Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-01-12 / 2. szám

January 12, 1952 AZ EMBER 3-ik oldal Levél a szerkesztőhöz Paris, 1951. dec. 25 Kedces Göndör Ferenc, “Az Ember”,dec. 8-i szá­mában megjelent “Megyery nővére” cimii sorokra e há­rom verssel válaszolok. Sze­retném ha helyet adna ne­kik, — bár a német megszál­lás alatt irtain őket, többek között — és rögtön a felsza­­badulás után megjelentek a budapesti lapokban. Szóval, nem “aktuális”-ak a szó iga­zi értelmében, — de a vers nincs dátumhoz kötve s lá­tom még vannak sokan, kik összetévesztik Megyery Sárit, Megyery Ellával. Nem védekezem, oly nevetsége­sen groteszk a vád. Egész életemmel, minden egyes írásommal rácáfoltam erre a feltevésre. Sajnálom, hogy az illető, aki nácinak és nyi­lasnak hitt, oly soká várt a “párisi kenyerespajtása” vá­laszára, ki igazolt és tisztára mosott levelével. Hiszen ha hajdani mestereim és bará­taim,—Kóbor Tamás, Weisz Julián, Kemény Simon, Föl­di Mihály, Szomory Dezső és Emil, Ágay Béla, — és még annyian már csak a másvi­lágról tudnák igazolni írói és emberi magatartásomat, — vannak Amerikában ép­pen elegen jóbarátaim kik ismernek csekély husz-hu­­szonöt esztendő óta. Lázár Miklós, Békeffi László, Kör­mendi Ferenc, — s a tavaly Párisban járt drága Lengyel Menyhért — tudom megma­gyarázta volna az illetőnek a ‘‘Megyery nővérek” külö­nös világnézeli harcát. És a párisi tudósitó, a lelkes, va­­' dúl őszinte Jávor László sem lett volna lusta felelni •egy kérdésre, ha egy kollé­gájáról és meghitt barátjá­ról van szó. Szabadjon megjegyezni, hogy nővéremmel hosszú évek óta nem vágyniuk sem­miféle összeköttetésben sem, hogy hol van, nem tudom és nem is keresem. Ez a szaka­dás, sajnos éppen az ö ért­hetetlen szereplésének a lo­gikus következménye. Ezen­kívül megemlítem, hogy fér­jem, a francia színpadi szer­ző és iró, André Lang, a náci törvényektől sújtva, munka és kenyér nélkül, hontalanul bujkált évekig a meg nem szállott francia területen. Ha “náci” lettem volna valószí­nűleg nem maradtam volna az alatt az*idö alatt felesége. Ezenkívül Budapesten sem lettem volna összes Írásaim­mal fekete listán megrög­zött “elzsidósodott” szelle­mem miatt. Vgyanugy ahogy most - “burzsuj” származá­som okozta könyveim és ré­gi versesköteteim meg sem­misítését. S hogy egy mulat­ságos anekdotával zárjam le ezt a keserű történetet, el­mondom annak a szegény kis szininövendéknek a szo­morú sorsát, ki nemrég mert a vizsgázó bizottság előtt egy Megyery Sári verset szavalt el, s őt nevezte kedvenc köl­tőjének — megbukott. Reak­ciós, .kapitalista, mondain, s még nem tudom milyen jel­­zöjii ivónak könyvelt el a zsűri, és ez a szinésznöven- I dék karrierjébe került. Re­mélem eljön az idő, amikor sem az ‘elzsidósodott szel­lem,” sem a “burzsuj” szár­mazás nem lesz akadály a költő verseinek a megítélé­sében. Semmi sem számit majd, csak maga — a vers. Bocsánatot kérve Magától, i kedves G ö n cl ö r Ferenc, mindazért a kellemetlenség­ért, mit akaratlanul és tad­­tomon kiviil okoztam, köszöntőm szevetettel: MEGYERY SÁRI GYÁSZ Irta: MEGYERY SÁRI Testvér, kit egy fagyos téli reggelen Marhaszállitó kocsiba vetve, Hurcolt az ellenség német földre, Emléked itt él velem. Bocsásd meg, hogy ettem, s ágyban háltam, Mig téged