Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-07-12 / 29. szám

f-ik oldal AZ EM9ER July 12, 1952 r Az Emberről—Az Embernek L.... * Irta: TÁBORI PÁL 1. 1945 március 17-i vezércikkében Göndör Ferenc az újjászülető Magyarországról ir s e33el kapcsolatban Romániát és a cseh-magyar viszonyt is említi, az utóbbit Jan Masaryk nyilatkozatával kapcsolat­ban; az első cseh köztársasági elnö.k tehetséges fia kijelentette, hogy egy demokratikus Magyarországgal mindenről lehet tárgyalni. Alig hét év telt el s milyen kisértetjárást idéz ez a cikk! Romániában már nemcsak Maniu Gyulát “szűrték ki,” hanem a nimfomániás, gyilkos Pauker Anna is kegyvesztett lett Vasil Luca-val és Georgescu-val együtt. Masaryk-ot, akivel többször találkoztam a háború alatt Lon­donban s aki igazi európai államférfi volt, kilökték a prágai külügy­minisztérium ablakából — vagy pedig maga szédült ki a magasból, undorában és elkeseredésében. A kommunizmus nemcsak azokat pusztította el rendszeresen, akik ellenálltak diktatúrájának a csat­lósállamokban, hanem — mint minden szélsőséges forradalom — sa­ját gyermekeit is fölfalta, sőt még mindig lakomázik rajtuk. A bol­gár Dimitrovot Moszkvában halálra “gyógykezelték,” mert azt merte álmodni, hogy Bulgária és Jugoszlávia magvát alkothatják egy bal­káni federációnak; Rajk és Kostov, Slansky és a többiek mind azért tűntek vagy pusztultak el, mert NEMZETI kommunizmust mertek csinálni. Nem egészen indokolatlan az az iskola, amely ma Moszkvától megtagadja a kommunizmus nevét és sztálinista imperializmusról beszél inkább. Moszkvát ma valóban nem a marxizmus érdekli, hanem az, hogy a csatlósállamokat beszervezze hadianyag-gyártásba, rab­szolga-gazdálkodásába. Aki ennek ellenáll, legyen bár olyan régi és sokszor kipróbált marxista, mint Slansky, vagy olyan hűséges talpnyaló, mint Rajk, vagy olyan régi harcos, mint Anna Pauker, annak mennie .kell. Igaz, a román esetben az antiszemitizmus és a nemzetiségi ellentétek csúnya kihasználásának elemei is vegyülnek a dologba. S ebbe kell Magyarországnak belepusztulnia, mert biztos, hogy Moszkva célja az élőbb-utóbbi annexió, a teljes bekebelezés a máris óriásivá dagadt Szovjet-birodalomba. 2. 1945 április 21 . . . “Az Ember” első oldala gyászkeretet visel; Roosevelt meghalt. Roosevelt, aki Lincoln óta Amerika legnagyobb elnöke volt s akinek munkája és tiszta elvhüsége még ma is él és működik ... Talán semmi sem döbbentett meg annyira, amikor Amerikát jár­tam 1950-51-ben, mint az, hogy sok ember, akivel találkoztam, milyen habzó gyűlölködéssel beszélt F.D.R.-ról. Hiszen az európai ujságiró, pláne ha munkája egyrészét Amerikának szánja, szintén tud egyet­­mást az amerikai belpolitikáról, erről a furcsa keverékről, amely ezer és ezer ellentétes anyagból tevődik össze. De amikor republikánusok­kal beszélgettem Minneapolis városában, szélsőbaloldaliakkal Holly­woodon, volt bundistá;kkal New Yorkban és zavarosfejü vallási rajon­gókkal Salt Lake City-ben, mindig elfogott a megdöbbenés és a düh. Senkisem próféta a maga hazájában — nem ideje már, hogy ezt a vénhedt közhelyet agyonverjük? Roosevelt próféta volt s az is ma­radt, több mint hét évvel halála után, az ocsmány rágalomhadjárat, a Peglerek és más felelőtlen uszítok fröcsköndöző ugatása ellenére. Ma látjuk csak igazán, ki volt. Hogy egy időben hitt az oroszok szavá­nak? Bűn hinni a béke lehetőségében? S hányán, Lindberghek és mások hittek Hitler és Gőring szavában? A NEW DEAL nagy kísérlete Olyan eredményeket ért el,, amelyeket a legreakciósabb kormány sem tudna visszacsinálni, megmásítani. Hetenként többször hajtok át a londoni Grosvenor Square-en, amelynek majdnem minden épületében amerikai hivatalok vannak. A szépen parkírozott tér közepén ott áll Roosevelt szobra, redős kö­penyében. Szép, nemes férfifeje, amelynek arcára a felelősség és a gondolat olyan mély vonásokat rajzolt, végignéz a téren. Mindig van friss virág, koszorú a szobor tövében. Mindig van néhány angol, a;ki ott áll s nézi az ércalakot. Mert ő még ma is barátja Angliának, ame­lyet végveszélyében habozás nélkül megsegített, mig a mai anti-' kommunista politikusok közül (Kennedy urra gondolok például) már sokan elparentálták az egyedülharcoló szigetországot. (Volt egy hosszú, rettenetes év, amikor Anglia teljesen egyedül volt párezer menekült kontinentális katona kivételével, 1940 júliusától 1941 jú­niusáig.) És Roosevelt emlékét hordozza millió francia, belga, hol­land, dán és tucatnyi másféle náció. A tajtékzó rágalom hullámai le­peregnek az európai szivekről. S jólesik “Az Ember”-ben újra meg új­ra bizonyosságát találni annak, hogy F.D.R. emlékét még mindig tisz­telik Amerikában is. 3. 1945 június 2-án közli “Az Ember” a felszabadult magyar sajtó első jegyzékét. Érdemes megnézni a nevek és lapok listáját s azt, hogy azóta mi történt velük. “A Mai Nap” — megszűnt. Hegedűs Gyulát, akkori szerkesztőjét, aki később a “Magyar Nemzet”-et is szerkesztette, deportálták. Hor­váth Zoltánt, aki “A Mai Nap” felelős szerkesztője s a szociáldemok­rata pártban Rákosiék besúgója volt, szintén utolérte a végzet; több­évi súlyos börtönt kapott. A “Magyar Nemzet” még él: most Boldizsár Iván, a kommunisták parasztpárti exponense, később külügyi állam­titkár szerkeszti. Munkatársai közül Kelemen István Londonban él, női ruhagyáros; Kosa János Kanadába menekült a kommunisták elől, legutóbb csokoládégyárban dolgozott; Márai Sándor is Ameriká­ban talált menedéket, Petrovics Béla Parisban van, Szakasits György­nek bealkonyult Thury Lajos Németországba került; a legtöbben el­hallgattak vagy betömték a szájukat. A “Szabad Nép,” persze, virág­zik ma is. De Révai József is kiesett a párt kegyeiből; ma már hóna­pok óta nem szerepel a nyilvánosság előtt. A “Szabadság” is meghalt (nemcsak mint lap); Zilahy Lajos, szerkesztőbizottsági tagja Ame­rikában van, Darvas József viszont kultuszminiszter. A “Reggel” sem (él már s Lázár Miklós, úgy tudom, Bridgeport-ban szerkeszt lapot. A “Reggeli Újság” is eltűnt; a “Szabad Szó”-ból hetilap lett és Kovács Imre, egyik szerkesztője, szintén Amerikába jutott. Lehetne ezt folytatni még oldalakon át. A zsarnokságok ellenkező előjellel, de egyformán pusztitjáJi a sajtót és munkásait . . . NEWYORKI NOTESZ A vasárnapi felháborító nyilas provokáció ügyében — amelyről lapunk más helyén számolunk be — Pfeiffer Zoltán a következő nyilatkozatot tette az amerikai magyarnyelvű sajtó számára: — Elhatároztam, hogy rend­szeresen látogatni fogom a derék régi-amerikás magyarok külön­böző összejöveteleit, hogy ellen­súlyozzam azt a romboló, fertőző munkát, amellyel egyes nemrég bevándorolt személyek akarnak éket verni az ittélő magyarság