Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-07-19 / 30. szám

JULY 19, 1952 A2 EMBER 7-ik oidcj d re. “Az újonnan bevándoroltak; ©gyrésze—mondja a feltünéstkel­­tő cikk — magával hozta mind­azt, ami az amerikaiaknak nem tetszik: a pártoskodást, a gyűlöl­ködést, a vádaskodást, a felekeze­ti uszítást ... az elvakultabbak pedig egyenesen az Egyesült Ál­lamokat vádolják, amiért ők kény­telenek voltak emigrációba vonul­ni Az amerikai magyarság mind­jobban elzárkózik az uj bevándo­roltak elől és különösen newyorki szereplésük miatt félnek tőlük, mert úgy érzik, hogy épen elég a vörös “izmus” állandó szemtelen­kedése és semmi szükség arra, hogy a borna “izmus” is éket ver­jen magyar és magyar között.” Káldor Kálmán nagyon is aktuá­lis problémákra mutat rá és meg­állapításaival a legteljesebb mér­tékben azonosítjuk magunkat. Ideje lenne már, hogy a derék ré­gi amerikások megmozduljanak és intézményesen foglaljanak ál­lást a romboló, fertőző, gyűlölkö­dő nyilas mozgolódás ellen! • A legfrissebb budapesti vicc: Rákosi Moszkvában van és egy orosz elvtársnő megkérdi tőle, hogy vannak-e. Magyarországnak történelmi nagyasszonyai, úgy mint Oroszországnak? Rákosi büszkén feleli: I — Hogyne lennének! Ilyenek például Zrínyi Ilona, Dobó Kati­ca, Lórántffy Zsuzsámra, azonkí­vül mostanában egyre sűrűbben emlegetik az én anyámat is . . . • A Nemzeti Bizottmány irodája körözvény alakjában megküldöt­­te tagjainak a magyarországi de­portálások ügyében az Egyesült Nemzetek gazdasági és szociális bizottsága előtti tárgyalás anya­gát. Megbuktam magyarból-Cambridgeben Irta: MEGYERY SÁRI Általános részvét fogadta i hirt. hogy Hans Bartsch, a neve! színpadi kiadó és színházi ügy­nök hirtelen elhalálozott Név Yorkban. Hans Bartsch egyik* volt az elsőknek, aki magya színdarabokat hozott a Broad­­way-re. Lengyel Menyhértet < hozatta ki a két háború közöt New Yorkba és ő kezelte a hire író több színpadi müvét. Palásth: Irént vette feleségül és igy csal még szorosabbá váltak kapesola tai a magyar művészi világgal. Egyidőben Budapesten is fenttar­­tott egy irodát. A szive ölte meg, összesen 68 éves volt . . . • Megírtuk, hogy Nagy Mihály, a Nemzeti Bizottmány menekült­­ügyeit intéző hivatalnok vissza­utazott Ausztriába, ahol fontos juj beosztást kapott. Nagy Mihály utódja Homlok Sándor volt altá­bornagy lesz, aki a háború alatt közismert volt németellenes be­állítottságáról és akinek neve a háború utáni emigrációs politiká­ban különösen akkor vált isme­retessé, amikor az Eckhardt-féle összeférhetetlenségi ügyben elité­lő vallomást tett az MHBK-val kapcsolatban. I most feljogosítva érzi magát a -; magyar nyelv oktatására. Ember • legyen aki megérti, amikor a ta- < nitványainak Petőfi verseit ol- ] vassa. , ; S az én bukásomnak is vég- 1 eredményben a vasfüggöny az 1 oka. Végül is ebben állapodtunk ' meg Sir Ernesttel. Cambridge ' annyira el van vágva Magyaror- ' szágtól, hogy kénytelenek elő- * szedni a fiókok mélyéről a ki 1 tudja milyen régóta porladó sző­­vegeket. Ha pedig a jelenlegi ott- ! honi egyetemek egyike küldené az ' anyagot, azt még kevésbé ér- j ' teném, tele lenne orosz kifejezés- !1 sei, s az uj argóval, ami fülem- j nek és szememnek idegenebb a 1 “Halotti beszéd”-nél is. így tehát megnyugszom és szinte mulattat : az értesítő, amely bizonyítja, hogy minden tantárgyból megfe- I leltem, kivéve a magyar nyelvet. Ennél a rovatnál az óriás “F” I betű (failure) azt jelenti, hogy | ' AMÍG MEG NEM TANULOK MAGYARUL, hivatalosan