Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-07-19 / 30. szám
JULY 19, 1952 A2 EMBER 7-ik oidcj d re. “Az újonnan bevándoroltak; ©gyrésze—mondja a feltünéstkeltő cikk — magával hozta mindazt, ami az amerikaiaknak nem tetszik: a pártoskodást, a gyűlölködést, a vádaskodást, a felekezeti uszítást ... az elvakultabbak pedig egyenesen az Egyesült Államokat vádolják, amiért ők kénytelenek voltak emigrációba vonulni Az amerikai magyarság mindjobban elzárkózik az uj bevándoroltak elől és különösen newyorki szereplésük miatt félnek tőlük, mert úgy érzik, hogy épen elég a vörös “izmus” állandó szemtelenkedése és semmi szükség arra, hogy a borna “izmus” is éket verjen magyar és magyar között.” Káldor Kálmán nagyon is aktuális problémákra mutat rá és megállapításaival a legteljesebb mértékben azonosítjuk magunkat. Ideje lenne már, hogy a derék régi amerikások megmozduljanak és intézményesen foglaljanak állást a romboló, fertőző, gyűlölködő nyilas mozgolódás ellen! • A legfrissebb budapesti vicc: Rákosi Moszkvában van és egy orosz elvtársnő megkérdi tőle, hogy vannak-e. Magyarországnak történelmi nagyasszonyai, úgy mint Oroszországnak? Rákosi büszkén feleli: I — Hogyne lennének! Ilyenek például Zrínyi Ilona, Dobó Katica, Lórántffy Zsuzsámra, azonkívül mostanában egyre sűrűbben emlegetik az én anyámat is . . . • A Nemzeti Bizottmány irodája körözvény alakjában megküldötte tagjainak a magyarországi deportálások ügyében az Egyesült Nemzetek gazdasági és szociális bizottsága előtti tárgyalás anyagát. Megbuktam magyarból-Cambridgeben Irta: MEGYERY SÁRI Általános részvét fogadta i hirt. hogy Hans Bartsch, a neve! színpadi kiadó és színházi ügynök hirtelen elhalálozott Név Yorkban. Hans Bartsch egyik* volt az elsőknek, aki magya színdarabokat hozott a Broadway-re. Lengyel Menyhértet < hozatta ki a két háború közöt New Yorkba és ő kezelte a hire író több színpadi müvét. Palásth: Irént vette feleségül és igy csal még szorosabbá váltak kapesola tai a magyar művészi világgal. Egyidőben Budapesten is fenttartott egy irodát. A szive ölte meg, összesen 68 éves volt . . . • Megírtuk, hogy Nagy Mihály, a Nemzeti Bizottmány menekültügyeit intéző hivatalnok visszautazott Ausztriába, ahol fontos juj beosztást kapott. Nagy Mihály utódja Homlok Sándor volt altábornagy lesz, aki a háború alatt közismert volt németellenes beállítottságáról és akinek neve a háború utáni emigrációs politikában különösen akkor vált ismeretessé, amikor az Eckhardt-féle összeférhetetlenségi ügyben elitélő vallomást tett az MHBK-val kapcsolatban. I most feljogosítva érzi magát a -; magyar nyelv oktatására. Ember • legyen aki megérti, amikor a ta- < nitványainak Petőfi verseit ol- ] vassa. , ; S az én bukásomnak is vég- 1 eredményben a vasfüggöny az 1 oka. Végül is ebben állapodtunk ' meg Sir Ernesttel. Cambridge ' annyira el van vágva Magyaror- ' szágtól, hogy kénytelenek elő- * szedni a fiókok mélyéről a ki 1 tudja milyen régóta porladó szővegeket. Ha pedig a jelenlegi ott- ! honi egyetemek egyike küldené az ' anyagot, azt még kevésbé ér- j ' teném, tele lenne orosz kifejezés- !1 sei, s az uj argóval, ami fülem- j nek és szememnek idegenebb a 1 “Halotti beszéd”-nél is. így tehát megnyugszom és szinte mulattat : az értesítő, amely bizonyítja, hogy minden tantárgyból megfe- I leltem, kivéve a magyar nyelvet. Ennél a rovatnál az óriás “F” I betű (failure) azt jelenti, hogy | ' AMÍG MEG NEM TANULOK MAGYARUL, hivatalosan