Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-01-12 / 2. szám

’4-ik oldal AZ EMBER January 12, 1952 AZ EMBER GÖ&ZJÖR WEJRMSC POinjKJU MrmiAPlA feltámadásának lehetőségét, onnan, az uj Hitlerizmusból, amit most majd “jobban fognak csinálni.” Hogyan jobban? Hát úgy, hogy nem követik el újra Hitler nagy hibáját, amikor az oroszokat megtámadta, hanem az orosz sztálin­izmussal szövetkezve szerzik vissza Németorság fegyveres, gadasági és politikai rabló hatalmát. 401 THE MAN f Editor and Publisher: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő-kiadó Published weekly, except the last four weeks in August. — Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: 320 East 79th Street New York 21, N. Y. Telephnoe: Butterfield 8-6168 Yearly Subscription Rates: In United States $10.00. In Foreign Countries $10.00. Single Copy 20 Cents. Vol. XXVII New York, N. Y., January 12, 1952 No. 2 fte into red as second class matter Aug. 4, '1942, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3. 1879 Nácik hajnala Németországban Vagy Ián már túl is vannak a hajnalhasadáson? Tán már a délelőtt felé járnak? Németország jóformán szabad és egyenjogu ország, csak bizonyos legfőbb megszálló jo­gokat tartottak fenn maguknak a győzök. Van már Német­országnak saját külügyminisztériuma is, és abban — löl náci. Persze, azt mondják, honnan vegyék a képzett hiva­talnokokat, hiszen aki állásiban volt, az mind kénytelen volt tagja lenni a náci pártnak. Ez természetesen, svindli. Először is, az egész német “külpolitikához” nem kell 134 hivatalnok. Nagyon úgy néz ki, hogy, megfordítva, a kül­ügyminisztérium inkább egy “ürügy”-minisztérium, ahol nácikat helyeznek el bizalmas, titkolózó állásokba, ellen­őrizhetetlen hatalom birtoklására. De azonkívül is, nem volt elég értelmiségbeli a táborokban, meg egyébként ül­­döztetett helyzetben, a szabadság és igazándi demokrácia elvlni képviselői? Azok közül válogathatnának bőven. Ha ezekből nem telnék mind a 131-re, ott vannak a tanult, képzett; gondolkodó és lelkes zsidók—'bizony akad ilyen a zsidók közt—azok néni kétség, hogy sohase lehettek nácik. De zsidó a lcülügyben,—hogy képzelnek ilyen borzalmat a mai Németországban! Van egy csomó kis párt Németország-szerte, azok töb­­feé-kevésbé leplezve vallják a régi náci mérget. Ez így volt az első világháború után is; sokféle apró félbolondi moz­galom nyüzsgött, azok csak abban voltak egyek, az erőszak hirdetésében, a firer-elvben, a megvadult naciőnálizmiis­­tban meg persze az antiszemitizmusban. Mig az a sokféle kavargás egyesült Hitler imádatában. Azért néz úgy ki, mintha az uj nácizmus ma már túl volna a hajnalán, mert már összeállt egy nagyobb ilyen tömb, amely az egyéb fél­­náci töredékeket a maga nyílt gazságának szekere elé fog­ja. Ez a mozgalom a “Sozialistische Reichs-Partei.” Az, Alsó-fSzászország szövetségi állami parlamentjébe 16 kép­iviselőt választott. Firer-je ama Fritz Doris, aki választói előtt nyíltan azzal henceg, hogy végig Ijitler-náci maradt és ma is az. Alvezére az az Otto Ernst Remer “altábor­nagy',” aki úgy lett tábornokká alezredesből, hogy feljelen­tette és véresen letörte a Hitler élete ellen ügyetlenül ter­vezett összeesküvést. Ez a tömeggyilkos ma egy nagy né­met pártnak a bálványa, és a közvélemény, ha nem is he­lyesli általában azt, amit ő hirdet, de zavaros németsége mélyen tiszteli ezt a “hazafit.” Ezért, mikor Adenauer kancellár célzásokat tett rá, hogy’ az ilyen pártot egyszerű­en be kellene tiltani—amire a demokráciának kétségtelen joga van, sőt az kötelessége is volna—akkor ez a Hitler­­utód nyíltan azt mondhatta rá: “a terrorra mi terrorral fogunk válaszolni.” Úgy7, ahogy azt mi már hallottuk és láttuk, nem is olyan régen. Schleswig-Holstein szövetségi államban a miniszterel­nök meg az egész kormányzat nyílt HitJJer-náci. A börtö­nökből egymás után eregetik ki az elitéit nácikat meg tö­meg-gonosztevőket. Hiszen jó, egyszer annak a bosszúnak meg kell enyhülni, a normális érzületnek és állapotnak ér­vényesülnie kell. De az aztán sehol sincs megírva, bogy ezek a gazemberek a börtönből egyenesen a közélet élére lendüljenek, ünnepelt nagyságok gyanánt. Ez leplezi le leginkább a mai német közhangulatot. Amikor Krupp-ot, büntetése lejárta előtt, kegyelemmel szabadon engedték, útja, a palotájáig, diadalul volt, a “megjavult” német nép egy nagy része úgy ünnepelte azt, aki Hitlernek fegy vere­iket gyártott, halálra dolgoztatod rabszolgák utolsó •szuszával. Ez a náci-imádat a német népnek újra felajzott vad nacionalizmusából ered. Onnan látják a német birodalom A magyar sunyd nácik és náci-legyezgetők, mikor füle­lik és szaglásszák mestereik, a német nácik hatalomra kec­­mergését,—hallgatják azt örömmel. Nem zavarja őket, hogy Remer “tábornok,” a Sozialistische Reichs-Partei iga­zi vezére, Hitlernek méltó utódja, ilyent mond nyilt nép­­gvülésen: “Nem! Tévednek akik azt hiszik, hogy mi majd ott vérzünk el Európa uj Maginot-vonalán, és hagyjuk hogy asszonyaink, gyerekeink a muszkák prédájává legyenek. Nem! Mi kezünket nyújtjuk a bevonuló oroszoknak, hadd meneteljenek át Németországon a Nyugat ellen, minél gyorsabban!” A totalitárius gazemberség egy. A német nácik szövet­séget akarnak kötni Sztálinnal, az igazi gyűlölt ellenség ellen, a nyugati, és főként az amerikai demokrácia és sza­badság elien. Azt gyűlölik legjobban: az amerikai szabad­ság-szellemet. Sztálinnal kezet fogva akarják, a muszka kommunizmus árnyékában, visszaszerezni a nácizmus ere­deti barbár emberevő hatalmát. Nem a kommunizmust gyűlölik ők igazában—azt csak annyiban ellenzik mert konkurrens—igazában a szabadságot gyűlölik és a rablást és gyilkolást imádják. Ha nem megy másként, hát még Szláiinék árnyékában is jobb nácinak lenni, mint egy sza­bad világban alávetni magukat a szabad világ törvényeinek. Ha ezt akarják, ha ezt helyeslik a magyar nácik és náci-legyezgetök, hát beszéljenek nyíltan. Aki náci: az Sztálin szövetségese. Az Magyarország elvesztője. Az le­mond Magyarországról Sztálinék javára, csak hogy a maga nácisága érvényesülhessen. Nekünk ez nem meglepetés, nem leleplezés. Mi már régen tudjuk, hogy minden nácis­­kodás, minden reakció: hazaárulás. Tel - Avivból jelentik... TEL-AVIV. jan. 2 — Két napi tanácskozás után megalakult Tel-Avivban a Magyarszármazásu Zsidók Világszövetsége. Az Egye­sült Államok küldöttei avval a felemelő tudattal térnek vissza fogadott hazájukba, hogy szépet, szükségeset és nagyot alkottak, á­­mikor a világban szétszórt 600,- 000 magyar-zsidó életének és to­vábbi sorsának problémáját dön­tötték el Izráel államában. Ami­lyen meleg szeretettel és határta­lan bizalommal fogadta a fiatal zsidó állam 120,000 lélekből álló magyar zsidósága az Amei’ikai Egyesült Államok. Délamerika, Mexikó és az európai zsidóság küldötteit s megbízottjait, ugyan­olyan érzéssel búcsúzott el tőlük a tel-avivi magyar zsidó világ- j kongresszus záróülésén. A 600,000 j magyar zsidó életébe került véres j pusztítás után először találkozott! a származási országából Izraelbe hazatért magyar zsidó, a külföl­dön élő magyar zsidóság képvise­lőivel és szent fogadalmat tettek, hogy minden rendelkezésükre ál­ló, becsületes eszközzel harcolni fognak az ébredő-, horthysta- és nyilas propaganda, az aiitiszemi-_ tizmus minden megnyilatkozása és a tengerentúlra beszivárgott véres csendőri ábrándok ellen, hegy ne történhessék meg sehol a világon az, ami Hitler, Szálasi, Antonescu, Tiso és európai csat­lósainak diktatúrája idején a zsi­dókkal megtörtént. A világ ma­gyar zsidósága a tel-avivi nagy­jelentőségű kongresszuson egy­hangúlag magáévá tette a Szer­vezeti Szabályzatában lefektetett egyik célt: • A Magyarszármazásu Zsidók Világszövetsége egyetemes ér­dekképviselete kivan lenni a vi­lág minden