Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-07-26 / 31. szám
8-ik oldat jULY 26, 1952 A hazudozás és csalás művészei Irta: PERNEKI MIHÁLY Villáminterjú dr. Nyilas Tiborral AMERIKA TÖBBSZÖRÖS KARDBAJNOKA BESZÁMOL OLIMPIAI IMPRESSZIÓRÓL Az oroszok a történelem folyamán szinte babonásan ragaszkodtak a németekhez s mindig, minden ellentétük dacára megtalálták a módját a velük való együttműködésnek. A cári orosz hadsereg hemzsegett a német kiképző (tisztektől, a vörös hadsereg felállításában is jelentékeny részük volt, nem szólva az orosz iparban való kooperálásukról. Az 1939 augusztusvégi események újból igazolták ezt a vonzódást. Molotov, aki a hírhedt orosz-német-szerződés megkötése előtt keresztesháborut prédikált a hitlerizmus ellen, egyszerre lovaglásnak mutatkozott addigi halálos ellenfelükkel szemben, mert mint a Legfelsőbb Szovjet Tanács előtt mondta a szerződéssel kap- j csolatban: “A hitleri ideológiát, mint minden más eszmét, el lehet ismerni vagy el lehet vetni. Ez (politikai vélemény kérdése, de mindenki megértheti, hogy egy eszmét sem lehet erőszakkal le- j rombolni vagy háborúval elintéz- t ni. Ezért esztelenség és bűntény a hitlerizmus ellen a háború.” Hasonló bölcsességeket mon-1 dott az októberi forradalom 22-ik évfordulóján is, melynek szövegét náci hadirepülőgépek szórták ellenséges területre. ‘‘Dehogy is Hitler felelős a háborúért, — mondotta Molotov, — lianem az angol-francia imperialista kapitalizmus.” S hogy a háború kitörésének valódi okát elterelje a náci-bolsi szerződésről, Molotov kijelentette, hogy nem az a fontos, hogy. miért tört ki, hanem, hogy miért | folyik. Szerinte azért, mert az angol - francia - amerikai kapitalizmus lefoglalta a világ nyersanyag! forrásait, felosztotta egymás közt a gyarmatokat és azok- rabszolgamunkaerejét, s most veszélyeztetve látja mindezt az olasz-német-, japán hatalmaktól. S hogy mégis valami magyarázatát adja, miért taposták le a kis Finnországot és később Lengyelországot, a bolseviki diplomata ezt mint “nemzetközi munkásérdeket” állította be, vagyis “felszabadították az ottani dolgozó-48 ORAN BSLÜL kiutaljuk rendelését VÁMMENTESEN A MAGYAR KORMÁNY engedélyével MAGYARORSZÁGBAN budapesti raktárunkból KÁVÉ,TEA, KAKAO NYLONHARISNYA és ÖSSZES EGYÉB VÁMMENTES MAGYARORSZÁGI SZERETETADOMANY nálunk megrendelhető Ariaavxakkel készséaael sxolaálunk GLOBUS TRADING CORP. 61 BROADWAY, NEW YORK 6 Tel. BOwlinq Green 9-4164 | kát részben Mannerheimék, részben a lengyel urak rabságából.” Az uj gyakorlathoz uj elméleteket is szabott Molotov a támadó fél fogalmát illetőleg, ami körül annyi vi‘a folyt annakidején a Népszövetségben. Megmagyarázta, hogy a német-orosz szerződés létrejöttével megváltozott a régi elmélet s nem a hitleri Németország a támadó fél, mert az csupán a versaillesi békeparancsban ráerőszakolt igazságtalanság ellen, s jogos tulajdonáért harcol. “A támadó fél az angol-francia kapüalizmus!” A. Rossi említi a “Les cahiers du bolchevisme pendant la Campagne 1939-1940” c. könyvében, hegy a “Pravda” ezt irta 1940- ben: “a francia hadsereg azért képtelen cselekedni, mert tábornokai kezét lefogja a háborusellenes kommunista tömeg.” 