nincs ' jogom angolt tanitani. (Bevallom, ez nincs is szándékomban.) j Hogy egyszer mégis meg legyen a diplomám, pótvizsgára fogok jelentkezni és ezúttal igyekezni fo- j gok eleget tenni a cambridgei magyar tanár ur követelményei- I nek. ★ Cambridgebe vissza-vissza térni hathónaponként, nem büntetés, sőt. Egyike a legszebb helyeknek hol valaha is jártam. Velence, Brugge és kicsit a mi hajdani Margitszigetünk hangulatát idézi fel bennem. Kertjei, évszázados fái, s a keresztül-kasul kanyargó Cam folyó apró csónakaival romantikus, gyönyörű díszlet. Az Ady által megénekelt “Gőg és Magóg” nevű hegylánc öleli kö- | rül s a völgy Anglia egyik legnap- j sütöttebb, gyümölcsben leggazdagabb vidéke. A táj szelíd, a mezők teli virággal, s a lakosság j közlékenyebb, vidámabb más angol vidék kissé zárkczottabb lakosságánál. Maga a város semmi• hez sem hasonlítható, rendkívüli és örök. Tudjuk, hogy vannak 1 Oxford- és Cambridge-pártiak, de i- a versengés csak a szellemi és a ■ sportteljesítményekben jöhet szá■ mitásba, a természet összehason- j f lithatatlanul Cambridgenek ked- vezett. Talán éppen ez az oka, ■ hogy Oxford most mindjobban • ; ipari és gyári központtá fejlődik, I Cambridge pedig egy óriási tün.' dérkert; ideális háttér “ A szent-II iván-éji álom” előadásához. 1 Végiglátogatni a kollégiumokat és templomokat hetek és hónapok kérdése. A kincseket, történelmi ereklyéket, felbecsülhetetlen ér. tékü könyveket és kéziratokat egy : rövid emberöltő alatt nem lehet Mrs.Herbsts 1437 Third Ave., N.Y.C. Tel. BUtterfield 8-0660 VALÓDI, HAZAI JEGESKAVÉ! A legfinomabb készítésű rétesek, sütemények és torták. Hallgassa minden vasárnap d.u. 3-tól 3.15-ig Mrs. Herbst rádióóráját: WWRL állomás 1600 ke. IKKA vámmentes csomagküldés IJmeg van engedve Magyarországi rokonai háromszor, esetleg négyszer annyi értéket kapnak ilymódon, mintha pénzt küldene. • European Exchange Co. HARTMANN GUSZTÁV, TULAJDONOS. A KISS EMIL BANK volt vezérigazgatója FIRST AVE. a 81 és 82-ik utcák között NEW YORK. N. Y. Telefon: RH 4-7753 Pszichoanalitikus barátom, ki1 1 valamikor minden komplexumo- j j mat és legbonyolultabb álmomat < is azonnal meg tudta magyarázni, f annyi mással együtt Budapesten 1 maradt, s igy most egyedül kell, ( hogy megfejtsem cselekedeteim \ “miértjét”? így többek között azt j az immár aggasztó és nevetséges i törekvést, ami öreg fejjel be-be- í ültet a kinzószékbe — vizsgázni. I Talán a bűntudat, hogy iskola- < éveimben szerelmes leveleket ír- 1 tam tanulás helyett, vagy a sé- i rültség, hogy az, akit szerettem i egy diplomás kékharisnya miatt < hagyott el, ki a doktori címet < tudta odabiggyeszteni a leányneve mellé, — okozta ezt a gyerekes , ambíciót? Nem tudok megfelelni . a kérdésre. A tény, hogy mióta ; elhagytam az “Erzsébet Nőiskola” , épületét, hogy felcseréljem a Rózsahegyi szini-iskola tanfolyamával, nem győzöm jóvátenni a mu- | lasztást és a hiányzó órákat. Egy életre szóló kitartással diákoskodom, gyűjtve a különböző okleve- , leket és diplomákat. Tanulmányaimban nem a divatot követem, hanem az ösztönt. A német megszállás alatt ez okból, amikor fél Franciaország Goethe nyelvét igyekezett elsajátítani és szinte életveszélyes volt angol szótárral és könyvvel járkálni, s még a Berlitz-iskola is beszüntette az angol oktatást, jómagam elhatároztam, hogy Churchill és Roose velt iránti rajongásom jeléül tökéletesíteni fogom hiányos angol tudásomat. Tekintve, hogy vidéken