csontvázzá sorvasztott az éhség, S mig tested hóhéraid izekre tépték Én uj ruhára, friss örömre vágytam. Te a gyiijtőtábor poklában megismerted, A szenvedés minden borzalmát, S, hogy az igazságot kerested egy élten át A gázkamra bezárult mögötted. Megcsonkított holttested felett A szivenütött emberiség Riadtan hunyja be a szemét, Siratva végzeted. S én, ki már semmit sem tehetek érted Világgá kiáltom mártirsorsodat, És gyászollak, és gyászollak, Amig csak élek. Csillagos ember Irta: MEGYERY SÁRI Nesztelenül bújik meg a metro mélyében. Rejtegetve sárga csillagát, A leprások rémülete ég a szemében S vállán hordja milliók bánatát. Szeretném megfogni a kezét, S fülébe súgni, — reméljen, Egy nap letépheti szégyenbélyegét S ember lesz újra, az emberek körében. Szeretném megosztani véle a sárga csillagot, S megköszöni e megalázott szegénynek, A kincseket, mit családja oly bőkezűen adott, Valláskülömbség nélkül az emberiségnek. A tudás, s a szépség áhitatos szeretetét, Mendelssohnt, Heinét, Einsteint, Bergsont . . . Könyvtárak hüs lehelletét, kórházak melegét, Az újszülöttnek bölcsőt, az aggastyánnak otthont. Emeld hát fel fejed, csillagos ember Kit Golgotája felé a párizsi metró vezet, Ősöd Krisztus, ha papírod nincs is rendben, S mi nem volt itt e földön, az égben lesz helyed. (Páris, 1943. A német megszállás alatt.) erényeknek s tömény bájnak ritka természeti csodáját. Hatalmas si­kert aratott a New Yoi-kban most debütáló Csikós Eszter is, aki a rozmaringillatu, mórikáló pa­rasztlánytól az otthoni ellenállás izzásig hevült ágensnöjéig a hite­tő színjátszás egész skáláját ját­szotta végig. Rákossy Tibor mint előadó énekes s mint jelemvetitő színész egyaránt kimagasló értéke volt az estnek. Gáthy Tibor és Belton László igazán hasznos szí­nészek. Még Barbara BeH-t kell említeni, a fiatal énekmüvésznőt, akinek tipegő szárnyverdeSésében is látni véltük a későbbi sikerek kontúrjait. Szép este volt, jó este' volt, vidám este volt . . . (Azt már csak zárjelben kérdezzük meg: ugyan miért nem volt jelen a Free Europe-rádió ezen a re­mek alkalmon? Ennél jobb, töké­letesebb műsort semmiképen nem tudott volna hazafelé leadni, amit az otthoniak még a börtönt is vállalva végighallgattak volna. No dehát töri egyáltalán a fejét a Free Europe Rádió magyar osztálya azon* hogy jó, tökéletes és alkalomszerű propagandát vé­gezzen? Ugyan kérem . . .) B. P. Sulyok Dezsőt és Bartha Albertet követem . ^ (KANADAI LEVÉL) Mindennapi történet Irta: Megyery Sári Arca sápadt, tekintete riadt, " j Elnyűtt öltönyén sárga csillag Páris, 19'tő. május Kedves Göndör Ur! A lapomat remélhetőleg most már rendesen kapom az uj címemen, ami részemről annyit jelent, hogy a táplálé­kom ezzel egy időre ismét ki­egyenlítést nyert. Ehhez ta­lán még csak annyit irhatok, hogy a karácsonyi szám a ré­szemről, de valószínű “Az Ember” valamennyi olvasója részéről is, még az eddigieket is felülmúló ünnepi eseményt jelentett. Ebben a számban a kedvelt íróim mellett olyan két egyé­niség lépett a megkívánt emelvényre, mint dr. Sulyok Dezső és Bartha Albert vezér­­ezredes és volt hadügyminisz- j tér. Ahogy én tudíík olvasni és ahogy én tudok látni, dr. Sulyok Dezső Írásában ott látom azokat a kristálytiszta meghatározásokat, amelyek­nél — Magyarország egészsé­ges feltámadására — nekem imég többet soha senki nem mondott. Bartha Albert vezérezredes nyilatkozatában pedig ott lá­tom azt a drámai jelenséget, azt a drámai nagyságot, aki egyéniségében annak a nem­zetnek a tragédiáját átsugá­rozta Amerika és annak ma­­gyarszármazásu polgárai felé, amely mindenki részéről meg­érdemli a szeretetet. Találkoztam már rengeteg sok fehér-ló keresgélővei, sőt, már olyanokkal is, akik egye­nesen (mint legjogosultab­bak) már követelték is és kö­vetelik is saját számukra a fehér lovat. Oh, de mennyi, talán még fehér ló sincs any­­nyi! . ^ . körülbelül mint azt dr. Sulyok Dezső is felveti, ezek, és csak ezek szolgálják istenigazában - a Kominform­­ot, mert hát istenkém, kik tudnák ezeket a finánc szel­lemeket komolyan venni, hisz az 1914-es háború előtt (őhoz­­zájuk arányitva:) a mi Ma­gyarországunk utszéleinek is külömb alakjai voltak. Végül Göndör urnák csak annyit, hogy az óra rémsége­­sen 12-re jár és ideje lesz, nem önállóan, hanem beleve­­gyülten cselekedni. Erre vo­natkozólag dr. Sulyok Dezső mindent megmondott. Én kö­vetni fogom Bartha Albert, a magyar tennivalókra adott, egyedüli üdvös programját. Szerető hive: ' SEBESTYÉN DÉNES Szilveszter,-est: óriási siker! j Kitűnő, szellemes műsor, ragyo- j gó . tréfák, szikrázó jelenetek, ér-I tékes magánszámok, jó színészek,! Békeffi, Békeffi és Békeffi, vidám szilveszteri hangulat, remek kö­zönség, roskadásig telt ház: ez a szilveszteri Békeffi-kabaré mér­lege. A műsort természetesen Bé­keffi dominálta, úgyis. mint szer­ző, úgyis mint konferanszié s úgyis mint színész. A kritika nem tud teljesebb, tökéletesebb dicsé­retet mondani róla, mint azt, hogy olyan volt, mint Békeffi. | Villogott, foszforeszkált, görbe­tükrözött, csípett, mart, nyelvet öltögetett, vitriolt fecskendezett: Békeffi volt a javából ... A kö­zönség lelkendezve ünnepelte a magyar • politikai szatíra utolér­hetetlen mágusát és a szókimon­dásnak szinte utolsó mohikánját, aki ezúttal legjobb formáját mu­tatva tépte izekre az otthoni bi­tang rendszert, de meghemper­­gette az emigrációt is alaposan, mint fiatal rántanivaló csirkét a prézliben. Kívüle csak Deák Zol­tán szerepelt a szerzők listáján a “Farkas és Bárány” cimü remek jelenettel. (Az Európából most érkezett kitűnő iró és újságíró Ungi Deák Zoltán néven mutat­kozott be a. new yorki közönség­nek, hogy kihangsúlyozza: nem azonos a “Magyar Jövő” cimü kommunista lap hasonnevű szer­kesztőjével. Kellemetlen névro­konság!) A szereplők közt Keleti Juliskát ünnepelte tüntetőén a közönség, az ifjú primadonna-A társadalom számüzöttje Könny és vér van körülötte Kisemmizték mindenéből Eltépték a gyermekétől Elűzték az otthonából Megvonták polgárjogától. Dolgoznia nem szabad Nincs helye a nap alatt Egy éjjel elhurcolja a Gestapo És megölik. Miért volt zsidó? (PARIS) OR AN BELÜL kiutaljuk rendelését VÁMMENTESEN , A MAGYAR KORMÁNY engedélyével MAGYARORSZÁGBAN budapesti raktárunkból KÁVÉJEA, KAKAÓ NYLONHARISNYA és ÖSSZES EGYÉB VÁMMENTES MAGYARORSZÁGI SZERETETADOMÁNY nálunk megrendelhető Arieavzékkel késxséaael szolcálunk GLÓBUS TRADING COS?.' <1 BROADWAY, NEW YORK 6 Tel. BOwling Green 9-4164 “AZ EMBER” ELŐFIZETÉSI ÁRA ÉVI $10.00

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents