéret Földjére a megmaradt zsidókat. Az 1948-ban megalakult Izráelríek első elnöke hit.

Ebben a történelmi tumultusban, világégésben, a m i 1914-ben vette kezdetét és a napjainkig sem tudott nyugvópontra térni, bukkant fel, mint Isten küldötte dr. j Weizmann, all nyelven beszélő nagy tudós, a világhírű kémikus, a bölcs gondolkodó j és melegszívű ember, akinek döntő érdeme volt Izrael ál- j lámának megvalósulásában. j

Balfour 1917 nocember 2-' án nevezetes nyilatkozató- \ ban elismerte a contsta cél \ jogosultságát, ami dr. Chaim ' Weizmann diplomáciai érdeme és ezzel indult el az uj ország megvalósulása. Dr. ■Wei-nuüih érdeme- nek elismeréséért sem pe nzt, sem \ rangot, sem pediglen szobrot nem kért, — amit Anglia felajánlott neki, hanem agyonsanyargatott zsidó testvéreinek ősi jogát: Palesztinát. A Balfour - deklarációt követő 3Í éves küzdelem után 1948 május 14-én visszakaptuk az ősi hont.

Dr. Weizmannak leírhatatlan nagyságánál csak egyszerűsége volt nagyobb. Viszszautasitott mindenféle külsőséget. Nem szerette a nyilvános ünneplést. Békés természetit, türelmes ember volt a javából. Michael fia, mint az angol légierők hadnagya halt hősi halált, de ez a fájdalmas családi tragédia is belső, személyi ügye maradt Izráel elnökének. Buszkék lehetünk egy ilyen világot megváltó államférfiura!

Izráel örökmécsesét gyújtotta meg, hogy megvilágítsa a még mindig bolyongó zsidóknak az utat Erecbe. A nagy öröm csak nég.y évig tartott. Dr. Weizmann mindnyájunk bánatára ugyan átment a földről az örökkévalóságba, de az égő világitófáklyát mi tovább fogjuk vinni mindaddig, amíg mindenki meg nem találja nyugalmát a földön.

Legyen egyszer már igazi, tartós béke, tűnjenek el az emberiség legszebb eszméire törő hitványak, jöjjön el az igazi testvériség és hadd gyönyörködjön dr. Chaim Weizmann Isten trónusa mellett a “Can Éden”-ben nemes földi munkáján.

Dr. Gottesmann Arnold

GÖNDÖR. FERENC POUHKAIHETILAPJA

Reentered as second matter Aug. 4,' 1942, at the post office at New York, N. Y„ under the Act of March, 1879

SZEKKESZTÓSEG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 East 79ST.. NEW YORK, 21, N. Y. Phone: MJtterfield »-6168

VOL. XXVil

No. 43

NEW YORK, N. Y„ NOVEMBER 15, 1952 EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT

Hiteles beszámoló Alföldi Gézáról

éz a „Hídverőkéről

Alföldi priusza: gyilkosság, lopás, sikkasztás és egyéb bűncselekmények!

(Németországi tudósítónktól.) A magyar emigráció legszélsőségesebb s egyben legalpáribb hangjj újságja a Németországban megjelenő ‘'Hídverők,” amely egy bizonyos Alföldi Géza szerkesztésében lát napvilágot. Ez a lap a külföldre szökött nyilasok központi orgánuma, amely példátlan rombolást végez az emigrációban: egyfelől fékevesztetten folytatja az 1944-es idők mocsárvilágának propagálását, a Szálasi - féle banditizmusnak, a magyar függetlenség elárulásának, a felekezeti uszításnak, a demokratikus eszmék és Amerika hörgő gyűlöletének szemérmetlen terjesztését, másolói mérhetetlen károkat okoz > külföld előtti himevünk nehezen ;zszaszerzett területén.

Ki ez az Alföldi Géza, aki-ma már nemcsak ennek a hirLédt “Hidverők”-nek szerkesztője, de ezúttal egyik vezetője az egész világra szétterjedő nemzetközi fasiszta hálózatnak is? “Az Ember” németországi tudósítójának háromévi kitartó munkával, amelynek során a “Hídverők” legbensőbb titkait is módja volt felderítenie, sikerült Alföldi Géza teljes portréját összeálitani.

Hátborzongató kép bontakozik ki a százszázalékosan hiteles adatok nyomán. Fölösleges bármilyen megbélyegző jelzővel köriteni az alábbi tényeket, azok önmagukért beszélnek- íme, így fest az emigrációban handabandázó, elevenek és holtak felett ítélkező szélsőjobboldali vezetőszemély portréja:

MÁR IFJÚKORÁBAN RAGADÓS A KEZE A KÉSŐBBI HARAMIÁNAK . . .

Alföldi Géza 1908 augusztus 21- én született Ceglédbercelen. Családja dicső múltra tekinthet viszsza, mert anyai ágon Medgyasszai Nagybetű Mészáros Lőrinc tői, a Dózsa- féle parasztforradalom “hősé”-től származik, akinek annak idején az országból menekülnie kellett, mert a forradalmárok teljes pénzkészletét ellopta.

Alföldi Géza azonkívül közeli rokonságban van a hírhedt náci Hess-el is, akivel ma is szoros kapcsolatot tart. Mint iskolás gyereket a katolikus iskolából kizárták, mert osztálytársai holmijait lopkodta. Tisztességes nagyapja beleőrült unokájának szégyenébe. A remek palánta az iskoláit Cegléden, a református iskolában folytatta tovább. A 16 éves diákot egyszer nyilvános s erkölcstelen közbotrány-okozáson fogták a ceglédi Gubody-kertben és emiatt kicsapták a gimnáziumból.

A pécsi gimnáziumban tette le kegyelemből az érettégit. Belépett a Turul Bajtársi Szövetségbe, de egy év múlva innen is kidobták, mert 400 pengőt lopott a ceglédi

Kossuth Turul Bajtársi Szövetség kasszájából.

Miután rendszeresen résztvett i Héjas Iván és bandája gyűlésein, j elfeledték neki ezt az ügyet és egy ceglédi laphoz került be újságírónak. Amikor a Kaszás-mozgalom megindult, Alföldi azonnal csatlakozott és ekkor Szentes környékére tette át a székhelyét. “Érdemei” elismeréséül Héjasék “Sorakozó” cirnü lapja meghivta a szerkesztőség belső tagjai közé, ahol Marschalkóval, Hubay Kálmánnal, Fiala Ferenccel dolgozott együtt. Mikor ez a lap megszűnt, megismerkedett Szálasival, aki ismerve múltját, épen ezért a legalkalmasabbnak tartotta arra, hogy az “Összetartás” cimü antiszemita nyilas lap szerkesztésével bízza meg, amit Fiala Ferenccel együtt “nagy t,cd:,lénnyel" végzett. Mikor a Nyilaskeresztes Mozgalmat betiltották, Bánkuti László és Alföldi újrakezdték szerte Magyarországon a MOVE - egyesületek szervezését és ennek eredményeként rövidesen 500 uj MOVE- egyesület működött az országban. Valamennyi a Nyilaskeresztes Párt1 fedőszer ve volt csupán, ahol a nyilasok az ország kirablását és a zsidóság likvidálását készítették ] elő. Beszédeiben Alföldi oly “meszszire ment,’ hogy a rendőrség többször letartóztatta.

! “AGYON KELL VERNI AZ AMERIKAI PILÓTÁKAT! ...” j

Közben átvette a Turul hivatalos lapja szerkesztését, melynél | Szebedinszky Jenő, aki ma Ameri! kában, Pittsburghban szerkeszt egy szélsőjobboldali újságot, volt buzgó segítőtársa. Később “A nép” cimü antiszemita lapnak, majd a Zsidókutató Intézet hivatalos lapjjának lett belső munkatársa, ahol j antiszemita verseivel lett hírhedtté. Nyíltan uszított a zsidóság el! len, de ugyanúgy követelte a “ter- J rorbombázó amerikai katonák” ki- I méletlen legyilkolását is. “Agyon kell verni ezeket a banditákat, [mint a férgeket!”, irta egyik cikkében.

j “A perditák lázadása” cimü cikkében, amely 1944 márciusában j jelent meg “A nép” hasábjain,

| nyíltan arra szólította fel a ma! gyarságot, hogy a zsidó nőket ver- 1 jék agyon és a demokratikus gondolkodású asszonyokat “aljas perditáiknak” titulálta. Véresszájú cikkeire a németek felfigyeltek, magukhoz rendelték, óriási összegekei látták el és március végétől ő irányította a nácik magyarországi propagandáját.

: Erre meg is volt a gyakorlata, mert ő tervezte és rendezte meg a furcsa “Antibolsevista Kiállitás”-t á budapesti Vigadóban, amely már nyilt uszítás volt a demokratikus magyar erők, de főleg a zsidóság ellen. A kiállításon felheccelt tömeg, amelyhez Alföldi több alkalommal, rádión keresztül beszédet mondott, az egyik napon a Váci-utcában lévő zsidó kereskedők összes ablakait beverte. Alföldi Géza ellen azohban nem lehetett eljárni, mert ekkorra már hatalmas erők álltak a kicsapott diák háta mögött. Alföldi többször volt József "főherceg” vendége is titkos éji megbeszéléseken.

Közben szorgalmasan dolgozott a Nyilaskeresztes Párt részére. Ezt az embert csak kettő fütötte: a pénz és a nők. Az ital és éjszakázás csak kisérő jelenségek. A pesti lokálok jellegzetes figurája lett belőle, akit többször láttak részegen, bárnőkkel az utcán tántorogni, avagy Kiss Ferenc sziniakadémiajában a fiatal színésznők körül legyeskedni.

Csonka Emil, aki minden útjára elkísérte Szálasit, a “hatalomátvétel” után könyvet irt és ennek 45. oldalán külön kiemeli néhány ember “méltathatatlan munkásságát,” — akik “legtöbbet tettek mozgalmunk győzelméért” — és megírja, hogy “az illegális mozgalom legillegálisabb, de legveszélyesebb pontján dolgozott többek között Alföldi Géza,aki meghálálhatatlan érdemeket szerzett cselekedeteivel.”

Az elmezavarodott Szálasi nem volt hálátlan, mert elnöki osztályvezetőt és miniszteri osztályfőnököt, majd Salzburg melletti búvóhelyén végül államtitkárt faragott ebből a gazemberből.

ALFÖLDI- SZEREPE AZ OKTÓBERI NAPOKBAN

Alföldi leghirhedtebb cselekedeteihez tartozik, hogy 1944 október 15-én ő vette ki a honvédség, csendőrség és rendőrség áruló egységeiből a fogadalmat a kivégzett tömeggyilkos, Kun András kicsapott katolikus lelkész jelenlétében. Majd délután SS-osztagokkal ő is résztvett a- rádió megrohanásában, ahol legyilkolták az esküjükhöz hü magyar katonákat.

Október 17-én 150 szociáldemokrata munkást kisértek beru- I gott német katonák át az Erzséjbet-hidon. Az SS-ek unták a ki| sérgetést és tüzet nyitottak a tömegre. A tömeg ellenállt és szabályos harc fejlődött ki az életüket védő fegyvertelenek és az SS- osztag között. Alföldi autójával épen a hidra hajtott, amikor a tömegmészárlás m e g k e z dődött. I Azonnal kiugrott autójából s Selymes Gyula nevű pártszolgálatosával megnyitotta a tüzet a szerencsétlenekre. |tz ö közbelépésük akadályozta meg, hogy a tömeg menekülni tudjon s valamennyit ! belelőtték a Dunába. Erről 1948-ban Selymes Gyula részletes vallomást tett,

.APRÓ SIKKASZTÁS UTÁN A NEMZETI BANK .ARANYKÉSZLETE ELRABLÁSÁNAK TERVE

Amikor Szálasi bandája Nyugatra menekült, Alföldi felvette a propaganda - minisztérium pépzéfc s Németországba igyekezett kijutni, hogy ott a többmilliós pénztárral eltűnjön. Winkelmann német SS-generális külön papírjával utazott, de igy sem tudott a határon átjutni, mire Sopronban luxusszállóban bérelt egész lakosztályt. Itt tivornyázott Rajk Endre éa társaival, mig végül vissza kellett térnie Szombathelyre, hogy a pénzt átadja. Hamis átvételi nyugtát állított'ki, de a pélizí ipsszu 1 számolta meg és még igy is hiányzott 121,000 pengő, noha csak

1,121,000 pengőről szólott az “átvételi elismervény.”

Szálasi külön parancsára ezt a "kalandját” is elnézték és átvezényelték a rádióhoz, ahol a kormánybiztos helyettese lett azzal az utasítással, hogy Nyugat-ellenes rágalmaival szolgálja meg a bünbocsánatát. Alföldi eleget is tett megbízói utasításának, mert dr. Dörei Ferenc és Büky György társaságában ő irta a legvéresebb szájú ~tömegátkokat kifejezetten a nyugatiak ellen. Ebben olyan messzire ment, hogy maguk a németek is megsokallták s lefogták. A lefogáshoz hozzá árult, hogy ott j sem tagadta meg a nők utáni beteges vágyát, ami még nem lett volna hiba, de a “művésznők” egyikével báró Kyd, a német cenzor is szórakozott s ezt nem bocsájtotta meg. Alföldi Süttő Gyula nyilaskeresztes képviselőt értesítette szorult helyzetéről, aki azu- 1 tán egy század lovasrendőrt kül- 1 dött felszabadítására. Végül is Kydnek kellett elhagyni a rádiót.

Mikor menekülni kellett, a németországi Miltach mellett elfogták az amerikaiak, de sikerült elszöknie és Szálasihoz rohant Salzburgba. Szálasi maga mellé vett© és “pihenésre” Temesváry László \ mellé küldte, aki Spittal am Phyrrnben a Nemzeti Bank vs>j gyonát “őrizte.” Itt jutott A’ arra a gondolatra, hogy eP Nemzeti Bank aranykészle ikerült a csendőrséget, ameljj ^ '

talmas aranykészletét őrizte, £;

A .

nyernie erre a célra, de egy tisztviselő meghiúsította tál század legnagyobb aranyi _ j ügyét. Ha ló nincs, a szamár is jó, I Temesváryval Szálasihoz rohant, i aki felhatalmazást adott nekik, hogy vegyék át a zsidóvagyonokkal telt “Aranyvonat” legértékesebb kincseit, mintegy ötvenmillió