nincs ' jogom angolt tanitani. (Beval­lom, ez nincs is szándékomban.) j Hogy egyszer mégis meg legyen a diplomám, pótvizsgára fogok je­­lentkezni és ezúttal igyekezni fo- j gok eleget tenni a cambridgei magyar tanár ur követelményei- I nek. ★ Cambridgebe vissza-vissza térni hathónaponként, nem büntetés, sőt. Egyike a legszebb helyeknek hol valaha is jártam. Velence, Brugge és kicsit a mi hajdani Margitszigetünk hangulatát idézi fel bennem. Kertjei, évszázados fái, s a keresztül-kasul kanyargó Cam folyó apró csónakaival ro­mantikus, gyönyörű díszlet. Az Ady által megénekelt “Gőg és Magóg” nevű hegylánc öleli kö- | rül s a völgy Anglia egyik legnap- j sütöttebb, gyümölcsben leggazda­gabb vidéke. A táj szelíd, a me­zők teli virággal, s a lakosság j közlékenyebb, vidámabb más an­gol vidék kissé zárkczottabb la­kosságánál. Maga a város semmi­• hez sem hasonlítható, rendkívüli és örök. Tudjuk, hogy vannak 1 Oxford- és Cambridge-pártiak, de i- a versengés csak a szellemi és a ■ sportteljesítményekben jöhet szá­■ mitásba, a természet összehason- j f lithatatlanul Cambridgenek ked­- vezett. Talán éppen ez az oka, ■ hogy Oxford most mindjobban • ; ipari és gyári központtá fejlődik, I Cambridge pedig egy óriási tün­­.' dérkert; ideális háttér “ A szent-II iván-éji álom” előadásához. 1 Végiglátogatni a kollégiumokat és templomokat hetek és hónapok kérdése. A kincseket, történelmi ereklyéket, felbecsülhetetlen ér­­. tékü könyveket és kéziratokat egy : rövid emberöltő alatt nem lehet Mrs.Herbsts 1437 Third Ave., N.Y.C. Tel. BUtterfield 8-0660 VALÓDI, HAZAI JEGESKAVÉ! A legfinomabb készítésű rétesek, sütemények és torták. Hallgassa minden vasárnap d.u. 3-tól 3.15-ig Mrs. Herbst rádió­óráját: WWRL állomás 1600 ke. IKKA vámmentes csomagküldés IJmeg van engedve Magyarországi rokonai három­szor, esetleg négyszer annyi értéket kapnak ilymódon, mintha pénzt küldene. • European Exchange Co. HARTMANN GUSZTÁV, TULAJDONOS. A KISS EMIL BANK volt vezérigazgatója FIRST AVE. a 81 és 82-ik utcák között NEW YORK. N. Y. Telefon: RH 4-7753 Pszichoanalitikus barátom, ki1 1 valamikor minden komplexumo- j j mat és legbonyolultabb álmomat < is azonnal meg tudta magyarázni, f annyi mással együtt Budapesten 1 maradt, s igy most egyedül kell, ( hogy megfejtsem cselekedeteim \ “miértjét”? így többek között azt j az immár aggasztó és nevetséges i törekvést, ami öreg fejjel be-be- í ültet a kinzószékbe — vizsgázni. I Talán a bűntudat, hogy iskola- < éveimben szerelmes leveleket ír- 1 tam tanulás helyett, vagy a sé- i rültség, hogy az, akit szerettem i egy diplomás kékharisnya miatt < hagyott el, ki a doktori címet < tudta odabiggyeszteni a leányne­ve mellé, — okozta ezt a gyerekes , ambíciót? Nem tudok megfelelni . a kérdésre. A tény, hogy mióta ; elhagytam az “Erzsébet Nőiskola” , épületét, hogy felcseréljem a Ró­zsahegyi szini-iskola tanfolyamá­val, nem győzöm jóvátenni a mu- | lasztást és a hiányzó órákat. Egy életre szóló kitartással diákosko­­dom, gyűjtve a különböző okleve- , leket és diplomákat. Tanulmá­nyaimban nem a divatot köve­tem, hanem az ösztönt. A német megszállás alatt ez okból, amikor fél Franciaország Goethe nyelvét igyekezett elsajátítani és szinte életveszélyes volt angol szótárral és könyvvel járkálni, s még a Berlitz-iskola is beszüntette az angol oktatást, jómagam elhatá­roztam, hogy Churchill és Roose ­velt iránti rajongásom jeléül tö­kéletesíteni fogom hiányos angol tudásomat. Tekintve, hogy vidé­ken bujkáltam, időm volt bőven és igy amikor 1944 szeptember­ben, a felszabadulás után a párisi Angol Egyetem ismét kinyitotta kapuit, az elsők között voltam, akik beiratkoztak. A felvételi vizsga után olyan lelkesedés fo­gott el, hogy fejembe vettem: meg se állok a Cambridge-diplo- I máig! Múltak az évek és én szépen' j haladtam . . . napi néhány órát töltve az egyetemen, meglehető- . sen el is hanyagoltam egyéb te­endőimet: irodalmi tevékenységet,' háztartást, barátokat, szórako- j zást. Minden energiámat kizárólag az angol tanulmányokra pazarol­­tam és már szinte kezemben érez- , tem az annyira vágyott diplomát, j Férjem nem kis bosszúságára, | évente néhány hónapot töltöttem ; Angliában, remeteként bezárkóz­■ va egy egyetem falai mögött. Ma­­! goltam, bifláztam, dolgozatokat és ; disszertációkat Írtam, a konyhá­■ ban zöldségpucolás alatt Shakes- i pearet szavaltam, álmomban Mil­- tont idéztem, a metrón John • Donne szonettjeit olvastam. Min­­! denre gondoltam, csak arra nem, • hogy végül magyarból fogok meg- 1 bukni. Mert a baj ott kezdődött, amikor egy szép napon eszembe- jutott, hogy az utolsó vizsgákon a fordítás anyagát nem franciául, ' hanem magyarul fogom benyúj­tani. A «vizsgázó, tudniillik, vá­laszthat “anyanyelvet” és az an- I goi tantárgyak mellett be kell, i hogy bizonyítsa miszerint kifo­­; gástalanul bírja saját nyelvét is. ; Fordítania kell angolból magyar­ra és magyarból angolra. ; A cambridgei egyetemen 19 !; nemzet nyelvén lehet vizsgálni. ; (Az önálló Izráel állam megszüle­­tése óta természetesen héberül Is.) !; I Ha egy jelentkező egy különösen '! j ritka nyelvet választ, amelyből a ;! j vizsgatételek nincsenek forgalom - ;; ban, úgy félévvel előbb kell kér­­!; vényeznie az engedélyt. Valóságos '! bábeli zűrzavar van a dolgozatok ;' osztályozása és szétküldése körül, 1 de az organizáció olyan pontos. hogy soha sincs tévedés. A kár- < pátaljai szlováknak nem adnak < cseh papirt és az indokínai vizs- i gatételt nem tévesztik összes a ; kambodzsai szöveggel. A Veszély < csak az, hogy az “exótikus” nyel- i veket a derék angolok nem tud- ( ják felülvizsgálni, s a vizsgázó ki * van szolgáltatva honfitárs-tana- ] ra kénye-kedvének. Ö választja i ki a nyomtatásra kerülő szöveget i és ő bírálja felül a vizsgázó mun- : káját. Ha az arab tanár rábizo­­nyitja az arab diákra, hogy az nem tud tökéletesen “arabusul,” ; Cambridge egész tanári kara sem ; tudja szegényt megmenteni. A vizsga napján engem is hiába várt az egyetem kapuja előtt drá­ga, 75 éves pártfogóm, Sir Ernest i Barker, a hires politikai iró és történelemtudós ... A szégyen­foltot, hogy nem tudok magyarul ő sem moshatta le rólam. Ez a j kitűnő angol arisztokrata Appo- j nyi Albeíttel volt meghitt barát- i Ságban és szívügye Magyarország sorsa. Nem tagadja, hogy csöppet sem kedveli a germánokat és a szlávokat s igy érthető, mennyire ; fájlalja, hogy előbb a német, majd az orosz járom alá került szerencsétlen hazánk. Sokat be­szélgettem vele erről gyönyörű kis házában, Cambridgeben a tea mellett. De ez más kérdés, most visszatérek a vizsgára. — No, hát hogy ment a dolog? — kérdezte Sir Ernest. — Rosszul — sóhajtottam még pirosán az izgalomtól. — Mi volt a baj? Mit nem ér­tett? A fonetikai Írást? . .Néma tagadó gesztus részemről. Sir Ernest tovább faggat: — Az Erzsébet-kor nyelvét, azt nem értette? Végre kinyögtem: — A magyart! Azt nem értet­tem. . . És itt már kitört az elkeseredés. A szöveggel a kezemben próbál­tam bizonyítani, hogy EZT A MAGYART, amit talán Balassa ! Bálint kora előtt irt egy kompli­kált lelkű, zavaros filozófus, ho­­■ gyan is érthettem volna? Nem tudom ki az a tanár Cam­bridgeben, aki kiválasztja a ma­gyar vizsgaszöveget, s valószinü­­! leg sohasem fogom megtudni. Az . ilyesmi titok. De mivel valószínű, ,' hogy nem vagyok egyedül, akit i meggyötör és megbuktat, kérdem miért nem ad fordításra Mik­■ száthot, Babitsot, Molnár Feren- i cet? Klasszikus vagy modern ma­• gyár irót, de valakit, akinek a ki­■ fejezései és mondatösszetételei • idegen nyelven visszaadhatok, j > Három éra alatt oldalakat irni j • olyan szöveg nyomán, aminek az j , értelmét előbb ki kell ásni a pené- , • szes, korhadt stílus alól—lehetet- | , len feladat. Ilyen mondatokat: 3 “vita fejlődött: kiki emelni törc­­» kedett kedvelt hitszónokokat, . kikről mindent tud a snob, s- mindent tudni akar a kotnyeles- vidéki, aki olyan szerencsétlen,- hogy csak hideg nyomtatásból í, szürcsölheti elegáns körmondata­- ikat.” Ezt a mondatot szóról-szó­­i. ra a “modern” szövegből vettem- ki s itt idézem. Azt gyanítom, hogy a szöveg eredetileg talán j nem is volt magyar, de a honfi-j -^. i. társ professzor fordította idegen- | = . bői magyarra. A különös jelzők, s ) a nem magyar szavak erre en- E ri a gednek következtetni. Az is lehet, gg a hogy a vizsgáztató tanár ur úgy f jj- bírja a magyar nyelvet, mint itt j g J- j Párisban az “Écoles des langues s Oriental” egyik tözsgyökeres irán­it ciaszármazásu “magyar” tanára, I, ki, mert évekkel ezelőtt két hó­­í, napot töltött a Balaton partján, VÁMMENTESEN szállítunk magyarországi RAKTÁRBÓL: Élelmiszer csomagokat, kávét, teát, cukrot, nylon harisnyát, stb. KÉRJEN SÜRGŐSEN ÁRJEGYZÉKET! AMERICAN FUEL TRADING CO. 300 Fourth Ave. New York 10, N. Y. Telefon: OR 7-5707 HERZ-SZALÁMI! VALÓDI! IMPORTÁLT! IJelenleg Hollandiából-) Yorkville-ben kizárólag PAPRIKÁS WEISS IMPORTERNÉL kapható! 1504 SECOND AVE. 78 és 79 utcák között NEW YORK 21, N. Y. Telefon: RU 8-6117 Vidékre pontosan szállítunk. Kérjen ingyenes árjegyzéket. '"mX gYÁF'kW^ “Klasszikus Könyvtár,” Révai­­lexikon, különféle regények. T I attanulmanyozni. Milton: “Elve­szett Paradicsom” kézirata, Keats saját kézirásu Ódája a pacsirtá­hoz, Maculay történelmi feljegy­zései, Pepys hires naplója ... A falakon Reynolds, Romney, Tur­ner, Hogarth festményei . . . Nem beszélve az idegen országok mes­tereinek munkáiról. A márvány - emléktáblákon ha az ember vé­gigfutja a nevezetes “diákok” névsorát a szeme káprázni kezd. az uralkodók, államférfiak, tudó­sok, hadvezérek, irók, művészek, költők neveit olvasva. Newton, Francis Bacon, Essex gróf, Dry­­den, Browning, Byron, Stevenson, Tennyson . . . Lehetetlen felso­rolni őket és igy egy cikkben, nem túlsókat jelentenek, de a helyszí­nen nem lehet szabadulni jelen­tőségüktől. Ők adják meg azt a megmagyarázhatatlan érzését a múltnak és kultúrának, ami templomi áhítatot vált ki a leg­­cinikusabb turistából is. E. M. Forster, a CambriJgeben élő nagy regényíró, akit az an­gol irodalmi körök immár klasz­­szikusnak tekintenek, nagy ra­jongója Cambridgenek.. Szerinte ez az egyetemi város képviseli azt a vállfáját a tudománynak, ami a teljes szellemi szabadság! Vé­dőbástyája és egyik utolsó fenn­maradt példaképe a kulturális szabad tradícióknak, melyeket a háborúk gazdasági és ideológiai ellentéteikkel hovatovább elseper­nek. ★ S mindezt elgondolva, kez­dek büszke lenni bukásomra Csak éppen ne magyarból lett volna! PÄRIS, 1952. julius hó

Next

/
Thumbnails
Contents