Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-07-12 / 29. szám
July 12, 1952 AZ EMBER 5-ik oldal MAGYARORSZAU HÍREK Illegális rádió Magyarországon! ‘‘Magyar Szabadság Rádió” néven jelentkezik a Moszkva-ellenes titkos adó Junius közepe óta az esti órákban egy titkos magyar rádióállomás jelentkezik Magyarországon! “Itt a Magyar Szabadság Rádió” — ezzel vezeti be a rövid adást egy férfihang, amely közli, hogy a moszkvai zsarnokság ellen naponta igyekszik adást sugározni. A rövidhullámú adást egyelőre meglehetősen nehéz fogni, mert a titkos állomás valószinüleg nem megfelelő erősséggel sugározza szerte a lakósságot buzditó és a szovjet-imperializmust ócsárló közléseit, azonkívül a hullámhossz sem bizonyul állandónak, de igy is szinte egyik napról a másikra elterjedt a titkos rádióállomás létezésének hire és e pillanatban ez a legnagyobb szenzáció Magyarországon. Az eddigi adásokból megállapíthatóan az illegális rádió főleg a munkássághoz és a parasztsághoz szól. A június 17-i adásban a bemondó arról beszélt, hogy az elnyomott magyar nép Amerikától várja a felszabadulást, de a felszabadulási akcióban a magyar nép is teljes erejével részt kíván venni. Éhez hozzáfűzte a bemondó, hogy a magyar nép 1945-ben a demokráciát választotta és ezen az utón akar továbbhaladni a moszkvai zsarnokság megszűnése után. Nem vitás, hogy a rádió üzembehelyezői óriási veszélyt vállaltak, mert a rendszer minden bizonnyal máris valóságos hajtóvadászatot folytat ellenük. TILDY ASZTALOSKODIK Tildy Zoltán, mint ismeretes, családjával együtt egy budai villában van internálva. Nemrég Tildy a villa egy szobáját asztalosmühelynek rendezte be és asztaloskodással tölti idejét. A szomszédok megfigyelése szerint a volt elnök csaknem egész nap a műhelyében tartózkodik és fúr, farag, fűrészel szorgalmasan . . . Nagy nyomozás az operaházi tűzvész miatt Az Operaházban történt tüzeset — amelyről a külföldi sajtó is megemlékezett — a nyomozó hatóságok embereinek figyelmét az operai művészekre és a technikai személyzetre összpontosította. Minden nap megszakítás nélkül folynak a kihallgatások, de eddig őrizetbevétel nem történt. A rendőrség a megejtett tüzvizsgálat alapján szabotázst gyanít, de olyan feltevés is van, hogy nem az Operaházhoz tartozó személy követte el a szabotázst, hanem valakinek sikerült a Hajósutca felől a színpad hátsó részébe behatolni és a tüzet előidézni. A tűz rendkívül súlyos károkat okozott és a kár az állam kaszszáját terheli. EMLÉKEZZÜNK! Gömbös kormányra lép és a magyar zsidóság sorsa katasztrofálisra fordul A magyar zsidóság helyzetében akkor állott be sorsdöntő fordulat, amikor Gömbös Gyula 1932 szeptember 21-én kormányra jutott. A légkör azonnal nyugtalanítóvá vált. Gömbösnek, a kalandor-politikusnak múltja és a zsidókérdésben vallott álláspontja közismert volt, vele az 1919-es év jellegzetes ellenforradalmi alakjai tértek vissza a magyar közéletbe, fizok, akiket Bethlen István olyan nehezen tudott eltávolítani. Újra előbukkannak a régiek közül Mecsér András, XJlain Ferenc, Marton Béla, de jönnek újak is az ismeretlenség homályából, Gömbös klikkjének frissen nevelt emberei: Szak vári Emil, Jurcsek Béla, Antal István, Kunder Antal, Oláh György . . . Azonnal megmozdult a MEFHOSZ is, a “fajvédő ifjúság” szervezete, amely előbb az u. n. “piros - fehér - zöld blokk” - ban, majd a Magyar Ifjak Nemzeti Egyesülésében tömörült s amelynek követelésére jött létre annak Idején a numerus clausus törvénye. Gömbös éve,ken át elkötelezte magát ennek az ifjúságnak, őmaga egyébként már 1921-ben követelte a rosszemlékű “Szózat” cijmü lapban a zsidókérdés megoldását, ezeket irva többek között: “ . . . a hazával biró népek természetszerűleg a náci onalizmus hivei és a nacionalizmus majdnem mindig együtt jár az antiszemitizmussal. A zsidóságnak egy célja van: a nemzeti érzés kiküszöbölése egy uj világrend által, amely nekik uralmat, nekünk rabszolgaságot jelent.” Megjelent egy könyve is erről a kérdésről német nyelven, “Die Juden in Ungarn” címen, ebben ezt irta: “A zsidókérdést rendezni kell, különben Sztrájkok hire Csehszlovákiából Most terjedt el Budapesten a hir .hogy Csehszlovákiában, Prosetin kőbányáiban h a t a 1 más sztrájk zajlott le május 10 és 12 között. A sztrájkban mintegy 3,- 000 munkás vett részt és a rendőrség, valamint a még aznap odavezényelt katonaság tehetetlennek bizonyult a sztrájkotokkal szemben ,akik kijelentették, hogy semmiféle erőszak nem tudja őket a^ munka felvételére kényszeríteni. A sztrájk a husadag csökkentése miatt tört ki és csak akkor ért véget, amikor a hatóságok és a szakszervezet visszaállították a korábbi husfejadagot, sőt további javítást iá ígértek. ötven vagy száz év múlva nem lesz magyar birtokos és az ország ügyeit ők fogják intézni . . Gömbös nem titkolta, hogy büszke arra: évekkel megelőzte a német nemzeti szocializmust és az antiszemitizmus terén nem volt mit tanulnia attól, ellenkezőleg: útmutatással tudott szolgálni. Azt is hangoztatta, hogy az európai nemzeteknek közösen kell akciót indítani a zsidóság ellen, amint azt a hírhedt ujságiró, Marschalkó Lajos “Gömbös Gyula, a fajvédővezér” cimü tanulmányában lelkendezve megirta. Köztudomású volt az is, hogy Gömbös Gyula a fajvédő barátaival együtt, Ulain Ferenccel, Mecsér Andrással és Eckhardt Tiborral már 1923 óta kapcsolatot tartott fent Hitlerrel és a nácimozgalommal. (Lásd Lévai Jenő “Gömbös Gyula és a magyar fajvédők a hitlerizmus bölcsőjénél” címen 1938-ban megjelent könyvét.) Gömbös a kormányralépése alkalmából megnyugtató szavakat intézett a zsidósághoz, de ez porhintésnek bizonyult, mert semmit sem tett a zsidóság védelmére a mind erősebbé váló antiszemita izgatás ellen. Tűrte a kaszáskeresztes és a nyilas agitációt, az egyetemeken újra jelentkező zavargásokat, a német turisták maszkjában jelentkező náci ügynökök fertőző munkáját, a Gestapo földalatti hálózatának Magyarországon való kiépítését. 1932 október 11-én pedig már ezt jelentette ki az egy hónappal előbbi megnyugtató szavai ellenére a parlamentben: “a zsidósággal szemben revideáltam álláspontomat!” Hogy ez mit jelentett, azt a bekövetkezett események igazolták ... [ Rákosi, mint történet-tudós Miután nemrég nyelvtudóssá avatták Sztálint, Rákosi sem akar nagyon lemaradni a tudományos búvárkodás terén. Bizalmas központi utasításra egy sereg magyarországi tudós nekigyürkőzött, hogy Rákosi eddigi beszédeiből és cikkeiből kikutasson valami tudományosat. A tudósok hadának többhónapi bogarászása után a Magyar Történelmi Társulat és a Tudományos Akadémia munkaközössége Molnár Erik volt külügyminiszter, jelenleg egyetemi tanár vezetésével tanulmányt irt “Rákosi Mátyás és a magyar történelemtudomány” címen, amely egy vékonyka füzetkében látott napvilágot. A Társulat és az Akadémia munkaközössége néhány idézetből azt a következtetést vonta le, hogy Rákosi jelentősen gazdagította a magyar történelemtudományt ... Szerintünk tévedtek a tudósok és Rákosit is a nyelvtudományból kellett volna tudóssá avatni, tekintettel a Moszkva iránti feltétlen talpnyalására . . . Folynak a deportálások Ujra megindult az áldozatok elhurcolása, J foglalkozásra, életkorra és felekezetre való tekintet nélkül A bolsevista magyar kormány legaljasabb tettei közé tartozik az ártatlan személyek deportálása, amelynek célja egy jelentős