Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-11-15 / 43. szám
2-ik oldal AZ EMBER NOVEMBER, 15. 1952 svájci frank értékben és inenekül. jenek Svájcba. Pártszolgálatosa. Selymes Gyula vezette a gépkocsit,, amelyben TemesVáry és Alföldi lapultál: s a hatalmas zsákok a brilliánsok, platina és egyéb értékek számára. Az “Aranyvonatot” azonban nem tudták már elérni, mert közben a náci-rezsim összeomlott. Alföldi hónapokig bujkált Ausztriában, hegyi kunyhókban élt. állandóan fegyverrel járt, hogy el ne foghassák, majd átúszta Schaering alatt az Inn-t s Bajorországban húzódott meg. Mikor érezte, hogy veszélyes a helyzet, átszökött az angol zónába, ahol az angol hírszerző szolgálat egyik őrnagyával megismerkedett Osterode- Harz-ban. Az őrnagy rövidesen szivébe zárta, mert ö volt az egyetlen ember, akit- nem tudott az asz al alá inni és Alföldi szállította a legszebb magyar nőket... MEGINDUL A “HÍDVERŐK” 1943-ban összetalálkozott azu. tán néhány hasonló banditával és mivel a feketézésnek leáldozóit, elhatározták, hogy a még félrevezethető nyilasok pénzéből csinálnak üzletet. Megállapodott Henynyey Árpáddal. S'zálasi egyetlen életben maradt miniszterével, Váfeó Pállal, aki jelenleg Buenos Airesben folytatja antiszemita uszításait. Rajk Endrével, Szálasi másik hirhedt kreatúrájával és Székely Jánossal, egy agybeteg tanítóval és megindították a “Hidverők”-et. A lap óriási összegeket \ hozott s ec'.ől kezdve csatlakozott j a társasághoz Csűrös Zoltán ,is, : aki jelenleg Brazíliában él. MOST IS GURUL A MÁRKA . . . Közben nem felejtette el Alföldi j német kapcsolatait sem és mi-! helyt a hirhedt náci Keiner feliépet', azonnal kapcsolatot keresett \ vele. Remer és bandája 1950 ju- 1 nius 23-án titkos gyűlést tartott | Bayreuthban s ezen a “magyarsá-: I got” Alföldi képviselte Székely János társaságában. Azóta a tit- I kos német náci mozgalmak mindegyike kapcsolatban van Alföldivel, aki tőlük kapja a pénzt. 1 1951 julius 4-én Braunsch weig -ban Karl Meissner, a másik hirhedt német vezér társaságában vett , részt égy tömeggyülésen, ahol ugyancsak nagy antiszemita és Nyugat-ellenes beszédet tartott, , amit barátai előtt félig részegen a ! chami Cafe Krone-ban a megjej lent németek nagy ünneplése közben újra elmondott. Egyébiránt ez ( a szálloda az, ahol Alföldi, a nagy■ pénzű “ungarischer Nazi” pertu- I viszonyban van a személyzettel, hiszen volt olyan este, hogy két : munkatársával együtt 500 márkát j vertek el a kávéház különterméjben, ahová csak őket engedik be. HAAGS NEVEKEN EURÓPA MINDEN ORSZÁGÁBAN! 1952 januárjában háromhetes ! tanulmányútra ment Alföldi, ami- I kor Salzburgban, az amerikaiaknál dolgozó barátja, bizonyos Mr. Atatonn szerzett a számára hamis papírokat. Alföldi azután ' Ausztriában is felvette a kapcsolatot a náci körökkel, akik őt választották meg a nemzetközi náciszervezet elnökévé. Ez a. szervezet ez év márciusában Parisban, majd Svédországban és Svájcban tartott üléseket s mindegyiken Alföldi elnökölt, akit a földalatti náci szervezetek hamis papírokkal csempésztek be Franciaországba épugy, miot máshová. Ilyenkor mindig elsírták a lapban, hogy “főszerkesztőnk beteg, nem tud , válaszolni,” a lap késett, a szej rencsétlen nyomdászt 3.000 márka í elejéig becsapták, ugyanakkor viszont Alföldi hamis neveken Európa legelőkelőbb hoteljeiben élte a maga gáláns lovagi életét és irányította az európai náci öszszeesküvéseket. Hogy neve sehol sem szerepelt eddig, ahnak az az oka, hogy mindig álneveket használ és lapjában is Barna Endre, Czeglédy József, Székely János és mások neve alat: Írogatja a leguszitóbb cikkeket. 