1951 októberében ugyanez a lap, hátatforditva akkori állításainak, azt hazudja: “szándékosan merültek a tehetetlenségbe a francia tábornokok, hogy Hitler győzhessen.” 1941-ig, amig a németek meg nem támadták őket, az orosz bolsevikik azt kiabálták, hogy csak “a fasiszták akarják a háborút!” Hitler oroszországi betörése után a bolsik 180 fokot fordítva a köpönyegen, azt ordították: “csak a fasiszták NEM akarják, hogy öszszezuzzák Németországot.” A “le az angol-francia imperialista háborúval, azonnali békét!” jelszó a lomtárba került az egész világ kommunista sajtójában, előkerült újra a néhány év óta ott porosodó “le a fasizmussal!”. A nemzetközi kommunistapárt vezérei 1939 aug. 23-ig azt harsonázták sippal - dobbal, hogy egy hitlerizmus elleni háború az első rajvcnalban fogja őket találni... utána pedig azt nézték, hogyan bomlasztják országukat a nácizmus javára! Egy másik francia szerző — Jean Bardanne, — aki az utóbbi háború alatt az orosz szabadcsapatokkal harcolt együtt s utána még évekig a Szovjetunióban élt, “Chez M. Stalin sans invitation” c. müvében meglepő, egyben félelmetes titkokat árul el Oroszországról, amit személyes adatok alapján gyűjtött. Az 1939-es események leírásához az anyagot Litvinov egyik barátja szolgáltatta, s nagyjából igy fest a dolog: “Még folytak a francia-angol-orosz tárgyalások, amikor Sztálin dolgozószobájába összehivatta legszűkebb körét: Litvinovot, Molotovot, Andrejevet, Beriát, Zsdanovot, Vorosilovot és tudatta velük, hogy a demokratikus hatalmakkal nem érdemes együtt haladni, mert ,— mint mondotta — abból Oroszországra semmi haszon nem származik . . . sem morális, sem katonai erejük nem bir megbirkózni a németedével és nekünk (az oroszoknak), mint szövetségeseknek kellene viselni a háború összes terheit és “müvünk, a szocializmus építése elveszne a fergetegben.” Majd nyersen tudatta Litvinovval, hogy “gyerekes és őszinte politikája csődöt mondott, s vallása miatt máskülömben se alkalmas a németekkel való tárgyalásra,” felmenti és helyette Molotovot bízza meg a külügyek további vezetésével. Aki mindezeket a pálfordulásokat meg tudja magyarázni, ugyanolyan művész, mint a jkommunisták a hazudozás és csalás "művészetében,” mert e kettőben, valóban verhetetlenek a bolsik. “AZ EMBER” OLVASÓINAK — Szívesen rendelkezésére állok “Az Ettiber”-nek, de az olimpiai repülőgép két óra múlva indul Idlewüde-ról — mondotta izgatottan dr. Nyilas Tibor, a legjobb amerikai vivő, aki közben leültetett centralparki orvosi rendelőjében. — S' maga ebben a pokoli hőségben idejött hozzám, így igazán nem engedhetem el interjú nélkül. Megelégszik egy villáminterjuval Tiz perc? Okay? ■ — Hálás vagyok,—feleltem. Tiz perc hosszú idő az adott helyzetben. Nem mehetek a jó doktor után Helsinkibe . . . — Hány magyar-amerikás van Uncle Sam kiküldöttjei között?— indítottam el a kérdések lavináját. — Tudtommal Worth-Vitéz, a nagyszerű vivő és *jómagam. — De a 1952-es U.S.A.-bajnokok között Ön az egyetlen magyar-amerikás? — Csak az amatörök között!