sorai közé. Ezek a zavartkeltő személyek nem nézik jó szemmel ezt a munkámat, de ez nem térit el elhatározásomtól. Otthon a bolsevisták támadtak meg és ugyancsak ököllel akartak eltérí­teni a becsülettel vállalt harcom­tól. A hódmezővásárhelyi, szen­tesi, mindszenti, karcagi támadá­sok után Csongrádon kifejezetten az életemre törtek azért, mert hű­séges magyar és becsületes demok­rata mertem lenni. Most itt Ame­rika földjén hasonló brutalitás­sal találkozom ugyancsak azért, mert hűséggel szolgálom szeren­csétlen elnyomott hazám érdeke­it és mert változatlanul hirdetem a demokratikus ideálodat. De ezúttal nem a bolsevisták részéről ért a, támadás, hanem a sajnála­tosan újjáéledő nácik részéről, akik az ököljogot akarják beve­zetni a politikai viták elintézésé­re. Engem azonban nem tudnak megfélemlíteni és töretlen erővel küzdők tovább Magyarország fel­­szabadulásáért és a demokrácia diadaláért. o Politikai körökben elterjedt a hir, hogy Eckhardt Tibor formá­lis beadványt intézett Varga Bé­lához, a Nemzeti Bizottmány el­nökéhez, amelyben követeli a Bizottmány végréha jtóbizottságá - nak azonnali feloszlatását! A be­adványban — a hírek szerint — Eckhardt azzal fenyegetőzik, hogy mindaddig távoltartja magát a Bizottmány munkájától, amig a végrehajtóbizottság a mai össze­tételében fennáll. Nem vitás, hogy Eckhardt ezzel a beadványával a demokratikus politikusok félreál­­litását szeretné kierőszakolni és így akarná kezébe kaparintani a magyar emigráció vezetését. Az elterjedt hírek szerint Varga Béla nem hajlandó foglalkozni Eck­hardt bomlasztó javaslatával, annál kevésbé, mert egy ilyen­irányú akció a mértékadó ameri­kai körök legteljesebb ellenzésé­vel is találkozna. • Varga Béla, a Nemzeti Bizott­mány elnöke egyhónapos szabad­ságra utazott. • A két héttel ezelőtt New York­ban rendezett u.n. 1945-ös vacsora jelentősége mind inkább kibonta­kozik. Ez volt hosszú idő óta az első alkalom, hogy a háború utá­ni magyar politika reprezentán­sai együttesen demonstráltak a demokratikus eszmék mellett. A megmozdulás az európai emigráns körökben is a lehető legkedvezőbb visszhangra talált és mind álta­lánosabbá válik az óhaj, hogy az ösajzejöveteleket rencjfszeresiteni kell. A jobboldal Idegessége mu­tatja meg legjobban ezeknek az összejöveteleknek erejét és vilá­gossá válik, hogy elég egy ilyen alkalomszerű összejövetel arra, hogy az emigráció jobb- és szél­sőjobboldala azonnal inogni érez­ze a lába alatt a talajt. Értesü­lésünk szerint Pfeiffer Zoltán már julius folyamán megrendezi a következő összejövetelt. • örömmel jelentjük, hogy a Molnár Ferenc Társaság megala­kulásának ügye annyira előreha­ladt, hogy a formális alakuló közgyűlés megtartására szeptem­berben már sor kerül. A Társaság egyesíteni kívánja mindazokat a külföldön — elsősorban Ameri­kában — élő Írókat, művészeket és általában szellemi foglalkozá­sú embereket, akik a szellem sza­badságának elvét vallják s szem­­benállnak mindenféle diktatúrá­val. A Németországban megjelenő neo-náci lapok egyre türelmetle­nebbül támadják a Free Europe Rádiót, természetesen a náci­szemléletnek megfelelő Amerijka­­ellenes beállítottságban. A Free Europe Committee newyorki köz­pontja — igen helyesen — úgy értékeli ezeket a náci-sirámokat, mint politikájának igazolását. Nem ismerjük pontosan a náci­kirohanások