részében szórva- j nyokban élő több mint 600,000 magyarszármazásu zsidónak. A Magyarszármazásu Zsidók Vi­lágszövetsége az emberi és egyé- | ni szabadságot és méltóságot tisztelő demokrácia híve és a , humanizmus szellemében, min-: den pártpolitikától mentesen. kivan küzdeni a világon szét­szórt magyarszármazásu zsidó­ság demokratikus életformájá­ért, politikai és kulturális érde­keiért. Küzdeni fog a nyugati demokratikus világba beszivár­gott és egyre agresszívebben je­lentkező ébredő-nyilas antisze­mita mentalitás és annak hor­dozói ellen. De a Világszövetség sok más feladatáról is határoztak a ma­gyar zsidóság Világkongresszusán. Olyan kulturális feladatok ezek, amelyek egyformán szolgálják az izráeli és a külföldön élő magyar zsidóság javát. Izráel szellemi életének legkiválóbb reprezentán­sai referáltak mindarról, ami megvalósítható és kell, hogy rö­videsen valósággá váljék. Kultúr­otthon felállítása, magyar - zsidó történelem kutató intézet, könyv­kiadó vállalat, átrétegeződési szervek, segitő szervezetek és gyei’meknevelő intézmények, sok­sok minden, ami a magyar zsidó­ság presztízsét és hírnevét emeli az egész világon. Az első pozitív akciót már a kongresszus idején végrehajtották, amikor az ameri­kai delegáció azonnal segítségére sietett annak a 150 magyar zsidó főiskolai hallgatónak, akik anya­gi küzdelmek között folytatják tanulmányaikat a jeruzsálemi egyetemen vagy a haifai techni­kumon. De túl az anyagi segítésen, ha­talmas morális segítséget is nyúj­tott az amerikai delegáció a vilá­gon elszórtan élő 600,000 magyar zsidónak és az Izráel állam 120,- 000 lelket számláló magyar zsidó­ságának. Ez a MORÁLIS SE­GITSÁG annak a. tudata, hogy a tengerentúli magyar zsidók intéz­ményesen akarnak beékelődni Iz­­ráel építésébe; a magyar zsidók becsületét és presztízsét fogják piedesztálra emelni, amelyet a magyar zsidóság—ahogyan egyik amerikai delegátus mondta — ki­érdemelt az egyetemes épitő munkában. * * * A kongresszus második napján választották meg a Világszövetség tisztikarát. Diszelnökök: dr. Hoff­mann Jakab és dr. Jung Leó new yorki főrabbik, Jaques Kraiz­­ler ékszergyáros (USA); Avigdor Hameiry iró, dr. Fischer József, Jámbor Ferenc hírlapíró, dr. Pa­tai József iró és Schreiber Akiba főrabbi Izraelből. Elnökök: dr. Gö­rög Frigyes (New York) és dr. Marton Ernő (Israel). Az alelnö­­kök közt van: Violet Speed, Os­car Sunshine, Margaret Silver­­man és Loránd Sándor az Egye­sült Államokból. Pénztáros: Sü­­berman Ábris, főtitkár: Weitzner Imre dr. New Yorkból. Ügyvezető igazgató: Schultz Ignác. A new yorki delegátusok meg­koszorúzták SZENES HANNÁ­NAK ,a Szálasi-vérbirák által ha­lálraítélt és Budapesten kivégzett zsidó partizánlánynak sirját. HALMI JÓZSEF MAGYAR ORVOSOK BÁLJA szombaton, február 2-án I a Hotel Plaza nagy bálter- Imében. A program fény­pontja a brilliáns dizőz, Fel­legi Teri és a világszerte nagysikerű pianista, Fejér György. Bartal Jenő kitűnő zenekara fog játszani. Dr. Bónis Sándor és dr. Marquit Béla vezetése alatt lelkes hölgybizottság végzi az előkészítés munkáját. Je­gyek kaphatók Mrs. Arthur Linksz-nél, 35 East 8 Ith St., BUtterfield 8-5858. Házasság Donath Emil babagyáros és Fanny Messina újév nap­ján Miami Béach-en, Fia., házasságot kötöttek. 1456 City Hall Ave. Montreal 18, Que., Canada U J élelmiszercsomag és ÁRUCIKK rendelhető vámmentesen az 1KKA budapesti raktárából: CUKOR, MÉZ, TEJPOR, ZSÍR, LISZT, PAMUTÁRUK, AGYNEMÜGARNITURA, GYOLCS, MÉTERÁRU, GYAPJÚSZÖVET, CSIZMÁK, stb. Kérjen uj árjegyzéket!! • Pénzküldés, hajó- és repülő­jegyek, okiratok fordítása és hitelesítése. Bevándorlás! Mrs.Herbsts 1437 Third Ave., N.Y.C. Tel. BUtterfield 8-0660 VALÓDI, HAZAI JEGESKAVÉ! | A legfinomabb készítésű rétesek. sütemények és torták. Hallgassa minden vasárnap d.u. 3-tól 3.15-ig MRS. HERBST rádió éráját. (WWHl állomás 1600 Ke.»

Next

/
Thumbnails
Contents