— jegyzi meg dr. Nyilas. — A profiknál ott van Boros Gyula, az uj golfbajnok. Fenomenális tehetség! — Vitéz-Worth és Ön nagyszerűen megállották helyüket 1948- ban. a londoni olimpiászon. Maga néhány héttel ezelőtt fényes formában könnyen nyerge a válogatóversenyt . . . milyen esélyekkel repül most Finnországba? — Jó pár napot kórházban töltöttem, nemrég engedtek ki. Igazán szerencsés vagyok, hogy idejében meggyógyultam — feleli a közben egyre pakoló, rámoló vivő, — bizalmasan megsúgom hogy esélytelennek érzem magam . . . a kondícióm pocsék . . .igaz, még jó pár napom van a versenyekig. De mit lehet tenni? Betegséget nem lehet kalkulálni . . . c’est la vie . . . Azonkívül is, legyünk csak őszinték. 1948-ban az európai versenyzők a háború miatt le voltak fizikailag - szellemileg romolva. Nekünk, tengerentúliaknak jobban ment minden. Csak példának hozom fel: a félelmetes olasz kardcsapattal 8-8 arányban mérkőztünk és a győztes Magyarország mögött mi holtversenyben másodikok lettünk. Óriási dolog volt az kérem! Sajnos, a sportsajté és a nagyközönség nem értékelte ezt akkor. De azért minden vonalon fejlődik nálunk a vivás! — Mit tud a jövendő ellenfelekről? — Úgy tudom, hogy a franciák igen jók az idén, de számítani kell az osztrák, egyiptomi, lengyel, belga, izráeli vivókkal is. A magyarok és olaszok külön klaszszist képviselnek. Persze az egyéni Gerevich és Kovács Pál között dől el a kardban! — Utolsó kérdés jön: mondjon valamit el “Az Ember” olvasóinak sajátmagáról? — Kérem- én sebészorvos vagyok. Családos. Szabad időm roppant kevés és ez árt a vívásnak, ötször nyertem Amerika kardbajnokságát, 1948-ban bekerültem Worth-Vitézzel a világbajnokság döntőjébe; csapatban másodikak lettünk ugyanakkor ... a 1951-es Pánamerika -baj nokságot megnyertem Buenos Airesben — bár János Andor kollégája nem irt erről egy szót se—teszi hozzá huncut mosollyal a jóképű, alig harmincnak kinéző Nyilas Tibor.—1 Talán megijedt a nevemtől? Mielőtt elfelejtem: az oroszok is ott lesznek, de még soha nem láttam tőlük vivőt. Nagy kérdőjel az ő szereplésük a mi számunkra is. . . . Nehogy most még politikára csapjunk át: erre se időm se kedvem nincs. Helsinkibe vívni megyek és nem érdekel, miként fognak a régi fiuk fogadni . . .Nem könnyű a helyzetük . . .Tudja, a legnagyobb sikeremnek mégis azt tartom, hogy csaknem gyerekfejjel bekerültem ’37-ben a magyar vivóbajnokság döntőjébe és megvertem a 48-as olimpiász finálistáját— Kovács Palit! Azt a napot soha nem felejtem el! Legalább egy tucat világklasszis nem került be a döntőbe aznap. Szinte szégyeltem magam, de rettentően büszke is voltam . . . Na, Isten megáldja! — és máris kisér az ajtóhoz a sokszoros Amerika-bajnck. — Ne haragudjon, nagyon késő van. Ha lesz időm és kis riportanyagom, írni fogok Helsinkiből Göndör Ferenc főszerkesztőnek. Istenem, úgy szeretném, ha ez az olimpiász nem hozna nagy headline-okat mindenféle provokációról. meg botrányról. Hetven nemzet fiai kerülnek össze. Megismerhetjük egymást s talán egy kicsit meg is érthetjük egymást . . . mi, sportolók. — Mit üzen a magyar-amerikásoknak? Becsszóra, ez az utolsó kérdésem! — Azt kívánom, hogy minden egyes versenyben győzzön a jobb! A sport csak játék, nem szabad tulkomolyan venni. The best man should win! • Mindehhez még hozzátehetjük, hogy teljesen függetlenül a julius-végi küzdelmeitől, Nyilas Tibor 14 évi amerikai karrierje egyike ama kiemelkedő teljesítményeknek, amelyekre joggal mindannyian büszkék lehetünk. Mint orvos, mint vivő és mint ember ez az