1952 augusztus 13-án a Regensburg melletti Dechbetten-ben — Székely János nagy luxussal berendezett lakásán — tartotta értekezletét a világ náciszervezete. Itt is Alföldi vezette a tanácskozásokat és véresszáj-u beszédeivel biztatta a többieket uj “hatalomátvételre.” Hogy tivomyázásait folytathassa és náci tevékenységét kitérjeszsze, kérőlevelekkel fordult ismert magyarokhoz, nyilasokhoz és a németországi náci szervezetek yezetőihez és nem egyszer azzal a fenyegetéssel, hogy ha nem fizetnek, feljelenti őket az amerikai hatóságoknál. így közel kétezer márkát zsaroltak össze, amit nagyrészt* a müncheni “Paprika” csárdában költöttek el. Október 18-án és 19-én éjjel a szerkesztőség három tagja nagyszámú nő .társaságában a “Paprika” csárdában, Münchenben 1,700 márkás cechet fizetett ki . . . * * * A magyar emigráció legszélesebb körei is minden bizonnyal a legnagyobb érdeklődéssel fogadják fenti adatainkat. íme, újabb hiteles bizonyíték amellett, hogy az emigráció békés életét és munkáját tervszerűen zavaró szélsőjobboldal milyen rettenetes fertőt képvisel nemcsak “eszmei” célkitűzéseiben, de a vezető személyeik karakterében, illetve karakternélküiiségében is. Alföldi Géza és a "Hídverők” évek óta heves és gyalázkodó ostromot folytat a demokratikus emigráció ellen — ime, igy fest közelről az antidemokratikus politikai alvilág és annak egyik legfőbb vezetője! Szántó Lajos halálára Őszinte megrendüléssel fogadjuk a hírt, hogy Szántó Lajos, az amerikai magyar élet jellegzetes és általánosan ismert alakja hirtelen elhalálozott. Neve és hire már hosszú évekkel ezelőtt túljutott Amerika határain is és a virginiai dohánygyárost Európa különböző országaiban, a menekült magyarok köreiben, a DP-táborok sivár barakkjaiban, a szükséglakások fojtott atmoszférájában mint a mesebeli Krőzust és jótevő tündért emlegették. Szántó Lajos ebben az időben vagyoni helyzetének zenitjén állott s bőkezűen küldözgette az eg.vre tömegesebben érkező kérő és könyörgő levelekre a dollár-segitséget, majd a DP-törvt-ny kapcsán sok-záz assuranceval igyekezett a menekültek segítségére lenni. Valamilyen miszsziót látott abban is, hogy »tgszerezze az “Amerikai Magyar Népszavá”-t, amelyre azután vagyonának tekintélyes részét ráköltötte. Emberi gyengeségei közé tartozott, hogy erősen befolyásolható volt*s ezt hamar felismerték j azok, akik a maguk szélsőséges politikájának akarták alárendelni : ezt az újságot. Az “Amerikai Magyar Népszava” a szélsőjobboldali i erők szócsöve lett és Szántó Lajos ' vergődve nézte, mint a bűvészinas, a felnyitott dobozból előtörő káros szellemeket, amelyeket azonban nem tudott már visszaparancsoini. A lejtőre vitt lap nyelte a pénzt és Szántó fizetett, fizetett, szinte utolsó garasáig. Azután egy hir, télén elhatározással, nem engedve i ezúttal a befolyásoló rábeszélés- 1 nek, eladta a lapot s igy húzta ki a gyékényt a lapra és őrá is rá| terpeszkedő szélsőjobboldal alól. j Visszavonult a riehmondi magá| nyába és ott érte a halál, aiig pár j hónappal az “ Amerikai Magyar j Népszava” körüli izgalmak után. i A szive ölte meg. | /4i sokszor és sokban nem érte4- i tünk egyet az eltávozottal, de ! mindig elismertük tiszta szándc- 1 kait és azt az önzetlen áldozatválj lakást, amely oiy ritka a mai világban. A jószándéku, becsületes j és áldozatkész embereknek kijáró megbecsüléssel figyeltük szereplését s e szereplés emelkedőit és lejí tölt, a sokszor érthetetlen varga: betűket, a környezet hangos reklámlármáját, a kalandorok, a politikai és anyagi haszonlesők tülekedését, akik frontot építettek kö~ ; lé és eltorlaszolták a hozzávezető utat a hozzá hasonlóan tiszták és önzetlenek számára. Tudtuk, hogy e lármás és zavaros kavargás mögött, az alkalmi barátok és “önkéntes” munkatársak tolongása köze, ette Szántó Lajos nagyon i gyedül áll és a sokaságban egyetlen igaz ember nem akad, aki méltó lenne az ő tisztaszándéku és nyiltszivü barátságára. A beléka' paszkodottak a gazdag dohánygyárosban csak a pénzt, vagy ahogy a jaiszok és a lesiptiskás haszonlesők mondják: csak a dohányt látták és nem az embert. Állandó görögtüzet csaptak körülötte s ezzel akarták a tisztánlátását még jobban elvenni. AU láttuk a reílektoros, görögtüzes fénykoron belül a szomorú és megrettenő .Szántót és a döntő elhatározás napjaiban, a lappal kapcsolatos felismerés fájdalmas, de felemelő periódusában hosszan elbeszélgettünk vele. Újra megállapítottuk. hogy tiszta és nemesgondoikodásu emberrel, tragikumában mélyen rokonszenves regényhőssel állunk szemközt. Az alkalmi barátok és haszontalan haszonlesők hamar elfeledik majd a nevét; mi kegyelettel megőrizzük. (dr. D. Z.) ORVOSI HÍR Dr. Berezeller Richard orvosi rendelőjét áthelyezte. Uj cime: 301 East 17th Street (a Second Avenue sarkán). Telefon: GRamercy 5-2190'. Rendelő órák délután 12-2 és este G-8 között. December 6-án £hlers-bál December 6-án, szombaton este H órai kezdettel tartja a: Ehlers Szabadkőműves Páholy vacsorával egybekötött táncestélyét, az Essex House nagy báltermében. Mediterránt Panoptikum A tenger titkai Irta: JÁVOR LÁSZLÓ MENTON, Hotel les Sapins A Cote d'Azur a Csodák Partja. Nizzában világraszóló karnevált, Monte-Carloban és végig a Riviérán virágcsatákat rendeznek. De mind emberi találmány, hitvány kópiája annak a világcsodának, amit maga a természet produkál itt virágcsatákban és karneválban. Citromfák sárgulnak zord fenyők alján, millió illatú virág színe verődik az ámuiö szemekbe, ez a Virágok Csatája, ha szabad ezzel a ronda szóval illetni ezt a jelenséget. A ^Természet Karneváljának egyik tréfája, hogy este hat órakor szinte pillanatok alatt éjszakába fordul a nappal. Az alkony átmeneti félhomályában, Monte-Carlo felett még lebeg a Nap, de San Remo felől már a szinre lép a Ad és farkasszemet néz a Nap- Vz ember áll a tengerparton, .ölve nézi ezt a Szabadtéri játékot, ezt a Karnevált. A városi emberen valami misztikus hangulat vesz erőt. Hallgatja a tenger monoton ritmusát, amint a víztömeg, mint milliárdnyi láncszem csörömpölve a parthoz verődik. Az ember titkolja ugyan, de fél. Az ember nem tud betelni a csodákkal és nem is akar betelni velük. A mai ember, szegény mai ember, miben higyjen ha nem a csodákban! Hihet másban, lehet, ' érdemes? A szegény városi ember csodákat keres a természetben, ahol ő nem járatos. Az ember, ha csodát | vár, eljő hozzá, megkeresi őt, a j csoda, S ha nincs csoda, hát az ember teremt magának. A szegény mai ember az élei fertelmeitől a csodákba menekül. Velem is történt egy csoda, Mentonba érkezésem hetedik napján. Előre kell bocsátanom, az alábbi misztikus történetnek semmi köze a hetes számhoz, csupán a jelenség pontos meghatározása miatt ragaszkodom ehhez a jelentéktelennek látszó tényhez is. Este tíz óra lehetett, a tengerparton lesétáltam az Óvárosig. A j hegy oldalában aludt a temető, a 1 móló végén hunyorgott a bárkák ; felé a nagy viz fölött őrködő örök- j mécs; a Mistral, a déli szél l'élel- ^ ; metesen dudorászott és én vissza- j J fordultam, szájjodám felé. j A néptelen partokon, a fényesen