lényegét, de ha a nácik támadnak, akkor aligha­nem a Free Europe Committee­­nek van igaza . . . Bőhm Viktor műépítész, aki nemrég fejezte be az East Bronx Medical Center-t, megbízást .ka­pott a Circle Manhattan, Central Bronx és a Washington Heights Medical Center épületeinek terve­zésére. Az utóbbi épületet — mely a Broadway-n a 184-185 utcák között épül — négyemeletesre' tervezik, magában foglal más iro­dákat is. A Metropolitn Life In­surance Co. egy teljes emeletet fog elfoglalni. Böhm Viktor (Vic­tor Bohm), akinek épitészi sike­reiről többizben számolt be la­punk, egyike a “Who’s Who”-ban regisztrált magyaroknak. • A legújabb budapesti vicc, aesopusi mese formájában: Az állatkertben a zsiráf ször­nyen nyújtogatja a fejét a ma­gasba. Mellette ül a béka és meg­kérdi : — Mit keresel ott fent a magas­ban? — Az életszínvonalat — feleli a zsiráf. — Sohse keresd — mondja a béka — itt van alattam, éppen rajta ülök . . . • Dessewffy Gyula, a müncheni Fre Europe Rádió magyar vezető­je elutazott New Yorkból. Azonnali garantált szállítás! RIMOFIN — az uj t.b.c.-elleni gyógyszer, streptomicin, peni­­cilin, insulin és minden más gyógyszer! — Szállítunk a világ bármely részébe, igy Magyar­­országba is,ahová az orvosság mellé magyarnyelvű utasítást mellékelünk. Nem kell várni exportengedélyre! Sürgönyöz­­zön, hivjon, Írjon árajánlatért: REICHMAN ZOLTÁN v. budapesti gyógyszerész magyar patikájának elmére: 1519 First Ave. New York (79-80 St.) Tel: RE 4-9415 Hallgassa rádióműsorainkat: vas. d.u.' 3-4.30-ig WWRL-en és vas. déli 12.30-2-ig WBNX- en New Yorkban, szombat d.u. 2-kor Philadelphiában, WTEL. UJ MAGYAR REGÉNYSOROZAT A "Szivárvány Regények” kiadásában 12 teljesen befejezett magyar regény jelenik meg évenként. Előfizetési ár 3 dollár egy esztendőre. Egyes szám ára 30 cent. Az el­­s'i regény májusban, a második júniusban jelent meg, de az aj előfizetők mindkettői megkaphatják a legujabb, júliusi szám­mal együtt, igy a 3 könyvük meg tesz. Egy valóban minden támogatásra, érdemes, lelkes magyar iro­dalmi vállalkozásról van szó, amelynek első három száma az amerikai magyarságköreiben nagy tetszésre talált. Az eddig megjelent regények New Yorkban kaphatók Papri­kás Weiss Importházában, Földes-jegyirodában, a Reich­­manPatikában, Csáky-nyomdában és Kerekes Bros. könyv­­kereskedésében, valamint a “Szivárvány Regények” new­yorki főterjesztőjénél: Eugene Endrey, 225 West 86 Street, New York 25, N. Y. (tel. TR 3-1567) Információ ugyanitt. egyí*-* oooooooooooooooooooooooo HAZAI SZALÁMI és mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, szalonna és friss hús, stb., Igazi HAZAI MÓDI — kapható: Mertl József magyar " hentesnél 1508 2nd Ave. Tel.:RH 4-829" OOOOOOOOOOOOOOOOOOOCX3000 1 MAJESTIC HOTEL FLEISCHMANS, N. Y. Telefon: 181 MAGYAR-OSZTRÁK KONYHA í KOVÁCS KLÁRA VEZETÉSÉVEL. MÉRSÉKELT ÁRAK. NAPONTA délután - este TÁNC------- BÁR: kitűnő műsorral ------­x Érdeklődés és rezerválás: New World Trading Co. Jimmie S. Cruber 233 W. 42 St., N.Y.C. 2128 E. 21 St, Brooklyn Tel: LO 4-5290 Tel: NI 6-T13T HOLLÓS BÖZSI ANGOL-MAGYAR magyar - angol fordítási és be­vándorlási ügyekben segítő irodája készséggel áll az amerikai ma­­‘ gyarság rendelkezésére. Cim: 55 ! West 42 St. (Room 1046) New York 18, N. Y. Telefon: LO 4-3619

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents