Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-10-11 / 38. szám
6-iife. oldol AZ EMBER I OCTOBER 11, 1952 NEW YORKI NOTESZ Itt száműzetés, ott lincseiés: furcsa sorsa van • r • r Eheti töprengésünk: Drámát Shakespeare, zsidót Ágh Lószlc irt a legjobban? . . vista zsarnokság alatt szenvedő magyarság semmiképen nem fogadja el az idekint szövögetett szélsőjobboldali aspirációkat, hanem a felszabadulás után a demokráciát igényli. A lelkes hallgatóság hangos tetszésnyilvánításokkal kisérte Nagy Ferenc beszédét, amelyet a terembe befurakodott mintegy tizfőnyi nyilas különítmény meg akart zavarni, de az egységes tömeg láttán tanácsosabbnak látták minél gyorsabban kereket oldani . . . a magyar emigráns újságírónak... Még egy hozzászólás és egy dokume számában a következő cikk jelent meg Önről: Göndör Ferenc emigráns magyar szociáldemokj rata újságíró. Hogy mennyin magyar, azt tudják azok, akik elolvasták a legsötétebb kommüri idején “Az Ember”-ben azt a cikkét, amelyben szülővárosát, a megszállt Nagyváradot siratta el és hogy mennyire szociáldemokrata, arról épp most érkezik Amerikából, — ahol most él, — érdekes bizonyság. Nem dicsérjük itt Göndör Ferencet, csak éppen: ki emlékezzék meg Göndör Ferencről, ha nem az ujságirók, akik tudják: mit cselekedett értük, pártkülönbség nélkül Göndör Ferenc, amikor cselekedhetett: a szomorú emlékű pesti kommün alatt. Annyit cselekedett, hogy innen már a kommün alatt, a kommunisták elől menekülnie kellett, hogy aztán Bécsben, majd New Yorkban szerkessze tovább a lapját, “Az Ember”-t. Tizennégy éve eszi már az emigráció keserű kenyerét ez az újságíró, akit hivatalos hazai “Bescheibung”-ja mint kommunistát tart számon és hazájától távol. Most pedig arról érkezik newyorki híradás, hogy Göndör FeReiner Frigyesről, a hires magyarszármazásu amerikai karmesterről közöl hosszú cikket a “Saturday Review of Literature” cimü nagy amerikai szaklap. • A Free Europe Committee magyar research-osztályának vezetője, Fábry Pál uj, fontos beosztást kapott a Crusade for Freedom-nál. Fábry utódja Révay István, volt felvidéki képviselő. • Az egyik jobboldali lap legutóbbi számában dr. Varga László, az eck'nardti klikk beltagja dühös, fogcsikorgató támadást intéz Kovács Imre ellen abból az alkalomból, hogy az illusztris iró és poli tikus nemrég “Az Ember” hasábjain tárgyilagos, és szemléltető módon foglalkozott Eckhardtnak az UN előtti kínos szereplésével. Mint ismeretes, Eckhardt valótlan adatokkal operált az UN egyik albizottsága előtt és az 1945-47-es magyarországi demokrácia denunciálásátől sem riadt vissza. Mindenki tudta, hogy az eckhardti vádaskodás “jogi” bábája dr. Varga László, ez a törtetve intrikáló és intrikálva törtető politikai dilettáns volt, aki már eddig is rengeteg zavart idézett elő a magyar emigrációban. Kovács Imre felelősségérzettől áthatott, tényekkel és törvénycikkekkel alátámasztott, hatalmas írása ugyancsak elevenére tapinthatott Varga Lászlónak, hogy most nekidurálta magát és részint Eckhardt, részint a sajátmaga fércmunkájának védelmében ezt a verejtékező, dadogó s ugyanakkor Kovács személye elleni acsarkodó választ kislmetornázta magából . . . Kovács Imre egyébként a mai számunkban megadja a méltó választ ennek a Vargának. • Zilahy Lajos hires regénye, az ‘Ararat” a közeli hetekben a jugoszláviai magyarság rendkívül produktiv vállalatának, a “Testvériség” cimü újvidéki vállalko«ásnak kiadásában Jugoszláviásan is ^íegjelenik. Az emigráció legszélesebb körei i legnagyobb érdeklődéssel kísérik Petrovics Béla riportsorozatát, ímelyet hétről-hétre közöl “Az Ember.” Petrovics riportsorozata világszenzációnak számit, mert íddig senki nem tudta megfejteni i vasfüggöny mögötti politikai Derek sötét rejtélyét és Petrovics íz első, aki éveken át tartó élet- j veszélyes kutató munkával - nyomára jött a féltve őrzött titoknak. Mines kétségünk afelől, hogy a kiiünő ujságiró riportsorozata az amerikai sajtó hasábjain is megjelenik. Az utóbbi hónapokban egyre- j násra jelennek meg az uj Liszt- : emezek az amerikai piacon. Igen ó kritikát kapott a nemrég meg- : iáit Simon Barere lemeze, a B- j noll Szonáta és a Les Funérailles. V szonátát a “Washington Post” j minden, z o n g o raszerzemények Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Csak most olvastam el Bartha Albert vezérezredes, volt honvédelmi miniszter nagyjelentőségű cikkét “Az Ember” szeptember 6-i számában, amelyben végérvényesen és örökre leszámol azzal az alantas rágalommal, mely szerint Ön. tisztelt Szerkesztő Ur, 1919- ben a hírhedt Kun Béla sajtófö(nőké volt. Bartha Albert nemcsak mint kortárs, hanem mint az akkori események első vonalbeli szereplője tesz ebben a cikkben megcáfolhatatlan tanúvallomást és egyszerűen lesepri 'a, külföldi magyar közvélemény asztaláról ezt az Ön ellen koholt méltatlan vádat .amelyet a szélsőjobboldal talált ki és éveken át terjesztett perfid gonoszsággal. Hogy ki volt Ön és mit tett 1919-ben, azt mi régi kivándorlók nagyon is jól tudjuk. Mi jól emlékezünk arra, hogy Ön volt az egyetlen ujságiró, aki nyíltan szembeszállt Kun Béla véres uralmával : ««1 De odahaza is sokan tudták ezt, — legfeljebb a hivatalos Magyarország nem akart erről tudomást venni. De az ujságirók a legnagyobb szeretettel és tisztelettel néztek az ön emigrációba vonult személyére s most errenézve szeretnék egy dokumentumot átnyújtani. A “Társadalmunk” cimü budapesti hetilap 1933 november 25-1 rencet csak nagynehezen mentették meg az amerikai magyar, néger és yankee kommunisták kezéből, akik meg akarták lincselni! Az Amerikában megjelenő, magyarnyelvű kommunista “Uj Előre” nyílt felhívást tett közzé a szociáldemokrata magyar Göndör Ferenc meggyilkolására. Ugyanekkor a kommunista párt angolnyelvű lapja, a “Daily Worker” felszólította az amerikai kommunistákat és különösen a négereket, hogy Göndör ellen, “a hírhedt hitlerista, Ku-Klux-Klan-ista négerlincselő” ellen jöjjenek el tüntetni stb. Itt: “kommunista,” ott: “hitlerista”; itt: száműzetés, ott: lincselés! Furcsa és gondolkodásra indító sorsa van a magyar emigráns újságírónak, akit nem eresztenek haza, mert: kommunista; odaát pedig meg akarják lincselni — a kommunisták . . .! Az eredeti lappéldány birtokomban van és abból másoltam ki a fenti Írást szóról-szóra. Köszöntőm Önt kedves Szerkesztő Ur és kívánom, hogy fontos posztján továbbra is rendületlen energiával álljon a bolsevista és nyilas gengszterek félelmére s minden igaz demokrata őszinte örömére! Tisztelő hive, KOVÁCSY EGON Rio de Janeiro egyik legnagyobbikának” nevezi. A “legnépszerűbb zongoralemezek” cimü sorozatban a “Szerelmi Almok” jelent meg, ugyanígy most került a piacra Liszt egyik •főműve, a Faust-szimfónia is. • Nemrég nemzetközi szervezetbe tömörültek mindazok, akik becsületes politikai elveikért a különféle zsarnokságok alatt börtönbüntetést szenvedtek. A volt ma-' gyár politikai foglyok tömörülése külön szekciót alkot a nemzetközi szervezetben s itt elnökké Peyer Károlyt, a nácik által annak idején koncentrációs táborba hurcolt munkásmozgalmi vezért, az emigrációs politika kiváló vezető tagját választották meg. • Harsányi Zsuzsa -— amerikai nevén Suzy Sann — október 12- én este fél kilenc órai kezdettel a Carl Fischer Concert Hall-ban (165 West 57 St.) Barbara Bell, Olanda Drewry, Linda Ariin, Eleanor Willis és Dan Danforth énekművészek társaságában ad hangversenyt. A jegyeket máris csaknem teljesén elkapkodták a nagysikerűnek Ígérkező koncertre. • Általános részvét fogadta Burjhardt József Ákos, az “Amerikai Magyar Népszava” tisztviselőkara nesztorának halálhírét. Az elhunyt tevékeny szerepet vitt az amerikai magyar közéletben és: cözbecsülésben állott tiszta, puritán egyénisége. Temetésén Gáspár 3éza, Zámbory Sándor és Ács Pál nondott megrendült beszédet. Mrs.Herbst $ 1437 Third Ave., N.Y.C. Tel. BUtterfield 8-0660 VALÓDI, HAZAI JEGESKAVÉ! 4 legfinomabb készítésű rétesek, sütemények és torták. Hallgassa minden vasárnap d.u. j 3-tól 3.15-ig Mrs. Herbst rádióóráját: WWRL állomás 1690 ke. Az aradi tizenhárom mártir emlékének kegyelettel adózott az amerikai magyarság. Igen sok városban rendeztek emlékünnepélyt, így New Yorkban, ahol dr. Kilián Csaba mondott beszédet, kiemelve a szabadságeszmék morális erejét a zsarnoksággal szemben. Bridgeportban hatalmas tömeg jelenlétében Nagy Emil, majd Lázár Miklós beszélt, igen mély hatást keltve, majd egy ötventagu férfikórus, Vitárius György és Kapin Aranka művészi számait tapsolta meg a közönség. Ez az ünnepség volt egyben a Kossuíhév záróakkordja is és szép aktus keretében megkoszorúzták a vándorzászlót, amely most visszakerül Philadelphiába. Amerikai részről Lodge szenátor, a magyarság őszinte barátja szólalt fel, aki Kossuthot, mint Európa legélesebb látású politikusát méltatta. majd megemlékezett a Magyarországon 1947-ben tett látogatásáról és ezzel kapcsolatban (külön köszöntötte a hallgatóság soraiban helyetfoglaló Pfeiffer Zoltánt, akivel annak idején Budapesten, mint az ellenzék vezérével tárgyalásokat folytatott. Az ünnepséget köpető vacsorán Bridgeport polgármestere és Balogh. E, István, az Amerikai Magyar Szövetség főtitkára mondott emelkedett szellemű beszédet. A philadelphiai magyarság emlékünnepének Bartha Albert volt az ünnepi szónoka, akinek mélyenszántó gondolatait sürü tapsokkal fogadta a dísztermet zsúfolásig megtevő közönség. o A nevyorki nyilasok persze külön ür. épségét rendeztek, hogy ezt | az alkalmat is felhasználják “esz- j méik” propagálására és fogyó híveiknek számbavételére Itt Wass Albert beszélt, valamint Csávossy Leó, aki a fajgyalázási riportjaival különleges helyet foglalt el a háborús- években a magyarországi antiszemita sajtóban . . . A Magyar Nemzeti Bizottmány végre hajtólbizottsága folytatta üléseit az elmúlt hét szerdai és csütörtöki napján. Barankovics István terjesztette elő szélesen átfogó jelentését