kivilágított, néptelen kávéba- ' zakban elegáns asszonyok ültek a holtszezonban, főleg egyedül. El- 1 fordítottam a fejemet, elűztem a ; kisértést magamtól, nem teszem Altatót veszek, harmat egyszerre. Tíz pere múlva minden elmerül .. . Fél óra, óra, még mindig nem alszom és ez a« átkozott csapkodás egyre őrjítőbben reesiten a fülembe. Mintha a koponyámon csattanna ez a száraz, reccsenő zaj. Nem kell kihívni a. longer haragját! Jobb, ha becsukom a. belső üvegajtót is. Behunyt szemmel, nehogy a tenger észrevegyen, a zsalugáterhez megyek, tapogatom a zsalu fabordáit . . . Hát a fene hogy ette volna meg! Megint rosszul zártam be és a szél csapkodja az ablakszámyakat. A buta ember mindenben titkot lát, mert titkot keres. Metafizikai marhaságok . . . Holt lelkek, a tenger titkai . . . Nekem eszembe se jut ilyen misztikus sületlenség. De nem bizony, de nem ám. Fürgén elővettem a “Le Monde'1 első oldalát, sajt volt belecsomagolva. Olvasni kezdtem a vezércikket és nyomban édes, mély álomba merültem. be a lábamat soha az életben ! egyik kávéházba se, noha titkos meggyőződésem, hogy a természet, ‘ a tenger és a csillogos ég a legszebb kávéházbói szemlélve. | A Casino Municipal mellett bak| láttám a Promenade Lcclercen. A Casino-ból zene hangja szűrődött ki, meg neonfény a sötét morajló j part elé. Keim ruletteznek. Sose 1 ruletteztem. Talán a játék, a játék hiányzik életemből? A hatal- j más üvegablakok mögött táncoló. alakok. Az egész életemet éjszaka- j ban, kávéházakban, lokálokban él- j ! tem le. Sose táncoltam. Késő. Bal- ; I ! lagjunk tovább . . . Mint miniatűr zseblámpák égői, I vöröses meg sárga fények lobban- ; ) íak fel a lábam előtt, aztán nagy Ívben futottak el előlem. Kóbor ! macskák lapulva lestek az éjsza- j | kai vándor után. j A Promenade Georges V. végén j befordultam, egy omladozó házi- | kápolna után elhagyott ut emel- j i kedik. Mintha valaki kísérne, j i Megállók. A kísérőm léptei is meg- , szűnnek. Előttem vasúti töltés, fölötte hid. Talán egy Liliom vár rám hatalmas konyhakéssel, mint Molnár Ferenc ligeti legendáidban? Hátrafordulok, de csak az árnyékom köveit. Otthon, szállodai szobámban, az asztal, az ágy, a ruhafogas minden a szokott helyén. A tárgyak rendje megnyugtat. A szekrény ajtajának tükörlapja sápadtan mered rám. Én is sápadt vagyok. Behajtom a zsalugáter - szerű ; szárnyasablakot, a íabordákon ke- '■ 65-45 99fh Sí. Forest Kills, L. f. (Tel.: Tw 7-3330) HA azt akarja, hogy pontosan, i00%-an orvosának rendelése alapján legyen gyógyszere elkészítve — keresse fel a LIGETI-féle “YORE PHARMACY”-« —Ligeti Jenő Ph, G„ évtizedes amerikai gyakorlattal biró patikus— Ligeti i9tt ilku resziui íaiOin a tengert. Beccse; nést hallok, nyávogó, siró, sivi hang tör felém. Vörös fény imbolyog a vizen. Talán egy óriás ha!, idetévedt bálna vergődik, vívja : haláltusáját a sziklák alján. Iszonyatosan csapkodja a partokat, szigony sebzi a torkát, abból lövel a vére, ami vörösre festi a tenger tizét . . . Sirályok csapnak le a vörös folt körül, a vergődő, csapkodó bálna húsát tépik. Vagy talán egy halászbárka lámpásainak vörös mécsét tótom? A csapkodás egyre fokozódik. A nyikorgó, siri hang egyre félelmetesebb. Tán a szomszédos városban, Roctjuenbnm ezeréves várának holt szellemei keringenek itt, hogy bosszút álljanak azért, mert tegnap porladó csontjuk fölött tapostam a sziklavárak omJadó pincéjében? Vagy egykori gánuai kalózba jók vagy római gályák tengerbe veszett hajósainak szelleme csapkodja ablakom? Vagy maga a tenger azért, mert titkait füukészni merészelem!?