energikus sportember igazán az első sorba tartozik . . . (J. APOR) Lapzártakor érkezett Helsinki, 1952. július 17 A holnap (szombat) nyíló 1952- es olimpiai játékokra 1,850 ujságir, rádió, televízió- és fotóriporter gyűlt össze. Boldog vagyok, hogy ha szerény keretek között is, de “Az Ember” olvasóinak én Írhatom le impresszióimat. Csak “tartalékos” riporter vagyok, mert engem ide Uncle Sam vivni kül-! dött ... A newyorki kánikula után Helsinki klímája egyszerűen hideg, igy nagyon sok a beteg, de a megfázások 1-2 nap alatt meggyógyulnak. Mi az Olimpiai Faluban élünk, kb. 60 másik nemzet sportolóival. A vasfüggönyös országok szeparált helyen nyertek elhelyezést. Az angolul beszélő sportolók együtt is étkeznek. Sajnos ,mindenki hízik, mert a koszt bőséges és jó. Nekem azonban a délamerikaiak főztje ízlik legjobban. Az argentin kiküfdöttek csatahajóval jöttek ide, még 3 autóbuszt is hoztak, amelyek Éva Peron nagyított arcképével az oldalukon valahogyan “mindenütt ott vannak.” Az itteni lapokban a magyar lányoknak már egy világbajnokságot “adományoztak”: a helsingforsi lapok szerint a pesti lányok nyerték a szépségversenyt. (Az ex-budapesti olvasók ezt a hirt nem fogják meglepőnek találni . . .) E rövid telegram-stihisu levélben nem akarok sportról Írni, de egy dolog azért feltűnő: a magyar vivők megjelenése számos ország reprezentánsa, vagy oktatójaként. így: a venezuelai vívóknak Bartha Rudolf (volt honvédelmi miniszter fia) a trénere. A Saar-köztársaság vivőit Zirczy (volt magasrangu katonatiszt és nagynevű kardvivó) oktatja és ő is itt van tanítványaival. Brazília legjobb vívója Molnár István. Végül az amerikai team, amelyben Worth-Vitéz és jómagam szintén a régi pesti aszfalton nőttünk fel. A 1948 óta disszidált magyar vizipóló-játékosok szintén nagyszámban helyezkedtek el oktatói minőségben és többen itt vannak. Szerintem az atmoszféra egyelőre nagyon kedélyes, valahogyan sokkal jobb, mint 4 évvel ezelőtt volt Londonban, amikor még a háboru-okozta sebek nem gyógyultak be . . . Számos ország lobogóját most látni először. Általában színes itt az élet, tele a legelképzelhetetlenebb variációkkal. Földünk valamennyi emberfajtája—legalább is úgy látszik—képviselve van itt. Kis pikantéria: amerikai vivők közül az epé-csapat találkozik először az oroszokkal, akiket még senki nem látott vivóplanson. Hát majd meglátjuk . . . DR. NYILAS TIBOR Női ruhák alakítása, igazítása, helyrehozása a legutolsó divatnak Hívja: Tel. SChuyler 4-9843 - kérje Miss Ethel-t. Kívánatra házhoz jön. ÖRÖMMEL JELENTEM a nagyérdemű közönségnek, hogy teljesen UJ MODERN BÚTOROKKAL berendezett KIÁLLÍTÁSI HELYISÉGEM NEWLY DECORATED SHOWROOMS JULIUS 12-Én MEGNYÍLT. Köztudomású, hogy vevőimet és barátaimat mindig a legjobb bútorokkal a lehető legolcsóbb áron láttam el és a leggondosabb figyelemmel szolgáitam ki. A “GUILFORD HOUSE” cég neve alatt fogom vezetni üzletemet és mindent el fogok követni, hogy vevőimet teljes megelégedéssel a legszebb stilusu és legjobb minőségű butoráruval lássam el. Szíveskedjék ellátogatni és körülnézni, dús választék áll a vevőközönség rendelkezésére. “GUILFORD HOUSE” PAUL L. FISCHER üzlethelyiségéhen: Telefon: AL 5=6445, AL 5=6446 6 West 24tti Street, New York 10, N.Y.