réteg lassú likvidálása. A tavalyi deportálások után — amikor nyolcvanezernél több embert hurcoltak el lakásaikból — mintegy öthónapi szünet következett be és bizonyos jelek arra mutattak, hogy a bolsevista kormány letett a további deportálások tervéről. Ezek a jelek azonban csalfáknak bizonyultak, mert az embertelen deportálások újra megkezdődtek. Előbb csak szórványosan vittek el egy-egy budapesti és nagyobb vidéki városbeli lakost, majd csajt a jugoszláv határmenti falvakból távolitották el a szerintük meg nem bizható elemeket. De mintegy hat hete újra a legerősebb tempóban folynak a deportálások és nincs kivétel az ország egyes részei közt. Budapestről éppúgy viszik az ártatlan embereket, mint a vidéki városokból vagy falvakból. Hozzávetőleges becslés szerint az elmúlt hetekben máris nyolcezerre emelkedett az uj deportáltak száma! Az uj deportáltak között minden foglalkozási ág képviselve van és elég nagy számmal szerepelnek a deportálási listán munkások is. A bolsevista kormány nincs tekintettel sem a foglalkozásra, sem az életkorra, sem a felekezeti hovatartozásra, mindenkit elhurcolnak, aki a rendszer megítélése szerint likvidálandó. Egyidejűleg a tavaly deportáltak soraiban is átrendezések folynak. A volt földbirtokosok és földbérlők öregjeit és özvegyeit, akiket tavaly kimozdítottak vidéki lakásaikból és ugyanabban a helységben külön kijelölt házakba zsúfoltak be, most kivétel nélkül az Alföld néhány falujában gyűjtötték össze. Minden ilyen személy 15 .kiló csomagot vihetett magával. Az elmúlt héten látott napvilágot a rendelkezés, mely szerint a deportáltak ezentúl a felügyelők szigorú ellenőrzése mellett negyedévenként egy levelezőlapot írhatnak ismerőseiknek. Magyar katonák szöktek Jugoszláviába Ambrus György magyar katona junius 15-én Jugoszláviába szökött. Kijelentette, hogy a gyenge élelmezés és általában a magyar hadseregben uralkodó nehéz életkörülmények miatt szökött át. Ambrus György 1924-ben született Mohácson. A jugoszláv határt délelőtt 10 órakor, a baranyai Torjanci falutól másfél kilométerre nyugatra lépte át. Ugyanaznap éjfél körül, Szabadkától 10 km.-rel északkeletre, még két magyar katona szökött át Jugoszláviába: Gál István, született 1931-ben és Szatyuri Zoltán, született 1932-ben. Az átszökött katonák egy orosz ismétlőfegyvert, 57 töltényt, 4 kézigránátot, egy rakétapisztolyt, két rakétát és .két bőrtáskát hoztak magukkal. Mindketten kijelentették, hogy a hadseregben és általában a Magyarországon uralkodó nehéz politikai helyzet miatt szöktek át a határon . . . A magyar olimpikonok — védőőrizetben A finnországi olimpiászra egy 180 főnyi magyar csoport érkezett meg — Leningrádból. Az oroszországi napokat a magyar olimpiai sportolók “tréningre használták fel” — a hivatalos jelentés szerint. A magyar olimpikonok a teljesen elszigetelt külön “vasfüggönyös” olimpiai faluban nyertek elhelyezést, ahonnan teljesen reménytelen és lehetetlen a szökés. Ezt a helyet eredetileg az olimpiai falu női sportolóinak szánták, de az oroszok és csatlósaik határozottan követelték ezt az elszigetelt negyedet. Ide ujságirót, de még hivatalos közeget sem engednek be a sportkomisszárok. Nem tudhatni, hogy a fenti 180-as magyar csoportból menynyi a versenyző, vezető és tréner, de egy biztos: a 180-nak legalább egyharmada ÁVO-s hekus! És az is holtbiztos, hogy az orosz és a más “vasfüggönyös” nemzetek sportbajnokait legalább hasonló arányú védősereg “protektálja!” FAMOUS OFEN AIR AMPHITHEATRE tAe <7Ae ■rfdít&ndacAó 9 HOLE GOLF COURSE ONPREMISES TWO POPULAR ORCHESTRAS & mn H OTE L (J?l SCHROON LAKE,N Y. N. Y. Office: BA 7-1782 CO 7-3395 FRIEBER BROTHERS, Proprietors I