bujkáltam, időm volt bőven és igy amikor 1944 szeptemberben, a felszabadulás után a párisi Angol Egyetem ismét kinyitotta kapuit, az elsők között voltam, akik beiratkoztak. A felvételi vizsga után olyan lelkesedés fogott el, hogy fejembe vettem: meg se állok a Cambridge-diplo- I máig! Múltak az évek és én szépen' j haladtam . . . napi néhány órát töltve az egyetemen, meglehető- . sen el is hanyagoltam egyéb teendőimet: irodalmi tevékenységet,' háztartást, barátokat, szórako- j zást. Minden energiámat kizárólag az angol tanulmányokra pazaroltam és már szinte kezemben érez- , tem az annyira vágyott diplomát, j Férjem nem kis bosszúságára, | évente néhány hónapot töltöttem ; Angliában, remeteként bezárkóz■ va egy egyetem falai mögött. Ma! goltam, bifláztam, dolgozatokat és ; disszertációkat Írtam, a konyhá■ ban zöldségpucolás alatt Shakes- i pearet szavaltam, álmomban Mil- tont idéztem, a metrón John • Donne szonettjeit olvastam. Min! denre gondoltam, csak arra nem, • hogy végül magyarból fogok meg- 1 bukni. Mert a baj ott kezdődött, amikor egy szép napon eszembe- jutott, hogy az utolsó vizsgákon a fordítás anyagát nem franciául, ' hanem magyarul fogom benyújtani. A «vizsgázó, tudniillik, választhat “anyanyelvet” és az an- I goi tantárgyak mellett be kell, i hogy bizonyítsa miszerint kifo; gástalanul bírja saját nyelvét is. ; Fordítania kell angolból magyarra és magyarból angolra. ; A cambridgei egyetemen 19 !; nemzet nyelvén lehet vizsgálni. ; (Az önálló Izráel állam megszületése óta természetesen héberül Is.) !; I Ha egy jelentkező egy különösen '! j ritka nyelvet választ, amelyből a ;! j vizsgatételek nincsenek forgalom - ;; ban, úgy félévvel előbb kell kér!; vényeznie az engedélyt. Valóságos '! bábeli zűrzavar van a dolgozatok ;' osztályozása és szétküldése körül, 1 de az organizáció olyan pontos. hogy soha sincs tévedés. A kár- < pátaljai szlováknak nem adnak < cseh papirt és az indokínai vizs- i gatételt nem tévesztik összes a ; kambodzsai szöveggel. A Veszély < csak az, hogy az “exótikus” nyel- i veket a derék angolok nem tud- ( ják felülvizsgálni, s a vizsgázó ki * van szolgáltatva honfitárs-tana- ] ra kénye-kedvének. Ö választja i ki a nyomtatásra kerülő szöveget i és ő bírálja felül a vizsgázó mun- : káját. Ha az arab tanár rábizonyitja az arab diákra, hogy az nem tud tökéletesen “arabusul,” ; Cambridge egész tanári kara sem ; tudja szegényt megmenteni. A vizsga napján engem is hiába várt az egyetem kapuja előtt drága, 75 éves pártfogóm, Sir Ernest i Barker, a hires politikai iró és történelemtudós ... A szégyenfoltot, hogy nem tudok magyarul ő sem moshatta le rólam. Ez a j kitűnő angol arisztokrata Appo- j nyi Albeíttel volt meghitt barát- i Ságban és szívügye Magyarország sorsa. Nem tagadja, hogy csöppet sem kedveli a germánokat és a szlávokat s igy érthető, mennyire ; fájlalja, hogy előbb a német, majd az orosz járom alá került szerencsétlen hazánk. Sokat beszélgettem vele erről gyönyörű kis házában, Cambridgeben a tea mellett. De ez más kérdés, most visszatérek a vizsgára. — No, hát hogy ment a dolog? — kérdezte Sir Ernest. — Rosszul — sóhajtottam még pirosán az izgalomtól. — Mi volt a baj? Mit nem értett? A fonetikai Írást? . .Néma tagadó gesztus részemről. Sir Ernest tovább faggat: — Az Erzsébet-kor nyelvét, azt nem értette? Végre kinyögtem: — A magyart! Azt nem értettem. . . És itt már kitört az elkeseredés. A szöveggel a kezemben próbáltam bizonyítani, hogy EZT A MAGYART, amit talán Balassa ! Bálint kora előtt irt egy komplikált lelkű, zavaros filozófus, ho■ gyan is érthettem volna? Nem tudom ki az a tanár Cambridgeben, aki kiválasztja a magyar vizsgaszöveget, s valószinü! leg sohasem fogom megtudni. Az . ilyesmi titok. De mivel valószínű, ,' hogy nem vagyok egyedül, akit i meggyötör és megbuktat, kérdem miért nem ad fordításra Mik■ száthot, Babitsot, Molnár Feren- i cet? Klasszikus vagy modern ma• gyár irót, de valakit, akinek a ki■ fejezései és mondatösszetételei • idegen nyelven visszaadhatok, j > Három éra alatt oldalakat irni j • olyan szöveg nyomán, aminek az j , értelmét előbb ki kell ásni a pené- , • szes, korhadt stílus alól—lehetet- | , len feladat. Ilyen mondatokat: 3 “vita fejlődött: kiki emelni törc» kedett kedvelt hitszónokokat, . kikről mindent tud a snob, s- mindent tudni akar a kotnyeles- vidéki, aki olyan szerencsétlen,- hogy csak hideg nyomtatásból í, szürcsölheti elegáns körmondata- ikat.” Ezt a mondatot szóról-szói. ra a “modern” szövegből vettem- ki s itt idézem. Azt gyanítom, hogy a szöveg eredetileg talán j nem is volt magyar, de a honfi-j -^. i. társ professzor fordította idegen- | = . bői magyarra. A különös jelzők, s ) a nem magyar szavak erre en- E ri a gednek következtetni. Az is lehet, gg a hogy a vizsgáztató tanár ur úgy f jj- bírja a magyar nyelvet, mint itt j g J- j Párisban az “Écoles des langues s Oriental” egyik tözsgyökeres iránit ciaszármazásu “magyar” tanára, I, ki, mert évekkel ezelőtt két hóí, napot töltött a Balaton partján, VÁMMENTESEN szállítunk magyarországi RAKTÁRBÓL: Élelmiszer csomagokat, kávét, teát, cukrot, nylon harisnyát, stb. KÉRJEN SÜRGŐSEN ÁRJEGYZÉKET! AMERICAN FUEL TRADING CO. 300 Fourth Ave. New York 10, N. Y. Telefon: OR 7-5707 HERZ-SZALÁMI! VALÓDI! IMPORTÁLT! IJelenleg Hollandiából-) Yorkville-ben kizárólag PAPRIKÁS WEISS IMPORTERNÉL kapható! 1504 SECOND AVE. 78 és 79 utcák között NEW YORK 21, N. Y. Telefon: RU 8-6117 Vidékre pontosan szállítunk. Kérjen ingyenes árjegyzéket. '"mX gYÁF'kW^ “Klasszikus Könyvtár,” Révailexikon, különféle regények. T I attanulmanyozni. Milton: “Elveszett Paradicsom” kézirata, Keats saját kézirásu Ódája a pacsirtához, Maculay történelmi feljegyzései, Pepys hires naplója ... A falakon Reynolds, Romney, Turner, Hogarth festményei . . . Nem beszélve az idegen országok mestereinek munkáiról. A márvány - emléktáblákon ha az ember végigfutja a nevezetes “diákok” névsorát a szeme káprázni kezd. az uralkodók, államférfiak, tudósok, hadvezérek, irók, művészek, költők neveit olvasva. Newton, Francis Bacon, Essex gróf, Dryden, Browning, Byron, Stevenson, Tennyson . . . Lehetetlen felsorolni őket és igy egy cikkben, nem túlsókat jelentenek, de a helyszínen nem lehet szabadulni jelentőségüktől. Ők adják meg azt a megmagyarázhatatlan érzését a múltnak és kultúrának, ami templomi áhítatot vált ki a legcinikusabb turistából is. E. M. Forster, a CambriJgeben élő nagy regényíró, akit az angol irodalmi körök immár klaszszikusnak tekintenek, nagy rajongója Cambridgenek.. Szerinte ez az egyetemi város képviseli azt a vállfáját a tudománynak, ami a teljes szellemi szabadság! Védőbástyája és egyik utolsó fennmaradt példaképe a kulturális szabad tradícióknak, melyeket a háborúk gazdasági és ideológiai ellentéteikkel hovatovább elsepernek. ★ S mindezt elgondolva, kezdek büszke lenni bukásomra Csak éppen ne magyarból lett volna! PÄRIS, 1952. julius hó