a kulturális téren történő otthoni bolsevizálási folyamatról, az emigráció kulturíeladatairól és a jövendő Magyarország kulturális problémáinak (megoldásáról. A rendkívül alapos tanulmányt élénk vita követte, a- j 1 melynek során a demokratikus | politikusok teljes elismeréssel | adóztak Barankovics István nagy i felkészültséggel végzett analitikus j .munkájának. Még egyéb kisebb tárgysorozati pontok egészítették ki a kétnapos ülés Programmj át. Eckhardt ezúttal sem jelent meg. A következő ülés lapzártakor folyik. • Nagy Ferenc hatalmas beszéde avatta politikai eseménnyé a New Bumswickban rendezett református ünnepséget, amelyet az elmúlt héten tartottak meg közel ezerfőnyi hallgatóság előtt. Nagy Ferenc foglalkozott az emigráció és az otthoni magyarság viszonyává) s kifejtette, hogy a bolse-SÁTORVE RŐK Seregek vonulnak izzó sivatagban Akarásuk széthull, mint puszta homokja. Nyakukról lerázták már a szolgajármot, De lelkűk még szolga s nem érzi az Álmot. * Seregek vonulnak szétperzselő Napban, ő Messze már a múltjuk, messze már a város, Pitomnak, Ramszesznek nagy kőpalotái Sátraikból nézett ködbehulló álmok. Seregek vonulnak, ős vándorok sarja . . . Lépteik dobognak . . . Vonulnak, vonulnak . . . Mert igy volt mindig, őskezdettől fogva; Pusztába ment, ki szívre lázadott S kinek hátán a hajcsár vad korbácsa Nyers húsába alvadt vércsikot hagyott. Juda pusztáin, halk Kineret partján, S hova megtérnek a fáradt vándorok, Uj időt harsogva sorakoznak, S’zélnek feszülő chalucz-sátorok. Vihar dühönghet, süvíthet, Mint cédrus állnak, nem rettenve ők. Ingó sátramnak árnyékában ülve, Szivem veletek, uj sátorverők! SCHNABEL LÁSZLÓ Sátoros-ünnepen sátorverőkről, sátoi'lakókról szól a vers . . . Sátrakban ünnepelve mi is sátorlakókról kell, hogy beszéljünk. Sátrakat épitünk annak emlékére, hogy őseink annak idején a sivatagban sátrakban laktak. A sátrakba mi csak megemlékezésül. MAYOR’S RESTAURANT KÖZISMERT MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt árak. Finom vevőkör CLIFTON HOTEL 127 West 79th Street Telephone: TR 4-4525 NEW YORK CITY A MAGYAR ZSIDÓ VÍLÁGSZÖVETSÉ G KÖZLEMÉNYEI j ünnepelni megyünk — ha megyünk. Egy pár pillanatra csak ... De Izraelben testvéreink tízezrei, laknak sátrakban, nem kedvtelésből, nem az ünnepi hangulat emelésére, hanem szükségből, kényszerből. Minden nélkülözés és megpróbáltatás mellett is azonban | ezek a sátorlakók boldogan néznek egy szebb jövő elé, mert a szabadság országában, egy boldog, független és szabad életnek fektetik le az alapját. Vannak azonban rengetegen magyar-zsidó testvéreink között, akik örömmel vállalnák mindezeket a nehézségeket és megpróbáltatásokat, csak ott élhetnének Izraelben. Sajnos nincs meg a lej hetőségük hozzá. Nem engedik ki [ őket Magyarországból. Izráelben a iftpokban fog összeülni a Magyarországi Zsidóság Kivándorlását Elősegíteni Kívánó Kongresszus, mely az izráeli kormánnyal és a Szochnuttal (Jewish Agency-vei) karöltve azt a feladatot tűzte ki céljául, hogy a Magyarországból k i v á ndorolni szándékozó zsidóknak eme szánj dékuk megvalósításában segítségükre legyen. Szövetségünk központját és az amerikai tagozatot ezen a kongresszuson Schultz Ignác ügyvezető igazgató képviseli, aki — amint azt már jeleztük — el is repült Izráelbe. *>
