Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-09-20 / 35. szám
EZ TÖRTÉNIK MAGYARORSZÁGON: ÚJABB KITELEPÍTÉSEK A HORTOBÁGYI PUSZTÁRA Az elmúlt hónapban 500 személyt telepítettek Miskolcról a j hortobágyi pusztára. A kitelepítettek között volt dr. Pálfi Imre, Miskolc volt polgármestere, a j Kisgazdapárt tagja is. A kitelepítésre szánt személyeket meglepetésszerűen gyűjtötték össze, teherautókra rakták és elhurcolták. A 60 teherautóból álló menetoszlop megérkezése előtt a rendőrök elállták az utcákat és a megjelölt házakból kiűzték a polgárokat. Mindössze 20 percet adtak a legszükségesebbek összecsomagolására. AZLSáER • • • • GÖNDÖR FERENC POHUKM HETILAPJA Reentered as second matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y„ under the Act of March, 1879----i SZERKESZTŐSÉG ÉS KI ADÓHIVATAL: 3211 Lust 79 ST., NEW YORK, 21, N. Y. Phone: BUtterfieJd »-bio« VOL. XXVII— No. 35 NEW YORK, N. Y. SEPTEMBER 20, 1952 ECYES SZÁM ÁRA 20 CENT ---- ■ _ - ■ ■ - .................. INTERNÁLÁSI HULLÁM A FALVAKBAN A gabona felvásárlás ezévi kampánya “a cséplőgéptől az állami raktárba!” jelszó alatt folyt, s a legszigorúbban megbüntették mindazckat a parasztokat, akik a cséplést követő 24 órán belül nem adták át gabonájukat a felvásárló állomásoknak. Habár a hivatalos lapban közölt beszolgáltatási törvény csak 15 és több napos késés esetén irányozza elő a beszolgáltatási kötelezettségnek 5- 10 százalékkal való emelését, a helyi tanácsok már 24 órás késés után alkalmazták a büntetést. Aki 24 óra alatt nem tett eleget beszolgáltatási kötelezettségének, annak felemelték rátáját, aki pedig még 48 óra alatt sem szolgáltatta be gabonáját, azt azonnal internálták. ELÍTÉLT polgármester Német Ferencet, Paks polgármesterét félévi börtönre Ítélték. Az Ítéletet azzal indokolták, hogy Paks városa nem teljesítette a sertésfelvásárlás félévi tervét és ezért Német Ferenc a felelős. KISKORÉ SZÜLŐANYÁK SZOMBATHELYEN Szombathely városi tanácsa külön szülőotthont állított fel a 16 éven aluli szülőanyák számára. A városi határozat nem indokolja, miért szaporodtak el annyira a kiskorú szülöanyák, hogy külön szülőotthont kellett megnyitni a számukra. Hacsak nem valami ujab’o felülmúlhatatlan szovjettapasztalat alkalmazásáról van szó, amiben a szovjet-szakértők is közreműködtek . . . GYERÜNK A POLITIKAI ÓRÁKRA! A magyarországi gyárak és bányák vezetőségének nagy gondot okoz a kérdés, hogyan növeljék a politikai órák látogatóinak számát. Ezt a kérdést a bányákban egyszerűen oldották meg. A politikai órákat mindjárt a munkaidő után tartják, elzárják a vízcsapokat, úgyhogy a bányászok nem tudnak mosakodni és kénytelenek a politikai órákon ottmaradni. BONYODALMAK A MAGYARJUGOSZLÄV VASÚTI FORGALOMBAN 1951-ben az Oslo-ban megtartót nemzetközi vasúti konferencián Magyarország és Jugoszlávia megegyezett abban, hogy a Budapest és Zágráb közötti forgalomban május 18-tól október 5-ig magyar kocsik, október 5-től május 18-ig pedig jugoszláv kocsik közlekednek. Az egyezmény 45-ii szakasza szerint tilos a kocsikbar plakátokat, képeket elhelyezni kivéve a vámvizsgálatra és a csomagszállitásra vonatkozó hirdetÜNNEP UTÁN-ÜNNEP ELŐTT Az ismeretlen Kossuth Irta: TAKARÓ GÉZA ményeket, valamint a vasúti hálózati térképeket. Ezt az egyezményt Magyarország nem tartja be és a Belgrád felé közlekedő vasúti kocsikban különféle propaganda-iratokat, fényképeket, plakátokat és Sztálin képeit függesztik ki, ami miatt Jugoszlávia az ilyen kocsikat most ismételten ! visszatartotta és a panaszt tevő 1 magyar jegyzékeket elutasította. ' SZÉP KIS IRODALOM . . . j A magyarországi drámaírók most készítették el a jövőévi drámairodalmi tervet. Az elkészítendő 57 színdarabból 19 az iparosítással, 8 a mezőgazdasággal, 14 a történelmi múlttal, 16 pedig katonai tárgykörrel foglalkozik. Ezenkívül 10 filmszcenáriumct is imák, szintén katonai tárgykörrel. Ezek szerint még a háborús uszító irodalmat is tervszerűen, aktaszerüen és számszerűen készítik elő Rákosi Magyarországán. Csak éppen irodalomszerüen nem . . . A “PRAVDA” FORMÁTUMÁBAN JELENIK MEG A BUDAPESTI ‘SZABAD NÉP” Augusztus húszadika, a magyar “sztálini” alkotmány napja óta a “Szabad Nép” a moszkvai “Pravda” formátumában jelenik meg. A napilap szerint erre a változásra “az olvasók kívánságára került sor, hogy a lap terjedelmesebb legyen.” Ez az “indokolás” kevéssé valószínű, hiszen az újság terjedelmét az oldalszám növelésével is emelhették volna. Valószínűleg inkább arról van szó, hogy a “Szabad Nép”-et hasonlóvá akarják tenni “a nagy orosz mintaképhez.” Ezt bizonyítja az is, hogy a bolseviki rezsim legfontosabb orgánuma, a “Szabad Nép” utóbbi számaiban a lapok rovat-beosztása is megegyezik a moszkvai ‘Pravda”-éval. CSÖKKEN A SZTAHANOVISTÁK SZÁMA A pesti lapok arról Írnak, hogy a gyárakban napról-napra csökken a “sztahanovisták” száma. így a “Népszava” arról számol be, hogy a Mávag-gépgyárban, amely főleg a Szovjetunió részére dolgozik, 1952 áprilisában 372 sztahanovista volt, mig júliusban csak 242. A magyar lapok ezt a hanyatlást “a politikai munka figyelmenkivül hagyásával” magyarázzák, holott mint ismeretes, a magyarországi “szakszervezetek” egész munkája arra korlá; Etün/ntf EGY ÉVI ELŐFIZETÉS $.10 % tozódik, hogy a munkásosz'ályra gyakorolt politikai nyomással növeljék a termelést. "A halott óriás," ahogy Jókai nevezte, kilépett sírjából. Otthagyta a Kér epesi-temet öben emelt hatalmas mauzóleumát. Otthagyta a múzeumban őrzött lárváját, melyen egy olasz művész örökítette meg a 92 éves óriás halott arcát. Otthagyta a primitiv fonográf-hengeren őrzött reszketeg hangját és az egykor vetökigható, toborzó Kossuth-hangjával indult még egyszer útnak Amerika felé. Minden talapzaton, ahol még meghagyták Trianon után is a 72 szobor közül érc- és márványalakját, megelevenedett délceg alakja, és fölkereste az arról a vidékről Amerikába szakadt magyarokat. Mire ez az ünnepi év elmúlik, csaknem minden magyar közösséghez eljutott ennek a legnagyobb magyar “Displaced Person”-nak üzenete. Tizenöt kötetnyi Írásából is sokat szemeink elé tárt uj amerikai diadalutján. Mint egy üstökös vonult itt végig 1G0 évvel ezelőtt nagy reménységeket keltve. De hamarosan csak egy páratlan emlékké vált, eszmévé finomult. Most sem görögtüznek szántak ezeket az ünnepélyeket, de ha azt akarjuk, hogy a jólismert magyar szalmalángot túléljék, még egy ünnepet tartanunk kell. Nem a 150 éves születési évfordulóra gondolunk, amely most az ősszel lesz. Kossuthnak azt a másik, vem politikai arcát kell bemutatnunk, amelyet nem igen ismernek. A héten az amerikai nagy lapok egyszerre hangsúlyozzák, hogy a két ellenlábas amerikai elnökjelölt egy szempontból teljesen megegyezik egymással. “A nemzetre gyakorolt legerősebb hatást,” — ‘‘Amerika csodáját, a szabadságot" visszanyomozza mindkettő arra a hitre, melyet ennek az országnak otthonaiban ápoltak. Választások idején megszoktuk, hogy a vallásra, Istenre való hivatkozás is csak aféle kortesfogás, politikai | gomblyuk-jelvény. Most azonban egyik sem keltette ben• niink -ezt az érzést. A politikus Kossuthnak volt egy másik 1 arca: a hivő ember. Az evangélikus egyház keresztelési anyakönyve, melybe 150 évvel előtt születését bejegyezték, elégett, igy nem is iudjuk pontos napját születésének, de azt tudjuk, hogy j evangélikus volt. Azt is, hogy katolikus gimnáziumba járt, \ azt is, hogy református lelkészt választott tábori lelkészévé, I aki elkísérte száműzetésébe is, egészen Amerikáig. De az ö 1 lelki nevelője nem egyik, vagy másik felekezet volt, hanem maga a Biblia. Ebből nyerte olthatatlan hitét az igazság végső diadalában. Ez tüzelte fel prófétai hivatására. Ebből \ tanulta meg azt a szép, választékos magyar nyelvét is, amint Shakespeare volt a nyelvmestere annak az angol nyelvnek az elsajátításában is, amellyel meglepte még a * 1 nagy angol Demostheneseket és Cicerókat is. Bem apó azonban a kétségbeejtő időkben, amikor “szétszórt hajával, véres homlokával” állott magárahagyottan a magyar, a szabadság győzelmének biztosítására még hitét is elhagyta. áttért Mohamed vallására: Kossuth ellenben egyházat alapított. Mielőtt elhagyta Amerikát, egy ajánlólevelet irt, amit a Kongresszus könyvtára őriz. Tábori lelkésze, Ács Gedeon számára kér benne támogatást itt Amerikában, “az elnyomottak menedékhelyén.” Így tarthatta meg száz évvel ezelőtt Kossuth papja az első magyar igehirdetést Amerikában. Ez volt itt az első magyar magvetés. Ugyan szabad volna-e erről megfeledkezni annak a sok száz magyar gyülekezetnek, keresztyénnek és zsidónak, amelyek mégis maradandóbb munkát végeznek, mélyebben szántva, mint bármi más magyar szervezet. Mikor közöltük ezt a tervet i egyik amerikai magyar vezető férfiúval, akinek sajtóhoz is és egyházhoz is elég köze van, azonnal lelkesen válaszolt: |“Tervezett ünnepélyetek gondolatát és tervét kitűnőnek találom. A gondolat egészen eredeti, tudtommal mái,- eddi senkinek sem jutott eszébe. A Kossulh-centennáriumnak tényleg nem lehetne méltóbb befejezése ennél: mint írod, ez az egyetlen terület, amelyen következményei lettek Kossuth ittjártának . . . Illő és méltó, hogy egyházi munkánk folyamán megálljunk egy percre, hogy az első magyar igehirdetésről megemlékezzünk a százéves évfordulón . . . Szép és jó gondolat és érdemes lesz az ünneplésre. A legnagyobb készséggel fogok írni róla.” Hol tartsuk meg? Mindenütt, ahol még magyar nyelven, i vagy magyar hagyományokban tisztelik az Istent. Nekünk itt New Yorkban kötelességünk megtartani, még ha másutt meg nem tartanák is. Itt hangzott el az első prédikáció. A legrégibb newyorki magyar gyülekezet templomának falain helyezték el a szobor alkotó művészének, Horvaynak emléktábláit, ebből indult el a szobor leleplezésére az 500 | magyarországi zarándok és az amerikai magyar lelkészi kar. December elején, Kossuth megérkezésének a napját ' itt ünnepeltük meg, amelyet aztán követett az a hosszú sorozata a százados évforduló megünneplésének. Most októ- I bér 2C>-án nem záróünnepélyt, hanem a magvetés második századát megnyitó ünnepélyt fogunk tartani. Emlékkönyvet is adunk ki, Kossuth levelének fényképével és kiváló , írók magyar és angol cikkeivel. Szeretettel hiv az Első Magyar Református Egyház I (?Ah East 69 St-, New York) minden vallásos közösséget és minden érdeklődőt.
